Ung, 1908. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)
1908-09-13 / 37. szám
4. oldal. *cr IST 337. szám. koronára felemeltetni kéri és az osztályfőorvos fizetésének 2000 koronára való felemelése tárgyában. — Az Ungvár városi csatornák engedélyezése tárgyában a vármegye alispánjának kiadott határozatára vonatkozó jelentés. — A „Mundus“ egyesült magyar hajlított fabutorgyárak részvénytársaság kérvénye, melyben a tervbevett uj furnirgyár felépítésére kedvezményt kér. — A városi színház átvételére kiküldött bizottság jelentésének, valamint a városi ügyész és mérnök javaslatainak tárgyalása. — Dr. Barabás Elemér ügyvéd budapesti lakosnak, mint az Ungvár—vajáni helyiérdekű vasút engedélyezésének 25,000 K hozzájárulás megszavazása iránt beadott kérvénye. — A vízvezetéki kút újra furatására kötött szerződés bemutatása. Adólajstromok kitétele. Az 1908. évi I. osztályú kereseti adó pótlajstroma e hó 10-étől, az 1908. évi III. osztályú kereseti adó lajstroma e hó 15-étől kezdődö- leg 8 napi közszemlére kitétetett a városi adóhivatalban. A pénzügyi és gazdasági bizottság e hó ll-én vette tárgyalás alá a 16—17-iki közgyűlés napirendjét. Az ülésen Fincicky Mihály polgármester elnöklete alatt jelen voltak : Gaar Iván, Kaminszky Géza, Kardos Emil, dr. Kerekes István, dr. Preusz Adolf, Reisman Bertalan, Tomajkó István, dr. Tüchler Sándor választott, dr. Sajó Elek ügyész, Fekésházy Miklós főjegyző, Saáger Bertalan számvevő, hivatalból bizottsági tagok, továbbá dr. Fényes Vilmos és dr. Lukács Géza a jogügyi bizottság részéről Az ülés első érdemlegesebb tárgya a polgármester jelentése volt egy új városház, valamint a nagyhid-utcai Salzberger-féle telek megszerzése ügyében. Az előbbit azért tartja a polgár- mester szükségesnek, mert a jelenlegi városházán a helyiségek legnagyobb része komor, sötét és egészségtelen, amellett nincs is elegendő helyiség. Ezért javasolja, hogy az eladóvá tett Korona-szállodát a város vegye meg, a hová aztán a központi hivatalokon kívül elhelyezhető volna az anyakönyvi hivatal, a tűzoltóság, a fogyasztási adókezelőség és a sorozóhelyiség is, melyeknek eddigi és a földszinten megmaradó bolthelyiségek béréből mintegy évi 14,000 K folyna be. Az épület eladási ára 320,000 K. A Salz- berger háznak 80,000 K-ért való megvételét pedig a város jövő fejlődése szempontjából ajánlja. A pénzügyi bizottság a Salzberger-ház megvételét minden vita nélkül egyhangúlag elejtette, mig a Korona-szálló megvételének elejtését hosszabb tárgyalás után mondotta ki szintén egyhangúlag, azon okból, mert a szálló megvétele és átalakítása legalább is 400,000 K-ás kölcsön felvételét tenné szükségessé, s még ezen óriási költség mellett sem felelhetne meg az épület a városház céljául. Hangzott fel ugyan oly vélemény, hogy bizottság volna kiküldendő, mely az épületet felmérné, a hogyan való átalakítás és a linancirozás mikéntjének tervét előkészítené, — de a bizottság végre is azon álláspontra jutott, hogy a megvétel terve teljesen elej- tessék. — A néhai Weinberger Albert hagyományának kezelése tárgyában készítendő alapitó-levél ügyében hozott törvényhatósági bizottsági határozatot a belügyminiszter jóváhagyta ugyan, mindamellett kimondotta, hogy az alapító-levélbe felveendő, mikép az évi kamatösszeg felekezeti különbség nélküli szegények között osztandó ki, s a hatósági ellenőrzés biztosítandó. A p. ü. bizottság a belügyminiszteri határozatot tudomásul venni, s az alapitó oklevél elkészítésére a városi ügyészt megbízni javasolja. — Felíöldy István katonaügyi tanácsosnak további helyettesitését az eddigi módon javasolja. — A katonaság a gyakorló-térnek 10 évre való újabb bérbeadását kéri. A bizottság csakis az öt éves bérlet megkötését ajánlja, ezt is azonban csak oly módon, hogy a városi legelőn való állandó gyakorlatozást a katonaság tovább nem folytatja s ezt szerződésben biztosítja. — A „Mundus“ egyesült magyar hajlított fabutorgyárak már épülő uj furnir- gyára részére kért kedvezményt a bizottság az épületnek 10 évi községi adómentesség megadásával javasolja. — A városi színház átvételére kiküldött bizottság jelentésének, valamint a városi ügyész és városi mérnök javaslatainak tárgyalását a napirendről levenni javasolja, egyrészt, mert az építési és berendezési költségek végösszege ma sem állapítható meg, minthogy a villanyvilágitási berendezés ma sincs teljesen elkészítve, másrészt mert az építésre vonatkozó képviseleti határozatok nincsenek mind az iratokhoz csatolva s igy nem állapítható meg, váljon az építési bizottság tényleg önkényüleg járt-e el. — Az önkéntes tűzoltóság által kért 338 K újabb segélyt megadni javasolja. — A kereskedelmi csarnok részére 100 K egyszersmindenkori segély megadását ajánlja, azonban az ungvkr-vajáni h. é. vasúthoz kért 25,000 K megszavazását nem javasolja, a város szomorú pénzügyeire való tekintettel. HÍREK. Tájékoztató. Szept. 16—17. Városi közgyűlés d. u. 3 órakor. Szept. 80. A kerületi munkásbiztositó-pénztár rendkívüli közgyűlése d. e. ‘/all órakor a városháza nagytermében. A Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van kedden d. u. 5—6 óráig. A népkönyvtár szept. közepéig zárva. Tolsztoj. — Születésének 80-ik évfordulója alkalmából. — Irta Tárnái Aladár. E hó 7-én töltötte be gróf Tolsztoj Nikolajevics Leó életének 80-ik esztendejét. Az egész művelt világ hódolattal tekint ez alkalomból a jasznaja-polyánai bölcs felé. De e hódolat őt hidegen hagyja, mert a hiúság érzelme egészen idegen előtte. Ősnemes család sarja, de azért sohasem büszke születésére. Gyermekéveit atyja kiterjedt birtokain tölti. Nagy ur fia és mint ilyen, számos kiváltság részese; ura és parancsolója sok ezer jobbágynak. Ifjúkorában könnyüvérii világfi és katonatiszt. Az orosz főnemesség szalonjaiban tanulja megismerni annak a körnek, a melyben a Sors véletlen kegye folytán született, bűneit és százados hibáit. A hadseregnél támadnak gondolatai a militariz- mus veszélyes voltáról. Titokzatos fájdalom kezdi marcangolni szivét, a legsötétebb pesszimizmus egy alakja, a kulturember elégedetlensége, az az „örök elégedetlenség, a mely vérévé válik s nemzedékről nemzedékre öröklődik“. Az emberek legnagyobb szenvedélyei: a játék, a szerelem nem tudják kielégíteni . . . Költő lesz és próféta egy személyben! Költője és tanítója népének, az egész világnak . . . s hol mint költő, hol mint látnok hallatja igéjét. Művei világos bizonyítékai annak, hogy ahhoz, hogy valaki költő legyen, nem feltétlenül szükséges, hogy rímekbe szedje mondanivalóját. A fő, hogy legyen mondanivalója. Már pedig Tolsztojnak mindig nagyon sok a mondanivalója. Az emberiséget mozgató egyetlen kérdést sem hagy mellőzetlenül. A nemzeti lót és humanitás, a művészet és tudomány problémái, gazdasági és szociális viszonyok, theológiai és metafizikai kérdések . . . mindannyiokkal alaposan és érdekfeszítően, tetszetős alakban és mély tartalommal foglalkozik műveiben. Az általa tárgyalt kérdések sokaságánál és az azok által érintett körülmények gazdag különféleségónél fogva egészen természetes, hogy munkáit különbözően, sőt legtöbbször egész ellentétesen ítélik meg. De fogadják bár műveit egyrészről lelkesedéssel, másrészről gyűlölettel, csodálatos hatásukat bizonyára senki sem vonhatja kétségbe. E hatás kulcsa, mely egyjelentősógü a költő és iró legnagyobb sikerével, leginkább abban rejlik, hogy Tolsztoj sohasem hagyja el a „nemzeti“ alapot és mégis az emberi szellem legnagyobb magaslatán áll. Elősegíti e hatást kétségkívül az is, hogy a jasznaja-polyánai remete tanai sohasem jutottak ellentétbe cselekedeteivel. Mindig hű marad önmagához és ha mindjárt egy, vagy más kérdésben nézeteit egy hosszú, érdemdús emberöltőn át bizonyos irányban meg is változtatta, úgy ezt csakis azért tette, mert ilyenkor egy, felfogása szerint jobb igazsághoz és meggyőződéshez jutott. Tolsztoj sohasem vesz pénzt a kezébe. Nem engedi, hogy kiszolgálják. Jasznaja-Polyánában maga fogja az eke szarvát, szánt és vet, maga fűti be szobáját, sajátkezűig varrja ruháit ős ugyancsak maga készíti lábbelijét. A mit a népnevelósről tanít, megvalósítja azt azzal a fáradsággal, melyet vesz magának, a midőn gyermekeket és felnőtteket oktat. És a mit a keresztényi szerétéiről hirdet, testet ölt az igaz keresztényi szeretettől és türelemtől áthatott életmódjában. Oroszországnak nem volt még nagyobb fia és Nyugat-Európa nem tud felmutatni hozzá hasonlót. Az emberi szivek pantheonjában örökké fog élni a „Háború és béke“, „Feltámadás“, „Sötétség hatalma“ és „Karenin Anna“ Írója. Népies elbeszéléseit pedig áhítattal fogja olvasni örök időkig a művelt emberiség. Sőt talán éppen ez utóbbiak biztosítják leginkább halhatatlanságát; úgy, hogy méltán irja róla koronás tisztelője, Carmen Sylva: „Azok között, a miket a nagy költő és ember irt, az ő kis népies elbeszélései tették rám a legnagyobb hatást. Ezeket tartom a legtökéletesebbeknek mindazok közt, a miket irt. A maguk egyszerűségében ékesszólóbbak ezek, mintha bármely művészi formában íródtak volna. Ez a legnagyobb művészet, a mely maradandó lesz minden időkre, mint Dante, Shakespeare és Goethe, sőt mint a biblia, mert örök igazságokat hirdet. Oly mély érzés, oly tisztes áhitat, a magasabb rendű szeretetre való olyan vágyódás van ezekben, hogy újra, meg újra elolvashatjuk és mindig uj szépségeket fedezhetünk föl bennük. Ez az egyetlen a könyvei között, a melyet mint evangéliumot kellene magunkkal vinni az ágyba is, hogy álmatlan órákban hozzáforduljunk. Sajnálattal látom, hogy többet beszélnek nagy műveiről, mint ezekről az apró gyöngyökről, a melyek egyedülvalók a maguk nemében: „A két öreg“ és „Mennyi föld kell az embernek“ örökké megmaradnak, miüt a biblia. Itt érte el, a mire törekedett, a legeszményibb keresztényi gondolatot és a legbensőbb emberi érzést. Csak könnyes szemekkel tehetjük le ezt a könyvecskét, hogy nyomban újra fölvegyük és szerencsétlen barátainknak felolvassuk vigaszul szenvedéseikben. A ki ezeket irta, annak sohasem lehetett alacsony gondolata; az valóban barátja a szenvedő emberiségnek, az valóban keresztény!“ * Ä csendőrség köréből. A király Panajott Sándor vezérőrnagynak saját kérelmére egy év idejére várakozási illetékkel való szabadságolását, továbbá Szelestey Károly ezredesnek, a magyar korona országaihoz tartozó csendőrség felügyelőhelyettesének saját kérelmére ez állása alól való felmentését és várakozási illetékkel egy év idejére való szabadságolta- tását elrendelte. * Yisontai Soma a bosnyák alkotmányról. Berlini táviratok szerint dr. Visontai Soma országgyűlési képviselőnk, ki az interparlamentáris konferenciára érkezett oda, a „Berliner Tageblatt“ egy munkatársa előtt kijelentette, hogy Boszniában az abszolutisztikus rendszer már nem tartható fenn tovább. Ausztria- Magyarországnak kötelessége, hogy a bosnyák alkotmányosság kérdését, a berlini szerződést aláirt hatalmak bevonásával, mielőbb megnyugtató megoldás elé vigye. * Szeptember 10. Ez a nap a nemzeti szomorúság egyik legnagyobb évfordulóját hozta meg. Erzsébet királynőnk glóriás emlékének gyászos napja ez, a melyen fájdalmas szivének dobogását egy gyilkos tőr örökre elnémította. Felháborodásunk már csillapodik, mert az idő mindent meggyógyít, de szeretetünk folyton növekszik, új meg új legenda aranyszálaival szőjjük körül nemes alakját. A nemzeti köztudat a magyar Pantheon egyik legdicsőbb helyét juttatja neki s minden szív egy-egy oltár, melynek imáiban örökké élni fog. * Előléptetés A pénzügyminiszter Nagy József nagykaposi adóhivatali pénztárost a Vili. fizetési osztályba előléptette. * Állami erdőtisztek mozgalma. Az állami erdőtisztek létszám rendezése ügyében szeptember tizenkettedikén az országos erdészeti egyesület helyiségében az erdőtisztek nagygyűlést tartottak. A nagygyűlés előkészítő bizottsága Rónay Antal miniszteri tanácsos elnöklósével f. hó 9-én ülést tartott, a melyen egyhangúlag megállapodtak a nagygyűlés elé terjesztendő határozati javaslatban. Az országos erdészeti egyesület a maga részéről külön akcióval támogatja az állami erdőtisztek jogos kívánságait és ez ügyben fel- terjesztéssel fordul a kormányhoz. A felterjesztésben az egyesület kéri, hogy a főiskolai képzettségű tisztviselők tervezett általános létszám rendezése a maga teljességében kiterjesztessék az állami erdőtisztekre, mert a főiskolát végzett erdőtisztek újabb mellőzése káros hatással lenne fiatal erdőgazdaságunk további fejlődésére. * Esküvő. Kássa Margitnak, Kássa Kálmán vármegyei tisztviselő leányának f. hó 7-én esküdött örök hűséget Gauser Ödön birtokos, az ungvári Népbanknak volt könyvelője. * Díszebéd. F. hó 20-án, vasárnap Gyöngyösy István emléktáblájának leleplezése alkalmából díszebéd lesz a Széchenyi-ligetben. Egy teríték ára 5 K. A ki részt óhajt venni az ebéden, az forduljon dr. Nagy Józsefhez, a kinél ebédjegyek kaphatók. * Az ungvári állomás ügye. Egy vasúti tisztviselőtől kaptuk a következő sorokat: A „Határszéli Újság“ legutóbbi száma „Az ungvári állomás ügye“ címen teljesen téves információn alapuló hirt közöl, mely szerint az ungvári vasúti indóház csak félig van készen, mert az eredeti terv mellőzésével az egyik szárny felépítését mellőzték. Minthogy ez a körülmény régi sérelme az ungváriaknak, itt az ideje, hogy az ungvári állomás teljes kiépítésének ügyét a legnyomatékosabban megsürgessük. — Ezekkel szemben azt közölhetem, hogy, bár a vasúti indóháznak nem is egy, hanem két szárnya maradt el, az ungvári közönségnek panaszra azért még sincsen oka, mert az elmaradt szárnyakban tisztán csak hivatalos helyiségek találtak volna elhelyezést és igy a közönség kényelme a szárnyak felópitóse esetén sem nagyobbodott volna. De erre igazán szükség nincsen, mert a mai indóház tágas, világos várótermeivel és valósággal fővárosi peronjával nemcsak a mai, de az 50 esztendő múlva előreláthatólag nagyobbodó forgalom lebonyolítására is kényelmesen elegendő lesz. * Szabadelőadás. Dr. Juszkovits Mór ügyvéd f. hó 6-án szabadelőadásban ismertette a végrehajtási törvényt s rendeletet, valamint a követelések bejelentése körüli eljárást. A Kereskedelmi Csarnok helyiségében, a hol az előadás lefolyt, mintegy hetvenen jelentek meg a kereskedői világból. * Levéltárosok értekezlete. F. hó 9-én Budapesten a vármegyei levéltárosok országos értekezletet tartottak és elhatározták, hogy megalakítják a Levéltárosok Országos Egyesületét s ebben nemcsak a megyei levéltárosok, hanem a városi levéltárosok is rendes tagok lesznek. Ezután kiküldték az előkészítő- bizottságot, melynek feladata lesz az uj egyesület alapszabályait előkészíteni. A legközelebbi státusrendező bizottság gyűlésére az értekezlet kiküldte Kende István ungmegyei főlevóltárost egy társával együtt, a kiknek feladata lesz odahatni, hogy a jelenlegi vármegyei levéltárosokat, kiknek fogalmazói vizsgálatuk, avagy tizenöt évi szolgálati idejük van, a VIII. fizetési fokozatba előléptessék. * Kinevezés. A pénzügyminiszter Románcsik Alajos ungvári pénzügyőri szemlészt Pankotára (Arad megye) biztos-helyettessé kinevezte. Az előléptetés komoly, törekvő férfiút ért. * Gyászhirek. Korláth Bólánó szül. Garamy Anna, f. hó 6-án meghalt Ungváron hatvannyolc éves korában. Korláthelmecre szállították és ott temették el. Özv. Szántó Gyuláné szül. Gyulai Anna e hó 9-én 33 éves korában elhunyt. Másnap temették el a r. kath. egyház szertartása szerint. A megboldogultban Gyulai Endre polgártársunk nővérét gyászolja. * Turisták közgyűlése és kirándulása. A Magyarországi Kárpátegyesület Keleti Kárpátok osztálya ez idei közgyűlését tudvalevőleg aug. 22-ére tervezte a Preluka-menedékházban. Minthogy akkorra kevesen jelentkeztek, a vezetőség szept. hónapra halasztotta a közgyűlést és a tervezett kirándulásokat. Most arról értesülünk, hogy a közgyűlést és a kirándulásokat egyáltalán nem tartják meg az idén.
