Ung, 1909. július-december (47. évfolyam, 53-103. szám)
1909-09-29 / 78. szám
4. oldal 78. szám, TIT 3ST <3volt a felhajtás és sokkal nagyobb számban, mint az előző években. A megjelent nagyszámú gazdaközönség jelenlétében a dijakat a következőkép osztották ki: Szarvasmarhák után a következők kaptak dijat: Borjas tehenekért: I. dij,gazd. egyes. 60 K Marcs Yince tibai lakos II. „ „ 25 K Jenesig János sz.-komorói „ III. „ „ 15 K Rónay Árpád hegygombási „ Üszőkért: I. dij, államdij 70 K Kraj Mihály sz.-komorói lakos II. „ „ 50 K Bucska Mihály * „ III. „ „ 30 K Hamarik György bunkósi „ Tenyészlovak után a következő dijak osztattak ki: Anyakancákért csikóikkal: I. dij, államdij 100 K Móré Elek ungpinkóci lakos II. „ „ 60 K Szentimrey Dániel baranyai „ III. „ „ 40 K Jakub Mihály élesi IV. „ „ 30 K Porubenszky Mihály bunkósi „ V. „ „ 30 K Mares Vince tibai „ Hároméves kancacsikókért: I. dij államdij 80 K Balázs György gézsényi lakos II. „ gazd. egyes 50 K Oremusz Zsigmond homoki „ III. „ „ „ 30 K Balogh Ferenc ketergényi „ IV. „ „ „ 20 K Jászé János zalacskai „ V. „ „ „ 10 K Balázs György bunkósi „ CSARNOK. Ung vármegye az 1809. évi utolsó nemesi felkelésben. Irta Gálocsy Zoltán. (Folytatás.) 7. A nemesi felkelő seregnek május 15-én reggel történt elindulása a vármegye tisztviselőinek és nagyszámú közönségnek jelenlétében a főpapok áldásának vétele után ment végbe. Á gyalogság a báró Sztáray Imre főispán által 1742-ben ajándékozott s „Vexillum Comi- tatus de Ungh“ feliratú selyemzászló, a lovasság pedig a gróf Sztáray János Fülöp által 1797-ben ajándékozott és „Surgit ab Ungh Hunnus Patriae Regnique fidelis“ feliratot viselő zászló fennen lobogtatása alatt vonult babért termő útjára. Ungvártól Egerig következő állomások szerint mentek: május 15-én Kis-Zalacska, 16-án Tőketerebes, 17-én S.-A.-Ujhely, 18 án Liszka, 19-én Szerencs, 20 án Köröm, itt egy nap pihenés volt, 22-én M-Keresz- tes, 23-án M.-Kövesd, 24-én Egerbe érkeztek. Itt pihenőt tartottak s csak később indulhattak, mert a lovasság csak junius 9-én, a gyalogság pedig 10-én ment keresztül Pesten s érkezeit Soroksárra. Egertől tehát igy menetelhettek: junius 3-án Szi- halomig, 4-én Kápolnáig, 5-én Gyöngyösig, 6 án Hatvanig, 7-én Aszódig, 8-án Kerepesig, 9-én Soroksárig, 10-én Budaörsig. Az ellenség részéről fenyegető veszély nyomása alatt a nádor május 20-án kelt, 1806. sz. rendeletóvet a felkelők haladéktalan felszerelésére és elindítására utasítja,* egyúttal újabb áldozatok hozatalára buzdítja a megyét, s leiratában hangsúlyozza, hogy a lovas felkelők a királyi pénztárból 100 forintot fognak kapni fejenként, s ha lovaik a csatában elhullanának, a király uj lovat ajándékoz részökre, s ha magokat kitüntetik egész életökre adómentesek lesznek s a háború után érdemrenddel fognak megjutalmaztatni, és azon nemesek, kik több lovas katonát állítanak ki, ha pedig magok akarnának tisztek lenni, aziránt különös figyelem lesz. Ilyen körülmények között elhatározta a megye, hogy ha a végszükség úgy hozza magával, még egy félszázad lovasságot állít ki, a már előbb felajánlott félszázadon felül, oly feltétellel azonban, hogy ennek felszerelésére a királyi kincstárból hat évi részletben visszafizetés kötelezettsége mellett 100.000 forint kölcsön adassék a megyének és ezen félszázad is éppen úgy, mint a már előzőleg felajánlott félszázad, szintén a felkelő nemes sereghez csatoltassék s a háború végével teljes hadi felszerelésével együtt azonnal haza bocsá- tassék ; ezen csapat királyi zsoldon legyen tartva; a felszerelésre szükséges fegyverzet, posztó és más egyéb cikkek a királyi hadi bizottságtól adassanak; kimondotta a vármegye, hogy ha a nádor ezen feltételeket elfogadhatóknak nem találná, a vármegye ajánlatát visszavonja, miért is mindaddig, míg a nádortól eziránt a határozott felelet és a kért 100.000 forint kölcsön kiutalványozása iránti rendelet meg nem érkezik, a félszázad lovasság kiállítása iránti intézkedések függőben maradnak. Ezen határozat felterjesztésével egyidejűleg jelentette a vármegye, hogy a felkelő nemes sereg május 15-én elindult és hogy annak Budán leendő pótfelszerelése végett a már fentebb említett Szmrecsányi István előzőleg Budára utazott, továbbá, hogy az első félszázad lovasság toborzása folyamatban van, az itthon maradt nemesség állandóan fegyvergyakorlatokat tart, és az összes lelkészek a haza védelmére buzdítás iránt fel lettek szólítva. Felkérte ezúttal a vármegye a nádort arra is, hogy hathatós közbenjárásával ő felségénél oda működjék, hogy a hadjáratban magokat kitüntető nem nemesek megnemesittessenek, az armális nemesek pedig érdemök szerint fekvő jószágokkal megadományoztas- sanak. A nádor felelete csakhamar megjött, s tudatja, hogy a fegyverek és más egyéb hadi felszerelések *A felkelők utrakeléséről szóló jelentést ekkor még nem kaphatta meg a nádor. kiszolgáltatására a főhadi tisztséget már utasította és hogy egyelőre a megye által a királyi kamarából már régebben kért 30,000 forint kölcsönt kiutalványozta. A kiutalványozott 30.000 forint felvétele végett Fodor András táblabiró a kellő meghatalmazással Budára utazott s ez alkalommal a külön ajánlott félszázad lovasság részére szükséges lovak bevásárlása iránt is meg leltek téve a kellő intézkedések s határozatba ment, hogy a 100.000 frt kölcsön iránt újabban felír a megye. Szmrecsányi István junius 10-ről keltezve jelenté, Budáról a vármegyének, hogy Ung megye felkelő és felajánlott első félszázad lovassága a Zemplén megyésekkel egy ezredre lett egyesítve és hogy junius 9-én Pesten keresztül menve Soroksárra érkezett, a bevásárolt felszerelési tárgyakat Pesten szétosztotta, a még beszerzendőket pedig Buda-Örsre fogja utána küldeni, a felkelő gyalog nemes sereg junius 10-én ^érkezett Pestre, s tovább marsirozott; végül a lovas seregnek adott ruhanemű és más készülékek kimutatását megküldi, a további szükségletekre pedig pénzt kér. A vármegye Szmrecsányi jelentése folytán ismét küldött 3000 forintot, mely alkalommal a felkelő gyalog sereg részére fehérruhákat és fokosokat is szállíttatott, meghagyván az ezeket vivő Bérezik György esküdtnek, hogy a vármegye tulajdonát képező, de a budai fegyvertárban letétben levő fegyvereket, ha esetleg Szmrecsányi által ki nem vétettek volna, az itthon maradt felkelők használatára okvetlenül hozza magával. A helytartó-tanács május 2-i 9798. sz. alatt Végh Istvánnak a felkelő nemes sereg élelmezési felügyelőjévé történt kinevezéséről, a nádor pedig egerfarmosi Kandó Gábornak a Zemplén-, Szepes-, Abauj-, Sáros- ós Ung megyei felkelő lovasság ezredesévé történt kinevezéséről azon megjegyzéssel értesíti a megyét, hogy a netalán felmerülhető ügyekben közvetlenül velők levelezzenek. A másod Ízben felajánlott második félszázad lovasság toborzása szép eredmónynyel folyván, a megfelelő létszám csaknem teljes lévén, a tisztikar megválasztására is sor került, a junius 22-i közgyűlés a következőképen ejtette meg: kapitány: Fodor András, I. hadnagy: Ajtay Imre, II. hadnagy: Orosz György, strázsamester: Csicsery László. Időközben azonban a tisztek névsorában változás állott ce, mert Fodor András a kapitányságról lemondott s ennek folytán most már két kapitány lett választva, eszerint a tisztek következők lettek : I. kapitány : Ajtay Imre, II. kapitány : Riczko István, főhadnagy : Orosz György, alhadnagy: Lengyel György és a szintén lemondott Csicsery helyett strázsamester lett Plerman János.* *Az első Ízben felajánlott fél század lovasság névsorát nem tudtam feltalálni A tisztek megválasztásának a jegyzőkönyvekben nyoma sincs, azt kell következtetnem, hogy ez rendes katonatisztekkel lett ellátva. (Folyt, köv.) Kiadó és laptulajdonos : SZÉKELY SIMON. KRAUSZ ÁRMIN I az orsz. m. kir. zeneakadémia végzett növendéke magán- a csoportos R hegedűórákat ad 1 úgy kezdők, mint haladók részére biztos erod- ménynyel. Előjegyzések elfogadtatnak Székely és Illés 9 könyvkereskedésében. 3586, 10-10 íölgyfaelaöási hirdetmény. A Gróf Hadik-Barkóczy hitbizományi uradalom tulajdonához tartozó és Ungmegye Pálóc község határában fekvő ki és megjelölt 1706 darab tölgyfából kitermelhető és 1015 m3-re becsült műfának tövön való eladása iránt 25375 korona kikiáltási ár mellett a folyó évi október hó 12-én délelőtt 10 órakor Pálócon írásbeli zárt ajánlatok utján nyilvános árverés fog tartatni. Az árverési és szerződési feltételek az uradalmi erdésznél Pálócon megtekinthetők. A fák mellmagasságban mért átmérői a következők: 15—24 centiméter 378 darab 25—30 „ 326 „ 31—35 „ 328 „ 36—45 „ 488 „ 46—55 „ 152 „ 56—65 „ 28 „ 66—75 „ 3 „ 76—88 _______3 „ Összesen 1706 darab. Varannó, 1909. évi szeptember hó 18. 3682 1—1 Uradalmi crdőhívatal. I KOVALD PETER ES FIA cs. és kir. szab. kelme- és szőrmefestő, vegytisztító és gőzmosó-gyár . BUDAPEST, VII., SZŐ VÉTSÉG -UTCA 37. SZÁM. megbízói kényelmét szem előtt tartva elhatározta; hogy minden tekintélyes vidéki városban képviseletet létesít és ezáltal módot nyújt a nagyérdemű közönségnek arra, hogy cégét — a csomagolás és 8 postaköltségek mellőzésével — közvetlenül felkereshesse Goldstein József né Nagyhere zna BS vette át a képviseletét m cs a gyár rendes áraiban vállalja az úri-, női- és gyermeköltönyök, díszítő és bútorszövetek, függönyök, i kézimunkák, szőnyegek, csipke- és végáruk, szőrmék stbiek vegytisztítását és festését. Úgyszintén ágytollak tisztítását és fehérnemüek mosását is. m nagyérdemű közönséget biztosítva kifogástalan munkájáról és mindenkor méltányos árairól, I Í i szives jóindulatába és figyelmébe ajánja a képviseletet és számos megbízatást kér a ; 3512,11-15 e. Kováid Péter és fia cég. j Nyomatott Székely és Illés könyvnyomdájában Ungvári Gleltsman E. T. festékével (Budapest VII. Akácfa-utca 50. sz). HARTSTEIN KÁLMÁN Széchenyi-tér 17. sz. házban. banküzlete Ungvári. zéchenyi-tér 17. sz, házban, 1 Éörlesztéses kölcsönöket a legelőnyösebb feltételek mellett folyósít. Földbirtokok, erdők vételének és eladásának financirozása, kitermelése, erdei termékek elhelyezésére üzleteket köt. Értékpapírokra előlegeket nyújt, valamint azokat veszi és eladja. Törlesztése* kölcsönök házakra is kaphatók! fi nagyszebeni földhitelintézet képviseletében bővebb felvilágositást nyújt: Adler M. Sámuel.
