Ung, 1909. július-december (47. évfolyam, 53-103. szám)
1909-08-15 / 65. szám
65. szám. 5. oldal. M. sz. körrendelet kivonatosan közölt bevándorlási törvényét közöljék, továbbá, hogy a 49.573/1908 V/c B. M. sz. körrendeletben foglaltakon kívül a fentiekről és még arról is tájékoztassák őket, hogy az északamerikai Egyesült Államokban az ipar és a gazdaság még mindig sinyli az 1907. évben kitört válság következményeit; hogy a napilapoknak a helyzet javulására vonatkozó híreit kellő óvatosságai kell venni, hogy a munkás kereslet még mindig gyenge s hogy a munkátlanok száma alig apadt. Figyelmeztetni kell a feleket ezenfelül még arra is, hogy az ahhoz értő közgazdasági szakemberek nézete szerint, a munkások helyzetét súlyosbítja azon körülmény, hogy a folyó 1909. év elsö felében igen sokan vándoroltak be az Egyesült Államokba s előrelátható, hogy az újonnan bevándorlónak azon csekélyebb része, mely most a nyári hónapokban az aratásnál vasúti és egyéb munkálatoknál kapott is munkát, a hidegebb időszak beálltával a munkátlanok számát nagy mértékben fogja szaporítani. Avégből, hogy a korábban utilevelet nyert kivándorolni szándékozó egyének szintén tájékozást nyerjenek, felhívom a Cimet arra is, hogy a jelen körrendeletben foglaltakat a legszélesebb körben közzététesse. A miniszter helyett Hadik s. k. államtitkár. * Mérgezések pálinkával. A pálinka-kereskedők nem elégszenek meg avval, hogy a pálinka maga is öli, irtja az embert; a méreghez még erősebb mérget kevernek, még pedig methyl-alkoholt. Ettől az erős méregtől, mely gyorsan öl, még erősebb lesz a pálinka. Kisvárdán, Ózdon és Diósgyőrött is tömeges haláleset fordult elő nemrégen s mivel mérgezéseket sejtettek, hullarészeket küldöttek fel az országos fővegyészhez, a ki itt is melhylalkoholmérgezést állapított meg. A fővegyész átirata elmondja, hogy az év eleje óta százötvenhárom esetben állapítottak meg methylalkohol- mérgezést, a melyek közül százhuszonkét eset végződött halállal. Az átirat megjegyzi, hogy csak ez óv eleje óta fordultak elő ily gyanús halálesetek. A methyl- alkoholt, mint erős mérget, csak orvosi rendeletre adják ki a patikában, mégis, úgy látszik, hogy a méreg a pálinkakészitők birtokába jutott, a kfk a gyilkos hatású szert belekeverik a pálinkába, hogy minél erősebb legyen. A vizsgálat most abban az irányban folyik, hogy miként kerül a méreg a pálinkakészitők birtokába. * Nyilvános nyugtázás. Jó sikerrel tartatott meg folyó hó 1-én Szt.-Anna templombucsu napján a csapi róm. kath. hitközségnek a felállítandó uj orgona javára rendezett zártkörű táncmulatsága. A tiszta jövedelem 231 kor. 80 fillér volt. A táncmulatságon íelül- íizettek: Deák Ignác 10 K., Bérezik Péter, Magyar Péter, Müller Béla, Ritsányi János, Török M. Lajos 3—3 K., Bereczki András, Botár Sándor, Rózsa Sándor 2—2 K, Bakcsi Gyula, Balog Elek, ifj. Balog Károly, Kaufman Jenő, Kopjári Gyula, Laczi János, Losinszki Gyula, Sóvári Ádám, Siegl Ferenc, Szigeti Antal, Urbán Gyula 1—1 K. — Jegyeiket megváltották: Firczák Gyula Ő excellenciája Ungvár, Brórn Lőrincz püspöki titkár Nagyvárad, Lajda József plébános Battyány, Orácsek Blanka 10—10 K., Szabó János, Szabó Lajos Püspökladány 5—5 K., Deschman Alajos 3 K., Almási György, Bereczk Ödön Bpest, Conti Lajos Munkács, özv. Conti Antalnó, Darvasy Valér, Dittrich Ilona Szinérváralja, Ébersz Gyula, Heiszler Mór, özv. Jaczkovics Gábornó Szinérváralja, Keinberg Elek Bpest, Lengyel János, Magyar László, M. Á. V. altisztikor Munkács, N. _ N., Polgári olvasókör Csap, Sermer Samu, Tahy Ábris Dobóruszka, Zoltán Lajos Záhony 2—2 K., dr. Nagy Béla, Perlstein Jakab 1—1 korona. A fenti jótékony kegyes adományokért ez utón is elismerését s hálás köszönetét fejezi ki a csapi r. kath. hitközség nevében Csap, 1909. augusztus 4. Molnár Sándor egyh. gondnok, Tőlük M. Lajos plébános. * Kivételes nősülési engedélyek. Mitró András ördögvágásí, Kovács István ungpinkóci, Roth Nunchem pálóci, Kertész Mihály magasróvi, Miglócz András ungpinkóci, Pisztai Cserkenyik János kis- 8zerelvai, Balyi András zahari, Hlavatl János zahari, Padó Mihály zuhogói, Pinkóczki Mihály porosztói, Adler Izsák szerednyei, Sipos János beési lakosok kivételes nősülési engedély iránt benyújtott kérvényeit a közigazgatási bizottság pártolólag terjeszti fel a m. kir. honv. miniszterhez. * Egy használt, de jókarban levő zongora eladó. — Cim a kiadóhivatalban. * Egy óra alatt elveszi a láb kellemetlen szagát és megszünteti a lábizzadást a Mittelman-féle láb- viz, ára egy üvegnek P20 K. Kapható kizárólag az Aranyoroszlán gyógyszertárban Ungvárt. Irodalom. A „Vasárnapi Újság“ augusztus 15-iki száma azokat a bontásra kerülő érdekes régi pesti házakat veszi sorra, a melyekről mostanában sok szó esett. A cikket a képekhez Zuboly irta. Vannak még képek e számban a barcelonai forradalomról, az egyiptomi structe- nyésztésről, Japánból, vizbefulók mentéséről stb. Szép- irodalmi olvasmányok : Mikszáth Kálmán regénye, Sza- bolcska Mihály két szép verse, Nagy Lajos novellája, Daniel Lesueur uj regénye. Egyéb közlemények : Junius cikke az 1809-iki erdélyi insurrekcióról, tárcacikkel hires hamisitókról, nevezetes régi könyvgyüjtőkről, tárcacikk a hétről s a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet, sakkjáték stb. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre négy korona, a „ Világkróniká“- val együtt négy korona 80 fillér. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV. kér., Egyetem-utca 4. szám.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes-Néplap* a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. ■ü 2nt aKözgazdaság. Felhívás a lótenyésztőkhez. Felhívom azon lótenyésztő gazdákat, kiknek birtokában jól fejlett (3 és fél évestől ö évesig) lovak vannak és azokat eladni szándékoznak, hogy augusztus végéig ezen szándékukat nálam joleutsék be azon célból, hogy én a szept. közepe táján itt megjelenő pótlovazó bizottságnak bejelenthessem. A bejelentett lovak tulajdonosait a vásár napjáról hirlapilag értesíteni fogom. Kisgejőc. Egry Ferenc, lótenyésztési bizottsági elnöke. CSARNOK. Erdélyi János. Irta Minay Lajos. (Vége.) 6 És mily csodálatos 1 Mig, Erdélyit megelőző kritikusokra az irói gárda engesztelhetetlen gyűlölettel tekintett, (hiszen nem kell egyébre gondolnunk, csak a Bajzát ért támadásokra), addig Erdélyi bántatlanul tölti be műbirálói tisztét, s tisztelettel hajolnak meg aestetikai elvei előtt. Mindezt csak annak köszönhető, hogy még a legerősebb kritikáiban is méltányolta a a költők igyekezetét, s őket soha személyükben meg nem sértette. Ha harcolt ellenök, e harcában az elvek magaslatán állott „és ez elvek paizsa alatt, szakítva a a megelőző széptani iránynyal, hadat izén az idealizmusnak a realizmus nevében, síkra szállva az eszményi ellen az egyéniért, mely a felfogás igazsága mellett jellemzetessóge és tartalmi gazdaságra vezet; — vagy döngeti a classicizmus bálványát, hogy a segítségére jött költői szellemekkel együtt érvényre emelje a romanticizmust, mely a hazafiság levegőjében végzi hatóságát, a költői képzelődés szabadságát hirdeti, az egyéniség jogait védi és a népiest a művészet alkatrészéül veszi“. Az eddig elmondottakkal Erdélyi János munkássága azonban még korán sincs kimerítve. Az ő magasan szárnyaló lelke tudomány után is szomjuhozott. Felkereste tehát azt a forrást, melynek üdítő italából erőt meríthetett minden munkájához, melylyel való foglalkozás a mélyen gondolkozó tudóst gyönyörűséggel töltötte. E tudomány a minden tudományok legnagyobbika, — a tudományok tudománya, — a filozófia volt. Hiányos lenne tehát munkám, ha meg nem emlékeznék Erdélyi Jánosról úgy is, mint a hazai filozófia egyik legkiválóbb képviselőjéről. Erdélyi mint bölcsész a német spekulativ bölcselkedésnek, vagy szükebb körű meghatározással az eszmei bölcselkedésnek hive. Lelkes tanítványa Hegel György berlini egyetemi tanárnak, kinek rendszerét nem csak elfogadta, de azt követte is mint olyat, melyet az összes filozófiai rendszerek közül a 19-ik század tudományos álláspontját tekintve, legmegfelelőbbnek tartott. Hegel hatása minden munkáján meglátszik, de különösen érezhető az egyetlen egységes filozófiai dolgozatán, melyet 1857-ben adott ki Sárospatakon, „A hazai bölcsészet jelene“ címen. E munkának éle az egyezményes filozófia ellen volt fordítva, mely bölcseleti irány követőinek, de különösen Szontágh Gusztáv és Hetényinek álláspontját döntötte meg, uj életre keltve a már-már elnyomott Hegel-féle rendszert. „A hazai bölcsészet jelene“ Kemény Zsigmond „Pesti Naplójában“ jelent meg először tárcák alakjában. Célja az egyezményes filozófia hármas alaptételeiének megdöntésé volt. Ugyanis Hetényiék filozófiájukban azt vitatták, hogy filozófiájokkal gyakorlati haszuavehetőségre, vagy más szóval életre valóságra céloznak, előadásukban népszerűségre törekszenek, irányuk pedig nemzetiesség, vagyis a magyarság. Erdélyi az egyezményes filozófusok e hármas alaptételét, mint hibásakat, egyenként ledöntötte. Kimutatta ugyanis, hogy a filozófia mint tudomány oly messze jár az élettől, hogy gyakorlati használhatósága oly értelemben, mint az egyezményesek gondolják, nem lehet. Bár elismeri, hogy a bölcsészet hat az életre, de nem oly közvetlenül, mint azt az egyezményes iilozófia hívei mondják, mert a filozófia egyetemes tudomány, s mint ilyen a mindennapi élet közönséges eseteire nem alkalmazható. Hibás tehát az egyezményes filozófia hármas alaptételének mindjárt az elsője is. De még hibásabb a másik kettő, a melylyel népszerűségre és nemzetiességre törekesznek. Hogy a szellemi élet teljesen nemzetiesség nélküli, ezt Erdélyi nem állítja. Csak azt vitatja, „hogy a nemzetiesség alkalmazása helyén esik az ember lelki életének alsóbb fokozatán ; gyönyörűen veszi ki magát a költészetben is s mindenben a mi ehez tartozik. De már a felsőbb fokú szellemi élet, a vallás körében, kevesebb súlya van. Végképen megszűnik pedig az utóbb, az az a kezdetleges műveltség előhaladásával a bölcsészeiben. Mert a bölcsészet, miut egyetemes igazságok tudománya, a tiszta gondolattal foglalkozik, vagy azon adataival a szellemnek, melyek az egy és megoszthatatlan ész nevében a föld népei által nemzetiségre való tekintet nélkül egyformán fogatnak fel. Ha tehát mondatik : van görög, francia, angol bölcsészet, ez nem azt teszi, hogy talán e nemzetek oly saját bölcsészettel élnének, minő nyelvök; hanem azt, hogy bizonyos mértékig többé-kevésbbé volt befolyások a tudomány fejlesztésére, virágoztatására. “ Erdélyi ezen sorai világosan elárulják, hogy ő nemzeti filozófiát el nem ismer, de hogy a magyar nemzet is hozzájárult az eszmék tisztázásához, azt állítja. Ezt bebizonyítandó, óhajtja, „hogy térjünk vissza a meddig csak nyomokat lelünk, a múlt emlékeihez s helyezzük magunkat bölcsészetileg is a történeti állás jogaiba.“ S ha ezt megtesszük, akkor meglátjuk, mily tekintélyes az a rész, melyet a magyar nemzet „az ész, a tulajdonképeni emberiség ügyében, világpolgári kötelessége gyanánt leszolgált.“ Tehát egy magyar filozófia-történet mogirására buzdítja irótársait. De szava elhangzott a pusztában, — nem volt vállalkozó szellem. Utoljára is maga fogott hozzá s a „Bölcselet Magyar- országon“ címmel Csengery „Budapesti Szemléjének“ 1865—67-iki évfolyamaiban egy cikk sorozatban foglalkozott a magyar bölcseleti gondolkozás történetével. Azonban a legrégibb időktől fogva csak Apácai Csere Jánosig tudott eljutni, mórt a becses munka befejezését meggátolta 1868 ban bekövetkezett halála. De e töredék is kiváló becscsel biró, melynél még ma sincs ily nemű munkáink között olyan, mely nagyobb tudományossággal s szélesebb mederben foglalkozna filozófiánk múltjával. E műve könyv alakban csak halála után 1885-ben jelent meg. Legyen elég ennyi Erdélyiről, mint bölcsészről. S most, ha ezek után még megemlítem, hogy reformált egyházának érdekében mily fáradhatatlan tevékenységet fejtett ki; ha vissza gondolunk arra, hogy a haladás eszmejóért lelkesedő tanár, mily hévvel emelt szót a tanszabadság érdekében; ha végig tekintünk azou törekvésen, melynek célja a sárospataki főiskolának minél magasabb nívóra való emelése: akkor lehetetlen el nem ismernünk, hogy rövid, de munkás életének minden percét hazájának, — egyházának és a tudománynak szentelte. Nagy ember volt. Büszkék lehetünk rá, hogy vármegyénk szülöttje. Anyakönyvi hivatalból. Hivatalos óra: d. e. 9—12, d. u. 3—5. Házasságkötés minden nap, kivéve vasárnap és Ünnepnap délutánját. Népmozgalmi kimutatás : augusztus 7-től — 14-ig. Születtek: Sicherman Miksa és Szalay Erzsébet fiú, Bállá György és Lékó Etel fiú, Rigó Jenő és Moldt Etel leány, Grünfcld Ábrabám és Feuerstein Pepi fiú, Tamás György és Kürmös Anna fiú, Bruzse- nyák József és Kalas Zsuzsanna leány. Halálozások: Munka Julia g. kath. 10 hónapos gyermek, özv. Hoholics Mihályné Varga Julia g. kath. 75 éves napszámos, Csilina Mária g. kath. 1 éves gyermek, Pipik Mihály g. kath. 42 éves fuvaros, Baumgärtner Károly r. kath. 46 éves főpineór, Koba János g. kath. 3 éves gyermek. Nyilttér.* a b I tar JlSegjeletrt! < | fincicky 39a ( mDalai mj § 3 § I I zongorára és énekre. 1 z I Ara 2 korona. I Kiadja Székely és illés | I _____________________ I___ Nyilatkozat. „Szélhámos ügynökök“ cimü közleményünkbe Szedlák Viktor v. anyakönyvvezető ur, fenyvesvölgyi lakos neve tévesen került be; nevezett rövid ideig cégünknél volt alkalmazva, de panaszunk ellene sohse volt. Szedlák Viktor ur elleni panaszunkat visszavontuk s meggyőződve ártatlanságáról, neki ezúton teljes elégtételt nyújtunk. Szent-Erzsébet háziipar müintézet 3564 Budapest. * E rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal a Szerit. Kiadó és laptulajdonos: SZÉKELY SIMON. Szobránci-utca 22. szám alatt az emeleten 4 szobás lakás kerttel, 3568 továbbá egy 3 szobás és egy 2 szobás lakás azonnal kiadó. Bővebb felvilágosítást ad a tulajdonos.
