Ung, 1908. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)

1908-06-21 / 25. szám

25. szám. TT 3ST <3­3. oldal. f) A b) pontban előirt bejelentési kötele­zettség elsőizben kivételesen valamennyi biz­tosítási kötelezettség alá eső alkalmazottra kiterjed. A munkaadók tehát a pénztárnál 1908. évi julius hó 16—31. napjai között nemcsak az újon­nan belépő, hanem összes alkalmazottaikat be­jelenteni tartoznak, tekintet nélkül arra, hogy azokat munkába lépésük alkalmával az 1907. évi junius hó 30-ig fennállott betegsegélyzőpénztár- nál vagy az 1907. évi 57.734 számú kereskedelem­ügyi miniszteri rendelet értelmében annak idején már bejelentették, illetve most bejelentve vannak. g) A fentebb előirt összes bejelentéseket a munkaadók a pénztárhoz postán is beküldhetik. Ebben az esetben a beküldés az 1907. évi XIX. t.-c. 204. §-a értelmében közönséges (nem aján­lott) levélben portómentesen történhetik, melynek borítékára az 1907. évi 56.811 sz. kereskedelem­ügyi ministeri rendelet szerint a következő zára­dékot kell alkalmazni: „Az 1907. évi XIX. tör­vénycikk alapján portómentes.“ A levelek boríté­kán azt, hogy a feladó munkaadó, fel kell tün­tetni, és pedig a következőképen: „N. N.-től, mint munkaadótól.“ 4. Kilépések jelentése. h) Biztosításra kötelezett alkalmazottaknak a munkából való kilépését a munkaadók a ,,Kilé­pést jelentő lapil-on kötelesek bejelenteni A kilépés az 1907. évi XIX. t.-cikk 14. §-a értelmében a kilépéstől számított nyolc nap alatt jelentendő be. 5. Bérfizetési jegyzékkel való jelentések. i) Az a munkaadó, a ki használ több nem állandóan alkalmazott biztosításra kötelezett egyént ént foglalkoztat, heti bérfizetési jegyzékekkel, az pedig, a ki száznál több egyént foglalkoztat, havi bérfizetési jegyzékekkel jelentheti be a törvény 13. §-a értelmében alkalmazottait, illetve az azok munkaviszonyaiban beállott s a biztosítás keresz­tülvitele szempontjából fontossággal biró válto­zásokat. Ugyancsak a bérfizetési jegyzékkel jelentheti be alkalmazottainak a munkából való kilépését is. Jogukban áll azonban az említett munka­adóknak is a bejelentések céljaira a bérfizetési jegyzékek helyett a „Belépést jelentő lap“-ot és a „Kilépést jelentő lap“-ot ts használni. A mennyibena bejelentések céljaira bérfize­tési jegyzékek használtatnak, e jegyzékeknek mindazokat az adatokat pontosan tartalmazniok kell, a melyekre a fent említett egyéni lapok kiterjeszkednek. A bérfizetési jegyzékekben az összes alkal­mazottak olykép sorolandók fel, hogy az ugyan­abban a minőségben alkalmazott egyének a fize­tés vagy a bér nagysága szerint sorrendben kö­vetkezzenek egymás után. A bérfizetési jegyzékek összes rovatai csu­pán az első férfizetési jegyzékek beküldése alkal­mával töltendők ki valamenhyi alkalmazottra vo­natkozólag. Ellenben a további bérfizetési jegy­zékekben már korábban bejelentett alkalmazottakra nézve csak a név- és a tagsági igazolvány szá­mára és az azt kiállító pénztár nevére vonatkozó adatok jegyzendők be, mig a többi adatok csupán az újonnan munkába lépett alkalmazottakra vonat­kozólag jelentendők be. A bérfizetési jegyzékeket ugyancsak két pél­dányban kiállítva és a munkaadó vagy megbí­zottja által aláírva, legkésőbb minden következő hét, illetve a havi bérfizetési jegyzékeket minden következő hónap harmadik napjáig kell a pénztár­hoz beküldeni. Az a munkaadó, a ki több külön üzemben vagy vállalatban foglalkoztat húsznál, illetve száz­nál több nem állandó alkamazottat, a mennyiben a bejelentések céljaira bérfizetési jegyzéket kíván használni, minden egyes üzemének vagy vállala­tának alkalmazottairól külön-külön bérfizetési jegyzéket köteles kiállítani beküldeni. Az a munkaadó, a ki több külön üzemben vagy vállalatban foglalkoztat húsznál, illetve száznál több nem állandó alkamazottat, a mennyi­ben a bejelentések céljaira bérfizetési jegyzéket kíván használni, minden egyes üzemének vagy vállalatának alkalmazottairól külön-külön bérfize­tési jegyzéket köteles kiállítani és beküldeni. Azok a munkaadók, kik biztosításra kötele­zett nem állandó alkalmazottaik bejelentésére a bérfizetési jegyzékeket óhajtják használni, kötele­sek e szándékukat a bérfizetési jegyzék mintájá­nak bemutatása mellett a pénztárral az első izbeni bejelentés alkalmával írásban közölni. A munkaadók a bejelentések teljesítése kö­rül a bézfizetési jegyzékekről az egyéni lapok használatára a kerületi munkásbiztositó pénztár­nál teendő előzetes Írásbeli bejelentés és a beje­lentésnek a pénztár részéről történt tudomásul vétele után térhetnek át. 6. Munkás- és bérjegyzékek vezetése. j) Azok a munkaadók, a kik biztosítási kö­telezettség alá eső üzemükben rendszerint ötnél több munkást alkalmaznak, az 1907. évi XIX. t.-c. 20. §-a értelmében minden naptári - évről külön pontos és rendes munkás- és bérjegyzékeket ve­zetni és e jegyzékeket három évig megőrizni tartoznak. E jegyzékek a „Munkás- és bérjegyzékek“ cimü nyomtatványokon vezetendők oly módon, hogy a jegyzék első izbeni használatba vétele alkalmával a jegyzékbe az összes alkalmazottak felveendők s rájok nézve az összes fejrovatok pontosan kitöltendők. A mennyiben a munkaadóhoz uj alkalmazot- lép be, az illető a jegyzékbe folytatólag felveendő s reá nézve is e rovatok kitöltendők. A jegyzékben minden egyes alkalmazottra nézve hetenkint bejegyzendő a kifizetett bér. Fel­tüntetendő továbbá a munkás- és bérjegyzék fel­fektetése alkalmával egy ízben az alkalmazott által élvezett természetbeni járandóság és mellékjava- dalmazás is, későbben pedig a mellékjavadalma­zást és természetbeni járandóságokat csak akkor kell újból feltüntetni, ha azok tekintetében válto­zás áll be. Azok a munkaadók, a kik húsznál több nem állandó alkalmazottat foglalkoztatnak és alkalma- zottaikról rendes bérjegyzéket vezetnek, e külön munkás és bérjegyzék vezetésére nem kötelesek, hanem a helyett a bérfizetési jegyzékek egy-egy példányát tartoznak a törvény 20. §-a értelmé­ben megőrizni. II. Tagsági igazolványok. k) A betegség esetére biztosított pénztári tagok az 1907. évi XIX. t.-c. 17. §-a értelmében tagsági igazolyányokkal láttatnak el. A pénztár a tagsági igazolványt a munka­adónak küldi meg, a ki azt személyes felelősség terhe mellett köteles alkalmazottjának haladékta­lanul kiszolgáltatni. A tagsági igazolványt a munkaadó által be­terjesztett „Belépést jelentő lap“ adatai alapján s a jelentő-lap beérkezésétől számitolt 8 nap alatt a pénztár állítja ki, illetve a ki részére ily igazol­vány már kiállíttatott, az köteles igazolványát az itteni tagság igazolása végett a pénztárnál történt bejelentésekor itt bemutatni. Az 1907. évi XIX. t.-c. 17. §-a alapján kibo­csátandó kereskedelemügyi m. kir. ministeri ren­deletben felsorolt vállalatok, hivatalok és munka­adók a kerületi munkásbiztositó pénztártól át­veendő tagsági igazolványokat maguk töltik ki s azokkal alkalmazottaikat saját felelősségükre köz­vetlenül látják el. III. Nyomtatványok. l) A szükséges nyomtatványokkal, — a bér­fizetési jegyzékek kivételével, melyeknek előállí­tásáról maguk az illető munkaadók tartoznak gondoskodni, — a pénztár látja el a tagokat. A tagsági igazolványokért azonban dara- bonkint 20 f. fizetendő. IV. Büntetések. m) A bejelentések teljesítése körül elköve­tett mulasztások és szabálytalanságok, a bejelentő lapokba tudva valótlan adatok bejegyzése, stb. kihágást képeznek s az 1907. évi XIX. t.-c. 187—190. §-ai értelmében a kihágás mértékéhez képest egészen 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bűntetteinek. Felhívjuk ezek után a t. munkaadókat, hogy a fent elősorolt s az 1907: XIX. t.-cikkből eredő kötelezettségeiknek a legpontosabban tegyenek eleget. Kelt Ungvári, az Ungvári Kerületi Munkás­biztositó Pénztár igazgatóságának 1908. évi junius hó 14-én tartott üléséből. Gaar Iván, Fried Isidor, ig. jző. ig. elnök. VÁRMEGYEI ÜGYEK. Vármegyei hírek. Ungvármegye törvényhatósági bizottsága f. évi junius hó 30-án rendkívüli közgyűlést, junius 27-én pedig állandó választmányi ülést tart. VÁROSI ÜGYEK. Közgyűlés. — Junius 19. — Rendkívüli közgyűlése volt a képviselőtestületnek az elmúlt pénteken. A napirend előtt Mihalics János tette kifogás tárgyává azt a lassú munkát, a mi a Radvánci-utca burkolásánál megy. A polgármester kijelentette, hogy a Radvánci-utca burkolásával 10 nap alatt elkészülnek. Czikajló László a Varga-sor érdekében szólalt fel, kérve a polgármestert, hogy az ottani csatornameghosz- szabbitás mielőbb eszközöltessék. Megnyugtató választ kapott. Majd a polgármester jelentette be, hogy az agyagipar-iskolának Ungv árról való elviteléről elterjedt hir alaptalan, amennyiben a kereskedelemügyi m. kir. miniszter az áthelyezést még csak tervbe sem vette. A napirend során névszerinti egyhangú szava­zással elhatározta a képviselőtestület, hogy a laktanya eladásából befolyt 27426 K-t a laktanyai tartozások fedezésére fordítja. A tűzoltó alapot képező 713 K 01 f-nek továbbra is a városi pénztárban való kezelése határoztatok, amennyiben ez az összeg nem a régebben feloszlott önkéntes tüzoltó-egyesület vagyonából maradt fenn, hanem a kötelező tűzoltóság idején befolyt bírságok­ból és kamataiból állott elő. Vágner Emánuelnek egy munkás-ügyből eredő felülvizsgálati kérelmére hozott földmivelésügyi m. kir. miniszteri harmadfokú határozatban foglalt utasítás alap­ján kimondotta a képviselőtestület, hogy fegyelmi el­járás megindítására okot fennforogni nem lát. A további íolyamkó'burkolás 1 K 75 f-nyi egységárban Rosenfeld Ede eddigi vállalkozónak, mint az árlejtésen legolcsóbb ajánlatot tevőnek adatott ki, mig a kapcsolási munkálatokat ugyancsak ő fogja végezni 1 K egységárban. A vidéki hús behozatalára vonatkozó szabály- rendelet módosítása ügyében a tanács újabb javaslat- tételre utasittatott. A m. kir. főerdőhivatal átirata folytán a kavics, homok és burkolókő-szedésének, valamint a Széchenyi- liget nagyobbitásához és a Váralja-utca rendezéséhez szükséges területek megszerzésének eljárását elrendelő képviseleti közgyűlés határozatával a községi törvény 110. §. értelmében 30 nap közbevetése mellett elren­delt első tárgyalás a képviselőtestületi tagoknak nem a kellő számban való jelenléte miatt megtartható nem volt s így a második tárgyalás határidejéül julius hó 21-ike tűzetett ki. Vizsgálat a fogyasztási adóhivatalban. Ungvár város fogyasztási adóhivatala ellen a m. kir. pénzügy- miniszter Vágner Emánuel panaszára a vizsgálatot elrendelte, aminek vezetését dr. Nagy Béla p. ü. fogalmazó teljesiti. HÍREK. Tájékoztató. Jun. SÍ. A Kereskedelmi Csarnok mulatsága a Széchenyi-ligetben. Jun. SS. A tűzoltók nyári mulatsága a Széchenyi-ligetben. Jun. S9. Kabaret-előadás a Széchenyi-ligetben. A Társaskör (Kaszinó) könyvtára zárva van. A népkönyvtár nyitva van minden vasárnap d. e. 10—'/a12 óráig (Drugeth-téri állami iskola.) * Személyi hírek. Báró Gyula csendőrszázados, a kassai kerület törzstisztje, e héten felülvizsgálta az ungmegyei csendőrőrsöket. —'Dr. Bassa Ignác bel­ügyminiszteri közegészségügyi felügyelő e hó 14-én Ungvárra érkezett s másnap felülvizsgálta a közkór­házat. — Hidasi Sándor kir. tanfelügyelő és Deák Gyula állami polgári leányiskolái igazgató három napi tartózkodásra Budapestre utaztak tegnap, hogy a köz- művelődési egyesületek kongresszusán részt vegyenek. * Hivatalvizsgálat. Szép Géza, a beregszászi törvényszék elnöke, az elmúlt hét folyamán három napon át vizsgálta az ungvári járásbíróságot. Ez alkalommal is példás rendet talált és úgy Kozma Gyula vezető járásbiró, mint a hivatal egész személyzete előtt teljes megelégedését fejezte ki. * Esküvő. Sztankóczy Máriát, özv. Sztankóczy Gézáné leányát, f. hó 16-án vezette oltárhoz a r. kath. templomban Cserni Emil cs. és kir. 66-ik gyalog­ezredbeli főhadnagy. * A József kir. herczeg Sanatorium-Egye- SÜlet ungmegyei fiókja julius 5-én a Széchenyi kert­ben nagyszabású nyári mulatságot rendez. * Pénztárvizsgálat. A m. kir. állami munkás­biztositási hivatal kiküldöttei: Pitze Lajos és Mihályűy Győző min. számvizsgálók e hó 19-én kezdték meg az ungvári kerületi munkásbiztositó pénztár ügy- és vagyon­kezelésének megvizsgálását. * A kerületi munkásbiztositó pénztár igaz­gatósága e hó 14-én tartott ülésén az ungvári tagok gyógykezelését teljesítő orvosok évi fizetését 1200—1200 K-ban, mig dr. Herz Mór p. főorvosét 1800 K-ban állapította meg. Az orvosok választása előre láthatólag julius hóban fog megtörténni. — Tudomásul vette továbbá az igazgatóság, hogy az Országos Pénztár a segédkönyvelői állás rendszesitósót jóváhagyta. A be­érkezett kérvények alapján három esetben fürdősegélyt, egy esetben pedig Budapesten való gyógykezeltetést engedélyezett. * Geöcze Zoard az Akadémiában. Geöcze Zoard, az ungvári áll. reáliskola tanára a múlt évben nagy feltűnést keltett a felületek quadraturájáról irt munkájával. A francia Akadémia azonnal foglalkozott az értékes munkával. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter azután azzal tüntette ki Geöczót, hogy a folyó tanévre szabadságolta és ösztöndíjjal kiküldte Párisba, hogy tanulmányait ott folytassa. Geöcze munkájával végre a magyar tudományos világ is kezd foglalkozni. A mi embereinket ugyanis rendesen csak akkor veszik észre itthon, ha előbb a külföld felfedezte. így járt Geöcze is. A magyar Akadémia cáak év múlva vett tudomást arról a munkáról, a mit Geöcze irt. E hó 15-én ugyanis az Akadémia III. osztályának ülésén Schlesinger Lajos levelezőtag nagy érdeklődés közt mutatta be Geöcze tanulmányát. * Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter Kardos Ignác hatvani áll. polgári iskolai igaz­gatót az újvidéki áll. polgári fiúiskolához áthelyezte. * Tanitónőképesitő vizsgálatok. Az ungvári gör. kath. püspöki tanitónőképző-intézetben a lefolyt héten tartattak meg a tanképesitő vizsgálatok. Vizsgá­latra jelentkezett 34 tanitónőjelölt, ezek közül tiszta kitűnő oklevelet nyertek: Fenczik Vira, Bománecz Ilona, Zsigora Erzsébet és Rezy Etelka. — Az összes jelöltek a vizsgálatot sikerrel kiállották.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom