Ung, 1908. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1908-02-23 / 8. szám
8. szám. A szomszédból. (Zempléntnegye.) Pályázat főispánok arcképeinek megfestésére. Zemplén vármegye törvhat. bizottsága elhatározta, bogy a vármegye 1867-től 1904. évig volt alkotmányos főispánjainak arcképét a közgyűlési terem részére megfesteti. A pályázatot, melyben csakis zemplénvármegye- beli festőművészek vehetnek részt, most hirdette meg az alispán A hét megfestendő kép a következő főispánokat fogja ábrázolni: gróf Andrássy Manó, gróf Andrássy Aladár, báró Vécsey Sándor, Dókus József, Molnár István, gróf Hadik Béla és Szinyey-Merse István. — Újabb vizsgálat Ujhely városánál. Id. Meczner Gyula főispán egy hozzá érkezett névtelen feljelentés folytán szigorú vizsgálatot indíttatott állítólagos hivatali szabálytanságok miatt Pataky Miklós városi főjegyző ellen. A vizsgálatot Thuránszky László vármegyei főjegyző vezeti — Tokaj-Hegyalja bortermése. Hegedűs Sándor tarcali vincellér-iskolái igazgató a tokaj- hegyaljai borvidék szőlőterületeiről és borterméséről érdekes statisztikai kimutatást állított össze. Kimutatásának adatai szerint 1900-ban 5079 kát. holdon 19700 hl. 1901-ben 6164 kát holdon 4.í470 hl. 1902-ben 6470 kát. holdon 58450 hl. 1903-ban 6960 kát, holdon 51000 hl. 1904-ben 7860 kát. holdon 53000 hl. 1905-ben 8000 kát. holdon 70430 hl. 1906-ban 8120 kát. holdon 78000 hl. és 1907-ben 8230 kát. 80400 hl. bor. Megtudjuk e kimutatásból, hogy a legtöbb betelepített szőlőterület 1384 kát. hold Tállya határában vau, s kát. holdanként a legbővebb átlagos évi termés 16 hl. Erdőbényén volt. — Halálozás. A sátoraljaújhelyi statusquo izr. anyahitközség iskolaszéke és tantestülete fájdalmas szívvel jelenti Singer Izrael képesített rabbi, az iskolaszék örökös tisztb. tagja, az iskola tisztb igazgatója, nyug. tanítójának és főgimn. hittanárnak, az orsz. izr. tanítóegyesület tiszteletbeli tagjának stb 1908. febr. hó 17-én élete 80-ik évében bekövetkezett gyászos elhunytét. — Borvizsgáló kinevezése. A földmivelésügyi miniszter Görgey Gyula cs. és kir. kamarás tállyai földbirtokost a budapesti állandó borvizsgáló szakértő bizottság tagjává kinevezte. — 101 éves matróna. Folyó hó 11-én halt meg Csarnahón özv. Ababázv Ferenczné szül. Tóth Zsuzsanna 101 éves korában. A boldogult mint igen vallásos nő volt ismeretes falujában. — Vállalkozók figyelmébe! A Sátoraljaújhely városi kövezetvám és hetypénzszedési jog február 28-án d. e. 10 órakor fog a városház tanácstermében nyilvános árverés utján bérbeadatni. Kikiáltási ár 40.000 K, bánatpénz 10 százalék. Bérleti időtartam 6 év. — Egy sajtóper tárgyalása. Az a kvalifikálhatatlanul durva támadás, a melyet a sátoraljaújhelyi szociáldemokrata párt intézett dr. Búza Barna ellen egyik röpiratában, f. hó 18-án foglalkoztatta a kassai kir. törvényszék esküdtbiróságát. Ekkor tárgyalták Burger Dezső nyomdászsegéd nyomtatvány utján elkövetett ragalroazási perét. Az esküdtszék becsületsértésért marasztalta el Burgert, 2 heti fogházra s 100 K pénzbírságra ítélte. — A nagymihályi kaszinó március hó 3-án a Barnai szálló nagytermében hangverseuy- nyel egybekötött táncestélyt rendez Komlóssy Emma a budapesti Népszinház-Vigopera és Papp Mihály a Király színház tagjának, valamint Stefanidesz Károly zongoraművész közreműködésével. (Beregmegye.) A tiszaháti mandátum. Beregmegye törvény- hatóságának központi választmánya f. hó 18 án tartott ülésén az Uray Imre elhalálozásával megüresedett tiszaháti választókerületben a képviselőválasztás határnapját március 2-ara tűzte ki A tiszaháti járás függetlenségi pártjának elnöke aztán értekezletre hívta egybe a kerület főbb embereit és a gyűlésre mintegy 300 választó jelent meg. Több jelölt felállításáról volt szó és tekintve, hogy a jelölt személyében nem tudtak megállapodni, újabb értekezlet egybehivása vált szükségessé. A párt elnöke időközben érintkezésbe fog lépni az országos párt vezetőségével Budapesten. — A fősorozás a következő sorrendben fog megtartatni: Szolyván (szolyvai járás) március 5. 6 7. — Alsóve- reckén (alsuvereekei járás) március 9. és 10-én. Beregszászban (beregszászi illetőségüekre nézve) március 12. 13, a tiszaháti járásbeliekre március 14. 16. 17 18. és 19-én. Mezőkaszonyban (mezőkaszonyi járás) március 20. 21. 23-án. Munkácson (munkácsi járás) március 26. 27. 28. 30, (Munkács város) március 31. április 1. (latorcai járás) április 2. 3. 4. — Beregs ászban (felvidéki járás) április 6. a. 9. és 10-én. — Eltűnt katonatiszt. Szenzáció számba menő esemény történt a múlt héten Munkácson Bobrovuiczky Miklós honvéd százados, az ezred segédtisztje hétfő reggelre eltűnt s mai napig sincsen semmi hir felőle. Maga az el'üués is elég volna szenzációnak, mert az eltűnt egyike volt az ezred legkiválóbb tisztjeinek s a társaságok leg- joviálisabb tagjainak: de emeli a szenzációt az a körülmény, hogy anyagi bajok késztették az eltűnésre. 4 munkácsi „kosaras“-ok. A munkácsi rendőrség régóta észrevette, hogy Munkácson titokban egy lelketlen szövetkezet dolgozik, a mely ép oly lelkiismeretien módon szállítja a külföld örömtanyáira a — hugaraka: • mim a mily lelkiismeretlenül űzi — az angyalcsinálást. Állítólag már a kórházban is észrevették ezt öbb eset kapcsán s most aztán hivatalos útra tere- lőtíött az ügy. — A Csillag szálló építése. Mun ács városnak bizony-bizony alig van egy tisztességes szállodája, kávéháza. Most már lesz, amennyiben a Csillag szálloda jelenlegi bérlőinek sikerült a tulajdonos grófi uradalommal megegyezésre jutniok a szálloda és a kávéház mielőbbi felépítésére vonatkozólag. A mai ócska rozzant épület helyére egészen modern és fényesen berendezett helyiségek kerülnek elő. Az építkezést rövid idő alatt megkezdik. TJ1ST GTarka krónika. (Ki milyes — Jöjjön elsején !) „De mortius nil, nisi bene.“ Mondja a latin közmondás. De mindennek dacára azt hiszszük, hogy nem sértjük meg a kegyeletet, ha egy helybeli rajztanár elbeszélése alapján közre adjuk a következő esetet. A mintegy négy évvel ezelőtt élete delén elhunyt Janiyik Mátyás, festőművész, rajztanárnak készült. Mint első éves hallgatóhoz igy szólt a tanár az elemi mértani kolloquimon: — Mondja csak Jantyik ur, mekkora a kör területe ? Elgondolkozik — s hosszú habozás után kivágja : — Már ki milyes, tanár ur! Az már attól függ, mekkorára szabják ! — Köszönöm, elég lesz 1 Szegény Jantyik elbukott — s lett belőle hírneves festő. * Egy ungvári fiatalemberrel történt a minap a következő kis eset. Este egyik vendéglőben, a hol jó bort mérnek, jól teleszivta magát, mint egy jól kidolgozott szivacs. Végre a korcsmát bezárták és kitűnő barátunk a lehető legbizonytalanabb léptekkel indult hazafele. Egy darabig csak haladt előre, de végre is a bor diadalmaskodott felette és az ifjú lerogyott a Rákóczi-utcai templom előtt. Itt aludt reggelig, mikor már a hívők szállingóztak a templomba. Költögetni kezdték : — Hé, uram! — No, — nyöszörgött az alvó fiatal ember a templom bejárója felé fordulva. — Keljen fel! — Coki I — Keljen fel, ne aludjék itt az istenháza kapujában ! — S jobbra-balra ráncigálták a becsipett urfit Egyszer csak nagyot horkol az urfi és bosszúsan ordít a költögetőre: — Jöjjön elsején ! . . . Közgazdaság. i Ménkiosztás vármegyénkben. A turjaremetei mén- i telepen a mének kiosztása január hó 25-én volt, mely 1 alkalommal vármegyénk területére 42 db. mén osztatott ( ki. Tekintettel, hogy az egyik ménteleposztálv vár- ] megyénkben van, biz ez a 42 db. kevés. De ez még 1 hagyján, a legszoraorubb az, hogy az itteni méntelep ( legselejtesebbje, leggyöngóbbje lett vármegyénk területére kiosztva: miért is a vármegyei lótenyészbizottság j elnöke, a vármegye gazdasági egyesületével lépéseket i fog tenni, hogy vármegyénk sok nehézséggel küzdő ] gazdaközönsége jobb tény észapaállatok birtokába jusson. ] Kiknek kell mezei munkás ? Az Ung vármegyei 1 Gazdasági Egyesület értesíti a gazdaközönséget, hogy : Békéscsabáu 2000 mezei munkás ajánlkozik az idei 1 évre aratási, cséplési és egyéb mezei munkára. Mun- I kást keresők fordulhatnak a gazdasági egyesülethez, Ungvár, vármegyeháza; vagy közvetlen a békéscsabai 1 községi munkásotthon iutézőségéhez. ' A pinzgaui marha. Szerednyéről Írja egyik olvasónk : Az TJngmegyei Gazdasági Egyesület dicséretes buzgalommal igyekszik nemes fajú tehenekkel ellátni Szerednyét és környékét. Sokan panaszkodnak, hogy a pinzgaui faj nem válik be, mert válogatós, nem tejel stb. Ez nem igaz. Tartsuk az állatot jól, ad aztán 1 elegendő tejet. KÖltetŐ-gép. A Gazdasági Egyesület értesíti a gazdaközönséget, hogy a baromfitenyésztők Országos Egyesülete közreműködésével a földmivelésügyi minisztérium, a mesterséges költetés népszerűsítése végett, hajlandó egy költési szezónra használat végett néhány mesterséges költető-gépet az egyesület rendelkezésére bocsátani. A ki ezen költőgépet igénybe óhajtja venni, az jelentse be szándékát az Ungvármegyei Gazdasági Egyesületnél (Ungvár, vármegyeháza). Tenyészbikn-vásár. Az Abauj-Tornavármegyei Gazdasági Egyesület március hó 27. és 28-án Kassán díjazással egybekötött tenyészbikává árt tart. Magyar Gazdaszövetség. Az Ungvármegyei Gazdasági Egyesület a Magyar Gazdaszövetséget a nagy- közönség, szives figyelmébe ajánlja. A Magyar Gazda- szövetség melyet gróf Károlyi Sándor, a nagy gazdavezér alapított és a melynek ezidőszerinti elnöke Darányi Ignác, Magyarország földmivelésügyi minisztere, igyekszik fölébreszteni, kötelességének tudatára juttatni a nemzetnek azt a részét, mely hivatva van a többiek vezetésére. Szervezi a szétszórt erőket és megismertetve őket a magunk bajaival, a jobb és szebb jövő érdekében tevékeny munkára serkenti őket. Nagy tevékenységet fejt ki a falvak lakóinak helyes mederben való szervezése ügyében és azért, hogy őket a tömörülés, szövetkezés gondolatával és előnyeivel megismertesse. A Magyar Gazdaszövetség az idegenből visszatérő magyaroknak Céltudatos módon való elhelyezése érdekében nyilvántartja az olyan birtoktesteket, melyeken a visszajövök akár mint szövetkezetekbe állott bérlők, akár mint tulajdonosok megtalálhatják itthon a boldo- gulhatást. Ezért felkéri a tulajdonosokat, hogy az ilyen célokra alkalmas birtokokat nála bejelentsék. Á Magyar Gazdaszövetség a szétszórt erők egyesítésével közremunkál uj telepek alakításánál, szervezi a földhaszonbérlő szövetkezeteket, a fogyasztó és értékesítő szövetkezeteket. Megkeresésre falusi gazdaszövetségeket alakit. Ingyen ad tanácsot, felvilágosító szót minden hozzáfordulónak bármely gazdasági és szövetkezeti kérdésben. A Magyar Gazdaszövetség tagja lehet minden j 5. oldal. magyar honpolgár és a köz fjaváórt dolgozó minden testület, ha magát évi 12 korona fizetésre kötelezi. Ezen tagság főjében jár havonta megjelenő „Magyar Gazdák Szemléje“ vagy a „Szövetkezés“ citnü heten- kint kétszer megjelenő folyóirat. Évdijas tagok évi 2 koronával is beléphetnek, melyért számos hasanos tájékoztató könyvet, füzetet kapnak. CSARNOK. Jáva szigetén. Közli dr. Laudon István. I. 1905. év junius havában a magyar hírlapok irodalmi rovatában ismertetett: „Jáva szigetén, egy tolnamegyei ifjú tapasztalatai és kalandjai“ cimü munka ragadta meg figyelmemet s keltette fel az érdeklődésemet két okból is: mert sajnos, eddig csupán idegen leírásokból ismerem a trópusok minden képzeletet felülmúló gazdag állat- és növényvilágát, az őserdők veszélyekkel teli miszticizmusát, a Kelet mesés gazdagságát, ősi építkezéseinek fenségét, lakóinak a miénkkel homlokegyenest ellenkező vallási és etikai felfogását, a természeti tünemények félelmetes megnyilatkozását, azt a szinpompát, mely napfelkeltekor és lenyugváskor az égboltozaton, a hegyek sziklás vagy őserdővel benőtt kontúrjairól tükröződik vissza, mely szinpompát átörököl ott minden teremtett lény: madár, rovar vagy virág, mikről nekünk halvány fogalmunk sincsen; olvasva a mű címét s tudva azt, hogy a messzeségbe szakadt egyik honfitársunk irta azt, közvetlen megfigyeléseiből, reméltem a tropikus tájakkal s szokásokkal megismerkedni. A másik ok, mely még jobban ösztökélt a mű megismerésére, hogy talán sikerül annak, általam most már nagyrabecsült, ámbátor még mindig csak levelezéseinkből ismert szerzőjével, érintkezésbe lépni s szives készségével oly természeti ritkaságokhoz jutni, melyek intézetünk büszkeségét fogják képezni s miknek szemlélete, megtekintése ifjúságunkban vágyódást, nemes érdeklődést fognak kelthetni a Mindenható csodás alkotásai iránt. Számításomban nem csalatkoztam. A mű maga rendkívül érdekes, szerzője a távolságban sem tagadta meg n.agyar voltát, a magyar tudomány előmozdítására minden lehetőt megígérve s ime Ígéretének első részletét már beváltotta, s intézetünk az ő önzetlensége folytán — a mi nagy feladat fáradságos és terhes katonai szolgálata miatt — egy szép gyűjteménynek birtokába jutott s reményiem, ezután se fogja megtagadni közreműködését.* Azt hiszem, nem lesz érdektelen annak közlése az olvasóközönség előtt, hogy ismerkedtem meg a távolba szakadt, szeretett honfitársunkkal s ha eg.yet-mást közrebocsátok a már 3 óv óta folytatott levelezéseinkből. Ne gondolják azonban tisztelt olvasóim, hogy azok olyan sűrűek, mert hLz legjobb esetben 3—4 hónap alatt jön meg a várva várt válasz abból a mérhetetlen, csaknem hat ezer mórtföldnyi távolságból, Jáva szigetéről. A Jáva szigetéről szóló munka cimlapján honfitársunk nevének csupán „K. 0.“ kezdőbetűi olvashatók és hogy a művet Koritsánszky Ottó rendezte sajtó alá az ő naplójegyzetei és levelei alapján. A mű kiadója : Molnár Mór szives közlése folytán sikerült megtudakolnom Koritsánszky Ottó kilétét s a vele váltott levélből a jelenleg holland katonai szolgálatban álló Kanitzer Oszkár honfitársunk 3 év előtti jávai tartózkodási helyét, a ki azóta Jáva szigetének számos helyén volt már állomáson, sőt részt vett a hollandusoknak Borneo őslakói ellen folytatott hadjáratában is. A borneói őserdőkben gyűjtötte azon hüllőket és rovarokat, melyeket főgimnáziumunknak küldött. Mély megilletődéssel olvastam a mű előszavában Koritsánszkynak azon sorait, melyek tudomásomra hozták a kényszerítő körülményeket, miért volt ő kénytelen hosszú időre elhagyni szeretett hazánkat s a melyek igy szólnak: „Nem a kalandvágy vitte a messzeségbe és nem is ledérsége, mert komoly, higgadt fiú volt mindig. Hanem a sors mostohasága, a mely sok szép reményre jogosított ifjúnak emel gátat jövőjének elérésében. Leveleiben sohasem panaszkodik. Nyugodt lélekkel viseli a nehéz, de önkéntes száműzetést. Néha tör csak ki belőle a keserűség, de azért megnyugtatja önmagát azzal, hogy nem lehet másképpen, mert igy van az beleírva abba a nagy könyvbe, a melyben mindenkinek végzete meg van szabva és a miből egy betűt sem lehet kitörölni. . . .“ Érdeklődésünket a legnagyobb mértékben felcsigázza s a legnagyobb tisztelet glóriájával övezi ama szeretett honfitársunk alakját,, a ki olvasó közönségének figyelmét művének bevezető részében azon viszontagságokra és veszélyekre irányítja, miknek az idegen szolgálatban álló honfitársaink a trópusok alatt minduntalan ki vannak téve, valamint egyéb sorai, melyekből a loglángolóbb honszeretet tükröződik vissza, a mint szeretni az imádott hazát csak a magyar embernek adatott meg. E sorai, melyekkel müvét bevezeti s az olvasóközönség rokonérzelmót a legnagyobb mértékben biztosítja magának, igy hangzik: „Úgy gondolom, a magyar olvasóközönséget ezzel a leírással egy ismeretlen világba vezetem. Nem hiszem, hogy nagy azoknak a száma szép Magyarországon, a kik a „Neerlapdsch Ostindische — Leger“-ről hallottak valamit. És még kevesebben lesznek azok, a kik hű képet tudnának maguknak alkotni az itteni életről. Arról az életről, a mely ha csak 6 évig tart is, hatszor hat év * Lapunk február hó 2-iki számában közöltük, hogy a szóban forgó mű szerzője milyen értékes dolgokat küldött a főgimnázium szertára részére. S*»rk,
