Ung, 1906. január-június (44. évfolyam, 1-27. szám)
1906-04-01 / 14. szám
14. szám XT ÜST Or 3. oldal. — ■' -\--------L—-----------------ki első helye ^el a mozgalom megiuditói között, levelet irt Vidt 'inénak, melyben fölkéri a tulipánjelvénynek mint kiesebb körben való terjesztésére. — Vidorné érintkezésbe lépett néhány előkelő magyar úri asszonynyal, kik a legszivesebb hajlandósággal és készséggel vállalkoztak az ungvári tulipánmozgalom élére állani és a jelvény viselésre minden társadalmi réteget megnyerni. Lám Sándorné, özv. Tabódy Jenőné, dr. Virányi Sándorné stb. lesznek első zászlósai anuak a magyar asszonygárdának, kik valóra igyekeznek váltani azt a remek tervet, hogy minden magát jó magyarnak valló ungvári asszony, férfi s gyermek keblére tűzze a tulipánt. Már eddig is a következők Ígérték meg a tulipán viselését (Vidor Marcinó ivén) : Bradács Gyulánó, Lám Sándorné, özv. Tabódy Jenőné, dr. Virányi Sándorné, Weinberger Zsigmondné, Székely Simonná, ifj. Tom- csányi Ödön és neje, Lám Elemér és neje, dr. Bruj- man Béla, Vidor Marci és neje, dr. Novák Endre, dr. Spiczer Sándor, Minay István, Kulin Aurél, dr. Pálfy Béla, dr. Fényes Vilmos, dr. Rózsa Leó, dr. Nagy Béla, Deák Gyula, Fisch Samu, Hámos Lipót, dr. Kerekes István, dr. Horvát Sándor, dr. Tahy Endre, dr. Róna Béla, Oszterman Ernő, Saáger Bertalan, Gyulai Endre, dr. Szabó József, Tirman Samu, Rotli Sándor, Scheiber Adolf, Fried József, Somogyi Isidor, Zinner Jenő, dr. Nagy József, Weisz Mór, dr. Lendvai Vilmos, dr. Rácz Lajos, Merényi Bertalan, dr. Zombory Dezső, özv. Weinberger Henrikné és leánya, Szepesi Sándor, Gelb Mártonné, Berzeviczy István, Tomcsányi Ödönné, Győrötskei Istvánná, Darvas Boriska stb. A Gyurkovics-iányok. — Műkedvelői előadás. — Eseményt képez városunkban az a műkedvelői szinielőadás, a melyet az Ungvármegyei Közművelődési Egyesület március hó 31-én, szombaton este rendezett. Szinte szokatlan, rendkívüli érdeklődés előzte meg. Az összes jegyek már egy héttel előbb elkeltek. Az anyagi siker, a zsúfolt terem, ekép már biztosítva volt. A próbák során pedig pedig csakhamar előre volt látható, hogy az előadás magas színvonala más oldalon is teljes sikert ígér. Színre került: „A Gyur- kovics lányok“. Ki ne ismerné a darabot, a darab népszerű meséjét ? Gvurkovicsnét, a kit a sors 7 szép. de szegény leánynyal áldott meg, kiknek legföllebb hat üveg baracklekvár jár ki hozományul, négy lányát a négy felvonásban ügyesen, jól férjhez adja. És annyi ötlet, komikum van a darabban. Szinészerőket is próbára tesz kidomborítani tudni a sok helyzethumor és fordulat művészi hatásait. Ezek a műkedvelők elfelejtették, hogy — nem hivatott színészed. Úgy játszott mindenik, mintha legalább is a sziniakadémiát végezte volna el — jeles sikerrel. Most már jöhetnek a színészek. Vannak már színészeink : műkedvelőink. Játszanak ők oly pompásul, hogy a közönség tetszése tombol utánok. A főgimnázium nagy tornacsarnokát zsúfolásig megtöltötte a közönség. Ott volt társadalmunk szine- java. És türelmetlenül várta a függöny felgördülésót. A színpad pazarul fel volt díszítve. A díszletek jó részben külön készültek ez alkalomra. A kibővített nagy színpadon bátran mozgtak a műkedvelők. A közönség jelenetenkint, felvonásonként fokozottabb tetszéssel és mindvégig mulatva, nevetve, tömérdeket tapsolt és hívta ki a szereplőket. A harmadik felvonás alatt szakadatlan volt a nevetés, a jókedv. A mulató, jelmezes urak, a török császár, a pagát, a tanító, az oroszlánszívű lovag komikus és kitűnő alakok voltak. Érdemes a szereplőkkel egyenkint külön-külön is foglalkoznunk : Özv. Balikánó Kende Marcsa Gyurkovics mama volt. Kitűnő mama. Pedig de sok mamai tekintélyre volt szükség, hogy a pajkos leánykákat megregulázza. Szerepét nemes fölénynyel, de kitünően eltalált modorban mindvégig nagy tetszéssel játszotta. Vécsey Ilona Katinka volt, az ő sorsa dűlt el a leghamarabb, már az első felvonásban Radványi ezredes személye mellett főkötő alá került. Szerepében annyi színezésre, váltakozó, szenvedélyes, majd lágy, szerelmes indulatok játékára van szükség s Vécsey Ilonka tudott minden hangulatban játszani, nemcsak tudott, de remekelt egyes jeleneteiben. Volt is tapsban bőven része. Berzeviczy Ilonka az aranyos, pajkos Mici szerepét töltötte be. Otthon volt egészen a színpadon. Táncolt, nevetett, durcáskodott, csintalankodott bájjal, kedvességgel, játékát mindvégig tetszés és derültség kisérte. 0 volt a nagy cselszövő, ki főkötő alá juttatja idősb nővéreit. A hálás szerep az ő kezében méltó kezekben volt; játéka lebilincselő és tökéletes. Cornides Edith mint Sári — aratott sikert; övé a második felvonás. Páros jelenete Sándorffy főbadnagygyal pompás volt. Roch- litz Vilma a harmadik felvonásban megy férjhez. Ő Ella volt. Ő a pajkos Gyurkovics-lányok romantikusa, ki ábrándozik, regényeket olvas untalan. Játéka kitünően illeszkedett be a többi szerepekbe és sokban járult hozzá a helyzetek művészi kidomboritásához. Az apró és még a nagy világban szerepet nem játszó Gyurkovics babák voltak Berzeviczy Boriska, Gaiotto Szentike és Cornides Ilonka, kik szerepeiket aranyosan és kedvesen játszották. Itt kell megemlítenünk a pazar és remek ruhákat, jelmezeket, a melyekben a lányok mindannyian kitűnő Ízlésükről adtak bizonyságot. Jól is néztek ki. Oly szépek és kedvesek voltak. Nem csoda, hogy horogra akadtak, amint következnek. Berzeviczy István kuruc huszározredes. Nyalka ezredes. Pattogott a szó, a parancs az ajkán. Mint ha egész életén át igazán huszárságot vezényelt volna. A szerelmes ezredesben igazán kiváló volt. A szilaj huszár indulata, a szerelemre gyűlt szív elérzé- kenyedése kitünően érvényesült játékában. Kuruc táncát megujrázta a közönség. Mellette már az első felvonásban szerepet kap a gyámfiu: Gida: dr. Nagy József — ki mindvégig a gyámoltalan ifjú szerepében derültséget keltett. Jó kezekbe került Horkay Feri nagy szerepe is; dr. Tahy Endre talpraesett úri legény, ki addig fondorkodik, ad férjhez lányokat, mig a negyedik felvonásban ő is horogra kerül. Nehéz szerepét könnyedén, teljes hivatottsággal játszotta mindvégig, remekül alakított és teljes erővel domborította ki az ütköző főjeleneteket. Nyalka huszárfőhadnagy volt ám Papp Gusztáv. Jobban nálánál szerepét senki se játszhatta volna. Ezt írhatjuk Kaminszky Józsefről is, ki a Janku, az inassá vedlett béres szerepében kacagtató volt. Hát a selypítő Semessy tanár: Orbók Adolf, a ki a negyedik felvonásban mint Mici kérője fakaszt nagy derültséget. Cornides Béla Kemény Tóni hálás kis szerepében ért el nagy hatást. E szereplőkkel úgy részleteiben mint az összhatást tekintve az előadás rendkívüli sikert ért. Érdeme van abban Braun Dezső súgónak is, mert a ki játszik, csak az tudja, micsoda kincs a jó súgó. A rendezésért, de a nagy sikerért elismerés főleg Morvay Antalt illeti, ki faradhatatlan volt a betanításban és az előállításban. Az előadás jótékony célra ment s szép jövedelmet juttatott a nemes cél javára is. let 23.547 kor. 57 fill., tehát a fedezetlen hiány éven- kint 4890 K 24 fill., minél fogva az alap növelésére s a hiányok fedezésére a már kivetett eddigi l°/o-os pótadón felül még újabb 4%-os vármegyei pótadónak 10 évre való kivetését, illetve megszavazását véleményezi. Thuránszky Tivadar bizottsági tag határozati javaslatot terjeszt elő az iránt, hogy tekintettel az általánosan ismert rossz gazdasági viszonyokra, de a jelenlegi szomorú politikai helyzetre és a bizonytalan jövőre, a kért 4% pótadó ez idő szerint csakis a folyó évre vettessék ki, a jövőre nézve pedig a felmerülő szükséghez képest az alispán esetről-esetre tegyen a pótadó kivetésére előterjesztést s a törvényhatósági bizottság ennek megszavazásától elzárkózni nem fog. Ezen javaslatot több felszólamló bizottsági tag tette magáévá. Az elnöklő alispán az 1883. XV. t.-c. 10. §-a alapján a névszerinti szavazást rendelte el, melynek eredményeképen a közgyűlés 26 szóval 11 ellenében az újabb 4°/o-os pótadó kivetését elhatározta. A vármegyei ebadó jövedelmének felhasználása tárgyában a m. kir. belügyminiszter körrendeleté folytán a közgyűlés akként határozott, hogy a befolyó jövedelmek a törvényhatóság részéről megvizsgálás végett az állatorvosi akadémiába küldött, veszettségre gyanús ebek vizsgálásáért járó dijaknak megtérítésére és az ebtartási szabályrendelet 19. §-ában megállapított célokra fordittassanak. A vármegyei árvaszéknél alkalmazott kisegítő dijnok illetményei tárgyában elrendelte a közgyűlés, hogy a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztés intéz- tessék az iránt, hogy ezen 612 kor. 80 fillért kitevő összeget tárcája terhére vállalja el. A vármegyei laktanyánál teljesített pótmunkálatokra vonatkozó alku egyezményt, valamint a Ferencz- Józseí-laktanya egy részének a siketnómák intézete céljaira történt átengedésére vonatkozó átadási okmányt a közgyűlés jóváhagyta. A vármegye alispánjának előterjesztése folytán a közgyűlés Kossuth Lajos munkáinak a levéltár részére a kavics vállalati alap kamataiból leendő beszerzését elrendelte. A jószai és vinnai körjegyzőségekhez tartozó községek 1906. évi költségelőirányzatai a kir. pénzügy- igezgatóság mellé rendelt számvevőség szakértői előterjesztése alapján nyertek elintézést. Végül Fedor János és társai jószai lakosok feleb- bezésének elutasításával, a Jószán múlt évi december 2-án megtartott biróválasztás helybenhagyatott. Ezzel a tárgysorozat ki lévén merítve, a közgyűlés véget ért. VARMEGYEI ÜGYEK. Közgyűlés. Ung vármegye törvényhatósági bizottsága múlt hó 27-én délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés összehívását főleg azon körülmény tette szükségessé, hogy a vármegyei alkalmazottak nyugdíj alapja a folyó évben eszközölt nyugdíjazások folytán annyira kimerült, hogy annak pótadó utján való kiegészítése elkerülhetetlenné vállott. A közgyűlést Lőrinczy Jenő alispán megnyitván, a pótadó tárgyában az állandó választmány által előterjesztettjavaslat olvastatott fel, mely szerint a nyugdíjalap vagyona 150.183 K 64 f, az évi nyugdijszükség— És miért fogunk sétálni? Az igazgató bizalmasan kulcsolta át a mester sajgó derekát . . . — A közönség bizalmatlan, szólott suttogva, mióta Nádayval becsapták. — Hogyan csapták be? — Tavaly a Náday vendégföllépését hirdette egy szédelgő színigazgató. A közönség szótkapkodta a jegyeket, de mivel Sárosberényben egyetlen ember se ismerte a koszorús színművészt, egy alsó-kubini biztosítási ügynököt léptettek fel a Náday Deve alatt ... A közönség megtapsolta a vendéget s csak két hónap múlva derült ki a szédelgés, mikor a Budapestre rán- dult körjegyző a Párisi-ban látta az igazi Nádayt . . . Az igazgató és az igazgatónő csakugyan kétoldalt fogták a hüledező mestert s hajlongva, édes mosolylyal kisérték végig a nagytemplomtól az Arany Oroszlánig. Mikor a boltok, a sétálók előtt elhaladtak, hangosan megkérdezték tőle : — Meleg van Budapesten, Újházi úr? — Hol nyaral az idén Ujházy úr? — Föllép valami uj szerepben Ujházy úr ? — Jár sokat Ősbudavárába, Ujházy úr ? A kereskedők kifutottak az üzleteikből, a járókelők izgatottan suttogták: — Csakugyan ő, csakugyan a kitűnő mester! A sárosberónyi prépost nyájasan emelte meg előttük cilinderét: — Isten hozta nagy művész, Isten hozta, kiáltotta a túlsó gyalogúiról. A tüzoltőfőparancsnok szalutált, a főjegyző kíváncsian nézett ki a sörcsarnok ablakából. Az igazgató kedélyesen dörzsölte össze a kezét. — Zsúfolt házunk lesz, motyogta derülten, az értelmiség érdeklődik a vendégünk iránt . . . A bemutató séta után sietve átöltözködtek és tiz perc múlva megkezdték az előadást. A vendégföllépés óriási diadallal végződött s a harmadik felvonást minden áron meg akarta ismételtetni a mámoros közönség. Mikor másnap reggel leszámoltak, az igazgató kilenc forint hetven krajcárt olvasott le a vendég- művész kezébe. Az előadás negyven forintot jövedelmezett, de a költségek meghaladták a húsz forintot. A mester nem találta tulmagasnak a honoráriumot, de az ő veleszületett hercegi grandezzájával tette el a mellényzsebébe a pénzösszeget, nehogy az igazgató megsértődjék. Másnap újra föllépett s ekkor már lényegesen megszaporodott a jövedelem; magara Ujházyra tizenöt forint és harminc krajcár jutott. A mester ismét zsebre- tette a pénzt, de csakhamar kivette újra, hogy a borravalókat szétossza. Mikor a kellékesekkel, színpadi munkásokkal, szállodai pincérrel, portással és szobalánynyal végzett, kiderült, hogy mindössze három forintot és negyven krajcárt kellett ráfizetnie a sárosberé- nyi vendégszereplésre. Ekkor még különböző útiköltségek címén hozzá kellett csapni harmincegy forintot, s így a mester azzal a megnyugtató tudattal ülhetett föl a vonatra, hogy mindössze csak harmincnégy forintjába és negyven krajcárjába került az a gyönyörűség, hogy a sárosberényieknek a Lengyel zsidót és Kons- tantin-abbé-t bemutathatta. Az igazgató kikisérte a nagy vendéget az állomásig s mikor Ujházy már helyet foglalt a kupéban, némi önérzettel szólott: — Isten vele, szerencsés utazást, nagy művész! Boldog vagyok, hogy ilyen szép sikerrel járt a vendég- szereplés ! . . . Most már elmondhatja Budapesten, hogy mi is tudjuk méltányolni az igazi művészetet! .. . Az ungvári kör jegyzőjévé a m. hó 30-án tartott választáson egyhangúlag Kun Elemér horlyói körjegyző választatott meg. Korcsmák és italmérések rendtartása. Az italmérésnél és italelárusitásnál követett egészségügyi rendszabályok és rendtartás tárgyában 1899. évben kiadott belügyministeri rendelet értelmében az istentiszteletek és körmenetek alkalmával a templomok közelében, illetőleg a körmenetek elvonulása helyén levő korcsmákat és italméréseket az istenitiszteletek és körmenetek tartama alatt zárva kell tartani. Ilyen időben azokon a helyeken vendégek nem türhetők meg. Ennek az a célja, hogy az istentiszteletet, illetőleg a körmenetet a zajos mulatók lármája ne zavarhassa meg. A belügyminiszter a napokban érkezett leiratában tudatja, hogy ezt a rendeletet a legszigorúbban fogja értelmezni s fölhívja a hatóságot, hogy a rendelkezés végrehajtását akadályozó korcsmárosok és italmérők ellen a kihágási törvény értelmében járjon el. A rendeletet meg nem tartó korcsmárosok és italmórők ezenkívül az üzletüknek más helyiségbe való áthelyezésére is kötelezhetők. Az uzsora üldözése. Az igazságügyminiszter — a közigazgatási bizottság felterjesztése folytán — az Ungvár városában, valamint az ungvári, nagybereznai és perecsenyi járásokban elharapódzott uzsora ellen, a bűnvádi eljárásnak hivatalból leendő szorgalmazását elrendelte. Előmunkálati engedély. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter, a gróf Pejasevich János földbirtokos, rákospalotai lakosnak az ungvölgyi vasút Nagyberezna állomásától Ublya, Ladomér, Sztakcsin és Szinna irányában a m. kir. államvasutak Romonna állomásáig s innen a tőketerebes—varannói h. é. vasút Varannó állomásáig vezetendő helyi érdekű vasútvonalra megadott előmunkálati engedély érvényét további egy óv tartamára kiterjesztette. SegédjegyzÖ választások. A nagykaposi járás főszolgabírója márc. 27-én Dobóruszkán, 28-án pedig Pálócon ejtette meg a segédjegyző választást. Előbbi helyen Tárczy Árpádot, utóbbin pálóci Horváth Mihályt választották meg más pályázó hiányában — egyhangúlag. Gróf Buttier János Ludovika-alapitványának egy helye lesz Ung vármegye közönsége által az 1906—907. tanév kezdetén betöltendő. A pályázati kérvények Ung vármegye törvényhatósági bizottságához címezve az alispánhoz nyújtandók be. VÁROSI ÜGYEK. A közkórházi bizottság m. hó 26-án ülést tartott, amikor is a következő ügyek nyertek elintézést: Tudomásul vette a bizottság, hogy Angyal Gyula kórházi szolga — betegeskedóse folytán — végkielégítéssel elbocsáttatott. — Tudomásul vette továbbá, hogy a Röntgen-féle berendezést és Finsen-féle gyógymód- berendezést az igazgató megrendelte s hozzájárult ahhoz, hogy dr. Lendvai Vilmos kórh. h. alorvos a Berlinben rendezendő Röntgen-kurzuson rÓ3zt vegyen s e
