Ung, 1909. július-december (47. évfolyam, 53-103. szám)
1909-08-29 / 69. szám
4. oldal.-er ist o69. szám. * Kamarai tagválasztások. Ung vármegye területén a kamarai tagválasztások szept. hó 2-án fognak megtartatni. Választandó a kereskedők közül 2 rendes- és 2 külpóttag, az iparosok közül 1 rendes és 1 póttag. Eddig a következők voltak kamarai kültagok: Kardos Emil takarékpénztári igazgató és Mezei Gyula lisztnagykereskedő rendes, Peltsárszky Béla póttag a kereskedők, Flach Jakab ipartestületi elnök rendes tag az iparosok részéről. * Vadhús-kereskedés. Ungvár közönsége, a mely a közfogyasztásra szánt élelmi cikkek minden fajához bármikor hozzájuthat, egyet mégis nélkülöz, hogy tudniillik vadhús féléket tetszése szerint bármikor beszerezhessen. A közönség ebbeli igényét kivánja jövőben Hegedűs Béla ungvári mészáros és hentes iparos kielégiteni. Mint lapunk hirdetésében közreadta, a vadászidény alatt üzletében külön osztályt rendezett be vadhusfélék árusítására, ahol naponta vadhúsokat kilószámra és vadszárnyasokat árusit. Az igyekvő iparos ezen dicséretes újításával szolgálatot tesz a közönség igényeinek kielégítésére, amiért elismerést érdemel. 3591 * Katonai nagygyakorlatok. Az idei katonai nagygyakorlatok mozgalmaiból Ungvár város is kivette részét. A héten jöttek-mentek a katonák. Maga a nagygyakorlat Zemplén vármegyében Nagymihály, Homonna, Gálszécs vidékén megy végbe. A 66. közös gyalogezred 26-án ment el. Munkácsról all honvédgyalogezred 26-án érkezett Ungvárra s innen az ungvári zászlóaljjal egyesülve 27-én indult a nagygyakorlatok szinhelye felé. Ungváron megfordult a szatmári 12. honvédgyalogezred is. A várva-várt lefuvás után az összpontosított katonai csapatok visszatérnek állomáshelyeikre. * Az uj tanév és a ruha. A pici embereket, és a nagy iskolásokat most az uj tanévre szülőik ellátják a szükségesekkel. Ezek között nagy szerepet játszik az öltözék, különösen a közeledő őszi időre, a mikor az időjárás viszontagságai ellen a tanulót jó minőségű felsőruhákkal kell ellátni. Ungvárt erre legalkalmasabb forrás a Kazinczy-utcában levő Balázs- íéle ruhakereskedés, a hol a tanuló ifjúság részére jó minőségű ruhanemű beszerezhető, jutányos, szigorúan szabott árak mellett. Az uj ruhakereskedő felső ruháit mindenütt jónak elismerik, s az üzlet iránt bizalommal vannak. * „Csemege Újság“. Nincsen az országban fűszer, csemege, gyarmatáru, déligyümölcs-kereskedő, kávés, vendéglős, fogyasztási és élelmezési szövetkezet, sőt háztartás sem, kinek ne volna érdeke azonnal megtudni mindazokat az állandó eseményeket, melyek e szakmában hétről-hétre előfordulnak. A szeptember 11-én Lenkei Zsigmond szerkesztésében meginduló „Csemege Újság“ hű tanácsadója lesz mindenkinek, hol szerezze be jól és olcsón az összes élelmiszereket, hogyan őrizze meg azokat, hogyan szállítsa az árut stb. Minden élelmezési kérdésről kimerítően, szakszerűen, tanulságosan tájékoztat ez a hézagpótló szakújság, melynek már az első száma szenzációs tartalmú lesz. A szakma összes művelőinek nélkülözhetetlen lesz ez a lap. Előfizetési ára újévig 3 korona. Cime: Budapest, VIII, Sándor-tér 4. * Furcsa újságok. Az ujságirás roppant fejlődése mellett érthető, ha olyan lapok is megjelennek, á melyek főképpen furcsaságukkal tűnnek ki. így Moszkvában a „A csavargó lapjá“-t nyomják. A lap munkatársai igazi csavargók, utonállók, koldusok és ledérnők. Az olvasók is természetesen ebből a díszes társaságból kerülnek ki. Londonban egy földalatti újság is megjelenik, de tisztességes tartalommal. Ez a lap csak a földalatti vasutak olvasóinak vannak szánva. A lapnak „A vakond“ a cime. Mindon szombaton megjelenik s bár nincs benne hirdetés, valamennyi utas ingyen kapja. Megjelenésének oka egyedül az, hogy megakadályozza az utasokat, hogy mindig egymásra bámuljanak. Ellentétei a földalatti újságnak az óceáni lapok. Az első tengeri lapot a Hamburg amerikai hajóstársaság alapította az Amerika-gőzösön és két kiadása van; az egyik angol, a másik német nyelven jelenik meg és a dróttalan táviró utján a közvetített érdekes eseményekről értesíti az olvasókat. Ha fontosabb táviratok érkeznek, a szerkesztőség azonnal külön kiadást rendez az úszó városban. Amerikában olyan újság is van, melyet vakok számára vak munkások szednek, természetesen látóképes emberek segítségével. Van azonkívül fürdőujság is, melyet vízálló papiroson nyomnak, hogy fürdés közben olvashassák, mig a vászonra nyomott Grand Journalt az olvasás után törülközőnek használják. Legfurcsább volt a „Bienetre“ cimü lap, illetőleg annak kiadója, a ki harminc óv után életfogytig tartó nyugdíjjal és ingyenes temetéssel biztatta olvasóit. A kecsegtető ajánlatból azonban nem lett semmi, mert a lap maga is egy hónapi rövid fennállás után jobb létre szenderült. * Egy őrá alatt elveszi a láb kellemetlen szagát és megszünteti a lábizzadást a Mittelman-féle láb- viz, ára egy üvegnek 1*20 K. Kapható kizárólag az Aranyoroszlán gyógyszertárban Ungvárt. A szomszédból. (Zemplénmegye). A hegyaljai vasút menetrendje. A Szerencstől Kassáig vezető, újonnan épült hegyaljai vasutat néhány nap múlva átadják a forgalomnak. A vonalon három vonatpár fog közlekedni, melyek úgy a budapesti, mint a sátoraljaújhelyi és debreceni vonatokhoz kedvező csatlakozást nyernek. A negyedik vonatpárt mozdonyhiány miatt nem engedélyezhette a kereskedelmi kormány. — Áthelyezések a vasútnál. A miskolci üzletvezetősóg területén újabban a következő áthelyezések történtek: Delhaes Róbert legenyealső- mihályi hivatalnokot főnöki minőségben Nádorhutára és Zombori János miskolci hivatalnokot Legenyealsó- mihályi állomásra helyezték át. — Iskolaépítés. Tokajban a r. kath. elemi iskola céljaira 70.000 K költséggel uj, nagyarányú épületet emeltet a pénzügyminisztérium, mint az egyház kegyura. (Beregmegye). Kinevezés. A szatmári püspök dr. Ratkovszky Soma szatmári theologiai tanárt a munkácsi állami főgimnáziumhoz hittanárrá kinevezte. — Eljegyzés Matyasovszky Sándor, a munkácsi kórház ellenőre, eljegyezte Velenczey Ilonát, Velenczey Lajos munkácsi áll. iskolai tanító leányát. (S z ab olcsmegy e.) Kossuth-szobor leleplezés Bujon. Nagy ünnepség keretében fogja leleplezni a jövő hóban Búj község közönsége Kossuth Lajos szobrát, melyet a község szülötte, Beck Sámuel erdőbényei kőbányatulajdonos ajándékozott a községnek. — Eljegyzés. Kubinyi Zoltán szolgabiró eljegyezte Dobos Annát, Dobos Imre főszolgabíró leányát. — A kisvárda—nyírbátori h. é. vasút engedélyezési tárgyalását szeptember 14-én tartják meg a kereskedelemügyi minisztériumban. A vasútépítés még ez év őszén, de legkésőbb jövő év kora tavaszán okvetlenül megkezdődik. — Részeg asszony gyújtogatása. Dombrádon Bodnár József udvarán levő szalmakazal kigyuladt és ettől tüzet fogott Takács Péter lakóháza is, a mi szintén elégett. A csendőrség kiderítette, hogy a tüzet Bodnár Józsefné okozta, a ki részegségében nem tudta, hogy mit cselekszik. — Vasra verve kisérték az ügyészség fogházába Dombrádról a csendőrök Papi Sándor domb- rádi lakost, a ki azon ürügy alatt, mert öreg szülei nem jól gazdálkodnak, atyját a falhoz verdeste, majd az istállóba hurcolta, a hol agyba-főbe verte és reá zárta az ajtót, anyja után ment, hogy azt is az istállóba vigye és őket ott egyszerre agyonverje. — Kinevezés. A belügyminiszter dr. Stróbl Willibald nagyszebeni állami elmegyógyintézeti főorvost a nagykállói állami elmegyógyintézet igazgatójává a VII. fizetési osztályba kinevezte. Tarka krónika. A színház körül. Téved az, a ki azt hiszi, hogy valami kellemes dolog kánikulában szinószkedni. Izzadunk is valamennyien. Ezen a bajon segítendő, közös megegyezéssel elhatároztuk, hogy férfiak kabát nélkül, a nők pedig pongyolában próbálnak. Meg is szólította tegnap Stella Gregusst: „Ha ilyen nagyon pongyolában próbálsz, feljelentelek, izgatás miatt.“ Greguss lesütötte a szemét. Nagy a hőség. Mindenki sóhajt: „de jó lenne egy kis fürdő.“ S a meleg ellen ki-ki úgy védekezik, a hogy tud. A súgó -hideg vízben áztatja a lábát Hegyesi, az ügyelő, 5 percenkint locsolja a szinpadot. Gedő, Sotnlár, Sarkadi, Doktor felsőbb engedólylyel mezítláb próbálnak. Kerekes hosszas rábeszélés után megfürdik, tekintet nélkül arra, újév van-e vagy sem. Kahler, Horváth elutaztak hűvösebb vidékre. (Honni sóit qui mai y pense). Breznayt 3 díszítő állandóan legyezi. Kovács Lili, mig a meleg tart, nem udvarokat magának. * A vallásról folyt a vita az öltözőben. Gedő erősen tagadja az Istent. Stella, ki vele együtt lakott, oda szól neki: „Ne beszélj, hiszen hallottalak esténkint imádkozni“ : A ki ételt, italt adott, Annak neve legyen áldott. Igaz, szólt Gedő, csakhogy én azalatt Ligetit, a vendéglőst értettem. * Neményi ruhája odaragadt egy légyfogó papírhoz. Somiár odaszól: „No nézd, légynek van kitéve, mégis szamarat fogott.“ Hir szerint Neményi nem provokálja Somiárt. * Gedő tegnap 2 órakor, büszke léptekkel sietett el a próbáról, de nem a szokott utón ment, hanem az Ung túlsó partjára igyekezett. Előtte egy kis fiú vitte a frakkját. Kérdésünkre azt felelte, hogy vasaltatni viszi. Ez is csak növeli az ügy titokzatosságát. * Horváth szája állandó tréfa tárgyát képezi. Ma is azt hiresztelték el róla, hogy Bene Feri ki akarja bérelni laboratóriumnak. (Ella.) * A végrendelet. Egyik körjegyzőhöz beállított egy falusi biró. Szép szál ember, csupa élet és jókedv. Annál kellemetlenebből hatott azon kijelentése, hogy végrendelkezni akar. Házon, földön, ökrön és egyéb ingóságokon hamar túlestek, csak még egy fontos dolog volt hátra: az asszony. Izgett-mozgott a biró ur, végre kibökte: — Most mán még az asszonyt kéne elhelyezni. — Az rendben van, biró uram, gondoskodva van elég jól az asszonyról. Megátalkodottau szegi hátra a nyakát a biró ur és szól: — Tessen csak beírni, hogy az asszony halálom után a szomszédomhoz menjen feleségül, az úgyis özvegy. — Hát ez mire lesz jó ? — Csak tessen írni, világ életemben ellenségem volt az az ember. . . . Közgazdaság. Szarvasmarha-dijazás. A Gazdasági Egyesület a következő helyeken tart szarvasmarha-dijazást: Szeptember 9-én Csontoson pinzgaui, 13-án Poroskőn pinzgaui, 16-án Zalacskán szimmenthali és pinzgaui, 22-én Nagy kapóson magyar, 27-én Szobráncon pinzgaui, 29-én Baranyában szimmenthali. október 1-én Bező- ben magyar, 4-én Szürtén magyar, 8-án Szerednyén pinzgaui fajta szarvasmarhát díjaznak. A kiosztandó dijak a következők: I. dij, államdij üszőknek 70 K. II. dij, gazdasági egyesületi dij teheneknek 60 K. III. dij, államdij üszőknek 50 K. IV. dij, államdij üszőknek 30 K. V. dij, gazdasági egyesületi dij 25 K. VI dij. Gazdasági Egyesületi dij 15 K. Bezőben az összes dijakat a Gazdasági egyesület adja. Uradalmak és nem kistenyésztők szarvas- marháik jutalmazása esetén díszoklevélre tarthatnak igényt. Tenyészló- és csikódijazás. Szeptember 22-én Nagykaposon, 27-én pedig Szobráncon tenyészló- és csikódijazást tart az Ungvármegyei Gazdasági Egyesület. Nagykaposon, 1909. szeptember hó 22-én a vásártéren. 1-ső dij, államdij 120 K anyakancának csikajával. 2-ik dij, államdij 100 K három éves kancacsikónak. 3-ik dij, g. e. dij 90 K anyakancának csikajával. 4-ik dij, államdij 8Q K anyakancának csikajával. 5-ik dij, g. e. dij 70 K anyakancának csikajával. 6-ik dij, államdij 60 K három éves kancacsikónak. 7- ik dij, államdij 50 K anyakancáuak csikajával. 8-ik dij, államdij 45 K három éves kancacsikónak. 9-ik dij, g. e. dij 40 K anyakancának csikajával. 10-ik dij, államdij 35 K anyakancának csikajával. 11 -ik dij, államdij 35 K három éves kancacsikónak. 12-ik dij, államdij 30 K három éves kancacsikónak. 13-ik dij, államdij 30 K anyakancának csikajával. 14-ik dij, államdij 25 K három éves kancacsikónak. 15-dik dij, államdij 20 K anyakancának csikajával. 16-ik dij, államdij 20 K három éves kancacsikónak. Szobráncon, 1909. szeptember hó 27-én a vásártéren. 1-ső dij, államdij 100 K, anyakancának csikajával. 2-ik dij, államdij 80 K három éves kancacsikónak. 3-ik dij, államdij 60 K anyakancának csikajával. 4-ik dij, g. e. dij 50 K három éves kancacsikónak. 5-ik dij, államdij 40 K anyakancának csikajával. 6-ik dij, g. e. dij 30 K három éves kancacsikónak. 7-ik dij, államdij 30 K anyakancának csikajával. 8-ik dij, államdij 30 K anyakancának csikajával. 9-ik dij, g. e. dij 20 K három éves kancacsikónak. 10-ik dij, g. e. dij 10 K három éves kancacsikónak. A katonai pótlovazó bizottság szptember hóban vármegyénkben is megjelenik. Felkérem azon tenyésztőket, kiknek 372 és 6 éves eladó lovaik vannak, hogy az eladandó lovak számát velem levélben közölni szíveskedjenek, hogy a pótlovazó bizottságot előre is tájékoztathassam. Megjegyzem, hogy kellő számú jelentkezés esetén a vásárt Ungváron és Nagykaposon fogják megtartani. Kisgejőc, 1909. augusztus hó. Egry Ferenc, a lótenyésztési bizottság elnöke. CSARNOK. A nagy hírlapírók. — Tréíás rigmusok. — Irta Idem. Minő felhő az, az ungi hegyek felett ? Sötétlik tőle az egész észak-kelet. Nyomában a szél zúg és sebesen hajtja; Mi szemetet talál, azt mind felkavarja. Neki ront a szélvész a „megyeház-tér“-nek, A kik most ott vannak, képzelem, hogy félnek. Onnan besivit a tisztes, ódon várba, Kész szerencsétlenség, hogy kapuja tárva. Végig a városon, nem bir haragjával S a mi rongyot felkap, zúdítja magával. Dörgő szózat hallik szemét közepette: „Ezt már mégsem türjük, — a ki szedte-vette“ — Sajtónk tisztasága, szentsége nevében, Magyar hirlapirást ily szégyen ne érjen. Plágium, plagium“ — zokog a nagy segéd S fenyegetőn rázza hullámos üstökét. „Ollóznak, ollóznak“, sivitja a kis ló. Szinte hihetetlen, de láthatóvá nő : „Nossza leleplezni, itt van az alkalom! Nem azért vagyunk mi ketten nagyhatalom ?“ Hát azért küzdöttünk, hát azért munkálunk, Hogy igy elcsempészszók a mi ideálunk? Hogy a mit épitónk, azt igy romba döntsék ? Tiszta erkölcsünket megbecstelenitsék ? És kigunyolva az örök igazságot, Kőnyomatosokból adjanak újságot?“ „Szokás kérem, szokás“ — súg egy hang szerényen, De rámordul a íő szörnyen nagy keményen: „Szokás ide-oda, az nekünk most semmi, Sajtónk tisztaságát megvédelmezzük mi. Ha mi nem vagyunk, úgy elvész szegény hazánk, Európa szeme figyel mostan reánk. És ha nagyon néznek, még észre is vesznek, Ha meg szerencsénk van, tán fel is fedeznek“ „De kérem: a papság, a megye, a város ! Velük kikezdeni tán nem lesz tanácsos? Tessék talán előbb kissé körülnézni! Hát ha, hogy nekik is lenne joguk élni ? Talán megkérdeznénk egy pár hatóságot? A 74: XXXIV. tenne igazságot?“ „Mit nekünk a papság, nekem nem imponál I
