Ung, 1909. július-december (47. évfolyam, 53-103. szám)

1909-09-05 / 71. szám

71. szám. “CT 1ST 3­3. oldal. oiója, melylyel azt megjátszotta, nem csupán a közön­ségnek való tetszésért fáradt, de önzetlenül áldozott hivatásának, a művészetnek. A többi szereplőkről keve­set mondhatunk. Jó összjátékban jók voltak mindnyá­jan. Somiár az öreg Duval Georges szerepéhez hasonlók­ban mindig beválik. Hegyesi Nándor kissé szegletes volt. Kisebb szerepeikben Oreguss Margit, Oedő Gusztáv, Doktor János jó formát mutattak. —Ke—Fe.— A közönség köréből. Tekintetes Úsz Antal és dr. László Ferenc m. kir. határszéli rendőr- kapitány uraknak Ungvárt. A határszéli rendőrkapitány urak egyik hivatalo­san tett havi jelentésemet a hírlapok hasábjain glos- sákkal kisérni szükségesnek látták. Nem sajnálom, hogy nekem nincs megengedve hivatalos ügyeket a hivatalos ut mellőzésével a közön­ség elintézése vagy felülbírálása alá bocsátani; mert a vármegye közönsége eléggé ismer engem, s igy nem érezhetőm szükségét annak, hogy megtámadott meg­bízhatóságom helyre állítására csak egy szót is emeljek. A rendőrkapitány urak, úgy látom, nem ismernek. Pusztán az ő tájékoztatásukra szolgáljanak az alábbiak : A rendőrkapitány urak tudják, hogy jelentésem­ben sem őket, sem a határrendőrség bármely szemé­lyét nem „vádoltam“, sem „díszesen fel nem jelentet­tem“. Nincs az a rossz indulat, a mely jelentésemben ilyen valamit bele magyarázhatna. Nincs annak semmi személyi éle. A rendőrkapitány urak tudják, hogy havi jelen­tésemnek hirlapi excerpálásában semmi részem nin­csen, az tudtomon kívül történt. Jelentésem egyik részét igazolja a következő : „Kivonat a Nagyberezna községben tartózkodott külföldiek nyilvántartási könyvéből. vallása Év jelentk. külföldiek sz. izr. más vallásu. 1906. III. 12-től 56 33 23 1907. 174 114 60 1908. 275 182 93 1909. VIII. 27-ig 182 122 60 Jegyzet. Megjegyeztetik, hogy az izraelita vallásu külföldiek legnagyobb részben tanuló, rabbi, főrabbi, pecséttisztitó, metsző, magánzó, zenész, szenttekercs javító, hitközségi Írnok, ügynök, táncmester, talmudista, tanító, kereskedő, hittanitó, utazó, stb. foglalkozásokat jelentettek be. Kelt Nagybereznáu, 1909 évi augusztus hó 31. Laczanics Mihály k. biró sk., Hauptman Gyula körjegyző sk. (P. H)“ Jelentésem másik részét pedig magyarázza a kö­vetkező : „Jegyzőkönyv. Felvétetett Nagybereznáu a szol- gabiró hivatalnál 1909. augusztus hó 29-én. Jelen vannak az alulírottak. A hivatalnál megjelent Händler Herman és Fleischman Herman nyilatkozat tételre hi­vatván fel, hogy Haberslam Simchi galíciai főrabbi Nagybereznára való jövetele miként biztosittatott, egy­értelműig kijelentik, hogy több hilsorsosukkal együtt kívánatosnak tartották Haberstam Simchi rabbinak köztük való megjelenését, ennélfogva nehogy a rabbi zaklatásnak legyen kitéve, egyikük megjelent a nagy- bereznai m. kir. határszéli rendőrkapitányi kirendelt­ségnél s ott a rabbi és kísérete részére a Nagyberez­nára való akadályíalan bejövetel céljából előleges engedélyt kért és azt valósággal meg is kapta. Ezen Írásbeli engedély előzőleg elküldetett ré­szükről Galíciába s tényleg ennek folytán jött meg kisóretóvel Nagybereznára a rabbi, a hol szabálysze­rűen jelentkezett Megjegyzik még, hogy ezen enge­dély kérése és kieszközlése idejében a járási főszol­gabíró szabadságon volt. Az engedély a határszéli rendőrkapitányi kirendeltség által már pár héttel előbb adatott ki, sem mint a rabbi bejött volna. Midőn 1909. január 31-éré a főszolgabíró a rab­bit maga elé idézte, helyette Fleisman Herman, Spiegel Jakab és Moskovics Adolf jelentok meg, magukkal hozva a határszéli rendőrkapitányság kirendeltsége által adott engedély-iratot, s kérték, hogy türessék el a rabbinak még pár napi tovább maradása. Minthogy azonban erre a főszolgabíró hajlandó nem volt s a szóbeli kérelmet szintén szóbelileg elutasította — a rabbi más napra eltávozott. Az itt jegyzőkönyvbe vett nyilatkozat felolvasás és német nyelven való megtolmácsolás után is helyben hagyatván, a jegyzőkönyv berekesztetett és aláíratott. Kmf. Händler Herman sk. Fleisman Herman sk. Dr. Blasovszky főszolgabíró sk. Szieber Ede jkv. sk. Szegelethy István sk.“ Madjaled Chemin Simon szabályszerű láttamozott útlevél és a nagybereznai izraelita hitközség Írásbeli felelősséget vállaló kérelme alapján kapott szentirás- tekercsek javítására engedőimet. E palesztinai egyén nem is szándékozott egy községben lakni, hanem munkáját községről-községre járva végezni, mi módon lehetett volna tehát a lakási bizonylatok községenkinti beszerzésétől tenni függővé az engedély kiadását ? Az egész ügy kizárólag hivatalos ügy, hirlapi utón semmiféle eszmecserébe bocsátkozni, ismétlem, nekem megengedve nincsen. Nagybereznán, 1909. évi szeptember bó 1-én. Dr. Blasovszky Miklós, főszolgabíró. VÁRMEGYEI ÜGYEK. A vármegyei tisztviselők státusrendezése. A „Vár­megye“ cimü lap írja: Mint jó forrásból értosülünk, a pénzügyminiszter Hadik János gróf belügyi államtitkár előterjesztésére hozzájárult a vármegyei tisztviselők státusrendezéséhez. Pénzügyi szempontból folynak ugyan még tárgyalások a belügy- és pénzügyminisztérium között a státusrendezés terjedelmére és keresztülveze- tésónek módozataira nézve, de nagyjában már a pénz­ügyminiszter is hozzájárult országos egyesületünk ter­vezetéhez és az ennek megvalósításához szükséges anyagi eszközöket a belügyminiszter rendelkezésére bocsájtja. A státusrendezés külön törvénynyel lesz megvalósítva és ezért az ahhoz szükséges pénzösszeg az 1910. évi belügyi költségvetés tételei között nem fog szerepelni. Amennyiben azonban a költségvetés korábban jelennék meg, mint a státusrendező törvény- javaslat, a belügyi költségvetés indokolásában már utalás fog történni arra, hogy a költségvetés a státus­rendezés községeivel még szaporodni fog. VÁROSI ÜGYEK. A kövezetvám bérbeadása és a város utcáira szükséges tört kő és folyamkavics szállítása ügyében e hó 7-én délelőtt 10 órakor fog a főjegyzői hivatalban az árverés megtartatni. Felebbezés. Szabó György és társai felebbozést adtak be a képviselőtestületnek azon határozata ellen, melylyel a Fried-féle építkezéshez a Kossuth-térből 62 négyszögméternyi terület átengedtetett. Felebbezésükben különösen azt nehézmónyezik, hogy a hidontuli közön­ségnek az átengedés ügyében beadott tiltakozása csak az átengedést kimondó határozat után olvastatott fel. A felebbezéshez egy „a közérdeket nem sértő szabá­lyozási vonal“ is mellékeltetett. A földadókataszter kiigazításáról és a földadó szá­zalékának megállapításáról szóló 1909. óv V-ik tör­vénycikk végrehajtása iránt kiadott 19090/1909. sz. pénzügyminiszteri utasítás 5 §-a értelmében felvett mivelósi ágváltozísok besorozásának megkezdésére határidőül folyó évi szeptember hó 6., 7., 8., 9. és 10. napja, helyéül a városháza tűzetett ki. Ezen határidőről az összes birtokos közönség azzal értesittetik, hogy a megjelölt napokon személyesen (jogi személyek vagy kiskorúak törvényes képviselőikkel) érdekeiket képvi­selhetik. HÍREK. Tájékoztató. Okt. 3. Dayka Gábor szobrának leleplezése. A Társaskör (Kaszinó) könyvtára szept. 6-ig zárva van. A Kereskedelmi Csarnok könyvtára nyitva van szerdán d. u. 6—7. és szombaton d. u. 2—3 óráig. * Erzsébet királyné emlékezete. A rettene­tes napnak tizenegyedik évfordulója lesz f. hó 10-én A gyógyíthatatlan seb folyton sajog, az évforduló nap­ján pedig a fájdalom könnye megárad, mert érezzük, hogy mit vesztettünk szeretett királynénkban. Az egész ország gyászba borul az évfordulón, a főváros és a vidék gyászol. * Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter Hoffmann Miksa ungvári áll. reáliskolai tanárt ugyanezen intézethez r. tanárrá, Tamás Istvánt és Sándor Szilvesztert a siketnémák ungvári intézetéhez beosztott állami tanítókat ideiglenes minőségben gyógy­pedagógiai tanárokká kinevezte. * Kisasszony napja. A r. kath. egyháznak ünnepe lesz f. hó 8-án, az u. n. Kisasszony napja, mely Mária születésének emlékére rendeltetett. Annak az imádásnak, melylyel a kereszténység kezdet óta hódol Jézus Krisztusnak, szükségszerű következménye az a kiváló tisztelet, melyet az Isten anyja, Mária iránt a kath. egyház mindig tanúsított s tanúsít jelen­leg is. Ezt a tiszteletet, annak régiségét kétségen kívül helyezik a római katakombák képei, melyek vi­lágosan hirdetik, hogy már a II. században az isteni tisztelet kiegészítő része volt a Szűz Máriához intézett könyörgés. * Bernáth Zoltán beszámolója. Bernáth Zoltáu, a nagykaposi választókerület országgyűlési kép­viselője, — a miként már említettük — ma tartja be­számolóját Nagykaposon. A beszámoló meghallgatására a kerületből sokan Nagykaposba utaznak. Ungvárról is résztvesznok néhányan. * Kamarai tagválasztások. E hó 2-án tar­tattak meg a vármegye területén a kamarai tagválasz­tások csekély érdeklődés mellett. A szavazó-lapok összeszámolása még nem történt meg, tekintettel azon­ban arra, hogy a választás eredményét az Ungvár városi szavazatok döntik el, megválasztottaknak jelent­hetők : a kereskedők részéről Kardos Emil, Hámos Aladár rendes tagokul, Mezei Gyula, Boross Zsig- mond póttagokkul; az iparosok részéről Flach Jakab rendes tagul, Szabó György póttagul. * Áthelyezés. A vallás és közoktatásügyi mi­niszter Obláth Richárd budapesti III. kér. áll. főgimn. rendes tanár a bndapesti V. kér. állami főreáliskolához áthelyezte. * Kereskedelmi továbbképző tanfolyam. Az Ungvári Kereskedelmi Csarnok az idén is fenn­tartja a továbbképző tanfolyamot, hogy ha arra ele­gendő hallgató jelentkezik. Felhívjuk a tanfolyamra a figyelmüket a kereskedő-segédeknek és mindazoknak, a kik üzletekben és gyárak irodájában alkalmaztatni akarják magukat. A kereskedelmi tanfolyam sok gya­korlati dologgal ismerteti meg a hallgatókat. A tan­folyamra jelentkezni lehet Hámos Aladár elnöknél. * A tibai ref. templom felszentelését tudva­levőleg f. hó 12-ikére tűzték ki. A mint bennünket értesitonek, a felszentelést a jövő hónapra halasztották. A napot még nem állapították meg. * Vizsgálat után. Molnár Mihály, Molnár Arnold helybeli kereskedő fia, Kolozsvárott a gyógy­szerészeti vizsgát kitűnő eredménynyel letette s igy gyógyszerészsegédi oklevelet szerzett. * A Bodrogközi Jótékony Nőegyesület nagy ünnepélye Perbenyiken. Megelőző közlé­sünkben megemlékeztünk már arról a minden tekintet­ben nagyszerűnek ígérkező ünnepélyről, melyet a Bod­rogközi Jótékony Nőegyesület f. hó 19-én Perbenyiken rendez. A fényes mulatság programmját a szakadatla­nul munkálkodó rendezőség már csaknem összeállította, azonban még nem közölheti, mivel nap-nap mellett újabb, megragadóbb pontokkal gazdagítja a már igy is igen vonzó műsort. így legújabban sikerült az élő- kép-csoportozatok rendezéséhez a budapesti zeneaka­démia rendes tanárát, a közszeretetben álló Tarnay Alajos zongoraművészt megnyerni, ki saját maga fogja rendezni és előadni az általa megzenésített „Tün­dérmeséket“. E gyönyörű látványosság csaknem a leg­szebbnek ígérkezik, melyhez hasonló ritkán volt látható. A mindig nagyobb arányokat öltő s művészek rajzai után tervezett diszjelmezes csoport felvonulás össze­állításával a rendezőség szintén a befejezéshez közele- ledik s igy az egész ünnepély programmját már a leg­közelebb közzé fogják tenni. * Drágul a cukor. A máris elviselhetetlen magasságig fajult élelmiszer árak mellé ráadásul most a cukorgyáros urak emelik az egyik legszükségesebb háztartási cikk árát. Dacára, hogy a répatermés ez éven is kitűnő, az összes cukorgyárak óriási osztalé­kot fizetnek; a répatermelők pedig semmivel sem kap­nak a nyers áruért többet: a gyárosok e hó 1-től kezdődőleg felemelték a cukor árát. * Szeptember. Itt a szeptember. Letarolt mezők, kopár rétek, elszáradt fák, ritka, sárguló lombok hir­detik az őszt. Nem a verőfónyes vén asszonyok nya­rát, nem a gyümölcshozó, bőséges termést ígérő őszt, de a kietlen, puszta évszakot, melynek nincs harmatja, virága, a melyben nincs áldás. A tikkasztó, perzselő meleg napok után érezzük, hogy itt az ősz hideg le- helletével. Útra készen állanak a távozó madarak s megjöttek az iskolai gyermekek, telve sok ábránddal, bohó vágyakkal. Benépesülnek az iskolák, hangosak lesznek az utcák. Az idő pedig lassan-lassan pereg, a természet rendje szerint egész őszbe fordul. A tarlókon a vadászok törik meg puskaropogással a csendet. A levegő megtelik majd sűrű nedvességgel, mely ráne­hezedik a szívre, mint láthatatlan bánat. S tudja Isten, hiába fog esni az eső, nem lesz öröm benne, bár sok tikkasztó forróság után köszöntene be. Akkor, a midőn élet duzzadt volna fel utána, nem hullt egy csöpp sem; most, miután a siralmas, leégett, fakult az erdő, mező, kert: most bánatkönnyek számba menne az eső. Bizony, bizony, nem sok örömet hoz a szeptember . . . * Veszélyben a laborcszögi hid. A Nagy- mihályban megjelenő „Felső-Zempléu“ Írja: „A föld­mi velésügyi miniszter gróf Sztáray Sándor orsz. kép­viselő közbenjárása folytán 1500 korona államsegélyt utalványozott a Laborc-hid és a partok megerősítésére. Nem értjük, miért nem foganatosítják a partvédelmi munkálatokat, hiszen minden percben ki vagyunk téve annak, hogy az árvíz a hidat és a partot annyira megrongálja, hogy sok ezrek lesznek ezután szüksé­gesek a helyreállítási munkálatokhoz.“ * Miért kell a nőnek választójog? A Fe­ministák Egyesülete 31 pontban összefoglalta a cím­ben levő kérdésre a feleletet. Egyes pontjait alább közöljük: Mert a nő ugyanúgy tartozik engedelmes­kedni a törvényeknek, mint a férfi : kell tehát, hogy résztvehessen azok alkotásában. — Mert a nőt éppen úgy megadóztatják, mint a férfit és még sem szólhat bele az adók felhasználásába. — Mert a képviselők csupán a választók kívánságaival törődnek: hiszen azoktól függ mandátumuk. — Mert a mig a nő nem választó és választható, addig senki sem kérdezi: mire van szüksége. Úgy bánnak vele, mint a gyermekkel, a ki nem tudja, mi jó vagy mi rossz reá nézve. — Mert kell, hogy a parlament a nép akaratát fejezze ki; ez pedig lehetetlen, a mig a nőket, a nép nagyob­bik felét, megakadályozzák akarata közvetlen nyilvá- nulásában. — Mert vannak a nőnek speciális, az anyasággal kapcsolatos érdekei: ezeknek szószólója csakis ő maga lehet. Csak az tudja hol szőrit a cipő, a ki viseli. — Mert a férfiak a nőkre nézve sértő törvényeket hoztak, megkérdezésük nélkül; ezeket csak a nők maguk fogják igazságosan megváltoztatni. — Mert a nő elől sok pályát elzártak és a férfiaknak tartották fenn a legjobban fizetett és legkényelmesebb hivatalokat. — Mert a gyermekekre vonatkozó törvé­nyek alkotásánál a nők véleménye épp olyan fontos, mint a férfiaké. — Mert az asszonyt, mint a háztartás vezetőjét, sújtja legjobban a drágaság, a melyet rossz vámszerződések és magas fogyasztási adók idéznek

Next

/
Oldalképek
Tartalom