Ung, 1908. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)
1908-09-13 / 37. szám
46. évfolyam. — 37. szám. Megjelenik minden vasárnap. Ungvár, 1908. szeptember 13. Előfizetési feltételek: Csak az „Ung“ lapra Egész évre . . 8 K Negyedévre . 2 K Félévre.... 4 K Egyes szám . 20 f, Amerikába: Egész évre ... 10 K 60 „Ung Tármegye Hivatalos Lapjá“-?al együtt egész évre 12 K — Félévre .... 6 K Ung vármegye Hivatalos Lapja az „U n g“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. HETILAP Hirdetések úgy az „Ung“, mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvkereskedésébe küldendők. Nyllttér soronklnt 40 fillér A nyílttéri és hirdetési dijak előre fizetendők. Kiadóhivatali telefon szám 11. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség: Vármegyeház-tér l-ső szám. Uj városháza. Irta Deák Gyula. Lapunk egyik utóbbi számában a követező hirt közöltük: Uj városháza. A jelenlegi városháza napról- napra alkalmatlanabbnak bizonyul. A városházán most uj helyiségről óhajtanak gondoskodni, s a mennyiben a Korona-szállót eladóvá tették, felmerült az a terv : nem volna-e helyes ezt az épületet a városháza céljára megvenni. Minden megjegyzés nélkül leközöltük a irt úgy, a hogy hallottuk. Semmi komolyabb ontosságot nem tulajdonítottunk különösen annak a részének, a mely a Korona-szálló megvételéről szól. S ime, a hir kinőtte magát, na már mint valóság él, a mit bizonyít a jövő hétre meghirdetett városi közgyűlés meghívója, íelynek tárgysorozatában szerepel az új városháza építéséről szóló polgármesteri jelentés. Válaszszuk kétfelé a tervet és tárgyaljuk lőször az új épület szükségességét. A ki csak egyszer és bár futólagosán bepillantott a városházának nevezett épületbe, z bizonyára fejcsóválással hagyta el azt a jtét, barátságtalan folyosóju épületet, a melyen alig van rendeltetésének megfelelő egy-két ■j :oba. Az ú. n. nagyteremről, a mely kicsiny r> alacsony, jobb nem is beszélni. Akárhány Kézséget láttam, a mely különb tanácskozó teremmel rendelkezik. Az egyes hivatalok helyiségei — még a hivatalfőnököké is — oly szánalmasan szegényesek bútoraikban is, hogy csak a városnak nagyon ismert anyagi állapota szolgálhat mentségül. Csak egy kissé jó- ódu község elöljárósága már régen tűzre ányta volna azokat a bútorokat. Ezeket a szegényes állapotokat azért kel- tt felemlítenem, hogy bebizonyítsam: egy ndezett tanácsú város méltósága megköveteli, Dgy otthona kivül, belül rendes és minden tekintetben megfelelő legyen. Mert bizony a Felelős szerkesztő : Segédszerkesztő : BÁNÓCZY BÉLA. DEÁK GYULA. mostani nem az. Azért azt a tervet, hogy megfelelő városházát építsünk, helyesnek tartom. Módot is lehetne arra találni, hogy a város közönségének megadóztatása nélkül történjék az építkezés. Ott van például a Kossuth Lajos-téren a Fekete-sas helye. Ott egy modern palota, homlokzatával az Árpád-ut felé, igen előnyös képet mutatna, különösen ha elébe kis park is kerülne, a melyben valamikor helyet kapna a Bercsényi-szobor. Az épület földszinti részében elhelyezendő boltok béréből az egész uj városházát ki lehetne fizetni. De bármely forgalmas helyen is fel lehetne ily formán épiteni a városházát a nélkül, hogy újabb pótadó kivetésére kellene gondolni. Ezen módszer szerint a nagyhid-utcai Salzberger- féle telket is meg lehetett volna szerezni utca részére, hogyha az egyik oldalán áruházakat építtetett volna a város. A mi a cikkem élén közölt hir második részét illeti, t. i. hogy az eladó Korona-szállót meg lehetne venni városházának, már az előbbi soraimmal igyekeztem agyonütni, a mikor teljesen uj épület emelését ajánlottam. A Korona-szálló mellett csak egy érvet lehetne felhozni: a központi fekvését. Más tekintetben minden körülmény ellene szól, még akkor is, hogyha olcsón lehetne megvenni. A Korona vendéglőnek is rossz. Az étterem és az előtte levő borkimérő-helyiség sötétek. Azokba hivatalt elhelyezni egyértelmű lenne az ember- kinzással. A szálló-rész szobái, különösen az udvar felőli szárnyban, kicsinyek. Az egész szárny igen keskeny. Óriási áldozatok árán sem lehetne hivataloknak megfelelő helyiségeket készíteni. Szóval sok pénzt kellene kiadni az épületre és annak átalakítására s mégis alig lennénk valamivel előbbre, mint a hol most vagyunk. Lenne ugyan uj városházunk, de ócska épületben, a mely átalakításokkal sem felelne meg a kor követelményeinek. A város ügyei iránti érdeklődésem adta kezembe a tollat, hogy elmondjam véleményeKiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. met, a mely igen sokak felfogásának a tolmácsa. Legyen uj városházunk, de uj, modern és megfelelő épületben ! Meghívás. A Gyöngyösy Irodalmi Társaság Radvánc község közreműködésével nemzetünk nagy költője Gyön- gyösy István szülőházát Radváncon emléktáblával jelöli meg. A leleplezési ünnepségek szeptember 19-én és 20-án a következő sorrendben folynak le: Szeptember 19-én este Radváncon kivilágítás; Ungváron az állomáson az érkező vendégeket fogadják : Hidasi Sándor, mint a Közművelődési Egyesület ügyvezető alelnöke, Minay István, az ungvári járás fő- szolgabirája és Fülöp Lipót, Radvánc község bírája. Szeptember 20-án reggel 9 órakor ünnepi isten- tisztelet Radváncon, tartja Neviczky Konstantin g. kath. lelkész. Fél 11 órakor Ungváron a még érkező vendégeket fogadják az állomáson a fentirtak, onnan kivonulás kocsikon Radvánera. 3AH órakor Radvánc község Minay István főszolgabíró elnöklete mellett diszközgyülést tart. Utána nyomban az emléktábla előtt: 1. Szózat. 2. Beszéd. Mondja Radvánc község képviseletében Neviczky Konstantin g. kath. lelkész. 3. Veszni tért kis hazám. (Részlet a Murányi Vénusból). Irta Gyöngyösy István. Éneklik a radvánci iskolák növendékei. 4. Ünnepi beszéd. Mondja Románecz Mihály, a Gyöngyösy Irodalmi Társaság elnöke, ugyanakkor az emléktáblát leleplezi. 5. A küldöttségek képviselőinek beszéde, ugyanakkor az emléktáblát megkoszorúzzák. 6. Honfidal. Énekli az ungvári dalárda. 7. Egy elfeledett költő emléke. Irta Csengey Gusztáv, szavalja Usz Irén. 8. A táblát átadja a községnek Minay István főszolgabíró, átveszi a község részéről Fülöp Lipót községi biró. 9. Himnusz. Délben 1 órakor a Széchenyi-kertben közebéd. Este Ungváron kivilágítás és a városi színházban díszelőadás. Kérjük a vármegye és Ungvár város közönségét, hogy ez ünnepségeken minél nagyobb számban jelenAkármerre járjak . . . Irta Endrődi Sándor. Akármerre járjak, keljek, Mégis hozzád térek vissza, A te édes, hű szerelmed Az én igaz pihenőm. Életutam szövevényén Egy csillagot mindig iátok: A te kedves, jó szemed’. Szénpor. Irta Szamolányi Gyula, ősz. A daltalan, a hidegfényű légben, Finom fonalak lengenek fehéren, Tán szálai a nyár szemfödelének. Szétfoszlott álmok, eltépett remények. Tristia. Csak kettő szomorú e földön, Hol látni annyi szépet és nagyot, Csak kettő szomorú: a börtön, — S a szív, mit álma elhagyott. Kövek. Az ember nem jut ki a köbül: Élőre dobja a harag ; S a holtnak, emlékeztetőül, A szeretet követ farag. A ruházkodás törvénykönyve. (Bölcs mondások.) Egy szabómester, egy orvos és egy erkölcstanár összeállottak, hogy megcsinálják a ruházkodás törvénykönyvét. A dolog nehezen ment, mert az egészséget a szépséggel, a hiúságot az erénynyel kellett összhangba hozniok. Hosszabb vitatkozás után végre a következő pontokban állapodtak meg: A kinek ötven fillére van, az negyven fillért táplálkozásra költsön és csak tizet ruhára. * Tiszta ruha is méltóság. ♦ A ruha második bőrünk, a melyet épp úgy kell gondoznunk és ápolnunk, mint a melyet a természettől kaptunk. * A munkásnak külön ruhája legyen műhelye és külön ruhája otthona számára. * Mielőtt az ember új ruhát csináltat, nézzen körül a konyhában és hallgassa meg, nem korog-e a gyermekek gyomra ? * Pecsét a ruhán mindig szégyen, a mely semmivel sem menthető. Inkább száz folt, mint egy pecsét. * Jobban öltözködni, mint az ember viszonyai megengedik, állandó hazugság, a mely bűnre és bajba visz. * A ruhában megnyilatkozó hiúság aláiráshamisitás. * A ruházkodásban mutatkozó nembánomság tisztá- talanságra mutat és bolondságig fokozódhat. * Az egyszerű öltözködés majdnem mindig megfelel az egészségnek és eleganciának. • A divat mindenkire nézve egyforma, de az okos ember temperamentumához, szokásaihoz, hivatásához és korához alkalmazza. * Jobb izzadni, mint dideregni. * Az a divat, a mely a testet a szabad és könnyed mozgásban akadályozza, elrabolja az ember egészségét és munkaképességét. Jobb nyáron is téli ruhát viselni, mint télen is nyári ruhában járni. * Az első hideg napon melegebb ruhát öltsünk, de a;j első melegebb nap után még várjunk egy darabig, s csak azután öltözzünk könnyebben. * Úgy öltözködjünk, a mint a jó ízlés megkívánja, s ne úgy, hogy felebarátainkat megtéveszszük. * Gyapjú és fehér szin, e két szóban rejlik az egészségnek háromnegyed része. * Lapunk mai száma 8 oldal.
