Ung, 1908. július-december (46. évfolyam, 27-52. szám)
1908-08-23 / 34. szám
6 oldal. 34. szám. TJ 1ST Gélén az illető szék közönsége által évenként választott Jöbiró vagy királybíró“ áll, az összes székek feje a király által kinevezett „székely ispán“. Az egyes szász székek ólén a király által kinevezett „királybíró“, valamint az összes székek élén szintén a király által kinevezett „Szebeni gróf“ áll. Úgy a magyar megyék mint a székely és szász székek bíráskodási joggal bírtak s az egyes megyék ítélete ellen a vajdához, a vajdától a királyhoz, — mig az egyes szász székek ítélete ellen a Szebeni gróf elnöklete alatt álló szász „nemzeti gyűléshez“ s ennek ítélete ellen a királyhoz lehetett felebbezni. Az egyes székely székek bíróságától régebben a székely nemzet közgyűléséhez lehetett felebbezni, de csak nagyobb fontosságú ügyekben. Az 1505. évi Udvarhelyen tartott nemzetgyűlés az egész székelység számára egy állandó felsőbb bíróságot létesített, négy főrendü és tizenhárom lőfő székelyből. Ettől kezdve az egyes székek ítélete ide volt felebbezhető s ezen bíróság ítélete ellen a vajdához, a vajda Ítélete ellen a királyhoz lehetett panaszszal fordulni. Az erdélyi magyar megyék abban külömböztek még a magyarországi megyéktől, hogy csak két szolga- birója volt egy megyének, kivételt csupán Alsó-Fejér- megye képezett, mert ennek nagy kiterjedése miatt három szlgabirája volt. Az alispánokat valamint a szolgabirókat itt is a megyék nemeseinek közönsége választotta. A székely székekben a királybíró mellett működő tisztviselők voltak a „területi bírák“ (judices terres trés) — kik évenként választattak, — a szász székekben a *székbirák“ szintén választva. Úgy a területi bírák, mint a székbirák hivatali állásuk tekintetében a szolgabirákkal azonosak voltak. A megyék és a székek külön-külön szabályokat nem alkothattak, a szabályalkotási jogot az egyes nemzetek egyeteme gyakorolta. Ezen rendszer volt érvényben a fejedelemség megalapításáig, a midőn is a Vajda által gyakorolt jogok a fejedelem személyére szállottak s Erdély kormányzata az újabb viszonyoknak megfelelő alakuláson ment keresztül. Ennek tárgyalása azomban cikkem keretébe már nem tartozik. Mint rendkívüli jelenséget kell még felemlítenem Ung megye különleges közjogi helyzetét az Anjouk korában. E specialitás abban nyilvánul, hogy Ung- megye főispánját nem a király, hanem a királyné nevezte ki. Ungmegye területének legnagyobb része azon korban a királyné birtoka volt s az ő Ungi jószágkormányzójának kezelése alatt állott, a ki rendesen a főispáni tisztet is viselte. Ezen kinevezési jog azombau nem törvény Jáltal biztosított előjog, hanem valószínűleg csak a király által adott különösebb kedvezmény kifolyása lehetett. De hogy tényleg gyakoroltatott, bizonyítja a Kende család levéltárában létező s 1381. január 12-ón kelt eredeti okmány, melylyel Erzsébet királyné Ders mestert, Ungi jószágkormányzóját, Ungmegye főispánságábán — a melyet még a boldogult idősebb királyné ruházott reá — újabban ő is megerősíti s egyúttal meghagyja Ungmegye közönségének és szolgabirójának, hogy Ders mestert, valamint annak alispánját, összes jogainak gyakorlásában megfelelően és ellenmondás nélkül támogassák. Külömben Ungmegye területének nagy része már előbb az Árpádok korában is koronabirtok volt, abból Is kitetszik, hogy Anonimus szerint (XIV. fejezet) Árpád vezér mindazon területeket, melyek a Tisza és Bodrog közt feküdtek, igen megszerette s magának foglalta le és azoknak Ungmegyóre eső részeit a királyok időnként a nádornak adták haszonélvezetre. Így például III. Endre 1290-ben Ungmegyét mint „possession Omode nádornak adományozza, illetve őt a IV. László által reáruházott haszonélvezetben továbbra Í9 megerősíti s megerősítő levelében következő kifejezéssel él: „videlicet, possessionem sen Comitatun Ung vocatum, Cum omnibus utilitatibus et pertinentüs“... Ebből azt is lehetne következtetni, hogy Ungmegye ez időben nem volt valóságos vármegye, de ez meg nem állhat, mert itt csak az ungmegyei koronabirtokok adományozásáról, mint a nádor jövedelmének fokozására szolgáló haszonélvezetről lehet szó, annyival is inkább, mert épen ekkor Ungmegyónek Pánki Jakab személyében főispánja is volt. A possessio kifejezés tehát nem helyes, a mi az akkori okmányok rósz latinságából könnyen kimagyarázható. (Folytatása következik.) Anyakönyvi hivatalból. Hivatalos óra: d. e. 9—12, d. u. 3—5. Házasságkötés minden nap, kivéve vasárnap és ünnepnap délutánját. Népmozgalmi kimutatás : augusztus 15-től — 22-ig. Születtek: Znidarcic Ferenc és Sztankó Julia fiú, Jakab Tamás és Laszota Erzsébet fiú, dr. Reis- man Henrik és Weinberger Ilona fiú, Keresztesi János és Tóth Erzsébet leány, Simon Péter Sándor és Lev- csák Mária leány, Klein Jakab és Jakubovics Regina leány. Házasságok: Tokár József és Demeter Erzsébet, Csizmár Mihály és Révay Anna, Sajó László és Klein Irén, Dóka Ferenc és Rácz Mária. Halálozások: Lerman Jetti izr. 3 éves gyermek, Mislei Istvánná Grébecz Erzsébet ref. 63 éves háztartás, Hrubi Zzuzsanna g. kath. 35 éves napszámos, Fidi Béla 56 éves nyug. m. kir, erdőőr, Sloszár Károlyné Timák Ilona r. kath. 39 éves háztartás, Kirsch József r. kath. 50 éves erdei munkás, Braun Miksa izr. I1/* éves gyermek, Dubinszki Mihály g. kath. 65 éves magánzó, Timczó Jánosné Sztaroszta Verőn g. kath. 45 éves háztartás. Nyilttér*. Ungvárról való távozásom alkalmával mindazoknak, kik itt tartózkodásom alatt jó szívvel voltak hozzám, szives búcsút mondok. Ungvár, 1908. augusztus 22. Wentzel József. Köszönet. Mindazoknak, a kik szeretett nőm temetésén megjelenésükkel részvétüket oly megható módon kegyesek voltak kifejezésre juttatni, — a magam és családom nevében ez utón mondok hálás köszönetét. Ungvárt. 1908. augusztus 22. 2954 Schloszár Károly. * E rovatban közlöttekért felelősséget nem vállal a Szeri. Kiadó és laptulajdonos: SZÉKELY SIMON. 215—1908. szám. Árverési hirdetmény. A nagyméltóságu m. kir. földmivelésügyi ministeriumnak 1908. évi julius hó 8-án kelt 66210. számú magas engedélye alapján az ungmegyei alsóhunkóci volt úrbéresek tulajdonát képező és a jóváhagyott rendszeres gazdasági tervben tárgyalt 1-ső osztagnak kék krétával és a m. kir. járási erdőgondnokság fabélyegzőjével körülhatárolt, mintegy 2846 katasztrális hold kitevő területen található, körülbelül 6374 drb. tölgyfaállományának épület, mű- és tűzifának alkalmas törzse, összes galy- és hulladékfával együtt, 1908 évi szeptember hó 10-ik napjának 9. e. 11 Órájakor, Alsóhunkóc község házánál megtartandó szó- és írásbeli zárt ajánlatokkal egybekötött nyilvános árverésen el fog adatni. Kikiáltási ár 43900 korona. Bánatpénz 4400 korona. Szabálytalanul felszerelt Írásbeli ajánlatok, vagy utóajánlatok egyáltalában tekintetbe nem vétetnek. A részletes árverési és szerződési feltételek, valamint a becsjegyzék úgy az alsóhunkóci községi úrbéresek elnökénél, mint az ungvári m. kir, járási erdőgondnokságnál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Kelt Ungvárt, 1908. évi augusztus hó 17-én. 29471_ 2 Úrbéres elnök. Az „ALTVATER“ likőrgyár Gessler Siegfried cs. és kir. udvari szállító, József főherceg ő fenségének kamarai szállítója BUDAPESTEN 9-26 ajánlja 1 „AHvater” likőrjét és minden egyéb finom likőrkészitményeit, valamint a legutóbbi termésből ezüst Üstben befőtt JllLXAMZÓRPÓT 2871, 2873/908. tk. »z. árverési hirdetmény kivonat. A nagybereznai kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Balkányi Gyula végrehajtanának Prika Anna Psenicska Vaszilyné végrehajtást szenvedő elleni 46 korona tőkekövetelés s jár. iránti végrehajtási ügyében a beregszászi kir. törvényszék (a nagybereznai kir. járásbíróság) területén lévő, a ceontosi 44. sztjkvben foglalt 15., 251., 270., 275., 289., 325., 384., 439., 446., 248., 500., 526., 548. hrszu B. 16. alatt Prika Anna Psenicska Vaszilyné nevein álló ingatlanjutalékra az árverést 819 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1908. évi október hó 2. napján délelőtt 10 órakor Csontos községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át vagyis 81 K 90 fillért készpénzben, vagy az 1881: LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881: évi november hó 1-én 3333. sz. a kelt igazságügyministeri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadókképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881: LX. t.-c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervény átszolgáltatni. Kelt Nagybereznán, 1908. évi julius hó 10 napján. A nagybereznai kir. járásbíróság mint tekkönyvi hatóság. 2953 Ordódy, kir. jbiró. 2732. tk. sz. 1908. III. árverési hirdetmény kivonat. A nagybereznai kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Herskovics Juda vógrehajtató- nak Timkó János végrehajtást szenvedő elleni 228 K 16 f, 69 K 90 f, 39 K 59 f, 156 korona tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a beregszászi kir. törvényszék (a nagybereznai kir. járásbíróság) területén lévő Ujkemence község határában fekvő az ujkemencei 8. sz. telekjegyzőkönyvben foglalt 11., 137., 175., 274., 343., 438a, 9., 82., 102., 304., 374., 381., 395., 458., 496., 529. hrszámu A. 1. alatt Timkó Johan nevén álló ingatlanjutalókra az árverést 976 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1908. évi szeptember hó 29-lk napján d. e. 10 órakor Ujkemence községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át, vagyis 97 K 60 fillért, készpénzben vagy az 1881. LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügymininiszteri rendelet 8. §-ban kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881 : LX. t.-c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabálvszerü elismervényt átszolgáltatni. Kelt Nagybereznán, 1908. évi julius hó 4. napján. A nagybereznai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. 2952 Ordódy, kir. jbiró. | Olcsó tűzifa. 2928,3—3 Értesítjük a t. közönséget, hogy szept. hótól kezdődőleg a tűzifa drágább lesz, azért igyekezzen mindenki szükségletét augusztus hó folyamán a mostani olcsó árak mellett fedezni. 1 öl I. osztályú tűzifa 13 frt., II. oszt. 9—10 — 11—12 frt az ungvári bútorgyár telepén, Szept.-től kezdve ez árak emelkednek 1433—1908 vhr. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött bir. végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy az ungvári kir. járásbíróságnak 1908. évi V. 708/4. számú végzésével dr. Székely Albert ügyvéd által képviselt Megyei Általános Bank végrehajtató részére Horváth Mátyás végrehajtást szenvedő elleni költségek és jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán végrehajtást szenvedőtől lefoglalt 2162 koronára becsült ingóságokra, az ungvári kir. járásbíróság fenti számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak felülfoglaltatók követelése erejéig is, ameny- nyiben azok törvényes zálogjogot nyertek volna, végrehajtást szenvedő lakásán Ungváron, Füzes-utca leendő megtartására határidőül 1908. év augusztus hó 25. napjának d. e. 10 Órája és szükség esetén következő napjára tűzetik ki, a mikor a biróilag lefoglalt bútorok, s egyéb ingóságok a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégittetéshez jogot tartanak, hogy amennyiben részükre a foglalás korábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alulirt kiküldöttnél Írásban vagy pedig szóval bejelenteni el ne mulasszák. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján történt kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Ungváron, 1908. évi augusztus hó 8. napján. 2949 Barna, kir. bírósági végrehajtó. GYEf^KySZTJEl csecsemők lábbadozók I gyomorbajoson részére. ■ A LEGJOBB ALPESI TEJETTARTALHA7ZA i Egy doboz ára I kor.80 fill, kapható minden gyógyszertárban m és drogériában,ugyanon ismerfefó iratok ingyen.
