Ung, 1905. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)

1905-04-02 / 14. szám

13. szám. XT IST <3­3 bldal. ungvári pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevő­séghez számtisztté, — Kabdebó Ilona oki. óvónő a nagybereznai állami óvodához óvónővé neveztetett ki. * Gyászmisék Meszlényi Gyula püspökért. Most jelent még Pemp Antal káptalani helynök első körlevele, melyben kegyeletes szavakkal emlékszik meg a Meszlényi püspök gyászos haláláról, kiben a szatmári egyházmegye legjobb főpásztorát, a hívek valóságos atyjokat vesztették el. Elrendeli egyúttal e körlevéllel, hogy Gyula napján, ápril 12-én, amely nap az elhunyt püspök védőszentjének ünnepe, minden plébániai és szerzetesi templomban ünnepélyes gyászmise mondassák a boldogult lelkének üdvéért, erről a hivek előző vasár­napon a szószékről értesítve legyenek, az elöljáróság és egyéb hivatalos testületek meghivassanak. E nap előestéjén minden templomban egy negyedóráig az összes harangok szóljanak. Elrendeli továbbá, hogy husvét utáni második vasárnapon a Szentlélek segít­ségül hívásával ünnepélyes nagymise mondassék, a lelkipásztorok a hívekkel együtt könyörögjenek, hogy ismét Isten szive szerint való püspököt nyerjen a szo­morú árvaságra jutott szatmári egyházmegye. * Lám Vilmos ünneplése. Az „Ungvári Társas­kör“ szép meglepetésben részesítette városunk egyik legtiszteletreméltóbb alakját, a mindenki által szeretett és becsült „Willi bácsit“ m. hó 31 -ón, azon alkalomból, hogy ápril 1-én töltötte be 80-ik életévét. Rendkívüli választmányi ülést tartott, melyre az ünnepségről mit sem tudó L*ám Vilmost, mint választmányi tagot szokás szerűen meghívta, ki ott megjelenvén, Lőrinczy Jenő vármegyén alispán gyönyörű, ékesszóló beszédben mél­tatta a társaskör nesztorának életét, melyet, mint ügy­véd, honvéd, katona és biró kiváló tudással és becsü­lettel töltött el; kire mint a haza kiváló harczosára, például mutathatunk mindenkor. — Este társasvacsora volt tiszteletére, melyen társadalmunk előkelőségei vettek részt s hol Komjáthy Gábor köszöntötte rá poharát, Vidor Marczi pedig sikerült költeményével ünnepelte őt. — A sok jó kívánsághoz szívesen csatoljuk mi is a magunkét. * Uj törvényhatósági bizottsági tagok. A m. hó 27-ón megtartott törvényhatósági bizottsági pót­választások alkalmával Jenkén Móré Gábor ev. ref. lel­kész és Boross Bertalan ungvári rk. segódlellaC.sz, — Ürdarmán pedig Szopek Imre vármegyei segódkiadő nyertek többséget. * Képviselőtestületi tagválasztások lesznek ez óv julius havában, amikor is a képviselőtestület vá- lesztott tagjainak több mint fele fog újból választatni. E választásokhoz a községi választók névjegyzéke már összeállittatott, s az e hó 3-átől kezdve e hó 8-áig betekinthető a városi adóhivatalban. * Elszámolás. Az „ Erzsébetkor“ márczius hó 12-ón rendezett hangversenyének összes jövedelme 188 K. A kiadások, u. m. zongorabérlet, nyomtatványok és egyéb rendezési költségek kitesznek 118 K 76 fillért. Marad tehát tiszta jövedelem 69 K 24 fillér. Jegyeiket megváltották illetve felülfizettek : Nm. Firczák Gyula 5 K, N. N. 1 K. A nemesszivü adakozóknak a kör kör hálás köszönetét nyilvánítja. * Választás. Kardos Emil, az ungmegyei takarék- pénztár igazgatója az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület választmányi tagjává választatott. * Előmunkálati engedély. A m. kir. keres­kedelemügyi miniszter az ungvölgyi vasút Kisberezna állomásától Ublya, Ladomér és Kolonicza községek érintésével a tervezett homonna—sztarini h. é. vasút Sztakcsin állomásáig vezetendő szabványos, esetleg 0'70 méteres keskeny nyomtávú gőzmozdonyu vasút­vonalra, a néhai Halász Zoltán részére a múlt évben kiadott előmunkálati engedély érvényét Halász Zoltán időközben történt elhalálozása folytán özv. Halász Zol­tánná alsódabasi lakos részére további egy év tartamára meghosszabbította. * Az ungvári kerületi betegsegélyző-pénz­tár m. hó 26-án kitűzött közgyűlése részvéthiány miatt nem volt megtartható, s igy a közgyűlés ma délután, 2 órakor fog a városháza tanácstermében megtartatni. * Halálozások. Tomsics Gjörgyné szül. Széles Amália, m. hó 27-ón, életének 57-ik évében Ungvárt elhunyt. — Reismann Mór volt ungvári vállalkozó, ki különösen állandó felebbezéseivel tette magát szélesebb körben ismertté, m. hó 29-én, 74 éves korában meghalt. * A városi tűzoltó-bizottság m. hó 27-én ülést tartott, amikor is elhatározta, hogy a képviselő- testület által rendszeresített, 1200 K évi fizetés,és ru­házattal javadalmazott tüzoltó-őrsparancsnok-gépészi állást országos pályázat utján fogja betölteni. A pályá­zati kérvények a polgármesternél nyújtandók be. * Az ungvári oríh. izr. hitíközség képviselő­testületének újból való választása a napokban fog meg­történni. A szavazatszedő küldöttség ma délután vá- lasztatik meg. A választás iránt máris nagy az érdek­lődés, amennyiben a minden haladástól, irtózó hitköz­ségi tagok minden áron többségre akarnak jutni. * Eljegyzés. Pollák Dezső nyíregyházai lakos borkereskedő eljegyezte Reismann Reginát, Reismann Ignácz ungvári kávéháztulajdonos leányát. * Az „Ungvári Kath Kör“ f. évi április hó 9-én (vasárnap) d. e. 11 órakor tartja saját helyisé­gében rendes évi közgyűlését, melyre a kör t. tagjait ez utón is meghívja az elnökség. A közgyűlés tár­gyai: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. A pénztáros és számvizsgáló bizottság jelentése, az 1905. évi költségvetés megállapítása. 4. A tisztikar kilépő tagjainak és az igazgató választmány 12 kisorsolt tag­jának megválasztása. 5. Esetleges indítványok tárgya­lása. Kilépnek: a) a tiszti karból: Milcsik István igaz­gató, Fülöp Árpád titkár, Yolosin Ágoston jegyző, Peltsárszky Béla pénztáros, Olenyik Emánuel könyv­táros; b) a választmány tagjai közül: Árky Fülöp, Babják György, Blanár Ödön, Dubró József, Dr. Fi­biger Sándor, Lacsny Lajos, Melles Gyula, Medreczky István, Mihalics János, Roskovics Emánuel, Tomajkó István, Szaxun József. * Az ungvármegyei gazdasági egyesület april hó 4-én igazgató-választmányi ülést tart. A szarvasmarhatenyésztési országos alapból 60.000 koro­nát hajlandó a földmivelésügyi minister az egyesület kezeihez juttatni államkölcsön czimén, a megyében faj­tiszta pirostarka szarvasmarha bevásárlása czóljaira és a vásárolt szarvasmarhát a kisgazdák között az egye­sület még ez év folyamán széjjel osztandja, a vétel árát pedig 3 óv alatt törlesztené le az illető vállalkozó az egyesületnél. * Halálos Ítélet. A beregszászi kir. törvényszék mint esküdtbiróság halálos ítélettel íejezle be az ez évi első esküdtszéki ülésszakot, kötél általi halálra Ítélte Kleinman Nuszem malmosi lakost, aki testvérét, Klein- man Moskót m. év szept. l-ének éjjelén agyonlőtte. E tárgyalásról a következő tudósítást vettük : Az esküdt­biróság m. hó 24, 25, 26. és 27-én Kleinman Nuszem és Főiül György felett ítélkezett. Ilyen izgalmas és lá­togatott tárgyalás már rég nem volt Beregszászban. Az ülésen Szép Géza törvényszéki elnök elnökölt, a tanács tagjai Dr. Illés Andor és Pólányi Aladár törv. bírák voltak. A jegyzőkönyvet Lator István joggya­kornok vezette. A vádat Dr. Gulácsy Pál alügyész kép­viselte, Kleinmant dr. Reisman Simon, Fotult pedig dr. Kálmán József ügyvéd védte. Az eset a következő: 1904. szept. 1-én Kleinman Moskó malmosi lakost, amint ez aludt, meglőtték. Azonnal meghalt. A nyo­mozás és bonczolás adatai arra engedtek következtetni, hogy az elhunytat elöltöltő, hosszucsövü fegyverrel kö­zelből lőtték meg. A vizsgálat aztán lerántotta a tör­téntekről a leplet Az elhunyt Kleinman Moskó együtt együtt lakott testvérével: Nuszemmel és Hánival; Háni augusztus 31-én délután meszelni készült, miért is ki- hordta az első szobából a butrokat, úgy, Hogy abban csak egy lócza maradt. Nuszem levetkőzött, a lóczára feküdt, Háni a suti’a ment nyugodni, Moskó pedig a pitvaron keresztül elment a hátulsó szobába, és ott a szénára lefeküdt, de csak czipőjét húzta le. Nuszem. ki Moskónak haragosa volt, vágyott is vagyonára, Mos­kót meglőtte ; majd hogy a gyanút magáról elhárítsa, ruháját lehúzta s a kert kerítése mellé hányta. Reggel felé aztán Nuszem felkereste a falubeli zsidókat s arra akarta őket birni, hogy Moskót a hatóságnak való be-f jelentés nélkül mielőbb temessék el, ezek azonban fél­tek ezt megtenni, mert látták, hogy gyilkosság történt. A gyilkosság gyanúja azonnal Nuszemre irányult. Ez tagadta bűnösségét s azt mondta, hogy testvérét való­színűleg Kubinyi István haragosa lőtte meg. Majd a vizsgálóbíró előtt azt vallotta, hogy a lövés eldördü- lése után ő és Háni testvére lámpával bementek a Moskó szobájába s őt hanyatt fekve, meglőve találták Ruhája már nem volt rajta. A lakás melletti kertben a tengeriben egy alakot hallottak elsurranni, de nem merték űzőbe fogni. Gyanúja az, hogy testvérét szom­szédjuk : Fotul György lőtte meg, ki az elhaltra hara­gudott. Különben beösmeri, hogy Moskóra ő — Nu­szem — haragudott. Fotul György beismeri, hogy 1904. aug:. közepén ő tőle kérte Nuszem a fegyverét, de ő nem adta oda Ugyanaznap ismét kérte a fegyvert, hogy vele Moskót meglőhesse. Csititani kezdte lelki­ismeretét, hogy Moskó rossz ember, mindenki gyűlöli. Ekkor azt is mondta Nuszem, hogy neki van márfegy- vere, de az nem jó, azzal már egyszer rálőtt Moskóra, de nem találta. Fotul ekkor sem teljesítette a kérést. Augusztus 31-én este Fotul kiment a mezőre, hogy termését a vaddisznó ellen őrizze, ekkor Nuszem be­szélni akart vele, de nem tehette, mert sokan voltak a mezőn. Másnap este 9 órakor ismét felkereste őt Nu­szem a mezőn s megfenyegette, hogy ha nem adja oda fegyverét, felgyújtja a házát, ha meg odaadja, ad neki 5 forintot. Egyúttal azt is megmondta neki, hogy most jó alkalom lesz Moskót megölni, mert meszelnek s ezért Moskó a hátulsó szobában fog aludni. Fotul erre a fegyvert félelmében átadta, ki azzal elment és éjfél után úgy 2 óra tájban visszajött, a fegyvert visz- szaadta, adván 5 frtot is. Eimondta ekkor, hogy rálőtt Moskóra, de nem tudja, talált e a golyó. Egyúttal meg­fenyegette, őt, hogy ne merjen semmit elárulni. Az ügyész Kleinman Nuszemot és Fotul Györgyöt mint tet­testársakat vádolta. A főtárgyaláson azonban csak Nu- szemet vádolta gyilkossággal, Fotult mint csak bűn­segédet. Az esküdtek Kleinman Nuszemet bűnösnek mondták ki a gyilkosság bűntettében, ellenben Fotult nem bűnösnek mondták ki. A bíróság ennek alapján FotuPGyörgyöt felmentette, a 26 éves Kleinman Nu­szemet pedig kötél általi halálra Ítélte. Halk mo­raj hangzott végig a termen. A hallgatók összerezzen­nek a rettenetes szóra. Az elnök megkérdezte Klein­mant, hogy kíván e kegyelmet. Majd a bíróság nem nyilvános ülésben az ügyész meghallgatásával azon tanakodott, hogy méltónak találják-e az elitéltet a ke­gyelemre s ennek végeztével elnök felhívta a védőt, hogy a halálraítélt érdekéb.n nyújtson be kegyelmi kérvényt. Fotul Györgyöt — ki összetett kézzel di­csérte az Urat nagy örömében — szabadon becsátot- ták, Kleinmant ellenben visszavitték a fogházba. — E tárgyalást megelőzőleg, márczius 21-ón Bubanczó Ist­ván téglási lakos felett ítélkezett az esküdtbiróság. Az­zal vádolták, hogy 1904. szeptember 25-én Tégláson barátját, Gilányi Györgyöt szándékosan, de ölési szán­dék nélkül késsel úgy megszurta, hogy még aznap meghalt A vádlott azt mondta, hogy olyan részeg volt, hogy nem tudta mit tesz. A esküdtek igazmondása után 3 évi börtönre ítélték. — Márczius 22-ón Bérezik Mi­hály huszáki lakost Ítélték el 6 havi börtönre azért, mert 1903. decz. 13-án Kuszákon Havula Pál csűrét felgyújtotta. A büntetés azért volt oly enyhe, mert a tüzet nyomban eloltották, — Márczius 23-án Szirmay András és öcscse kóborló czigányok álltak a törvény előtt, mert Popovics Demeterrel együtt Pécsi Balogh nevű czigányt úgy megverték, hogy nemsokára meg­halt. A vádlottakat egy évi börtönre Ítélték, amiben q felek megnyugodtak. * Pályázat Ludovika akadémiai alapítvá­nyi helyre. A vármegye' alispánja a hivatalos laj legutóbbi számában 2104. szám alatt a következő pá lyázati hirdetményt tette közzé : „Az 1887. évi XXIII t.-cz. értelmében szervezett m. kir. honvéd főreálisko Iában és a honvéd Ludovika akadémiában az 1905/6 tanév kezdetén betöltendő helyekre vonatkozó és t „Budapesti Közlöny “-ben is megjelenő pályázati hirdet meny a m. kir. honvédelmi miniszter urnák folyó év márczius hó 15-óről 21865. sz. a. kelt rendeletével le küldetvén, közhírré teszem, hogy a honvéd Ludovik akadémia első évfolyamában az 1905 —1906. tanév kéz detén egy „Gróf Buttler János-féle“ alapitnyi hely les betöltendő. Minthogy ezen egy alapítványi helyr a bemutatási jogot Ung vármegye közönsége van hi vatva gyakorolni, felhívom mindazon ifjakat, kik eze alapítványi helyre pályázni óhajtanak, hogy kellőe felszerelt pályázati kérvényüket folyó évi május hó lí napjáig Ung vármegye törvényhatóságához nyujtsá be. A pályázat közelebbi feltételei Ungváron a várme gyei főjegyzői és polgármesteri hivatalban, a járásol ban pedig a főszolgabiráknál, a hivatalos órák ala megtekinthetők.“ * Az Ungvári Leányok Erzsébet-kör április hó folyamán önképző gyűlést fog tartani, amelye a tagok munkálatainak bemutatásán kívül felolvasási kerül Thomán Dávid dr. nagy érdekű elmélkedése „A leánynevelés-vöV, melyet a körnek küldeni szivei kedett. Hisszük, hogy a leánynevelés iránt mindéi esetre érdeklődő mamákat is a kör gyűlésére fog vo zani ez az érdekes, mély psychologiával megirt ért kezés.. A felolvasó ülés időpontjáról még hirt adun * Az ungvári rk. egyháztanács hat évi megbízatása ez évben lejárt, ez okból az uj választ m. hó 25-én és 26-án tartatott meg, amikor is a k vetkezők választattak meg: Rendes tagokul: Ári Fülöp, Blanár Ödön, Bornemissza Zoltán, Dobrovszl József, Dorcsák Gyula, Fibiger Sándor dr., Fincicl Mihály, Flach Jakab, Fuchs János, Gaar Iván, Gulác; Ignáozyi Gyulai Endre, Kerekes István dr., Lacsi Lajos, Laudon István dr., Lipták József, Lőrinczy Jer Lukács Géza dr., Medreczky István, Mijó Kálmán d Milcsik Mihály, Mondik Pál, Novák Endre dr., Oro András, Papp János, Pálffy Béla dr., Peltsárszky Bé Szedlár János, Takács László, Tomajkó István, Wiles János, Zahar Jakab. Póttagokul : Bodnár Pál, Gaspai Pál, Nagy József dr., Takács Miklós, Zombory Dezső < * Az ungvári helyi távbeszélő állom: még e nyár folyamán összeköttetést nyer a hely ki (interurban) forgalommal. Az előkészület már folyami ban van, s a sodronyok vezetésére szolgáló oszlop már részben ki is szállíttattak. * Gyakorlati eljárás. Versecz, FehértemplJ s mondhatni az ország egy nagy része igazán báni latos módon mutatnak példát a házak eleje és végi hez ültetett szőllőlugasokkal. Egész őszre, egész tél való szőllőt, bármely nagy család részére házaik fal termesztik meg, hol a hidegtől és jégtől mentve vl nak. Ez az eljárás most az egész országban megindul! minden vidék rohamosan követi a jó példát. De mii hogy ehhez nem mindenik szőlőfaj alkalmas, felhivl olvasóink figyelmét mai számunk hirdetési rovatá! ábrán is bemutatott „Szőlőlugast ültessünk minden 1 mellé“ czimü hirdetésünkre. * Pénzintézet Szobránczon. Szobránczon I Preusz Jenő ottani ügyvéd kezdeményezésére 200,(I korona alaptőkével pénzintézet alakul. A részvén! helyezések már nemcsak biztosítva, de tuljegyezvl vannak. * Megfogyott a tehénállomány. Ungl város területén az eddig 200-nál is többet kitevő tel! állomány 80-ra apadt, amint az kitűnt a most befeje! összeírás alkalmával. A létszámapadás oka a taH mányhiány. I * Haszonállatok állandó nyilvántartásai tavaszi haszonállat összeírás alkalmából a füldmive! ügyi m. kir miniszter igen czélszerü és helyes uji! rendelt el. Ugyanis körrendeletben utasította a ható» állatorvosokat, hogy az összeirási lapokban foglalt vl leges létszámadatokat községenként részletezve szel zék be és irattárukban elhelyezve azokat állandl nyilvántartsák. Ennek czélját elsősorban az képe» hogy a m. kir. állatorvosok egyrészt a működésűk! rületén levő állatok létszámát s ennek évközben mi! kozó számottevő emelkedését vagy apadását gon! figyelemmel kisérhessék és ezek okait már évkü! tanulmányozzák, másrészt pedig a szakszerű jelent« vagy javaslatok szerkesztésénél felmerülő kérdések I gyalásához szükséges segédeszközzel rendelkezhel nek. Az igy összegyűjtött anyag járásonként összes! kimutatásokban a törvényhatósági m. kir. állator! hoz, innen pedig a törvényhatóság területén levő I tok létszámkimutatásai a földmivelésügyi miniszter! III. főosztályába küldendők be. * A városi adóhivatalban e hó 1-től ke! a hivatalos órák reggeli 8 órától délutáni 2 ól tartatnak. ! * Az Ungvár—Nagyberezna között esi! toki napokon a déli órákban közlekedő külön szem! vonatokat folyó évi április -hő 6-ától kezdve végleg! szüntetik. — Utóbb megjelölt napon vagyis áprili! 6-án ezen külön személyvonatok azonban még kw kedni fognak. * Vidéki vendégfogadók. Az ország ki! városaiban levő hotelekre rossz idő kezd járni, I éppen azok panaszkodnak rájuk, a kiktől élnek. ífl a panaszosok az utazó kereskedők, a kik mindin! többet kívánnak. Úgy látszik, hogy az utazók telj! megelégelték a régi slendrián állapotokat és a pénzt!

Next

/
Oldalképek
Tartalom