Ung, 1908. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)
1908-09-13 / 37. szám
37. szám. TJ IsT C33. oldal. mulattak. — És a mulatozó jó kedv ráragadt a közönségre. Hétfőn, szeptember 7-ón, komoly előadás volt. Zsiros Istvánnak eléggé hirnévre szert tett „Fáturn“ c. szinmüve tette próbára a drámai személyzet erejét. És bár a stilus és tónus szokatlan volta ugyancsak nehézkessé teszi az előadás menetét, — színészeink megállották helyüket. — Báró Alpáry Dezső (Somiár Zs.) leánya Ella (Vécsey Ilona) szerelmes Gozdanovics Bélába (Izsó), a kit hamis kártyajátéka miatt, —• a becsületes társaságból száműztek. — Ez azonban csak közszájon forgó gyanú, s arra az egyetlen életben maradt tanú gróf Vajkay László huszár főhadnagy (Stella Gyula.) — Vajkay azonban a titkot el nem árulja, mert ő komolyan érdeklődik Ella iránt. — De mikor Gozdanovics megjelenik és kéri őt, hogy most, a mikor a szülők ellenzése dacára Ella az ő menyasszonya lett, felejtse el neki a múltat, hiszen úgyis csak Vajkay az egyedüli életben lévő tanú és engedje őt a tisztességes emberek sorába, — Vajkay teljes felindulásban az Elláék lakásából az egész társaság jelenlétében Gozdanovicsot kiutasitja és megsérti. A második felvonás arról szól, hogy párbajozzék-e Vajkay a gazember Gozdanovicscsal vagy sem ? Vajkay kiáll párbajra ellenfelével, mert a hamis játéknak egyedül ő az élő tanúja, egy tanú pedig nem tanú. A könyörgő Ellának azért azt mondja, hogy vőlegényéről Gozda- novicsról elterjedt hir nem igaz. — A párbaj megtörténik. Vajkay súlyosan megsebesül és meghal. Halála előtt azonban megesküszik régi kedvesével Kovács Margittal (Szohner Olga). — Gozdanovics pedig agyonlövi magát, mert kiderül, hogy a hamis játékon kívül Pá- risban még lopott is. Ella zokogva siratja el Vajkayt. Tagadhatatlan, hogy e drámában vannak erőteljes tehetségre valló jelenetek, de úgy részleteiben, mint összhatásában bizonyos hiányt, főleg pedig a megnyugvás hiányát érezzük. — Az előadás egyöntetű és sikerült volt. Egyes szereplők különösen kitüntették magukat. így Vécsey Ilona, Szohner Olga és Stella Gyula. Szohnerról csak jót mondhatunk. Őt vagy játékát kritizálnunk fölösleges, mert ő mindig a legjobbat produkálja és mert a közönség őt csak előnyösen ösmeri. Vécsey Ilona ellenben közönségünk előtt még eléggé ismeretlen, tehát őt még meg kell ismertetni. És ő igyekezik is magát megismertetni. — Minden eddigi szerepében egy-egy hatalmas követ rakott le a mindig feljebb törekvő dicsőség lépcsőzetóhez, — a büszke bárónőt, a szerelmes, a szerelméért küzdő, végül csalódott és a csapások súlya alatt megtört nő lelki állapotát közvetlen hűséggel, igazsággal, kiváló alakitó képességgel játszotta meg. — Stella Gyula mint Vajkay huszárfőhadnagy jól fogta föl szerepét. Jellemfestése hű és igaz volt. A közönség elismeréssel nyilatkozott játékáról. — Izsó Miklós Gozdanovicsot úgy játszotta meg, ha hogy azt öntudatosan alakította, akkor eredeti felfogásról tett tanúbizonyságot, különben pedig azt a benyomást keltette, mintha nem lett volna kedve ezt a szerepet megjátszani. Neményi Lipót, a színházi uj titkár, táborszernagygyá lépett elő. És eléggé szimpatikus alakítást produkált. Kedden, szeptember 8-án két előadás volt. Délután a „Bőregér“ c. operett ment összevágó szép előadásban, ugyanazon szereposztással, mint a múlt héten. Este premier volt. Szohner Antal „Az anyós“ címmel irt egy 4 felvonásos énekes vígjátékot és azt mutatták be színészeink pompás, élvezetes előadásban. Az egész csupa helyzetkomikum egyj pár szellemes élccel vegyítve. A mese a sablonos anyós körül forog, a ki mindenbe beleüti az orrát, s a ki csak bajt, veszekedést és elégedetlenséget idéz elő csupán azért, hogy környezetét — szerinte boldoggá tegye. Az előadáson megjelent anyósok nagyon méltatlankodtak és ízléstelennek találták a darabot, de a ki nem volt anyós, az jól mulatott és nagyokat nevetett, mert a téma, habár elcsépelt, mégis hálás. Azután vegyük hozzá, hogy Breznay Anna játszotta az anyóst oly pompásan, hogy ha lánya volna, ennek a szerepnek ily természethü eljátszása után biztosan nem tudná férjhez adni, mert rettenetes nyelvű és félelmetgerjesztő anyós volt 1 Izsó Miklós megtalálta szerepkörét. A Waczulik Kristóf szerepben kabinet alakítást nyújtott. Komlós Ilona és Szohner Olga méltán osztozkodtak az előbbiekkel az est sikerében. Szohner annyi kellemet és bájt tudott adni Piroskának, mint a ki érezte, hogy a leány játszik az apa dicsőségéért. Gregus Margit diszkrét, kecses, úgyszintén Bihari Erzsiké bájos tánca nagyon tetszett. Gedő Gusztávot a szerencsétlen rendőrtisztet sajnáltuk mint vöt, de tapsoltunk neki mint színésznek. Szerdán szeptember hó 9-én esemény számba menő élvezetes előadásban volt részük azon keveseknek, a kiket Suderman „Otthon“ c. drámája érdekelni tudott. Ez az előadás magasan kiemelkedik a többi előadások sorából. A szereplők mindegyike külön dicséretet érdemel. A szereptudás, az összjáték, az egyes alakok jellemének kifejező megjátszása jellemzi az előadást. De különösén ki kell emelnünk Vécsey Ilona határozott tehetségre valló, öntudatos játékát. Ez a színésznő a szerda esti szereplésével a művészet lépcsőjén ismét egy hatalmas lépéssel emelkedett szemünkben magasabb fokra. A Magda szerepe jut ott neki és méltó kezekbe került. A dacos, a büszke Magda, a ki egyéniségének öntudatában szakit a szülpi otthon kicsinyes kényelmével és fellázad az apai önkény lenyűgöző hatalma ellen, kimegy a nagy világba. Sok keserű küzdelem után világhíres művésznő lesz, ennek ára azonban a bűn, mert hogy nagyokká lehessünk, előbb bűnösökké kell lennünk, ő is bűnös lett, de nagygyá lett. Gyermeke van, a kit imádattal szeret, de a gyermek apját, Kellert (Majthényi), annál jobban gyűlöli. És az öreg Schwartze (Somiár) az általa védett becsület érdekében kényszeríteni akarja, hogy ehhez a gyűlölt emberhez menjen férjhez. Lázong benne a gondolat, hogy akaratát alávesse, de a lelkész (Stella) rábe| szélésóre, hogy gyermekének nevet és otthont adjon, már-már beleegyezik a házasságba. De mikor Keller kijelenti, hogy a bűnös viszony szülöttét, a gyermeket í nem fogadhatják házukba, — kitör belőle a fojtott | szenvedély, kiutasitja Kellert. Magda kijelenti apjának, j hogy nem megy férjhez Kellerhez. Az öreg Schwartze ! a nagy felindulás miatt meghal. S Magda az apja holt ! teteme mellett zokog, dacos, de önérzetes jellemével feldúlván az otthon boldogságát. Mint láthatjuk, a 1 Magda szerepe próbára teszi a drámai tehetségét, mert 1 az érzelmek és a szenvedélyek legkülönbözőbb skáláin kell tudni játszani. Az öntudatos egyéniséggel rendel- ; kező leány, a kiben felébred az otthon melege iránti í vágy, majd a gyermekét gyöngéden szerető, azután a csábitóját gyűlölő, saját akaratát mindenben érvényesíteni tudó, a társadalmi konvencionális felfogást szatirikusán megvető nő jellemének festéséhez és meg- játszásához művészi egyéniség és izmos tehetség szükséges. És ezt megtaláltuk Vécsey személyében, játékában, egyéniségében. Rendelkezik azon művészi tulajdonságokkal, a melyek segélyével a szenvedélyek és érzések legkülönbözőbb árnyalatait képes kifejezni. A szenvedélyes drámai kitörés, a lelki harc külső megjelenítése mellett a gyöngéd, az odaadó érzelmek megszólaltatására is képes. Hangja a szenvedélyek erősebb hullámzásánál, mint a vihar, zug, a gyöngéd érzelmek kifejezésénél pedig lágy melegséggel nyit utat magának a hallgatóság szivében. — Játéka kifejező, erőteljes, határozott. Van hozzá imponáló, királynői alakja, szem és arcjátéka. Egyéniségét bele tudja olvasztani abba az egyéniségbe, akit a költő szemeink elé akar állítani. Az illúziókeltés művészi fegyverei rendelkezésére állanak. — Vécseynek tehetsége és egyénisége révén még nagy jövőt jósolhatunk. — Méltó partnerei voltak Somiár Zsigmond és Stella Gyula. Somiár a Schwartze ezredes alakításával tudását és tehetségét újabban bebizonyította. — Stella a szelíd, a szeretetet hirdető és szerelmében csalódott lelkész jóságos lelkületét biven mutatta be. Nagyon kedves volt Gregus Margit, a ki mint Mariska a félénk, a szerető testvért bájos kedvességgel és sok tehetséget eláruló szívvel játszotta meg. Ebben a szerepében diszkrét játéka révén nagyon tetszett. — A kevés önmérsékletre irányuló figyelmeztetésünknek előnyösen vette hasznát. — Bereznay Anna, Győrííy Mariska, Majthényi és Fekete színjén osztozkodtak az est sikerében. Csütörtökön, szeptember 10-én operett-újdonság bemutató előadása volt. A „Dollárkirálynő“ került színre. A szövegét Willner és Grünbaum, zenéjét Reimann Rudolf szállította. Fordította pedig Faragó Jenő. Sem tartalmilag, sem zeneileg nem lehet rá fogni a nagy kiválóságot. Hig a mese, zenéje azonban jobb a meséjénél. Az amerikai pénztröszt elnökének (Izsó Miklós) leánya Gladys (Bárdos Jolán) férjet választ magának Dénes László (Sz. Nagy Imre) személyében, a ki azonban nemcsak a milliókat, hanem a Gladys szerelmét is meg akarja nyerni s az a harmadik felvonás végén sikerül is neki. — A játék összhangza- tos és jó volt, a rendezés ellen kifogást emelni nem lehet, az énekkar és zenekar dicséretet érdemel. Az előadás menete gördülékeny volt, úgy látszott, mintha alapos előkészület és sok próba utánjbocsájtották volna színre a darabot. Itt is igaz, hogy a látszat csal. A fő azonban az, hogy az előadással a közönség meg volt elégedve. Bárdós Jolánon, a ki első ízben játszotta a Gladys szerepet, — a bátortalanságnak nyoma sem látszott. Pompásan énekelt, hangja betölti az egész színházat, játékában kezd több elvenséget, életet belevinni. Sugár Jolán és Oláh Gyula sok tapsot kaptak. Izsó Miklós egyszerűen nagyszerű volt. Bihari Erzsiké bájos Olgát mutatott be. Fekete és Gedő nagyon ügyesen mókáztak. Győrííy Mariska humora sokszor megnevettette a közönséget. Pénteken, szeptember 11-én a „Dollárkirálynő“ második előadásban ment elég szép érdeklődés mellett. Heti műsor: Vasárnap d. u. „Vig özvegy“ másodszor, este „Smólen Tóni“. Hétfőn „Bernát“ másodszor. Kedden „Nászinduló“. Szerdán „Tatárjárás* negyedszer. Csütörtökön „Bányamester“. Pénteken „Bíboros“. Szombaton „Csepürágók“. Bemutató-előadás. Vasárnap este „Csepürágók“ másodszor. VARMEGYEI ÜGYEK. A közigazgatási bizottság ülése. — Szeptember 9. — A közigazgatási bizottság szeptember havi ülését szerdán tartotta meg gróf Sztáray Gábor főispán elnöklete alatt. Az alispán havi jelentése szerint a csendőrség 430 esetben teljesített nyomozatot. Tüzeset előfordult Ungvár r. tan. városban, hol is a keletkezett tűz még csirájában elfojtatott, továbbá Nagyláz, Unghosszu- mező, Bező, Jenke, Kereknye, Ungdaróc, Alsóhunkóc, Szenteske, Ördögvágás, Botfalva, Ungszenna, Pályin községekben és Szobráncfürdőn. összes kár: 45301 K, ebből biztosítás címén megtérül 15548 K, biztosítatlan kár: 29753 K. — A vármegye területén 75 idegen illetőségű egyén telepedett le. — A vármegyei gyámpénztárban 1,202.560 K 03 f kezeltetik. — A fogházakban 52 férfi és 16 nő volt letartóztatva. A vármegyei főorvos jelenti, hogy a közegészségügyi állapot általán véve kedvező volt. A hevenyfertőző betegségek közül előfordult vörheny 38, hasihagy máz 14, kanyaró 12, hökhurut 20, vérhas 48 esetben. — Élve született 488 egyén, meghalt 294, s igy a születések száma 194 esettel múlta felül a halálozást. — Orvostörvényszóki vizsgálat 4, rendőri hullaszemle 7 esetben volt. — Iskolák, gyógytárak, korcsmák, vágószókek, gyárak, műhelyek, élelmiszerek számtalan esetben vizsgáltattak meg. — órdarma községben Herczeg Etel okleveles bába gyakorlatra letelepedett. A kir. tanfelügyelő jelenti, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter Schmidt István rákói és Or- tutay Miklós szentmiklósi áll. tanítókat kölcsönösen áthelyezte, a vámoslucskai ref., a harapás, ároki és rahon- cai g. kath. iskoláknak több-kevesebb tanszert, az ungvári áll. polgári leányiskola folytatólagos felszerelésére 3178 K 42 fillért engedélyezett; TJngcsertósz községét az állami óvoda szervezésekor elvállalt fűtési kötelezettség alól felmentette, — a perecsenyi és nagy- zalacskai gazdasági israétlőiskolákat engedélyezte. Három iskolának a fizetéskiegészitést a miniszter engedélyezte; 8 drb segély és 10 pótlók iránti kérvény felterjesztetett. Jósza áll. iskola iránti kérvényét a bizottság a minisztériumnak ajánlotta. Az államép itészeti hivatal jelentése szerint a törvényhatóság területén létező összes állami és törvényhatósági közutak kielégítő állapotban voltak. Közlekedési akadály sehol sem fordult elő. Az utak fenntartására előirányzott fedőanyagoknak kiszállítása folyamatban volt. A Nagyberezna község átkeletón engedélyezett rendezési munkálatokból naponként 50—60 munkással, a betonjárda szegélyek és csatornák, dacára a gyakori esőzésnek, a napokban befejezést nyernek. A kisgajdos—remetevasgyári útnak rendbehozására gróf Széchenyi László 3000 K segélyt adott s azonfelül a lehengereltetósi költségeket is felajánlotta. A vármegyei állatorvos jelenti, hogy az állati ragadós betegségek közül az eddig nagy mértékben uralgott lépfene a vármegye területén csökkent és igy a vármegye állategészségügyi állapota ezidőszerint elég kedvezőnek mondható. Lépfene fellépett: Ung- póteri, Kisgejőc, Oroszkomoró, Andrásháza, Ungtöl- gyes, Dobóruszka, Feketemező, Vaján, Palló, Ungtavas, Vinna és Kisverbóc községekben; veszettség Dobo- ruszka; sertésvósz Csap; sertésorbánc Bező, Vajkóo, Kisturjaszög községekben. A m. kir. pénzügyigazgató jelenti, hogy augusztus hónap folyamán egyenes adó címén befolyt 89725 K, haddij címén 678 K 60 f, bélyeg és jogilletékben 50404 K 98 f, fogyasztási és italadóban 104773 K 92 f, dohányjövedókben 62653 K 02 f. Kinevezés. Ung vármegye főispánja Vdrady Kálmán Lajos jegyzői írnok, karcsavai lakost a felsőnémetii állami anyakönyvi kerületbe teljes hatáskörrel anyakönyvvezető helyetessé nevezte ki. Egészségügyi intézkedések a katonai gyakorlatok alkalmával. A belügyminiszter felhívta a törvény- hatóságot, intézkedjék az iránt, hogy a községi elöljáróságok katonai gyakorlatok idején a fertőző megbetegedések előforduló eseteit ne csak a polgári hatóságoknak, hanem az illető katonai állomásparancsnokságoknak is jelentsék be, az |esetleges egészségügyi visszásságokat szüntessék meg, az élelmi és élvezeti cikkek forgalmára különös figyelmet fordítsanak, továbbá a kifogástalan közkutak és magánkutak- ról jegyzéket szerkeszszenek s ezen jegyzéket a bevonuló csapat parancsnokságának adják át, az egészségi szempontból nem kifogástalan kutakat pedig ezen körülmény feltüntetésével jelöljék meg. VÁROSI ÜGYEK. Közgyűlés. Ungvár város képviselőtestülete f. hó 16-án és folytatólag 17-ón d. u. 3 órakor a városháza gyüléstermében III-ik rendes közgyűlését tartja. A tárgysorozatból kiemeljük a következő pontokat: Polgármesteri jelentés egy uj városház, valamint a nagy- hid-utcai Salzberger-féle belsőség megvétele tárgyában. — Az ungvári közkórház uj épitkezése tárgyában leórhezett m. kir. belügyminiszteri határozat kihirdetése. — A borital és husfogyasztási adók házi kezeléséül alkotott szabályrendeletre vonatkozó törvényhatósági határozat kihirdetése. — A városi fogyasztási adókezelőség ellen lefolytatott vizsgálat folytán hozott képviseleti határozatra vonatkozó törvényhatósági határozat kihirdetése. — A közkórházi bizottság javaslata dr. Rácz Herman Lajos kórházi másodfőorvosnak kérvényére, melyben fizetését 1600
