Ung, 1909. július-december (47. évfolyam, 53-103. szám)

1909-08-15 / 65. szám

4. oldal. *cr 2sr o­65. szám. miját és viszi el tőlünk messzire. Mi a maradékot, a kis és nem friss tojást, a fejletlen gyümölcsöt kapjuk, magas áron persze, mert alig marad itthon belőle valami. Nem futja a jövedelemből. Ezen keseregnek ma ezer és ezer családi körben. És a következmény az, hogy adóssággal pótolja az ember a háztartás deficit­jét, vagy pedig folytonosan lemond az igényeiről. Különösen a fix jövedelmű háztartásokra nézve áll ez. A hol a bevétel vagy egyáltalán nem vagy csak lényegtelenül emelkedett. A fix jövedelmű embe­rek kiadása az utóbbi időben sokkalta inkább emelke­dett, mint a bevétele. A kiadási tételek mindegyike emelkedett. Ezek közé tartoznak az állami s városi tisztviselők, a kereskedelmi alkalmazottak, pénzintézeti s magántisztviselők stb. Az utolsó öt évben nem egé­szen húsz százalékkal emelkedett a tisztviselők fizetése. Ezzel szemben emelkedett a lakbér közel 40 száza­lékkal, az élelmezés több mint 30 százalékkal, a ruha és egyéb cikkek ára több mint 30 százalékkal, a cse­lédbér 50—100 százalékkal. Nem természetes-e, hogy hogy a háztartások egyensúlya megbillent, hogy a be­vételek átlag véve fedezik a kiadást és hogy ennek folytán a háztartási budgetben vagy nincs megtakarí­tás, vagy pedig az igényeket kénytelen minden háztar­tás a legszűkebbre szorítani. A háziasszonyok ügyes­sége ma az erre való törekvésben merül ki és a nehéz probléma megoldása ma több gondot okoz, mint talán két háztartás vezetése. A férj és feleség ma egyebet sem tesz, mint sir, panaszkodik és töri a fejét, hogy hogyan „jöjjön ki“ a fizetésből. A drágaság ma százezrek terhe, gondja. Egy hivatalban a keserű han­gulat pillanatában valaki a kis figyelmeztető táblát, ame­lyen az volt felírva : „időnk drága“, kijavította: „időnk drágább“, — és úgy vélem, hogy ez az idő-értéklő nagyszerűen jellemezte a helyzetet. Vájjon lesz-e változás? * Kinevezés. Lux Izabella, tibai r. kath. elemi iskolai tanítónő az uugdaróci állami elemi iskolához rendes tanítónővé neveztetett ki. * Tibai templomszentelés. A mostani érdek- hajhász időszakban, a mikor mindenki lihegve és tü­lekedve hódol az anyagiság istenének, — jóleső és felemelő érzéssel hat az a tudat, hogy vannak még kevesek, a kik az önző érdekek rideg, számitó szférá­ján túlemelkedve, ideális, nemes, magasztos célokért tudnak lelkesedni s a kik lelkesedésük, nemes szivük tüzóben alkotni, teremteni akarnak és tudnak. Vájjon akad-e nagyszámban olyan ideális, eszmei magaslaton álló egyén, a ki embertársai lelki boldogságáért, üdvéért, hitéért maradandó alkotásokat, áldozatokat hozzon? — Bizony kevés az ilyenek száma! — S ezen kevesek között üdvözölhetjük, mint magas szárnyalásu és a köznapin felülemelkedő lelkületű, igazi magyar szivü és lelkű nagyasszonyt: Özvegy baji Patay Gyuláné Szathmáiy Király Annát Ideális gondolkozásának maradandó becsű emlékét fogja hirdetni az a szép, karcsú tornyával ékes, égbe­törő templom, a melyet Pataynó buzgólkodása, törhetet­len akaratereje és áldozatkészsége emelt a Tiba és környékbeli református hívek lelki üdvének előmozdí­tására. Az utolsó simítások most folynak az uj református templomon s alig egy pár hót múlva fel­zeng benne a magyar imádság, a magyar zsolozsma az Egek urához. A templomszentelés fényes ünnepségek keretében fog lefolyni szeptember 12-én Tibán. Kun Bertalan rof. püspök imádsága avatja fel a hívőknek az Ur templomát. A felavatás alkalmából Patayné tibai kastélyában látja vendégéül a református egyház és a vidék előkelőségeit. Este a templom javára pompás­nak ígérkező hangverseny van tervbe véve, a mely­nek változatos, kedves 10 programmpontja bizo­nyára az egész vármegye, sőt a szomszéd vár­megyék előkelő közönségét egybe fogja gyűjteni a szobránci fürdőben. A hangverseny, illetve kabarét rendezésén Csuha Istvánná, Bernáth Magda és Patay Katinka fáradoznak. Részt vesznek és szerepelnek azon több vármegye fiatalsága. Zemplénből Patay Samuné, Kazinczy Ottika, Bajusz Zoltán, Mattyasovszky Kálmán, BeregbŐl Bárczay Sándor, Erdőhegyi Ferenc, vármegyénkből Csuha Istvánná, Naményi Elza, Gulácsy Ida, Patay Annita és Katuska, Szűcs Ilonka és Mariska, Fekésházy Zoltán, dr. Ivántsy Béla, Pribék Antal, dr. Tahy Endre és Tomcsányi István. Az előadás után tánc lesz a szobránci fürdő nagytermében. A templom- szentelés előestéjén a tibai parkban fényes tűzijáték és kerti-ünnepély van tervbe véve. * Nevickei kirándulás. Az ungvári ordőhi- vatal tisztikara a király születése napján, augusztus 18-án, a szokásos kirándulását és mulatságát ez idén is megtartja. A kirándulás helyére külön vonat fog közlekedni. Indul délután 3 órakor a megállóhelyről és vissza Ungvárra éjjel 1 órakor. * Tanítók gyűlése. E hó 10-én tartotta az ungi reform, tanítói testület évi rendes közgyűlését Ungváron. A 11 pontban megállapított tárgysorozat 10 órától délutáni fél kettőkor végeztetett el, élénk eszme­cserét váltva egyes pontok lelett. A gyűlés utolsó . pontja a tisztujitás volt. Elnökül; Sulyok János ung­vári, alelnökül Papp Lajos beési, főjegyzőül Egyed Béla szirénfalvai, aljegyzőül Halász Lajos jenkei, pénz- tárnokul Karabélyos Gyula ráti; tanügyi választmányi tagokul: Balog Dániel palágyi, Csighy Ferenc eszenyi, Bóczér István csicseri és Kapéry Ferenc nagydobronyi tanítók választattak meg. * A tanonciskolák szakfelügyelői. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Jónás János nyug, felső- kerskedelmi iskolai igazgatót az ungvári kereskedő- tanonc-iskola, Kövér János kassai áll. polgári iskolai tanárt az ungvári iparos-tanonciskola szakfelügyelőjévé a következő három évre kinevezte. * A bodrogközi jótékony nőegyesület nagy ünnepélye Perbenyiken. Gróf Mailáth Józsefné a Bodrogközi Jótékony Nőegyesület elnöke, a vezetése alatt álló egylet javára, —- mely a leg­különbözőbb formában gyakorolja jótékonyságát a Bodrogköz segitségre szoruló szegényeivel szemben, — méreteiben nagyszabású, kiállításában pazar szép­ségű ünnepélyt fog rendezni szeptember havában, a mely ismerve ezen egyesület által eddig is elért sike­reket, előre láthatóan párját fogja ritkítani. A szenzá­ciósnak Ígérkező ünnepély annyi szórakozásban és műélvezetben fogja részesíteni a közönséget, mint még soha hasonló ünnepély. Hogy mi minden látványosság fogja tarkítani az ünnepély műsorát, azt rövideset) megtudja a közönség a részletes műsorból, a mely­nek összeállításán most fáradozik a rendezőség. De már most közölhetjük a műsor kiemelendőbb számai­nak egyikét-másikát, hogy előre vessük fényét ennek az őszi mulatságnak. Felette érdekesnek ígérkezik a galamblövószet, melyet a budapesti O. G. lövőegylet segítségével rendeznek. Igen nagy gondot fordítanak az ünnepélyes felvonulásra, melyet oredeti diszjelme- zes szereplőkkel 12 különböző csoportban szerveznek. Nem kisebb érdeklődésre tarthat számot az a műked­velői előadás, melyet kitűnő művészek fognak ren­dezni. Este a pazarul kivilágított erdőben festői látványosságuak lesznek az élőkép-csoportozatok. Meg­nyert a rendezőség az ünnepélyre egy országos hirü dalkört is. Ezeken kívül annyi kisebb-nagyobb látvá­nyosság és szórakozás készül, hogy méltán nyilvá­nul már mostan óriási érdeklődés az ünnepély iránt, a melynek méreteiről fogalmat nyújthat az, hogy a ren­dezőség Zemplén és a szomszédos vármegyékből igen nagy számú szereplőt fog felkérni közreműkö­désre. A közönség kényelmére kűlönvonatok fognak közlekedni oda és vissza Budapest, Kassa és Ungvár felől. Általában a rendezőségnek legfőbb gondja lesz, hogy a közönség kényelem és más tekintetben mi hiányt se szenvedjen. * A régi tízforintosok beváltási határideje. Az Osztrák Magyar Bank 1901. szeptember másodiki hirdetményével bevont, 1880. május elseji kelettel el­látott tízforintos bankjegyeit, amelyeket a bank főinté­zetei és fiókjai ez idő szerint még becserélnek, ez évi augusztus 31-ike után sem beváltásra, sem becserélésre el nem fogadják és e nap után a banknak az említett bankjegyekkel szemben való minden kötelezettsége megszűnik. * Uj város vármegyénkben. Eddig nőm tudtuk, csak most jöttünk nyomára annak, hogy vár­megyénk egy uj várossal szaporodott. Ez „Nagy- berezna“. Az ottani orth. izraelita hitközség pecsétjén ugyanis ez a felírás áll: „Nagy Berezna Város Izr. Hitközség Pecsétje“. * Tennisz-verseny Debrecenben. A debre­ceni tornaegylet folyó 1909. évi szeptember hó 3—5. napjain rendezi először országos lawn tennis versenyét. Versenyszámok: 1. Férfi egyes verseuy Debrecen sz. kir. város bajnokságáért. Debrecen sz. kir. város vándordija, melynek végleges elnyerése 3 egyáltaláni győzelemhez van kötve. Elsőnek, 8 nevezés esetén a másodiknak és 12 nevezés esetén mindkét harmadik­nak tiszteletdij. Nevezési dij: 10 korona. 2. Hölgy egyes verseny debreceni tornaegylet bajnoksága. 6 nevezés esetén első és másodiknak tiszteletdij, keve­sebb nevezés mellett elsőnek tiszteletdij, másodiknak ezüst plaquette. 3. Férfi páros verseny Hajdú vármegye bajnoksága. 6 pár nevezés esetén első és második, 12 pár nevezés esetén mindkét harmadik párnak tisztelet­dij. 4. Vegyes páros (nyílt verseny). 6 pár nevezése esetén tiszteletdij első és második párnak, kevesebb nevezés esetén elsőnek tiszteletdij, másodiknak ezüst plaquette. 5. Férfi egyes hendikep. 8 nevezés esetén első és másodiknak, 12 nevezés esetén mindkét har­madiknak tiszteletdij. 6. Férfi páros hendikep. 8 pár nevezése esetén első és második párnak, 12 pár ne­vezése esetén mindkét harmadiknak tiszteletdij. Neve­zési dijak a 2—6. versenyszámokban személyenként 5 korona. Általános feltételek: A versenyek országosak és amatőröknek vannak fentartva. Á versenyek a Magyar Országos Lawn-Tennis Szövetség szabályai szerint rendeztetnek. A mérkőzés három játszmára, — a férfi egyes bajnokság döntő mérkőzése 5 játszmára megy. Ä nyílt versenyeken előjátszmák kötelezők. Nevezési zárlat augusztus hó 28-án délelőtt 12 óráig. Zárlat után érkező nevezések a tétek kétszeresének lefizetése mellett a sorsolásig elfogadhatók. Sorsolás augusztus hó 28-án este 6 órakor az egylet helyisé­gében. Nevezések a versenyrendező-bizottság elnöké­nek címére (Kovács Béla Debrecen, Nap-utca 9. sz.) küldendők be a nevezési díjjal együtt. A nevezésnek tartalmaznia kell: a nevező vezeték és utónevét, pol­gári állását, lakását és a versenypontot, melyre nevez. Ámennyiben valamely egyesület tagja, az egyesület jelzését, hendikep nevezésnél a megfelelő hendikep adatokat. Hendikep számokban a nevező a legutóbbi versenyeredményeit közölni tartozik. Ha még nem vett részt versenyben, úgy ez külöu megjelölendő. A ver­seuy 3 agyagpályán tartatik meg, Slazenger labdákkal délelőtt 8—12-ig és délután 3—7-ig. dr. Horvay Róbert, egyl. elnök. Kovács Béla, versenyrend. biz. elnök. * A zahari újabb merénylet. A következő sorok közlésére kérettünk föl: Emlékezni fognak még olvasóink azon vakmerő esetre, hogy az elmúlt hóna­pokban a zahari ref. iskola faláról a nemzeti cimert bosszúból lelopták, összetörték. Csupán azért, mert a magyar nemzet szimbóluma és az Idvezitő kínos fája, a fehér kereszt jelképe diszlett rajta. Most ugyanis augusztus elsején egy újabb merényletnek lett majd­nem áldozata a helybeli tanító. Ugyancsak azon éjjel észrevette az utcán éjjeleken keresztül tivornyázó cső­cselék had, hogy a beteges tanító körtefáját őrzi kert­jében, melyen egynéhány éretlen gyümölcs várja a megérés idejét. A csőcselék had, azért, mert nem köze­líthetett könnyű utón hozzá, összeszedték az utcai köve­ket és valóságos ostrom alá vették a körtefát az őrző­jével együtt. Csak a véletlennek köszönhető, hogy a tanító életben maradt a sok kőzápor között. A bosszú művét azonban már ozuttal nem a csőcselék had, hanem a meglett korú emberek délben tovább folytat­ták — összegyülekeztek az iskola udvarán, s azért, mert annak idején a tanító a cimermerényletet s a gyanús fenyegető embereket feljelentette, átkozódások s veszélyes fenyegetések közt erőszakosan kényszeri- tették a tanítót, hogy állomását azonnal hagyja el. Különben majd látni fogja a történendőket. Sőt hogy a pohár csordultig teljen, a beteges tanítót a szó szo­ros értelmében lehordták s lealázó becsületsértéssel illették. A zahari ref. híveknek ezen tette nem az első s nem is lesz utolsó. Példák igazolják az elmúlt idők feljegyzéseiből. Államosítás, jöjjön el a te orszá­god 1 — Midőn ezen soroknak helyt adunk, felhívjuk a kir. tanfelügyelő figyelmét, hogy a zahari események ügyében beható vizsgálatot foganatosítson, ki a hibás: a tanitó-e, avagy a lakosság?! A nevelés és oktatás­ügy megkívánja, hogy a tanító és a nép között teljes harmónia legyen. * Féljegykedvezmény. Az államvasutak igaz­gatóságától vett értesítés szerint az államvasutak, vala­mint a kezelése alatt álló helyiérdekű vasutak vonlain érvényes szemólydijszabás B) Rész I fejezet 3. szaka­szának II. 13. a) pontja szerint a hivatásos mezőgaz­dasági, továbbá vízszintes vasútépítési és erdőmunká­latoknál, valamint a dohány kertészetnél alkalmazott mun­kások számára érvényben levő, az 1898. évi II. t. czikkel életbeléptetett munkásigazolvány Horváth-Szlavonország- ban községi bizonyítvány felmutatásához kötött féljegy kedvezmény 1909. évi. október hó 1-től csakis azon azon esetben vehető igénybe, ha ily munkások ugyan­azon kiinduló állomásról ugyanazon rendeltetési állo­másra legalább is öten együtt utaznak, vagy ha keve­sebben vannak, legalább öt munkásért az esedékes III. osztályú fél menetdijat megfizetik. * Országos Borászati Kongresszus Verse- czen. Versec város közönsége f. é. szeptember 19-ón és 20-án borvásárral egybekötött országos borászati kongresszust rendez. * Folytatólagos elszámolás a f. évi junius hó 2-án tartott gyermeknap bevételeiről. Iskolai gyűj­tések: G. kath. felső leányiskola gyűjtése 3 K 40 f. Az eddig kimutatott 1194 K 58 f-rel együtt a gyer­meknapi gyűjtések összes eredménye 1197 K 98 f. Kiadás 173 K. Marad a Gyermeknap tiszta bevétele­ként 1024 K 98 f. Ezen összeg felerósze az Országos Gyermekvédő Ligához lesz felküldve, felerósze pedig helyi gyermekvédelmi célokra leendő felhasználás cél­jából a Gyermekbarát-Egyesület, Siketnéma-Intózet és a helybeli Gyermektelep-bizottság között lesz arány- lagosan felosztva. Dr. Cs. Sz. * Mérsékelt áru vasúti jegyek kiadása a Szent István-napi ünnep alkalmából. A magyar királyi államvasutak igazgatósága — az üzemekben álló helyiérdekű vasutak állomásainak és a szomszé­dos forgalomnak kizárásával — mind a három kocsi- osztályra nézve a Szent István-napi ünnep alkalmából Budapestre mintegy 30°/o-kal mérsékelt áron menet­térti jegyeket adat ki. Ezen menettérti jegyek f. évi augusztus 18—20. napjain, az utóbbi napon azonban csak a reggeli órákban Budapestre érkező — vala­mennyi személyszállító vonathoz (expressvonatok kivé­telével) fognak kiadatni. E menettérti jegyek 5 napig évényesek oly módon, hogy a kiadás napját első nap­nak számítva, érvényességük az 5-ik napon éjfélkor le­jár, megjegyezvén azonban, hogy a visszatérés leg­korábban csak f. évi augusztus hó 20-án délután tör­ténhetik, korábbi visszatérés esetén e jegyek érvény­telenek. Az utazás megszakításának sem menet, sem jövetkor nincs helye. Gyermekek számára külön ked­vezmény nem egedélyeztetik. * Bethesda tavának nevezte el Pöstyén csodás gyógyerejü iszapfürdőjét Könyves Tóth Kálmán debreceni reí. lelkész. Találóbb jelző­vel aligha illették még e sokat magasztalt forrásokat, melyek valóban a testamentombeli csodatevő tóra emlékeztetnek. Itt is ezrével szabadulnak meg súlyos betegek nehéz bajuk­tól és a testi nyomorúságot jelképező mankótól. át * Az amerikai kivándorlás. A belügyminisz­ternek a kivándorlásra vonatkozó rendelete, a melyet a törvényhatóságokhoz intézett, a következőleg hang­zik : Hivatalos utón tudomásomra jutott, hogy Mr. Willians, az északamerikai Egyesült Államok Ellis- Island belépő állomásának uj főnöke rendeltet adott ki, mely szerint oly bevándorlók, a kik mint fedél- közi, vagy másodosztályú utasok tették meg az utat az Egyesült Államokba, csak akkor bocsáttatnak partra, ha 25 dollár készpénz és a rendeltetési helyü­kig szóló vasúti jegy birtokában vannak. Tudomásomra jutott továbbá az is, hogy a nevezett bevándorlási biztos az ószakamerikai Egyesült Államok bevándor­lási törvényének rendelkezéseit a legszigorúbban hajtja végre s ebből kifolyólag felhívást tétetett közzé, hogy mindazon kivándorolni szándékozók, a kik a beván­dorlási törvény követelményeinek nem mindenben fe­lelnek meg, óvakodjanak a kivándorlástól és ide­jüket és pénzüket ne fecséreljék a kiutazásra, mert kímélet nélkül visszautasittatnak. A kivándorolni szán­dékozók érdekében felhívom a Cimet, utasítsa az „Utlevél-lap“-okát kiállító hatóságokat, hogy a kiván­dorlás céljából útlevelet kérelmező felekkel az észak­amerikai Egyesült Államoknak a 44.599/1907 V/o. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom