Ung, 1907. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)

1907-04-28 / 17. szám

17. szám.

UNG5. oldal.

ladta a százat, melyben a városban levő összes hivatalok tisztviselői csaknem kivétel nélkül képviseltek. A szövetségbe lépésnek a rendkívüli drágaság és a városban uralkodó nagy faszükség adott aktualitást. — Gondatlanság áldozata. Balog László nagylucskai 38 éves gazdaember útépítéshez szükséges kővel megterhelt szekerét Gála Mihálv fuvarostársa útközben a lovakra való hirtelen rácsapás által az utszéli mély árok felé terelte, úgy, hogy a kővel megterhelt szekér az árokba fordult s a mellette haladó Balogot maga alá temette. A szerencsétlen embert teljesen összetörve és eszméletlen állapotban szedték fel a kövek alól s beszállították a munkácsi közkórtiázba, a hol súlyos sebeibe másnap belehalt. Neje és öt apró gyermeke siratja. — A beregszászi közkórháznál megüresedet, alorvosi állásra a pályázati kérvények május hó 9-éig nyújtandók be a vármegye alispánjához. — Hamis bukás vádja. Kallus Ármin munkácsi vászonkereskedő cég csődöt jelentett be és egy reichenbergi cég hamis bukás címén feljelentést tett ellene. — Sztrájk. A szolyvai forrásnál dolgozó munkások a napokban sztrájka léptek. Kívánságaikat a bérlők legnagyobb részt teljesítették s igy a sztrájk rövidesen megszűnt.

(Ugocsamegye.)

Megváltozott községnevek. A . vármegye legutóbbi közgyűlésén a következő községnévváltoztatások történtek : Egres lett Szőllősegres, Kiskupányból Alsó- veresmart, Veresmartból Felsőveresmart, Sás várból Tiszaszásvár, Szirmából Tiszaszirma, Ugocsarosztoká- ból Ugocsagázló. A tiszántúli járásban Bábonyból Tiszabábony, Bökényböl Tiszabökény, Csedreg (g-vel), Csornából Csomafalva, Farkasfalvából Tiszafarkasfalva. Gödónyházából Gődényháza (ő-vel), Gyulából Ugocsa- gyula, Péterfalvából Tiszapéterfalva, Sósujfaluból Sósfalu, Szárazpatakból Avaspatak, Szászfaluból Tisza- szászfalu, Tivadarból Tivadarfalva. — Uj adóhivatal. Halmi község legközelebb adóhivatalt kap; az erre vonatkozó szervezési rendeletet a p. ü. miniszter a napokban irta alá. Ezzel Ugocsavármegye tiszántúli járásának egy régi vágya megy teljesedésbe. — A vármegye a harmadik egyetem helyéül Debrecent tartja legalkalmasabbnak s ennek érdekében ir fel a kormányhoz. — Közbiztonság Nagyszőllősön. Vass János nagyszőllősi józan életű, rokonszenves, derék polgárt Szundi Bolha János debreceni kőmiveslegény e hó 14-én este a legforgalmasabb utcán holtra szúrta le. A hullára Újhelyi Sándor főszolgabíró akadt, kinek nyomozására a gyilkos kiléte megállapított.

(Szabolcsmegye.)

Nyíregyháza önállósítása. Nyíregyháza város képviselőtestülete a kormánytól az önállósítást kérelmezte. A kérvényt a belügyminiszter a napokban küldte le a vármegyének, hogy az észrevételeit arra megtehesse, a mi után az ügy az országgyűlés elé fog terjesztetni. — Megnyílt a jéggyár. A Nyíregyháza város tulajdonát képező jéggyár megkezdte üzemét. — Bérbeadás. Pátroha község 4000 holdas vadász- területét május hó 1-én fogja bérbeadni. — Főszolgabíró választás. Az újonnan alakított nyiradonyi járás főszolgabírójává Somlyódy János tb. főszolgabíró választatott meg. — Mészárosok egyesülése. A kis- várdai mészárosok egy társulattá alakultak. „Kisvárdai mészárostársulat“ címen s a céget törvényszókileg be is jegyezték. Cégvezetők Bencs Mihály, Mácza Endre és Hartman Herman.

Tarka krónika.

(Sokra vitte. — A szép nóta.)

Nagyon jellemző városunk anyagi viszonyaira az a rövid párbeszéd, a melynek egyik munkatársunk I véletlenül fültanuja volt.

Két iparos beszélget az ungvári iparos élet mizériáiról. A fiatalabb, a ki nemrég jött Ungvárra, erősen panaszkodik:

— Az embernek maholnap meg kell szöknie. Az egész ipar pangásban van !

A másik keserű humorral világositja fel tapasztalatlan kartársát:

— Hja, édes barátom, igyekezni kell! Látja, mikor én ebbe a városba költözködtem, nem volt mit ennem, nem volt egy becsületes kabátom, s azóta már annyira

jutottam, hogy van kétezer forint — adósságom.

*

Vármegyénk egyik körjegyzőségének irodájában történt. A Misu cigány, a három tagból álló banda feje, de a ki a „primás“-cimre aspirál, beállít a körjegyzőhöz s elpanaszolja baját, a mely abban áll, hogy ő reá 8 K hadmentességi adót róttak ki, társai pedig csak hatot fizetnek. Persze a fizetéstöbbletet nehéz dolog lett volna megmagyarázni, mert ő azon az alapon állt, hogy ő is csak cigány.

— Ja, barátom, — mondja a körjegyző — te azért fizetsz többet, mert szépen tudsz muzsikálni.

— De hát honnan tudja a miniszter, hogy én szépen tudok muzsikálni? kérdi a „prímás“.

— Hire ment annak s a miniszter fülébe is eljutott.

Hogy az a nagy ur is hallotta az ő hírét, erre már büszke lett a „prímás“ s belenyugodott a dologba; csak azt kérte, hogy részletekben űzethesse a diját, a mit a körjegyző meg is engedett neki. Aztán nyugodtan hazament a „prímás.“

Egy-egy egészséges, jó izü mondás többet ér a hosszú, száraz magyarázatnál.

Közgazdaság.

Hegyközségi közgyűlés. A f. hó 21-ikére összehívott hegyközségi közgyűlést elhalasztották mára. A gyűlést d. u. Va4 órakor tartják meg a városháza nagytermében.

A Gazdasági Egyesület köréből. Az Ungmegyei Gazdasági Egyesület értesíti a gazdaközönséget, hogy a földmivelésügyi minisztérium rendelkezése folytán a budafoki m. kir pincemesteri tanfolyamnál 5 vándor- pincemester van alkalmazva, kik borkezelés végett, a bortulajdonosoknak rendelkezésére állanak. Díjazásuk : teljes ellátás, Budafoktól a helyszinéig és vissza való utazásig napi 3 korona s a vasútállomástól a helyszinéig s vissza a fuvarbér, vagy pedig kocsit kell értük küldeni. A vasúti költséget az államkincstár viseli.

A Gazdasági Egyesület értesíti továbbá a gazdaközönséget, különösen pedig a szőlőbirtokosokat, hogy a réz árának emelkedése következtében a hazai vegyészeti gyárak kevesebb készletet szereztek be; minek következtében a rézgálic ára emelkedett, a miből viszont az következik, hogy a rézgálic többféle hamisításnak lesz kitéve. így sok oly anyag jön rézgálic néven forgalomba, melyek anilinnal festett vas- gáliccal vannak keverve. Felhívja tehát az egyesület a gazdaközönség figyelmét, hogy a vásárlás alkalmával óvatosak legyenek. A nagybirtokosoknak pedig, kik nagyban vásárolnak, célszerű lesz a vásárolt réz- gálicból mintát venni s az állami vegykisérleti állomáson megvizsgáltatni. A hamisítást különben úgy lehet megtudni, hogy oldatot készítve, valami tiszta pengéjű kést, vagy szöget, vagy más hozsdamentes vasdarabot beleteszünk, mely rézvörös bevonatot kap. A vasgálic ilyen bevonatot nem képes készíteni, az alilin festék pedig külön válik.

A Hódmezővásárhelyi Gazdasági egyesület folyó évi szeptember hó 15, 16. és 17-én Hódmezővásárhelyen, baromfikiállitást és vásárt rendez.

Végül értesíti a Gazdasági Egyesület a vevőközönséget, hogy 2 drb. jó fejőstehén és 2 drb. üsző eladó. A részletek megtudhatók a gazd. egyesület irodájában, a vármegyeházában.

CSARNOK.

Shakespeare Hamletje és Katona Bánk bánja,

— Aesthetikai párhuzam. —

(4.) Irta Románecz Mihály. (Folytatás.)

Schlegel Vilmos a Hamlet cimü munkát a gondolat tragédiájának nevezi, melyben az az eszme van megórzékítve, hogy a merő gondolat megzsibbasztja a tetterőt. Hivatkozik e tekintetben a nagy magánbeszédre, hol a gondolat és a tett egymással szembe vannak állítva. Shakespearenek ugyanis egy darabjában sem fordúl elő annyi monolog, mint a Hamletben. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy egyben sem rajzolta magát úgy, mint a Hamletben. Ez pedig legtermészetesebben a monológban történhetik, hol a hős magánbeszéd alakjában legtitkosabb gondolatait is feltárhatja. Annál jellemzőbb ez Hamletre nézve, mert akkor került haza az egyetemről, szeret tehát elmélkedni, sőt filozofálni. Hamlet tehát ilyen nézőpontból az elmélet, de nem a gyakorlat, — a gondolat, de nem a tett embere; ezért némely aestetikusok a német ember mintájának tartják. És innen Hamletben a sok habozás, vívódás, töprengés meg tépelődés.

Körülbelől ezen a csapáson halad Ulrici is. Ö is azt mondja, hogy a gondolat tragédiája e mű, de kissé más értelemben. Szerinte a tragikum itt abban áll, hogy a legnemesebb gondolat sem tud úrrá lenni az akarat, illetőleg az ebből folyó tett fölött. Ebben a világ is akadályozza. Nincs senki is oly nagy, hogy saját akaratát a világra ráerőszakolja. Senki sem választhat magának olyan világot, a milyent akar. Hamlet ezt akarja; de olyan világot kap, a milyet nem akar. Népet szeretne boldoggá tenni, vele együttt haladni ; de az a végzetes feladat jut osztályrészéül, hogy apja erőszakos halálán véres bosszút álljon. Innen magyrázza Ulrici a Hamletben oly sűrűn előforduló látszólagos véletlenségeket is, a melyek azonban voltak épen nem véletlenségek, hanem szigorúan Hamlet jelleméből folynak. Hamlet véletlenül öli meg Poloniust s véletlen oka Ofélia megőrülésének, véletlenül öli meg Laertest, sőt véletlenül szúrja le magát a királyt is. Mindezekben az egyén gondolata szembe kerül a világ menetével; a világ folyása tönkre teszi az egyén gondolatát, az emberi ész terveit.

Schlegel Vilmos meg Ulrici eme fejtegetései Bánk bánra is alkalmazhatók. Bánk bánt is a gondolat, nevezetesen a lovagiasságnak, törvénytiszteletnek és királyhűségnek a gondolata visszatartja a cselekvéstől, az összeesküvéstől, a királyné megölésétől. Hiszen maga kiált fel így : „Épülj fel, izmosodj meg gondolat!“ Pedig ezt már a IV-ik felvonásban mondja. Tehát gondolata csak itt izmosodik akarattá, a gyilkosság elhatározásává. Addig Bánk is, sőt még ezután is, egészen a tett elkövetéséig, a királyné meggyilkolásáig, folyton haboz és ingadoz, saját szavai szerint:

Mint vándor a hófúvásokban, úgy Lelkem ingadoz határtalan Kétség között s eszem egy nagy óceánban Lebeg, veszejtve minden csillagot.

De e habozás, ingadozás és tétlenség nem hiba, mint Toldy Ferenc gondolta, hanem Bánk mesterien

alakított jelleméből folyik mindaddig, a míg jellemének fönnebb említett nemes alapvonásait és akaratát a szerencsétlen körülmények, a világ tragikus folyása vészes küzdelembe nem sodorják és meg nem semmisítik. Bánk bánra is illik, hogy olyan világot kapott, a milyet nem akart, a milyen az ő nemes természetével ellenkezik. Innen tragikuma. És innen magyarázhatók nála is azok a látszólagos véletlenségek, melyekről Rákosi Jenő oly megragadóan ecsetel: „Bánk lénye rokon a

Hamletével, a mint hogy egyformán pusztul is el mindenik : csak a más kezéből kicsavart gyilkos eszközzel lesz gyilkossá. Mindenik kora legnemesebb szive, legtisztább lovagja és legelőkelőbb elméje. Látszólagos passzivitásban van mindenik, de ez csak a képtelen helyzettel és a lehetetlen feladattal szemben keletkező látszat. Gertrudisnak roppant szellemmel megalkotott végletességei, melyek a nézőt, a kritikust, annál inkább Bánkot is, zavarban hagyják bűnössége iránt...: a királyné részességének e bizonytalansága ingatag árnyékká teszi Bánk méltó boszujának tárgyát és célját. Sejti, hogy a királyné borította rá a gyászt, tele van homályos vágyával annak, hogy kérdőre vonván megbizonyosodjék gyanújáról és boszúját rajta tölthesse ki és kap az alkalmon, a mikor ürügye kínálkozik reá s mintegy kényszerítve látja magát arra, hogy öljön. Oly mesteri szövevénye ez a lélektani momentumoknak, melyhez hasonlót még csak Shakespeare nagyobb alkotásaiban találunk. Az emberi lélek ösvényeinek a fenekére kevés halandó nézett úgy, mint Katona József Azok a látszólagos véletlenségek, hogy Bánkot hivatják (tehát nem maga megy boszújára), hogy elküldik s aztán mégis ott marasztják, mire ő azt mondja: Vége! de kétkedik abban, hogy itt maradt volna-e, s mindjárt kétkedik abban is, hogy elment volna-e, ha nem marasztják ; és mikor elszántan itt maradt, Ottó véletlen bejövetele és kiszökése, mire Gertrudtól el s Ottóra fordul, éktelen dühe, melylyel az ajtót döngeti; most véletlen átkai Meránra, Gertrudis oktalannak látszó támadása ez átkozódás folytán; s csak most, ennyi úgynevezett véletlenség után a boszú, a királygyilkosság: mind e látszólagos véletlenségek a nagy szituációnak oly tragikus kirajzolása és kihasználása, annyira közel víve a lélekben ágaskodó igazság és indulat az élet szeszélyes valóságaihoz, minőre csak a legnagyobb költői elmék imaginációja képes.

(Vége köv.)

Anyakönyvi hivatalból.

Hivatalos óra: d. e. 9—12, d. u. 3—5. Házasságkötés minden nap, kivéve vasárnap és ünnepnap délutánját.

Népmozgalmi kimutatás : április 20-tól 27*ig.

Születtek: Beck Jakab és Weiszberger Guszti fiú, Eisdörfer Fülöp és Rosenbaum Zseni fiú, Weisz Izrael és Vinger Berta fiú, Geller Ignác és Róth Leni leány, Krausz Zsigmond és Klein Ilona leány.

Házasságot kötöttek: Horvát Herman és Mittol- man Zseni, Sárközy Bertalan és Varga Emma.

Szerkesztői üzenetek.

Kéziratokat nem adunk vissza. Bér mentetten leveleket nem fogadunk el. Névtelen leveleket nem veszünk

figyelembe.

H. „Minek is van szerelem a világon“ szerzője Kéry Gyula, az újabb nemzedék tagja. Helyesen igy van :

Szomorúan búg a szellő az erdőn,

Olyan, mintha künn járnék a temetőn ;

Fáj a szivem, sír a lelkem,

Az hagyott el, kit szerettem —

Minek is van szerelem a világon ? !

Ha megszólal a kis harang imára,

Minden este sóhajtozom utána ;

A hány csillag van az égen,

Mindegyiktől csak ezt kérdem :

Minek is van szerelem a világon ? 1

Vidéki hölgy. Ha azt kérdezné tőlünk, hogy a szőke és

barna haj közül melyik a szimbóluma a szerelemben az állhatatosságnak, erre a kérdésre talán jobban meg tudnánk felelni, mint arra, a mire Ön oly felette kiváncsi. Hogy az emberi orrok micsoda vonatkozásban vannak az emberek temperamentumához ? Igaz, vannak tudósok, a kik a psychologia körét erre a témára is kiterjesztik, de mi az esetekben ebben a tekintetben elképzelhető változatosságánál fogva nem tudjuk a problémát gyakorlatilag megfejteni. Csak négy formája van azoknak, melyeknek a jelentőségéhez hozzá merünk szólni. Azok az orrok, a melyeket sokan kellemetleneknek tartanak az arcukon, de a melyeknek bizonyos szelidebb és mérsékeltebb árnyalatú kiadásait „ rómaiak“-nak mondjuk, a természettel elégület- lenek némi vigasztalására: nos, ezeknek a mértani egyenes vonallal hadilábon álló orroknak irigylendő jelentőségük van az összes orrok között. A nevezett orrok tudniillik hatalmas észt jelentenek, a mit a történelemmel is meg lehet erősíteni, mert a históriában tényleg sok „sasorru“ kapacitás szerepelt. — A hegyes orruakról azt mondják, hogy azok ironikus természetűek és ezek mindenesetre alkalmazzák a római költőnek szállóigévé vált mondatát: „Difficile est satyram non dicere“, a mi magyarul annyit jelent, hogy : nehéz szatírát nem mondani. A miből persze nem következik, hogy a gúnyos természetű emberek okvetlenül mind hegyes orrnak volnának. — A normális alkotu orrok arra vallanak, hogy az ember lelki világában egyik tulajdonság sem dominálja a többit. — A pisze orrok kizárják a természeti komolyságot és mélabús hangulatot. A pisze orrú nőkben sok a kedvesség és vidámság, azonban a kacérság sem hiányzik belőlük. Egy francia költő azt mondotta, hogy a pisze orr a legkitűnőbb fegyvere a hódításra született nőknek, mert egy ily csábitó, jókedvű és könnyelmű orrocska tulajdonosának a férfiak hamar megadják magukat.

Finale. Közölni fogjuk.

Kiadó és laptulajdonos: SZÉKELY SIMON.