Ung, 1906. július-december (44. évfolyam, 28-54. szám)

1906-10-14 / 43. szám

44. szám.

5. oldal.

hogy a szobrot a megyeház előtt levő kertben állitja föl és a dicső vértanú halálának évforduló napján leplezi le. A törvényhatósági bizottság a leleplezés ünnepére meghivta a kormányt, az országgyűlés mindkét házát, egyetemeket, a közeli egyházmegyék püspökeit és az összes törvényhatóságokat. Az ünnep reggel kilenc órakor gyászistentisztelettel kezdődik. Ezután a vármegye közönsége díszközgyűlést tart, melyen az emlékbeszódet Buttykay Viktor mondja A díszközgyűlés berekesztése után a szobor elé vonulnak. Ott Szentpály István nyug. alispán mondja az első beszédet, majd Becsky Emil alispán, a szoborbizottság elnöke, átveszi a szobrot a vármegye közönsége nevében. Az ünnep előkészítésére a közgyűlés bizottságot választott, melynek elnöke Horthy Vilmos. A l-eleplezés után délután diszebéd lesz. A vármegyei közgyűlés elismerést szavazott Székely Ernő budapesti szobrász- művésznek, a ki a mellszobrot készítette — Uj bankdirektor. A „Tiszaujlaki takarékpénztár r. t." elnökvezérigazgatójává Fischer Bertalan lemondása folytán Zsürger Zsigmond választatott meg. — Nemes adomány. Ferenczy Lajosné szül. Haraszthy Ilona a halmii kath. egyháznak temetőbővités céljára ezernégy szögméter földterületet ajándékozott. — Gyászhir. Biró Lajos, a nagyszőllősi ev. ref. egyháznak 22 éven át lelkésze, m. hó 28-án, életének 58. évében elhunyt. A kiváló lelkipásztor, mint az ugocsamegyei takarék- pénztár egyesületnek ügy vezetői ^azgatója is hasznos munkásságot fejtett ki. — Ezüstlakodalom. Csepo község ev. ref. lelkésze, Niry István és neje Vasváry Nagy Juliánná m. hó 22-én ünnepelték boldog házasságuk 25. évfordulóját.

(Szabolcsmegye.)

A kisvárdai gyermekmenhely létesítése ügyében a vöröskereszt egylet kisvárdai fiókja a napokban választmányi ülést tartott, a mikor is tudomásul vétetett, hogy e célra a következő hozzájárulásokat ajánlották fel: Gróf Vay Gábor el nem fogadott kormánybiztosi fizetéséből 2000 K. Kisvárda község 20, Kisvárdai iparbank, Kisvárdai takarékpénztár 15—15, Izr. nőegylet 10, Népnevelési egylet, Ipartestület, Izr. hitközség, Gazdasági bank 5—5 gyermek ruházatát és tankönyvekkel való ellátását vállalta magára. Meghatározott rendeltetés nélkül évi hozzájárulást biztosítottak : a g. k , ev. ref. hitközségek és az ev. ref. nőegylet. — A szabolcsi kivándorlók ez év első felében részben magokkal hoztak, részben haza küldöttek 1.088.000 K felül, azonban ezen összeg még nem teljes, mivel több postahivatal a szükséges adatok beszolgáltatását megtagadta. Nagyobb összegű pénz érkezett Oros, Kemecse, Mezőladány, Bezdód, Thuzsér, Laskod, Dombrád, Veresmart, Hugyaj, Napkor, Nyiradony, Gyulaj, Nyir- bakta, Ibrány, Viss, Gáva, Tiszapolgár, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszadada községekbe, 12—15000 K egy-egy községbe. Dada községbe a 60000, Polgár községe a 100000 K is felülhaladta. — Vásáráthelyezés. Mán- dok községben a f. évi október 20-ikára eső országos vásár határnapjának október 22-ére való áttételét a kereskedelemügyi magy. kir. minisztérium engedélyezte.

Tarka krónika.

(Az már Igaz. — A tankötelezettség vége. — Még egy koronát 1)

Egy ungvári fiatal ember (a nevét nem áruljuk el) szive választottjának égő piros rózsát küldött illatos levél kíséretében, a melybe szellemesen, de gyalázatos helyesírással beleírta:

E rózsa száll szeben beszéli Mind a leg szerelmeseb levél

A kis macska, a kis polgári leányiskolát végzett (a nevét szintén elhallgatjuk,) tollat ragadott s a dal következő sorát irta meg válasznak :

Nem tud az imi, a ki küldte !

(— — Minek is van polgári leányiskola a világon ! Szedőgyerek.)

*

Az ipariskolai tanulók mohón szívták magukba a bölcseséget vasárnap délelőtt. A tanítás javában folyt. Általános volt a figyelem egy ideig. De ennek is vége szakadt. Izegtek, mozogtak, különösen az egyik suhanc nem látszott sokat törődni az intéssel, folyton a zsebébe nyúl, a pad alá pislant. Azután se szól, se beszél, összeszedi holmiját, föláll s menni készül.

Falrengető kacagás tölti be a levegőt. A tanítás meg van zavarva, fegyelemnek vége.

— Ülj le a helyedre, hékás ! Szól a tanitö.

— Sajnálom, de nem tehetem ! Fölmondok, nem vagyok tanköteles többé!

— Nem-e? Hát nem tudod, hogy 15 éves korig kell mindenkinek iskolába járni ?

— Igen, 9 óra 10 perckor születtem 1891. okt. hó 7-én. Tessék megnézni tanító úr, itt az órám, 9 óra 15 perc, odakünn is elütötte a toronyóra a negyed tizet; még öt perccel tovább is itt voltam, mint kellett volna.

Többet nem szólt, indult kifelé.

Hogy mit kapott utravalóul a tanító úrtól, nem szól arról a krónika, de sejteni lehet, hogy elég tarka volt.

*

— Mennyi papirt lehet venni 10 koronáért? — Ezen talányt adta föl nekem egyik jó imerősöm.

— Tudom is én! — De hogy jutsz erre a gondolatra ?

— Tudod, írásbeli vizsgálatra készül a fiam s azt Írja, hogy küldjék neki papirosra 10 koronát.

— No erről eszembe jut az egyszeri Kóbi gyerek, a kit midőn besorozták, hazasürgönyözött apjának:

“O' ÜST GJ„Kedves apám I Tüzér lettem, küldjól ezer florint egy ágyúra!“ Küldj te is a fiadnak 10 koronát s örülj, ha vizsgázni akar.

— De furcsa, Írásbeli vizsgára akar készülni! Mivel fogja tele írni azt a sok papirost?

— Mivel? Tintával !

— Hisz arra nem kór pénzt.

— Azért küldj neki hamar még egy koronát tintára is. Mert még eszébe talál jutni s arra is 10 koronát fog kérni.

I r o d a 1 o m.

Komjáthy Gábor: Adalékok az ungvári ev. ref. egyház történetéhez.

Vastag füzetre való adatokat gyűjtött össze Komjáthy Gábor lelkész egyházának történetéből azon alkalomból, hogy 110 éves templomukat kibővítették, illetőleg román stílben megújították, új orgonát állítottak fel, valamint a paroehiát újjáépítették.

Az, a ki majd részletes, rendszeres történetet ir az egyház múltjáról, sok érdekes adatot talál a füzetben. Különben az előszóban maga az adatok gyűjtője Ígéri, hogy a rendszeres történetet szándékozik megírni.

Az adatok alapján az egyház történetét dióhéjba szorítva a következőkben adjuk:

Hazánk északkeleti részén Kálmáncsehi Sánta Márton volt a reformációnak első terjesztője, a ki Munkácson, Beregszászon, Sátoraljaújhelyben, majd Debrecenben működött, mint kálvinista prédikátor. Munkácson kifejtett működésének hatása alatt Ung- váron 1546-ban szervezték a protestáns egyházat, mely a Homonnai Drugeth család pártfogását és kegyét élvezte már 1556-tól kezdve. A templom, iskola és parochia a vár körül voltak, azokat azonban gróf Homonnai György 1611-ben leromboltatta, hogy virágos kertjét kibővithesse, de ugyanazon évben uj templomot építtetett a reformátusoknak. H. Györgyöt később Pázmány Péter a r. kath. egyházba téritette. Az ev. ref. egyház, miután igy a Homonnai Drugethekben elvesztette legfőbb támaszát, a Horváth, Pongrácz, Ub- risi, Mokcsay családokban nyert támogatókat.

Gróf Bercsényi Miklós főispán 1695-ben, úgy látszik : Becsből vett parancs folytán, elfoglalta a templomot, iskolát, paplakot, de II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1705-ben visszaadatta azokat. 1710-ben azonbau újra elvesztették, a mint az adatok Írója mondja, a hívek gondatlansága, hideg közönye miatt. Ezután P. Horváth Ádám radvánci kúriájába vonultak a hívek isteuitisztelet tartására. Ez az állapot 1788-ig tartott, a mikor a lelkész Radváucról áttette lakását Ungvárra és egy egyháztag házában tartotta az istenitiszteletet. Radvánc új lelkészt kapott.

Igen érdekes adatot közöl ezután a fűzet. 1788-ban tárgyalás volt a r. katholikusok és reformátusok között, hogy az utóbbiak amazok templomában végezzék az isteni tiszteletet. Maga a r. kath. lelkész kérte a hiveket a kölcsönös megegyezésre, a nép azonban azt hozta fel okul, hogy „nagy ünnepen, midőn a reformátusok is hosszadalmasan végzik istenitiszteletüket, miként fognák bevárni egyik vagy másik fél nyugalomban az isteni tisztelet végét s nem keletkezhetnék-e könnyen ebből kellemetlenség?“

1796-ban felópitettéka most megnagyobbított templomot csonkatoronynyal. A tornyot 18L8-ban építették ki.

Az egyház lelkészei az utóbbi időben: Gödör

György (1786—1797.), Pécs András (1797—1818.), Szarka József (1813—1817.), Nagy József(1817—1829.), Kádoss András (1829—1848.), Kassai Endre (1848), Makay Dániel (1849—1890.), Novak Lajos (1891—1896.), Komjáthy Gábor (1897-től.)

A füzet Írója részletesen ismerteti azt a mozgalmat. a mely az ungvári ev. ref. polgári leányiskola felállítására vezetett. 1901-ben meg is nyílt az uj intézet, a melyet 3 év múlva átvett az állam.

Hálás szavakban emlékezik meg a fűzet Írója azokról, a kik lehetővé tették a templom újjáalakítását. Köszönetét fejezi ki a nagy közönségnek is, a mely az ügy iránti meleg érdeklődéssel lehetővé tette, hogy az átalakítás javára két Ízben tartott hangverseny 2000 K tiszta jövedelmet hozott,

Ä 68 oldalra terjedő könyv ára 1 K. A tiszta jövedelmet az egyház építkezési költségeinek fedezésére fordítják. ________

Herceg, Gárdonyi, Bródy, Lyka, Bársony, Heltai, Tömörkény írásaival jelent meg az „Uj Idők“ október elsei száma. A magyar úri házak e kedvelt hetilapjának állandó munkatársai ők. A mi frissen kerül ki dolgozó asztalukról, azt nyomban hozzák az „Uj Idők“ hasábjai. A mai magyar szépirodalom legjelesebb termékei vonulnak föl igy, hétről-hétre. Mindegyik számon rajta van a szerkesztő Herceg Ferenc szignuma : Magvas tartalom, ízlés, ötlet és finomság. Az október elsei szám, melylyel az uj évnegyed kezdődik, szokatlanúl gazdag. A kiemelt irók novelláin, cikkein kívül még bőségesen nyújt olvasni valót, rajzot és eredeti felvételeket, a melyek hű krónikásai a múlt hót aktuálitá- sainak. Az „Uj Idők“ előfizetési ára negyedévenkint 4 korona.

A „Gyakorlati Közigazgatási Könyvtár és Döntvénytár“ okt. 1-én kiadott 19. számában egy valóban hézagpótló munka jelent meg. A cime az „Ásvány- vagy gyógyforrás védterületének engedélyezése körüli eljárás“, irta P. Day ka Péter. A terjedelmes monográfia kimeríti azokat az összes kérdéseket, melyek a gyógyforrások és ásványvizek védő területének megállapítása körül felmerülnek. Ezzel a tárgygyal igy külön és gyakorlati példákkal illustrálva még senki sem foglalkozott. Ebből a monográfiából látható, hogy a .községek az ivó-viz, levezető árkok és csatornák

miatt mily közelről vannak érdekelve a védőterületek megállapítása körül. A „Döntvénytár részben“ a köz- igazgatási biróságnak nagyfontosságu elvi határozatai közöltéinek, a melyekben kimondatik, hogy a vadász- terület jellegének megállapításánál nem a telekkönyvi, de a tényleges állapot az irányadó, továbbá az állami állatorvosok nyugdija és temetkezési járuléka, az állam- vasúti dijnokok községi, törvényhatósági és útadója, a polgári állásokba átlépő katonák szolgálatidejének beszámítása ; a bírósági végrehajtók vámmentessége stb. tárgyában hozott elvi kijelentések közöltetnek. A „Főlapon“ egész sereg szakkérdésben adnak talpra esett válaszokat. A „Gyakorlati Közigazgatási Könyvtár és Döntvénytár“ előfizetési ára egész évre 12 K, fél évre 6 K, negyed évre 3 K, 1 hóra 1 K-na. Az előfizetési pénzeket legcélszerűbb a szerkesztő és kiadó dr. Do- lenecz József ügyvéd, Budapest, VIII., József körút 74. sz., II. ajtó címére küldeni. Mutatványszámokat szívesen küldenek.

— A Nap. A fővárosi zsurnalisztika valóságos szenzációja „A Nap“, mely ma az ország legfüggetlenebb, legszókimondóbb, legnépszerűbb és legelterjedtebb ellenzéki napilapja. „A Nap“ a közönség rajongó szeretetótől kisérve, egy csapásra hódította meg a sziveket. Minden száma kész meglepetés és szenzáció. „A Nap“ független, érdekes, tartalmas és teljes krónikása a napnak s minden más lap megelőzésével már a kora reggeli órákban kapja kézhez a vidéki olvasó. A Nap felelős szerkesztője : Braun Sándor, főmunkatársa : Ábrányi Emii. Politikai cikkeinek legnagyobb részét Lengyel Zoltán és Ugrón Gábor, a magyar ellenzék e fényes nevű vezéralakjai Írják. Belső dolgozótársai : Ábrányi Emil, Bródy Mihály, Cholnoky Viktor, Feld Aurél, Gergely István, Hacsak Géza, dr. Hajdú Miklós segédszerkesztő, Holló Marton, Kemény Simon, Lengyel Zoltán, Nadas Sándor, Pásztor Árpád, Székely Miklós, Szabolcs Bálint, Szép Ernő, Ugrón Gábor. Ez a névsor — elén Braun Sándor szerkesztővel — kész programra. Hangban, tartalomban, formákban, színekben s elevenségben uj ez az újság. Valósággal zászlóvivője „A Nap“ a magyar függetlenségi törekvéseknek és úgy politikai, mint újságírói sikerei óriási tényezővé tették. „A Nap“ hasábjain tükröződik a leghívebben a magyar közönség érzelem- világa. Külön szenzációja, hogy a legkorábban megjelenő újság a legolcsóbb is. Egy szám ára 2 krajcár felőizetési ára egész évre 16 kor., félévre 8 kor., negyedévre 4 kor., egy hónapra 1 kor. 40 fillér (70 krajcár.) Az érdeklődőknek A Nap kiadóhivatala (Budapest, VIII., Rökk Szilárd-utca 9.) készsédgel küld mutatványszámot.

— A „Vasárnapi Újság“ szeptember 23-iki száma első helyén a budapesti Washinglon-szobor leleplezésével foglalkozik; erre vonatkozik 36 képe közül tiz. Szépirodalmi közlemények e számban : Mezey Sándor verse, Erdős Reuóe elbeszélése s a „Regénytár“ mellékleten Sas Ede eredeti regénye és az „Udvari élet a francia királyok korában“ cimü regényes korrajz. Bállá Ignác a római népünnepekről ir képekkel tarkított cikket. Ezeken kívül van e számban egy érdekes képsorozat a Tisza mentéről, több kép s cikk Kacziány Ödön festményeinek kiállításáról, továbbá arckép és nekrológ az Amerikában elhunyt Merkáder Kamidról, hercegovinál vázlatok Szokolay Kornéltól (képekkel), képek a kolozsvári tenyészállat-kiállításról, tárcacikk a Lebovics Mihály izr. 4 éves gyermek, Medvigy István g. kath. 21 éves körjegyző segéd, Csatári János r. kath. 56 éves nyug, mozdonyvezető.

Közgazdaság.

1907. évi ungvári vásárok. Az 1907-ik évben a következő napokon lesznek országos vásárok: 1. Pál- napi országos vásár január 21, 22. — 2. Gergelynapi országos vásár március 11, 12. — 3. Áldozó csütörtöki országos vásár május 13, 14. — 4. Urnapi országos vásár junius 3, 4. — 5. Jakabnapi országos vásár julius 22, 23. — 6. Kisasszonynapi országos vásár 2. 3. —

7. Szent Mihálynapi országos vásár október 7, 8. —

8. Katalinnapi országos vásár november 25, 26. Juh- és gyapjuvásár: Május 13. Junius 3. Julius 29 Szeptember 2. Hetivásár minden héten hétfőn és csütörtöki napon, szerdán sertésvásár tartatik.

Szarvasmarha-dijazás. Az Ungvármegyei Gazdasági Egyesület a vármegye szarvasmarha-tenyésztésének fellendítése érdekében, a kiválóbb tenyésztők jutái mazását folytatva, az alább megnevezett helyeken tartott díjazást:

tizerednyén, szept. 22-én: Teheneknél az első dijat kapta Makausz János lehóci lakos, a 2-ik dijat kapta Szabolcsik Mihály, a 3-ikat Koczerhán Mihály, a ÍV-iket Perusznik János szerednyei lakosok Üszőknél az elsőt Chira Viktor szerednyei lakos, a 2-ikat Makausz János, a 3-ikat Petrik Jenő lehóci lakosok, a 4-iket Dzubay István szereduvei lakos.

Turjaremetén szept. 24-én: Teheneknél az első díjban részesült Fábry Jenő, a 2-ikban Popovics Mihály turjaremetoi lakosok, a 3-ikban Wappel József turjavágási, a IV-ikben Francsics György perecsonyi lakos. Üszőknél az első dijat kapta Paszteiyák Mihály (Perecseny), a 2-ikat Mermelstein Dávid, a 3-ikat Reich Jakab, a 4-iket Skubelics Vaszily, turjaremetei lakosok, az 5-iket Mihalovics István (Perecseny).

Nagybereznán, szept. 25-én: Teheneknél a 3-ik dijat kapta Melles Béla (Nagyberezna), az 5-iket Málik Miklós (Mércse). Üszőknél az első dijat nyerte Adamkovich Jenő, a 2-ikat Händler Henrik, a 4-iket Mitlelman Mihály nagybereznai lakosok.

Szob ráncon, október 2-án: Teheneknél az első dijat kapta Fetkovics János (Alsóhunkóc), a 2-ikat Szűcs András (Tiba), a 3-ikat Schuh Salamon (Nagy- zalacska), a 4-iket Baszanda János (Szobránc), az