Ung, 1905. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)

1905-04-02 / 14. szám

2. oldal. U N G 14. szám. adás 9.86 K. 99 f. volt, igy a maradvány 1.294 K. 80 f.-t tesz ki. A buzgó pénztárosnak megadta a fel- mentvónyt a közgyűlés, mely a költségvetést 11 694 K. 33 f. bevétellel és 10.351 K. 14 f. kiadással fo­gadta el. A választások Románecz Mihály kodeinok ve­zetésével folyt le. Összesen negyvennégyen szavaztak a választmány által összeállitotott névsor alapján. A jelöltek egy választmányi tag híjával be is jutottak. A megválasztottak névsora a következő: Elnök: Gróf Török József, alelnök: dr. Novák Endre, könyvtár­nok : Gálócsy Zoltán, jegyzők: Mazuch Ede, dr. La­kács Géza; ügyész: dr. Sajó Elek, pénztárnok: dr. Tuchler Sándor, felügyelő: Nemes József. Választ­mány : Arky Ákos, Bánóczy Béla, Benkő József, Berzeviczy István, Bradács Gyula, Czibur Vilmos, Dőry József, Fekete Vincze, Gömöry László, Gutt- mann Izidor, Haraszthy Gyula, Hidasi Sándor, dr. Hiersch Károly, Hódula Károly, Kardos Emil, Kende Péter, Komjáthy Gábor, Kozma Gyula, Lám Gyula. Lám Sándor, Lám Vilmos, Lőrinczy Jenő, dr. Mijó Kálmán, dr. Ország Jakab, Popovics Miklós, dr. Preusz Adolf, Remeniczky Mihály, Románecz Mihály, Rónay Antal, Seidler Lipót, dr. Spitzer Sándor, Szabó József, Szabó Lajos, Weinberger Zsigmond. — Szavazatot kaptak még Vidor Marczi a könyvtáros­ságra. Deák Gyula könyvtárosságra és vál. tagságra, dr. Nagy Béla jegyzőségre stb. A közgyűlés az elnök éltetésével ért véget. Városi közgyűlések. Két napos közgyűlést tartott Ungvár város kép­viselőtestülete az elmúlt héten. A m. hó 31-én tartott közgyűlést délután 3 óra­kor nyitotta meg Fincicky Mihály polgármester, elnöki előterjesztései során bejelentve, hogy a szatmári egy­házmegye nagynevű püspökének, Meszlényi Gyulának vógtisztességén a város nevében részt vett. Majd Gaar Iván intézett kérdést az iránt, hogy a városi alorvos mily czimen szed a halvizsgálatok után külön dijat, holott a városi szervezési szabály- rendelet 111. §-a alapján a piaczra hozott czikkek és élelmi szerek vizsgálása hivatalos kötelességét képezi, s arra, hogy e vizsgálatokért külön dijat szedhet, fel­hatalmazást a szabályrendeletben egyáltalán nem lát. Az interpelláczió érdemleges tárgyalása egy leg­közelebbi közgyűlés napirendjére tűzetett ki. Felolvastatott és tudomásul vétetett ezután Firczák Gyula püspök levele, melyben köszönetét fejezi ki a városnak, amiért a papárva-flintózet újra ópitósi idejére az intézet növendékeinek elhelyezhetése czéljából a Ferencz-József laktanya egy részét díjmentesen át­engedte. Bejelentette a polgármester, hogy az ungvári ev. ref. egyház, mint legtöbb adót fizető, Rakovszky Jó­zsefet jelölte ki megbízottjául, s Glück Jakab, a kép­viselőtestületnek hosszú időn keresztül buzgó tagja el­halálozott, s hogy helyére Krón Májer póttag hivatott be. Tudomásul vétetett a m. kir. állami vizmüépitési igazgatóság leirata, melylyel tudatja, hogy a vízveze­ték létesítéséhez szükséges próbakutforrásokat ez év nyarán állami műszerekkel fogja eszközölni, vala­mint tudomásul vétetett az is, hogy Radányi Lajos városi végrehajtó megrongált egészségére való tekin­tettel, állásáról lemondott. Felolvastatott ezután a rendőrkapitány válasza Gaar Ivánnak egy régebben, s a helybeli kivándorlási megbízott alkalmazottai által űzött visszaélések tárgyá­ban tett interpellácziójára. Az interpelláczióra adott válasz tudomásul vétetett, különösen azon okból, mert a rendőrkapitány kijelentette, hogy a kivándorlási megbízottat szigorúan eltiltotta a rendőrségi jogok gya­korié ától. Napirendre kerülvén a sor, tudomásul vétetett, hogy a községi temető ügyében hozott képviselőtestü­leti határozatokat a vármegye törvényhatósági bizott­sága jóváhagyta. Ezzel kapcsolatban elfogadta a bemu­tatott adás-vételi szerződéseket, valamint elhatározta, hogy a temetőhelyek árának kifizethetéso és a hely berendezéséhez szükséges kiadások fedezhetésére 10,000 K kölcsönt vesz a városi szegényalapból 4% kamat- fizetés mellett. A 20 éves kövezetvám engedélyezése tárgyá­ban hozott s immár törvényhatósági jóváhagyást is nyert képviselőtestületi határozat a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez felterjesztetni határoztatott. A Széchenyi-téren levő, s a munkácsi püspök­ség tulajdonát képező üres telket a város, olcsóbbszerü elárusitó-helyek elhelyezhetése czéljából bérbe venni óhajtotta. Minthogy azonban a telekért évi 400 K.bér kéretett, de meg arra sem volt kilátás, hogy az meg­szakítatlan 25 évre bérbe adassák, 25 évi bérlet nél­kül pedig oda építkezni a várostól könnyelműség lett volna, az egész ügy levétetett a napirendről. A kincstár által a városnak még az 1890. évben eladott borsólázi és katonai gyakorlótérj földekről a kincstár kisütötte, hogy 2 hold és 366 négyszögöllel több, mint a mennyi az adásvevési szerződésben fog­laltatik. Ennélfogva tehát pótlólag még 556 K 90 fillér vételárt kór. A képviselő-testület szótöbbséggel az 556 K 90 fillér kifizetését megszavazta, s elfogadta az ez ügyre vonatkozó adásvevési pótszerződéseket. A kassai honvédkerületi parancsnokság meg­keresésére a Ferencz József laktanyai nagy raktárból két terem az ungvári honvédzászlóaljnak ideiglenesen átengedtetett a normális bérösszeg feléért. Egyúttal megbízta a képviselőtestület a polgármestert, hogy a honvédlaktanya további bérlete ügyében tegye magát érintkezésbe az illetékes katonai körökkel. A siketnéma-intézet részére a Ferencz-József laktanyából a város oly területet engedett át, melyen az összes tanítói lakások elhelyezhetők lettek volna. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister nemrég ér­kezett leiratában azonban kijelentette, hogy nem föltét­lenül kívánja a tanítói lakások elhelyezésére szolgáló terület átengedését, s egyúttal kijelenti, hogy átvétel esetén is a fentartás 34 éven keresztül a várost ter­helné. Minthogy ily körülmények között a városra épen nem ütött volna ki előnyösen az átengedés, a képviselő- testület elhatározta, hogy a tanítói lakások czéljaira ideiglenesen átengedett területrészt visszaveszi. Ezzel kapcsolatosan utasittatott a tanács, hogy a városnak tulajdonában maradt Ferencz-Józseí lak­tanya-rész mikénti értékesítése ügyében 30 nap alatt tegyen javaslatot, s ez ügynek tárgyalására — in­gatlan elidegenítéséről lóvén szó — május hó 5-ik nap­ját tűzte ki. A hatóságilag elhagyottá nyilvánított 7 éven felül 15 éves korig állami gondozás alatt álló gyerme­kek segélyezése tárgyában alkotott szabályrendelet egyhangúlag elfogadtatott. Tudomásul vétetett ezután a szinügyi bizottság jelentése, hogy a Dayka-utczai telek a színkör felállítá­sára még akkor sem felelne meg, ha a kőpart kiépít­tetnék. Ezzel kapcsolatban olvastatott Ország Jakab indítványa, hogy a szinházügy megoldására javaslatot tenni 36 tagú bizottság küldessék ki. A képviselőtestü­let 16 szóval 12 ellen a bizottság kiküldéséhez hozzá­járult. Tudomásul vétetett, hogy a marhalevelek keze­léséről alkotott szabályrendeletet a törvényhatósági bizottság, s hogy az ungvári közkórház 1905. évi költségvetését a belügyminister jóváhagyta. Minthogy az ungvári népbank uj betétek után csak 3Va°/o-os kamatot fizet, elhatározta a képviselő- testület, hogy uj betétek a népbankban nem helyezen- dők el. * * * Az e hó 1-én, délelőtt 10 órakor kezdődött foly­tatólagos közgyűlésen kevés kivétellel jelentéktelenebb tárgyak intéztettek el. Elfogadtatott ez alkalommal az újonnan épülő házak 10 évi pótadómeutességóre vonatkozó szabály- rendelet. Hudák István szolgálatképtelon városi becsüs­nek havi 20 K kegydij szavaztatott meg. A városi adóhivatal hivatalos órái, — tekin­tettel hogy be- és kifizetések a délutáni, órákban nem történnek, — a nyári időszakra reggeli 8 órától dél­után 2 óráig fognak tartani. Özv. Sztraskulics Jánosnó bábaoklevelónek ki­hirdetésével ért véget a közgyűlés. Vármegyei közgyűlés. Ungvármegye törvényhatósági bizottsága e hó 26-án rendkívüli közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal: 1. A vármegyei községi és körjegyzői szö­vetkezet kérvénye a nyugdíjalap gyarapítására 1% pótadó kivetése iránt. 2. A m. kir. belügyminiszternek f. évi 26063. sz. rendelete a jegyzőségi és anyakönyvi szerve­zeti egység biztosítása s ezzel kapcsolatban uj kör­jegyzőségek rendszeresítése iránt. 3. A m. kir. pénzügyminiszternek f. évi 16793. sz. körrendeleté az 1883. évi XLIV. t.-cz. értelmében az egyenes adó felszólamlási bizottság tagjainak az 1905—1907. évi kivetési időszakra megválasztása iránt. 4. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek f. évi 13361. sz. leirata az Ublya—sztakcsini vasút előmunkálati engedélye tárgyában. 5. A vármegye alispánja bemutatja a hajasdi és fenyvesvölgyi közös iskolai alapvagyon egy részének vasútépítési czélra történt kisajátítása tárgyában kötött szerződéseket jóváhagyás végett. 6. A vármegye alispánjának előterjesztése az Ungvár városi közkórház alkalmazottainak fizetésemelése tárgyában. 7. A vármegye alispánja bemutatja jóváha­gyás végett Ungvár város képviselőtestületének f. évi 66. (602.) szám alatt hozott határozatát özvegy Vidonyi József né bérhátralékának elengedése tár­gyában. 8. A vármegye alispánja bemutatja Ungvár város képviselőtestületének a városnak Fincicki Mihály alperes ellen 32,157 korona 24 fillér iránt folytatott perére vonatkozólag f. évi 71. (737.) sz. alatt hozott s jóváhagyás végett beterjesztett ha­tározatát. 9. A vármegye alispánja bemutatja Ungvár város képviselőtestületének f. évi 61. (562.) szám alatt hozott s jóváhagyás végett beterjesztett azon határozatát, mely szerint a városnak Kapeller Al­bán volt városi pénztárnok és Benedek Imre volt városi ellenőr ellen indított kártérítési perében hozott I. bírósági Ítéletbe bele nyugszik. 10. A vármegye alispánja bemutatja a nagy- gejőczi körjegyzőséghez tartozó községeknek kér­vényét a körjegyzői és anyakönyvvezetői szék­helynek Kisgejőczbe áttétele ügyében. 11. A vármegye alispánja bemutatja a nagy- gejőczi körjegyzőséghez tartozó községek képvi­selőtestületeinek a körjegyzői lakbér felemelésére vonatkozó határozatait. 12. A vármegye alispánjának jelentése Bod­nár Antal ungvári lakos segélyezése tárgyában. 13. Ungvár város polgármestere jóváhagyás végett beterjeszti a néhai Novák Ferencz hagya­tékára vonatkozó alapitó oklevelet. 14. A „Sarajevói Magyar Egyletének kérvé­nye segélyezés iránt. Kelt Ungvári, 1905. évi márczius hó 26-án. A közönség köréből. „Szépséghibák“ czimü közleményében az U. K. legutóbbi száma felemlíti, hogy a „nagyképüs- ködők" felfogása szerint nagy szépséghiba esett a vá­ros márcz. 15-iki emlékezetes diszközgj'ülésén, a mikor Kossuth Ferenczet Ungvár város közönsége díszpol­gárává választotta S a szépséghiba szerintük — már mint a nagyképüsködők szerint — az, hogy az indít­ványozók nagy számának sorát ugyanis egy ifjú ember, aki zsidó, irta alá, s ezt a szépséghibát meg is próbálták reperálni úgy, hogy indítványozónak nagyobb kaliberű férfiút akartak a jegyzőkönyvbe iktatni. Nem tudom ki irta e közleményt, nem is kuta­tom; nem kutatom pedig azért, mert az utóbbi időben mind jobban bizonyosodik be előttem, hogy vannak Ungváron egyének, a kik mindenre kaphatók. Ilyen szőrű egyénekkel tehát nem is lehet czélom vitatkozni. De mert a közleménynek szó nélkül hagyása azt a hi­tet kelthetné az ügygyei nem teljesen ismerős nagy közönség előtt, hogy itt csakugyan a közügyek iránt érdoklődő zsidó ifjú elnyomása terveztetett: az igaz­ságnak megfelelően közlöm a következőket: Dr. Reismann Henrikkel egyetemben többen ab­ban állapodtunk meg, hogy úgy márczius 15-ikének nemzeti ünneppé avatása, valamint Kossuth Ferencz- nek Ungvár város díszpolgárává leendő választása érdekében indítványt adunk be Ungvár város képvise­lőtestületéhez. Ugyanekkor megállapodtunk abban, hogy mindkét indítványt dr Reismann Henrik, mint a január hó 26-iki választásra egyesült ungvári ellenzék jegy­zője készíti el s a márczius 15-iki ünnepre vonatkozót dr. Brujmann Béla, a Kossuth Ferencz diszpolgársá- gára vonatkozót én, mint az egyesült ellenzék volt el­nöke irom alá első sorban. Mikor azután az indítványok elkészültek, akko láttam, hogy a diszpolgárságra vonatkozón az első alá­író dr. Reismann Henrik, a kit megállapodásunkra figyel­meztetve, kijelentette, hogy az indítvány külzetén a meg­állapodás szerinti értelemben lesznek az indítvány beadói jelezve, azaz : Sirokai Albert és társai. És még sem igy tör­tént, pedig a külzetek dr. Reismann Henrik által saját- keziileg írattak; sőt ezután dr. Reismann Henrik fel­kereste a városi h. főjegyzőt s arra kérte, hogy az indít­vány benyújtói közül elsőnek feltétlenül az ő nevét olvassa. Ez a tényállás. Ungvárt, 1905. évi márczius hó 3Lén. Sirokai Albert. KÜLÖNFÉLÉK. * Kitüntetés. A hivatalos lap m. hó 30-án meg­jelent száma közli, hogy a király, — am. kir. föld- mivelésügyi miniszter előterjesztésére: ungvári Rónay Antal m. kir. főerdőtanácsosnak a miniszteri tanácsosi czimet adományozta. Az ungvári főerdőhivatal köz­szeretetnek örvendő vezetőjének ezen megérdemelt ki­tüntetése nemcsak az erdészeti tisztikar körében kel­tett örömet és megelégedést, de egész vármegyénk közönségénél, mely Rónay Antalban a közügyeknek és főleg felvidéki népünk érdekeinek kiválóan lelkes és önzetlen munkását tanulta tisztelni. A kitüntetett fő- erdőtanácsos különben is az ország erdészeti karának egyik legkiválóbb és legszélesebb körű szakismeretek­kel biró tagja, kinek szakvéleményét már külföldi államok is ismételten kérték ki. Az ország erdészeti ügyei iránt érdeklődő külföldi szakférfiak pedig gyak­ran keresik fel az ungvári főerdőhivatal kerületében fekvő s valóban mintaszerű iizemekot, melyeknek léte­sítése kivétel nélkül Rónay nevéhez fűződik. Őszinte örömmel csatlakozunk tehát azokhoz, kik a kitüntetett főerdőtanácsosnak, ez alkalommal szerencsekivánatai- kat kifejezik. * Kinevezések. Baulovics Mihály ungvári kir. adótiszt a kassai m. kir. adóhivatalhoz- adóhivatali segéddé, — Simonyi Sándor számgyakornokot az A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljük, hogy minden üveg ■ alanti czóggel legyen ellátva; ■■■■• F. Hoffmann-La Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájcz). 731, 32—52 G

Next

/
Oldalképek
Tartalom