Ung, 1908. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1908-02-16 / 7. szám
2. oldal. 7. szám. TT IST Gtakács, üveges, üvegesiszoló és üvegvéső, vésnök és mintázó. A kereskedelemügyi miniszter a képesítéshez kötött iparoknak fentebb megállapított jegyzékét rendeleti utón kibővítheti, illetve módosíthatja. Képesítéshez kötött ipart, az épitőmesterségeket kivéve, mesterként, tanuló tartásának jogával, csak az gyakorolhat: a) a ki az illető ipar elméleti és gyakorlati ismereteinek tanítására létesített szakiskola szabályszerű végbizonyítványával igazolja, hogy az illető iskolát legalább elégséges eredménynyel elvégezte és munkakönyvvel igazolja, hogy az iparral, melyet mint mester, űzni kíván, segédként legalább két évig foglalkozott; b) a ki az illető ipar elméleti és gyakorlati ismereteinek tanítására létesített szakiskola szabályszerű végbizonyítványával igazolja, hogy az illető iskolát legalább elégséges eredménynyel elvégezte; c) a ki az e törvényben szabályozott mestervizsgát letette és ez alapon az illető iparnak mesterként való üzésére képesítettnek nyilváníttatott. Telepengedélyhez vannak kötve mindazok az ipartelepek, a melyek: a) öt lóerőnél nagyobb munkaképességű motorral működnek, vagy amelyek gőzkazánt használnak; b) tűzveszélyesek, nagyobb zajjal vagy bűzzel járnak, a talajt, vizet vagy levegőt meg- fertőztethetik vagy a közönségnek, illetve a szomszédságnak más módon kárt, veszélyt vagy nagyobb alkalmatlanságot okozhatnak, csak előzetes iparhatósági telepengedély alapjan állíthatók fel, illetve létesíthetők. Ez ipartelepeket a telepengedély elnyerése előtt sem felállítani, illetve tizembe halyezni, sem a létesítendő telepeken a telep célaira szolgáló építkezéseket vagy berendezéseket foganatosítani nem szabad. Igen érdekes a javaslat 149-ik szakasza, mely igy szól: A cégtáblán, HorvátSzlavonországokat kivéve, az iparos nevét, illetve cégét és az iparágat magyar nyelven is meg kell jelölni. Ha az iparos más nyelvű cégfelirást is basznál, a magyar nyelvű cég- felirás a más nyelvűnél kevésbé szembeötlő nem lehet. A javaslatnak a vásározásra való részében a következő intézkedéseket találjuk : Uj országos és heti kirakó- és állatvásárokat, utóbbiakat a földmivelésügyi miniszterrel egyetétőleg, a kereskedelemügyi miniszter engedél.yezht. A vásártartási jog csak városoknak és községeknek engedélyezhető; amennyiben azonban a vásár csak egy árura vagy az áruk egy bizonyos csoportjára szorítkozik, közhasznú egyesületeknek és más jogi személyeknek is megadható. Napi vásárokat kis- és nagyközségekben a vá- sárrendószetet gyakorló elsőfokú kö/igazgatási hatóság, törvényhatósági és rendezett tanacsu városokban, a vásárfelügyletot gyakorló elsőfokú hatóság meghallgatása mellett, a városi tanács sajat hatáskörében engedélyezhet. Bucsuvásárok búcsú, illetőleg a templom védszentjének napján külön engedély nélkül is tarthatók. Ugyancsak fontos rendelkezéseket^ tartalmaz a megrendelósgy üjtésre vonatkozó rész. Arukra vagy ii unkára megrendelésgyüjtés végett az iparos azon a községen kívül, melyben üzlethelye van, csak oly ipari, bányászati és kohászati, továbbá szállítási vállalatokat kereshet fel, melyek az illető áru iparszerü eladásával foglalkoznak, vagy az illető árut vagy munkát üzemük körében használhatják. Oly üzlethely alapjan, mely csak megrendelések és fizetések átvétele, továbbá megrendelt áru kiszolgáltatása céljából létesit- tetett, megrendelések gyűjtése végett még az ily szomszédok suttogásaira! Nem arról van ám szó: mily szépen énekel ez vagy az, hanem ilyeneket lehet hallani: milyen Ízléstelen az a zöld derék a Tercsin, vagy : Editnek ma a jobb orcáján van a szépsógtapasz, vagy ismét: Z-nó itt van, akkor B. úrnak is itt kell rejtőznie 1 — És igy tovább ! De azt fogjak Önök mondani, hogy igazságtalan vagyok, mert hiszen az előadókkal is foglalkoznak. Elismerem, sőt állítom, hogy egy hétig egyébről sem beszélnek, mint arról, hogy A. mint verte a zongorát, B. hogyan affektált szavalás közben, 0. pedig kráko- gott, mikor enekelnie kellett volna. Mentségük azonban, hogy a megkritizált hölgyek ezúttal legmeghiuebb barátnőik 1 A tisztelt felolvasó urak megvigasztalódhatnak : őket nem kritizálják. Azt az időt, mig ők tüdőgyakorlataikat végzik, a hölgyek hasznosabb dolgokkal tudják eltölteni, lévén az a jégpálya legfrissebb eseményeinek megbeszélési ideje. A témakeresés közben ily gondolatok tolultak elém; hát ilyen tapasztalatok és meggyőződések után hogyan jusson eszembe valami jó, vig dolog, melylyel Önöket megnevettessem, fejemre pedig babért szerezzek? Bizony ez nem kicsi dolog! (Az órát nézi.) Pardon, hogy az órámat nézem; — nem akar sértés lenni, hanem ez ismét a szigorú titkár utasítására történik, ki ugyanis, tekintettel a mai műsor gazdag tartalmára, megszabta részemre még az időt is, a meddig ezt az asztalt őrizhetem. Most meggyőződtem, hogy a meghatározott időt már túl is hágtam; és minthogy nem ismerem az alapszabályokat s igy nem tudom: vájjon az ily engedetlenségért nem jár-e ki valami nehéz büntetés, azért arra kérem Önöket, engedjék meg nekem, hogy felolvasásomat máskor tartsam meg. üzlethelyre nézve illetékes községben is csak az e szakasz első bekezdésében említett üzemek keresketők fel. Nem esik e szakaszban foglalt korlátozás alá közvetlenül az iparoshoz intézett megrendeléseknek akár személyesen, akár megbízott által való átvétele vagy teljesítése. Ha az iparos a megrendelésgyüjtést, illetőleg ügyletszerzést azon a községen kívül, melyben üzlethelye van, alkalmazottja által végezteti, az alkalmazott részére utzói igazolványt tartozik kieszközölni Ebben a törvényben kívánja rendezni a miniszter a végeladásokat és árveréseket, melynek legfontosabb rendelkezése az, hogy végeladást, illetve árverést hirdetni az iparhatóság engedélye nélkül tilos. Az iparűzési jog megszűnéséről és elvonásáról is több fontos intézkedés van a javaslatban. így : A ki bejelentett iparát a bejelentés tudomásulvételéről szóló iparigazolvány kézbesítésének napjától számított egy év alatt meg nem kezdi, azt csak újabb bejelentés mellett gyakorolhatja. A ki valamely engedélyhez kötött ipart az engedély kézbesítésétől számított hat hónap alatt meg nem kezd, azt csak újabb engedély mellett gyakorolhatja. Az iparoktatási résznek legfontosabb szakasza az, hogy inasiskola létesítendő minden községben, melyben az ugyanolyan nemű iparostanulók és iskolaköteles fiatal munkások együttes létszáma eléri az ötvenet. Szociális szempontból a javaslat legjelentősebb része a munkaidőre vonatkozik. E rész fontosabb szakaszai a következők: A tizenhatodik életévüket még be nem töltött alkalmazottak, úgyszintén az életkorra való tekintet nélkül a nőalkalmazottak általában csakis nappali munkaidőben foglalkoztathatók. Nappali munkaidő alatt e rendelkezés szempontjából a reggeli hat órától esti nyolc óráig, éjjeli munkaidő alatt az esti nyolc órától reggel hat óráig terjedő idő értendő. A munkaadó a tizenhatodik életévüket már betöltött férfi-alkalmazottaknak öt órán át egyhuzamban teljesített munka után félórai, és délben, illetve az éjjeli munkaidő közepén legalább egy órai pihenő időt tartozik biztosítani. Ha a munkaidő huszonnégy óra alatt tiz óránál nem több, az ily alkalmazottaknak csak a déli, illetve éjféli munkaközi szünet biztosítandó. Az irodai alkalmazottak munkaidejére és üzleti zárórára vonatkozó részből kiemeljük a következő rendelkezéseket : A munkaadó, ha alkalmazottját egyhuzamban négy óránál tovább foglalkoztatja, az alkalmazottnak a szükséges étkezésre megfelelő időt tartozik engedni Délben, ha az alkalmazott az ebédet nem az üzleti helyiséget, illetve irodát magában foglaló épületben költi el, a munkaadó az alkalmazottnak az étk> zésre Budapest székesfőváros területén legalább egy és félórái, vidéken pedig legalább egy órai munkaszünetet tartozik biztosítani. Nyílt árusítási üzletekben az árusításnak esti nyolc órától reggeli hat óráig szünetelnie kell. A záróóra bekövetkeztekor az üzletben levő vevők még kiszolgálhatok. Este nyolc óra után is végezhető az árusítás: a) előre nem látott közszükség esetén, az iparfelügyelő engedélye alapján; b) az iparfelügyelő engedélye alapjan oly községekben, ahol az üzleti forgalom főképp a hétnek bizouyos napjaira vagy a napnak csak bizo- j nyos óráira szorítkozik; c) az iparfelügyelő által egyes üzletágakra vagy valamennyi üzletre meghatározandó, évenkint legfeljebb harminc napon, legkésőbb este kilenc óráig ; d) azokban a községben, melyek az országhatártól tiz kilométernél távolabb nem esnek, az iparfelügyelő által adott engedély alapján; e) azoknál az üzletéknél, melyek közfogyasztásra szolgáló élelmi cikkeket vagy az allami egyedáruság tárgyát képező cikkeket árusítanak, csupán ez árucikkekre nézve, esti kilenc óráig. Az élelmi és egyedárusági cikkek árusítása reggel öt órakor megkezdhető. Korcsmák, bor-, sör- és pálinkamérések, amony- nyibeu ezek nem vendóglőszorüen f oly tattatnak, este nyolc órán túl nyitva nem tarthatók. Az egészség és a testi épség védelméről szóló fejezet legerdekesebb szakaszai a következők: Tizenkettedik életévüket még be nem töltött gyermekek ipari munkára egy általában nem alkalmazhatók. Kő-, kavics- és homokbányákban, úgyszintén földmunkálatoknál tizennegyedik életévüket még be nem töltött munkások nem foglalkoztathatók. Vendéglőkben, szállodákban, kávéházakban, ká- vémérésekben, korcsmákban, bor-, sör- és pálinkamé- rósekben s általában szeszes italok kimérésére szolgáló üzletekben tizennyolc évesnél fiatalabb nőket a vendégek kiszolgálására alkalmazni tilos. Mozgásban levő gépek tisztítására vagy javítására tizenhat évesnél fiatalabb fórfimunkasokat, valamint az életkorra való tekintet nélkül nőmunkásokat alkalmazni, tilos. Tilos tizenhat évesnél fiatalabb munkásokat és az életkorra való tekintet nélkül nőmunkásokat oly nyomtatványok, metszetek, rajzok vagy jelvények előállítására vagy árusítására alkalmazni, amelyek anélkül, hogy a büntető törvények rendekezései alá esnének, az erkölcsi érzék veszélyeztetésére alkalmasak. A javaslat utolsó két fejezete a munkaközvetítésről intézkedik. Eszerint mindeu község, melyben a lakosok száma a tízezret meghaladja, tartozik létesíteni, a tízezernél kevesebb lakost számláló községek pedig létesíthetnek mukaközvetitő intézetet, felhatalmaztatván a kereskedelemügyi miniszter, hogy a belügyminiszterrel egyetórtőleg ily' községet is kötelezhessen a munkaközvetitő intézet felállítására. Meghatározván a községi munkaközvetitő intézetek szervezetének és müködéséngk alapelveit, a munkaközvetítés kerületi és országos kiépítése végett a kereskedelmi és iparkamarák székhelyein kerületi, Budapest székesfővárosában pedig országos munkaközvetitő főintézetet szervez, és pedig ez utóbbit tekintettel arra, hogy az a munkaközvetítés országos irányítására is hivatva van. A most ismertetett törvényjavaslat még nem teljes, mert annak egyrésze, u. m. a munkaadó- és munkásszervezetek, a sztrájk és békéltetés, az ipari és kereskedelmi bíróságok, a hatóságok és eljárásról rendelkező része még csak most van szövegezés alatt. Különben a kereskedelemügyi miniszter alkalmat akar adni, hogy a javaslathoz az összes érdekeltek hozzászóljanak, e célból megküldi a törvényjavaslatot véleményezés végett az összes törvényhatóságoknak és iparkamaráknak, ipartestületeknek, ipari, kereskedelmi és munkás szakegyesületeknek, szóval súlyt helyez a legszélesebb körű kritikára, s csak az után fogjak a javaslatot a minisztériumban szakbizottságilag tárgyalni. A menynyiben a javaslat őszszel már az országgyűlés elé kerül, valószínű, hogy az még ez ev folyamán törvényerőre is emelkedik. Az állami tisztviselők körének gyűlése. — Február 9. — Csendesen, zajtalanul munkálkodó egyesületünk : az Ung Vármegye Területén Működő Allami Tisztviselők Köre, múlt vasárnap tartotta évi közgyűlését a főgimnázium rajztermében. A gyűlés lefolyása komoly, higgadt volt, méltó a derék állami tisztviselők testületéhez. Sajnosán konstatálták azonban a gyűlésen megjelentek, hogy a tagok közt az érdeklődés igen kicsiny. Sokan visszahúzódnak a munkától, sőt még az egyesülettől is. Sokan azt várják, hogy más kaparja ki a gesztenyét, akkor ők is esznek Oelőle ; masok közönyösek saját ügyük iránt is; ismét mások még nem is tagjai az egyesületnek (a szobránci és nagy- bereznai járásbíróságok tisztviselői éppen most léptek ki minden indokolás nélkül); vannak olyanok, a kik bizalmukat vesztették el az egyesülettel szemben, mert ez egy-két óv alatt nem tudott annyit kivivni, a menynyit ők reméltek. A gyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be. Románecz Mihály elnök nyitotta meg a gyűlést kimerítő, tartalmas beszéddel, a mely hiven feltünteti az állami tisztviselők sérelmeit és óhajait. A helyzetet élénken megvilágító beszédet egész terjedelmében itt közöljük. Tisztelt Közgyűlés! Kiváló szerencsémnek tartom és, mondhatom, igen nagy örömömre szolgál, hogy Ung vármegyei állami tisztviselő-társaimnak e közgyűlésen megjelent és nagyrabecsült képviselőit szinről- szinre tisztelhetem és szívből üdvözölhetem. Működésünknek azon határvonalához értünk,, a melynél számot kell adnunk: hogyan töltöttük be tisztünket, megfeleltünk-e a belénk helyezett megtisztelő bizalomnak, híven sáfárkodtunk-e ügykörünkben és lelkiismeretesen gondoztuk-e körünk belső és külső életének közügyéit egyaránt? Körünk belső életéről kimerítő és világot képet fog nyújtani a titkári és pénztárosi jelentés Ez irányban tehát csak annyit legyen szabad megérintenem, hogy a miért már a múlt köz gyűlésünkön jelzett többrendbeli fölterjesztéseink áltál annyit küzdöttünk és fáradoztunk: sikerül kivívnunk, hogy a kormány Ungvár városa állam’ tisztviselőinek lakásbérosztályát a harmadik ősz tályból a másodikba sorozta. Körünk belső életének ecsetelóse helyet, azonban méltóztassók megengedni, hogy, a mi az ón saját feladatom, külső életünk eseményeit vázoljam nagy vonásokban, hogy a nagyvilágba kilépjek s az országos állami tisztviselői egyesü lettel, mint központtal, kapcsolatos ügyeinkre és tárgyalásainkra s a magyar állami tisztviselői kai egyetemes érdekeire, szíve rejtőkében táplált reményeire, törekvéseire és a múlt éven át folytatott küzdelmeire vessek futó visszapillantást. Az elmúlt óv, mélyen tisztelt Uraim, a kongresszus jegyében folyt le. Ez a kongresszus pedig, a mely 1907. évi szeptember 22—23. napjain oly lélekemelő egyértelműséggel hozta meg haté. rozatait, a magyar állami tisztviselők életében korszakot alkotó. íiiiioij:. , íjiiiüő, ..zamar1 ® A*— 9 köhögés, skrofiilozis, influenza V* k j J* W’JPfmW WIT eűe“ tu*? é* orvos által naponta ajánlva. * / |L SJ ff -Jr&ít-' 'Q&är 9m %tr& WMm Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen niaiMni I Eraaá m at t» a testsűíjt, tsE&mSm- „íUtehe" eredeti csomagoláei. Kaptató icaMetrc ■ fyóvyiitrtárak- § jgB Hg tett * köhögést, váladékot, síjeií ——----------------- tan. — in üvegtsnkia* 4^- koron*. F. Haffnaan-Ls Roeim ék. C«. Basel (Srijáj
