Ung, 1908. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1908-02-16 / 7. szám

7. szám.

3 oldal.

A magyar királyi állami tisztviselői kar a múlt évben ülte meg fennállásának 40-ik évi jubileumát. A tisztviselői kart ugyanis az 1867. évi kiegyezés létrehozta a király és nemzet között annyi zivataros század után megszülemlett egyetértés. *

Addig a szó mai, modern értelmében vett magyar állami tisztviselő nem létezett. Addig az állami élet szükségleteit és mindennemű hatáskörét a vármegyék töltötték be és csak attól fogva vált igazságügyi, vallás- és közoktatásügyi, pénzügyi meg közgazdasági és honvédelmi közigazgatásunk államivá.

De a nemzet az 1867-iki kiegyezés örömmámorában és a magyar állam fenséges épületének az alapozása közben elfeledte a király és nemzet közötti egyetértés leghatalmasabb pillére, a magyar állami tisztviselői kar anyagi és erkölcsi függetlenségének a megteremtését, melynek birtokában- nemcsak amaz egyetértésnek legyen legfőbb támasza, hanem válságos időkben a hazának egyúttal legszilárdabb alkotmánybiztosítéka.

Ezért tartottunk már 1901-ben országos kongresszust, mely azonban csak a fizetésjavításra vonatkozó kívánságainkat, nem is külön szerves törvényben és csak részben, valósította meg. S éppen azért, hat évi néma tűrés után, 1907-ben újra összehívtuk az országos kongresszust, hogy a darabont-korszakban átélt szenvedéseinknek és nyomorúságunknak egyszer-mindenkorra véget vetve függetlenségünk biztosítékait, tehát a külön szerves törvényben biztosított fizetésemelést, az előléptetési viszonyok javítását, a szolgálati pragmatikát és a nyugdíjtörvényt kivívjuk.

Ez a nevezetes kongresszus két főcsoportban kodifikálta jogainkat. Az I-ső főcsoport magában foglalja a szolgálati viszonyokra vonatkozó jogszabályokat, tehát a pragmatika teljes kiépítését, a 11-ik főcsoport pedig a társadalmi feladatokat.

Az I-ső főcsoport ismét két alcsoportra oszlik : az 1-sö alcsoport anyagi, a 2-ik alcsoport erkölcsi függetlenségünknek a palládiuma.

1. Anyagi függetlenségünk főbb biztosítékai ezek:

a) A kezdő fizetés 1600 koronányi minimuma. A porosz rendszernek megfelelő automatikus elő- lépés 3 évenkint bizonyos maximális illetményösszegig a kinevezés esélyeitől függetlenül. Eszerint egy főiskolát végzett tisztviselőnek maximális fizetése 30—35 évi szolgálat után 7100 K lenne, egy érettségi vizsgálattal bíró tisztviselőé 5200 és egy középiskolai négy osztályt végzett tisztviselőé 4000 K, a meddig t. i. a kinevezés esélyeitől függetlenül eljuthat A napi díjak és fuvarköltségek a Mária-Terézia óta lényegesen megváltozott életviszonyoknak megfelelően módosítandók. Az át- költözködési költséget új kinevezéskor egészen az államkincstár viselje.

Mindezt annál inkább sürgetjük, mert fizetésünk az osztrák állami tisztviselőnek még régebbi fizetését sem éri el, pedig az osztrák fizetést 1907. ápr. 1-én jelentékenyen emelték.

b) Addig is azonban, a mig mindezen jogunkat törvénybe iktatják, egyetlen költségvetési törvénnyel meg kell valósítanunk a státusrendezést. Vagyis: egyenlő iskolai képzettségű és szakképzettségű tisztviselők egyenlő arányban menjenek előre akár Budapesten, akár a minisztériumban, akár a vidéken működnek olyanformán, hogy pl. a főiskolai képzettségű tisztviselőknek legalább 10o/'o-a az V-ik fiz. osztályba jusson, 20—20o/o-a VI., VII. és VIII., 15—15o/o-a pedig a IX. és X. oszt.-ba. Körülbelül ugyanily arányban történnék ez az érettségi vizsgálatot tett s a négy középiskolai osztályt végzett tisztviselők státusában is; csakhogy a kettőnél a legmagasabb fizetés, melyet 5, illetőleg 2o/0 érhetne el, a VI. illetőleg a VII. osztályba, jórészük pedig a IX., X. és XI. fiz. osztályba jutna. Ezen statusok körén belül újabb kinevezésekkor az illető képzettségi fokhoz kötött állás összes szolgálati ideje első sorban veendő figyelembe.

c) A lakásbérek rendezését akként óhajtjuk, hogy lakásbéreinknek az államvasti alkalmazottak részére legutóbb biztosított lakásbérek magasságáig való fölemelését sürgetjük. Ha másként nem volna lehetséges, családi pótlék rendszeresítését kérjük nős és» gyermekekkel megáldott kartársaink részére : mert a nagyobb lakás ezeknek első sorban legégetőbb életszükségletük.

b) A nyugdíjtörvényt akként akarjuk módosítani, hogy a tanárok 30 évi szolgálati idejét érintetlenül hagyva, a 40 évi szolgálati időt 35 évre szállítsák le; a nyugdíjösszeg százalékos kulcsát pedig 10 év után 40%, 10—30 évig minden évre 2Vi°/o, 30—35 évig minden évre 2°/o-ban állapítsák meg, a nyugdíjazást a 60-ik életév vagy 30 szolgálati év után minden indokolás nélkül elnyerhessük és a nyugdíj kiszámításánál a lakásbórnek legalább 50o/o-át is mint nyugdíjképes járandóságot számbavegyék.

Ha még futólag megérintem, hogy az özvegyek és árvák nyugdíjigényeit s nevelési járulékait és általában a tisztviselő rokkantsága vagy halála esetén fölmerülhető viszonyok javítását is az eddiginél kedvezőbb alapon szorgalmazzuk: mindenre rámutattam, a mi anyagi függetlenségünket biztosítani hivatva van.

2. Áttérve erkölcsi függetlenségünk, vagyis szorosabb értelembe vett pragmatikánk biztosítékaira, legyen szabad röviden a következőket kiemelnem :

a) Tapasztalván, hogy különösen a miniszUN Qtériumokban, fiatal kezdők ingyenes szolgálatot teljesítenek, kik aztán épp a központban, tehát az államkormányzat e legfőbb szervében, a hol legtöbb tudásra és tapasztalatra van szükség, más idősebb és érdemesebb tisztviselő társaink elől az eíőhaladás útját elzárják, kívánjuk, hogy az ingyenes és díjtalan állásokat eltörüljék, s pályáját minden állami tisztviselő ideiglenes minőségben kezdje meg, s egy évi jó szolgálat után véglegesítendő. Minden kezdő állásra pályázat hirdetendő; minden más állás előléptetés útján töltendő be. A soron- kívüli előléptetés csak kiváló érdemekre szorítkozzék, és a minisztériumbeli állások a tárca külső hivatalaihoz tartozó kiváló erők számára megnyíljanak.

b) A felelősség, a fegyelmi eljárás és fegyelmi hatóságok a modern jogszolgáltatás elveinek és formáinak megfelelően szabályozandók, és pedig független fegyelmi bíróság és személyes meg ügyvédi védelem joga alapján. Talán fölösleges hangsúlyoznom, hogy ez erkölcsi függetlenségünk egyik legfőbb biztosítéka.

c) Politikai jogaink szabad gyakorlása, főleg képviselőválasztás esetén, szintén független fegyelmi bíróság útján biztosítandó.

d) A hivatali minősítés az állami rend és a nemesebb ambíciók ébrentartása céljából fenntartható, bár az itt hangoztatott új intézmények életbeléptetésével nem okvetlenül szükséges; de a hivatali minősítés titkos jellege föltétlenül eltörlendö.

e) A hivatalos idő maximuma törvényben kimondassák; az azontúl végzett munkát díjazni és a szabadságidőhöz, valamint teljes vasárnapi munkaszünethez való jogot biztosítani kell.

f) Összeférhetetlenséget képez, hogy állami tisztviselő hivatalának tisztességével össze nem férő, s a törvény által meg nem engedett mellék- foglalkozást hajhászszon De követeljük, mert ez természetes jog és a haza közérdekében is áll, hogy a legalább 10 éves állami tisztviselő országgyűlési képviselőnek legyen választható.

Végül kívánságaink Il-ik főcsoportját a társadalmi feladatok képezik, melyeket részint a magunk erejéből, részint kormánytámogatással iparkodunk megoldani.

Ilyen pl. az, hogy a kormánytól a lakás s életsziikSégleti cikkek mesterséges, sőt uzsoraszerü megdrágításának megakadályozását kérjük, a mit Wekerle miniszterelnök úr márkilátásba ishelyezett.

Ilyen az, hogy állami tisztviselők eladósodásának meggátlására, illetőleg önhibájukon kívül eladósodott kartársaink megmentésére intézkedéseket kérünk és örömmel jelezhetem, hogy ez irányban illetékes helyen már beható tárgyalások folynak.

Ilyen az, hogy gyermekeink számára Budapesten és Kolozsvárott tisztviselői internátusokat sürgetünk, s a kultusz-miniszter nyilatkozata után erre is teljes mértékben számíthatunk.

Ilyen végre az, hogy önadóztatás útján a fizetési osztályokba sorozott minden állami tisztviselő törzsfizetéséből minden 1000 K után félévenként 2 K levonásával állami tisztviselői közalapot teremtsünk, melynek segítségével azután az internátusok, ösztöndíjak, özvegy- és árva-segélyalap, ingyen jogvédelem, tisztviselő-otthonok' stb. stb. intézmény érdekeit, vagyis az állaim tisztviselők legsajátabb érdekeit szolgáljuk és valóra váltjuk.

Ezek azok a magasztos elvek, és tervek, m. t. Uraim, a melyek a szegedi kongresszust áthatották, s a melyeket a központi egyesület a kongresszust megelőzőleg a vidéki körökkel, igy velünk is pl. a fizeíésjavitás, lakásbérrendezés, a teljes szolgálati pragmatika, önadóztatás és titkos minősítés stb. kérdésében minden oldalról megvitatott, mely alkalommal véleményünket szabadon mondtuk ki és fölterjesztéseinket mindenkor az állami tisztviselői kár egyetemes érdekének és szabadelvű s alkotmányos gondolkodásának s érzületének megfelelő mócfon formuláztuk; az akként leszüremlett igazságokat aztán a kongresszus a kormányhoz fölterjesztendő határozati javaslatok és emlékirat alakjába öntötte, melynek 1—1 példányát a tények tüzetes megvilágításával a központ megbízásából a miniszterelnök récére való személyes átnyujtás és minden irányú pártolás végett fölterjesztettem Visontai Soma országgyűlési képviselőnek, ki is meleg szavakban ígérte meg. hogy a magyar állami tisztviselőknek itt kodifikált létérdekeiért s jogaiért szóval és tettel mindvégig meg fog harcolni.

Adja Isten, mélyen tisztelt közgyűlés, hogy mind eme vitális érdekeink kivívására minél többen tömörüljünk, mert soha sem lehet eléggé hangsúlyoznunk, hogy az egyesülésbén az erő és hogy a magyar állam e leghívebb és annak kormányzatában legöntudatosabb fiainak a magyar állami tisztviselőknek reményei, vágyai és szent célra siető nemes törekvései a közel jövőben — hisz a mostani nemzeti kormánytól várhatjuk ezt leginkább — mind megvalósúljanak!

Ez emelkedett érzelemmel a mélyen tisztelt Kartárs urakat újból is szívein melegével üdvözölve, az évi közgyűlést megnyitom.

Az éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után Deák Gyula választmányi tag tett jelentést a Kör működéséről. Van a Körnek 138 tagja, a választmány két ülésben intézte el a folyó ügyeket. A jelentés megtétele után a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavazott Kiss István nagyváradi kir. s.-tanfelügyelőnek, a ki az egyesületnek buzgó jegyzője volt.

Pap János a múlt évi számadást mutatta be, mire Aigner Ferenc számvizsgáló jelentésére, hogy a

pénztárt és számadást rendben találta, a felmentvénvt megadta a közgyűlés. Majd a költségelőirányzattal foglalkozott a gyűlés.

A tisztikar és választmány ekként alakult meg : Elnök Románecz Mihály főgimn. igazgató, alelnök Zachar Jakab kir. erdőmester, jegyző Gulovies Tivadar főgimn. tanár (uj), pénztáros Pap János szakiskolai igazgató, számvizsgáló Aigner Ferenc pénz- ügyigazgató-helyettes, vála ztmányi tagok: Deák Gyula áll. polgári leányiskolái igazgató, Gadits György kir. főmérnök, az államépitészeti hivatal főnöke, Kele- csényi Ferenc kir. erdőfelügyelő, Tábor Péter pénz- ügyigazgató.

Az indítványok során elhatározta a Kör, hogy gróf Batthyány Tivadar, az orsz. egyesület érdemes elmikéuek bizalmat, elismerést szavaz és ragaszkodását fejezi ki abból az alkalomból, hogy a legutóbbi időben méltatlanul megtámadták. Majd élénk vita fejlődött ki a fölött, hogy mi módon lehetne az állami tisztviselők nagyobb fokú érdeklődését felköl- teni az egyesület iránt? A vita meginditója Nemes Emil kir. főmérnök volt. Több tagnak hozzászólása után abban történt megállapodás, hogy havonként egyszer kedélyes összejöveteleket rendez a Kör, a mikor az áll tisztviselők helyzetét megvitatják Elhatározták még, hogy az érdeklődés felköltése végett megküldik minden áll. tisztviselőnek Románecz elnöki megnyitóját.

A gyűlés az elnök éltetésével ért véget.

Ung vármegye a meteorológiában.- Réthly Antalnak a Gyöngyösy Irodalmi Társaságban február hó 1-én tartott felolvasásának befejező része. —

Talajmenti állomás az ungvári is. Szives engedel- mükkel erről is óhajtanék még egy pár szót szólni, Ung vármegyében ez időszerint 15 megfigyelő állomás van, a melyek között minden tekintetben első helyen áll az ungvári. Ez első rangú állomás, a melyen az időjárás elemei önjelzőműszerekkel is felszereltetnek. Másodrangu állomás a fenyvesvölgyi, mig Uzsok, Nagyberezna. Turjamező, Turjaremete, Perecseny, An- talóc, Nevicke, Ókemence, Petróc, Szobránc, Vinna, Sárosremete és Csap oly állomások, a melyeken csak egy műszer van, még pedig esőmérő. Ezeken kívül még több helyütt észlelik ‘meg a zivataros tüneményeket.

A megfigyelési időszak Ungvárott, Buda után az országban a leghosszabb! Budán ime már 178L óta vannak rendszeres feljegyzések, Ungvárott pedig 1832 márciustól kezdődőleg, tehát előbbi helyen már 137 év óta, itt pedig 76 év óta észlelnek egy folytában. Az első ungvári észlelő bold, emlékű Hackel András kincstári orvos volt, a ki 1832-től 1875-ben bekövetkezett haláláig rendszeresen feljegyezte Ungvár időjárási tüneményeit. Emlékét a magyar meteorologusok mindenkor nagy tiszteletben tartották és fogják is tartani, mert kezdetleges műszerekkel igen érdemleges munkát végzett. Ezen műszerek egyikét Pogány Gyula tanárnak sikerült az utókornak megmenteni és a Hackel-féle barométer ma az orsz. m. kir meteorológiai és csillagászati muzeum egyik értékes darabja.

1872. júliusban a meeorologiai intézet hitelesített műszerekkel felszerelt állomást létesített Ungvárott. Első vezetője és szervezője néhai Zákány Lajos főgimnáziumi tanár volt, majd követte Mendlik Ferenc főgimnáziumi tanár, a ki 1884. december végéig állott a meteorologia szolgálatában. 1885-ben nyerte meg az intézet munkatársul Pogány Gyula tanárt. Hogy mily kiváló munkaerőt becsülhettünk meg Pogány tanárban, arra nézve csak megemlíthetem, hogy a midőn az állomás vezetéséről történt lemondását nekünk bejelentette, egészen le voltunk hangolva az állomás jövőjét illetőleg. Pogány egyike azon húsz észlelőnek, a kiknek 1903-ban a rneleorologiai megfigyelések terén évtizedeken át kifejtett hasznos és önzetlen tevékenységéért a m. kir. földmivelésügyi miniszter köszönetét nyilvánította. De nemcsak a meteorológusokat, hanem az ungváriakat is kell, hogy hálára kötelezte- Az ő megfigyelései a legértékesebbek eddig a 75 év alatt és adatai tették lehetővé, hogy megismerjük Ungvár- nak és vidékének klimatológiai viszjnyait. De kérem, Tisztelt Hallgatóim, én mondjam meg Önöknek, ki Pogány Gyula ?

Megírta Ungvár klimatológiai viszonyait is és értekezése becses- klimatológiai munka A hőmérsékletnek évi átlaga 91°, a legmelegebb hónap ajulius 20°, és a leghidegebb —3‘0° háviátlaggal a januárius A leghidegebb hónapok itt Uugváron 1893 januárius és 1879 decembere —10 4°, illetőleg —10'2° havi átlaggal A legszélső .értékek, a melyek itt 1871-től kezdve megfigyeltettek: 1876 augusztus 5-én 34'8° meleg és 1888 januárius 2 án —27 5° hideg, eszerint az abszolút ingadozás 62 3o, a mely elég tekintélyes.

A legfontosabb időjárási elem a légnvomás ugyan a meteorologus előtt, de az életben e jelzőt a csapadék nyerte, mert tényleg az esőzés nagy befolyással van úgy az egyének kisded játékaira, mint a nemzetek sorsára is. Hogy egy-egy száraz év, vagy nedves bőtermésü év, mily mélyreható szociális és gazdasági változást képes létrehozni egy nemzet életében, az ismeretes még a közelmúlt évek időjárásából is. Ungvárott a csapadé : évi átlaga 788 mm., a melynek túlnyomó része az év második felében esik le. Az eső- zési maximum júniusban 97'1 mm, a minimum feb- ruáriusban 35'7 mm-el, a m8ly számok azt fejezik ki, hogy ha a lehullott vízmennyiség egy helyben maradna, ily magasságban fedné a földet. Az idő előre haladt volta miatt bővebben nem térek ki a magyarázatra.

A jelenlegi ungvári észlelő Gulovies Tivadar, főgimn. tanár, a ki — hogy nagyobb dicsérettel ne