Ung, 1905. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1905-02-05 / 6. szám
2. oldal. •CT IST <36. szám. Izidor földbirtokos Karcsava, dr. Hackel Sándor orvos Ungvár, Kardos Emil takarékpénztári igazgató Ungvár, Komjáthy Gábor ev. ref. lelkész Ungvár, Matyaczkó Tivadar g. kath. kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő Ungvár, dr. Novak Endre kórházi igazgató-főorvos Ungvár, dr. Ország Jakab városi főorvos Ungvár, Románecz Mihály kir. kát. főgimn. igazgató Ungvár, Rónay Antal m. kir. főerdőtanácsos Ungvár, Székely Simon könyv- és papirkereskedő Ungvár, tanácstagok. Az édes otthon. Irta s felolvasta Darvas Boriska az Erzsébet-körben. Mi az otthon ? Egy kiszakított oáz a nagy min- denségből, egy zug, egy édes kis zug a nagyvilág zajából, hol örömidet találod, énedet megismered, honnan nem vágyói sehova, hol nyugodtan hajthatod le fejedet, ha szived bánattal terhelt. E helyen gondolatid szárnyat nyernek, itt a legkisebb tárgy is énedhez tartozik, lelked kiegészítője; ne félj, nem lesznek árulóid, hisz’ a tieid, egyéniségeddel összeforrtak! Igaz, bebizonyított tény, az ember életében az Otthon fontos szerepet játszik, kihat egész életünkre, minden tettünkre, érezzük erejét, áldását, átkát. Bizonyos, hogy mindent tanulni kell, mert születésekor leggyarlóbb teremtmény az ember, de csiráikban bennünk nyugvó képességeinkre, érzelmeinkre befolyást az otthon gyakorol első sorban. S hogy szivünk e befolyás iránt még fogékonyabb legyen, nagyban elősegíti ezt az a benső szeretet, az a velünk született vonzalom az otthonhoz, melynek legélénkebb tudatára akkor jutunk, ha idegen körbe kerülünk, s bárhol tartózkodjunk, a gyermekkori emlé-1 kék, s az otthon gondolata bizonyos édes varázszsal röpkédnek lelkünk körül. Az otthon a gyermek első iskolája, a családtagok első tanítóink. Az elvetemült bűnösnél első sorban nem az otthont keressük-e fel, mintegy kiinduló helyét a bűnnek és gonoszságnak? s be is bizonyul, sajnos sokszor, hogy a gonosz a bűnnek csiráját onnan hozta és ez okozta sülyedését a káromlás, tétlenség, az erkölcstelenség posványgjba. Oh beh szánandó, kinek ilyen vala otthona! De az édes otthon ! . . . Igen, ez a szeretetreméltó erények, a jóindulat, a jó egyetértés fönséges harmóniája! Igaz, bensőségteljes szeretet köti össze a családtagokat. Ezt a kört elhagynunk nehéz, nélkülözni pedig a lehetetlenséggel határos. Legyen a másé szebb, kényelmesebb, pompásabb, fényesebb, de senkié sem lehet — s igy is kell annak lennie — édesebb, puhább, kedvesebb, mint a mienk, a sajátunk. Itt rakódnak le a jellem alapkövei, itt költözik lelkűnkbe a becsületérzet, a vallásosság szent tüze, az emberbaráti érzés, a fájó sebeket gyógyító részvét az otthonból indulnak ki az élet útjaira. Az otthon boldogságát leginkább a nő van hivatva előmozdítani, mivel a gondviselés őt tette annak középpontjává. Boldoggá teszi pedig az által, hogyha az otthont ártatlan örömök, az egymás iránti önfeláldozó szeretet fészkévé teszi, azt okosan vezetni, s rendben tartani el nem mulasztja. S most eljutottam felolvasásom tulajdonképeni czéljához, hogy megmutassam nektek kedves társnőim, mennyire hibás a mai kornak, a rohamos haladásnak ama ferde kinövése, hogy szégyen, kicsinyes dolog ma már azon nő élete, kinek az otthon, a család, a háztartás foglalja el idejét, tölti be életét. De minekünk még erős abbeli meggyőződésünk, hogy boldogságunkat csak a család összetartó szere- tetében találjuk fel. Ne engedjük befolyásolni magunkat a nőemanczipáczió ferde nézetű apostolai által, ne szakítsuk ki szivünkből helyes gondolkodású édes anyáinktól belénk oltott, s meggyökeresedett nézetünket, hogy legfőbb törekvésünk legyen élni az otthonért, a családért és csak ez által közvetve a világért, a társadalomért. De ne értsenek félre! Nem azt gondolom én ezalatt, hogy a nő „csak“ gazdasszony legyen, hanem igenis a sok gimnázium, akadémia, s az egyetem számos fakultásainak a mi számunkra is nyitott kapui ne szerezzék meg létjogosultságukat a nő tulajdonképeni munkakörének rovására. Igenis tanulni, művelődni s a legprózaibb értelemben kenyeret is kell tudnia keresni a mai kor leányainak, de .a feminizmus kérdésének .csak addig van értéke és értelme, mig arra szorítkozik, hogy kenyeret adjon azon nők kezébe, akiknek, sajnos, nincs támaszuk. Kell tehát, hogy úgy neveljenek bennünket, miszerint, ha az isteni gondviselés, a sors, a körülmények — nevezzük, ahogy tetszik — azt akarják, hogy magunk legyünk önmagunk támaszai: képesek legyünk igy is megállani helyünket azon a nívón, amelynek képzettségünk épen megfelelő. A franczia parlamentben egy képviselő törvénytervet nyújtott be, melynek értelmében a nők ép oly szavazati joggal bírjanak, mint a férfiak. Ez a törvény- javaslat egyenes merénylet a nő igazi hivatása ellen. Európa története mutatja, hogy a nyugati czivilizáció a családnak erős organizácziójában gyökerezik. A keresztény egyház az, mely a családi életet magasztossá tette s enyhített azon az alárendeltségen, melyben hajdan a nő és gyermekek a családfő korlátlan uralma alatt sínylődtek. Enyhítette, de nem törölte el teljesen, mert tudta, hogy a nőnek őnála erősebb támaszra van szüksége. A történelem is bizonyítja, hogy a családi élet hanyatlása mindenkor maga után vonta a nemzetek dekadencziáját. A nőemanczipáczió nem uj dolog. A görögök és rómaiak is tudnak róla; s mindkettő társadalmi élete akkor kezd sülyedni, mikor a nő kibontakozott a családi élet kötelékei közül Azután megfeledkezünk arról, ami természetes is, hogy a férfiak, mivel minden pályán nagy a fölösleg, ösztönszerüen küzdeni fognak az ellen, hogy- női versenytársaik is legyenek s egyszer csak, ha lehetetlennek látszik is, azzal állhatnak elő, hogy „ám jó — legyen egyenjogúság, de ne legyen az csupán a köny- nyebb dolgokban, hanem legyen egyenlőség az egész vonalon.“ Ugyan kérem mit szólanánk hozzá, ha nő és férfire való tekintet nélkül behoznák az általános hadkötelezettséget? Mondják kérem, vállalkoznának reá? Pedig ha igy haladunk, még rá kerülhet a sor. Nem sok gondolkodás kell ahhoz, hogy belássuk a feminizmus ferde haladásának óriási hátrányait. Ha elhagyjuk a tűzhelyet, amely a mi bevehetetlen várunk; ha elhagyjuk azért, hogy az élet viszontagságos utain kevesebb higgadtsággal és testi erővel, de ugyanannyi bajjal küzdjünk meg, mint a férfiak ; ha megszűnünk családtagok lenni, mert a családi élet édes gondjai, csodás költészete, féltő szeretete iránt szivünk érzékte- lenné válik; ha már nem tud kárpótolni bennünket minden hírért, dicsőségért a szülői, a gyermeki, a testvéri önfeláldozó szeretet: akkor elvesztettük legdrágább kincsünket, az örök nőiest. Őrizzük meg tehát legalább mi, a provincz leányai az ósdinak csúfolt naiv nézeteket. Ne irigyeljük a nagy világvárosok klubéletet élő leányait s ne irigyeljük bevallani, hogy igenis nekünk fő czélunk olyanoknak maradni, kik élvezni kívánjuk a családi tűzhely lángjának, az édes anya gondos, féltő szeretetének melegét; mulatni, tánCzolni, bálozui s élvezni az életet, ameddig s amennyire lehet és ami fő, élni a család, a szülő és testvérért, csakis egymásért és egymásnak ! Újabb csapás. Ismét csapás, még pedig anyagilag erősen érintő csapás fenyegeti Ungvár városát. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a város tulajdonát képező honvódvolna ilyenkor a többiek, csak őket nézték, bennök gyönyörködtek. Nagyon vig volt akkor ez a csárda. Panni is, meg Pista is bomlottak egymásért, csakhogy Panniban nem akadt meg az állhatatoság. Tetszett neki ez is, de tetszett más is. A mulatók közt volt Darázs Peti is, aki azt mondogatta: tiz leánynyal is felér ez a Panni, dehogy hagyom másnál sokáig. Szólt a dal. Maga Panni énekelte : „Mig a tóban halak vannak“ . . . ? Vele dalolta Pista is. Milyen csengő szívhez szóló érczes hangja volt Pistának . . . Most már egy kissé megfakult, de azért most is alig bírja valaki is vele. Csakhogy akkor nem volt ám ilyen fájdalmas a nóta. Panni soh! sem volt olyan kacsintgatós, mint az este. Valami különös volt a viseletében. Mikor dalolt, mindannyiszor majd elnyelte Darázs Petit a tekintetével. Én is észrevettem, de más is, hogy Panni már nem hű Pistához. — Ejnye, Pista pajtás, irigylem a dolgod : be szép szeretőd van. Aztán szereted-e igazán ? — szólt oda Peti hamisan. — De szeretem ám! Mindig is a tenyeremen fogom hordozni. Hallottad ugy-e : „Abban pedig mindig vannak, igy hát rózsám el nem hagylak.“ Nos, ugy-e Pannikám nem hagysz el ? Panni nevetve válaszolta: „Mig a tóban halak vannak.“ — Hallod-e Pista ! Azt mondja Panni: addig hű lesz, mig a tóban halak vannak. Hát ha holnap már nem lesz hal a mi tavunkban, akkor mit csinálsz Pista ? — Ejh, dehogy nem lesz. Van ebben mindig, nem banknóta a viz, hogy elfogyjon. Jó a forrása, akár a Tisza ! Belehalványult, úgy harsogtatta ezt a biztatást, ezt a fogadást. Magát akarta meggyőzni, hogy nincs baj, hanem azért remegett a hangja is. Valami titkos, mély érzés nyomhatta a szivét, lelkét. Jó kedvének vége szakadt erre a napra; itt maradt az ivóban még egy óráig, hanem a táncza, meg a nótája egy fabatkát sem ért. ‘ » Másnap este itt a helységünk mellett a tónál találkozott Pista Petivel, a mint ez a zsilipet felhúzta s a vizet leeresztette a csatornába. A halak is kiszaladtak a vízzel a Tiszába. — Mit csinálsz Peti ? — kérdezte Pista. — A Panni hűségét bocsátom szabadjára, mert hát: „Mig a tóban halak vannak" . . . Már nincsenek ! Pista egyszerre átlátott a szitán ; fejéhez, szivéhez kapott s azóta meg is zavarodott. Nem dolgozik, csak dalol. Jó emberek tartják. Vasárnaponkint betekint az ivóba s dalolja a régi dalt: „Kedves rózsám el nem hagylak“ . . . laktanya az 1909. évtől kezdve, azaz a jelenlegi bér- szerződés lejártakor, szintén üresen fog maradni. A honvédlaktanya elhagyásának oka nem az, ami a Ferencz-József-laktanyáé volt, hogy az épület egészségtelen, nedves stbbi, — hanem az elhagyásra okul azt hozzák fel, hogy nem eléggé modern épület, s igy már nem felel meg a mai követelményeknek, s nem felelne meg még akkor sem, ha a 36,000 koronányi újabb befektetést a képviselőtestület eszközölné is. Hogy a közönség, de különösen a képviselőtestület tagjai ne csak az e hó 7-iki közgyűlésen vegyenek tudomást ezen, a város anyagi helyzetét erősen érintő sajnálatos ügyről, de már eleve is tájékozva legyenek a veszélyről, mely Ungvár városát fenyegeti, itt közöljük az ungvári honvédzászlóalj parancsnokságának Ungvár város tanácsához intézett átiratát: 92. kt. sz. M. kir. 11. honvéd gyalogezred 3. zászlóalj. Tekintetes városi tanács Ungvár! Tisztelettel értesítem, hogy az 1904. év deczem- ber hó 9-én a „Rezső koronaherczeg" honvéd laktanyában szükséges átalakítások tárgyában felvett jegyzőkönyv és tervrajz a zászlóaljparancsnokság részéről 1904. óv deczember hó 15-én a m. kir. kassai III. honvéd kerületi parancsnokságnak felterjesztetvén, azt ezen parancsnoksága folyó hó 17-én 7066/1094. hv. sz. alatti rendeletével azzal adta vissza, hogy miután a „Rezső koronaherczeg“ hondvédlaktanya a javasolt átalakítások után sem fog egy zászlóalj elhelyezési követelményeinek minden tekintetben megfelelni, a katonai kincstár ezzel szemben magát újabb 25 évi bérleire nem kötheti le. Tekintettel azonban azon tényre, hogy az 1890. év október 24-én kelt és az akkori átalakítási építkezések utján előállított helyiségek átvétele alkalmából vegyes bizottság által felvett jegyzőkönyv második bekezdése szerint határozattá emeltetett, hogy az ugyanazon évben 9531/XVIII. szám alatt a honvédelmi minister úr O Nagyméltósága által jóváhagyott, de a város mint tulajdonos és kötelezett fél által még nem foganatosított azon tervezet, mely a főépület egész hossza elé oszlopos folyosót rendel, minek pótlólagi elkészíttetésére határidőül ugyan 1891. év január hó vége tűzetett ki, azonban mai napig sem foganatosíttatott; tekintettel arra, hogy a laktanya északi részében deszkából készített árnyékszék és e mellé telepitett vizelőhely nemcsak hogy nem elegendő és czélszeriitlen — 2 század legénysége, a gyengélkedő szobában levők, nős altiszt családja és kantinos részére mindössze 4 fülke — hanem helytelen elhelyezése és építése következtében egy piszok zugot képezve, a bűz onnan kiáradva a honvédségi laktanya udvar ezen részét teljesen fertőzi is, tekintettel arra, hogy a jelenlegi 205 □ m. területű kocsiszín — tulajdonkóp egy már korhadt és amellett tűzveszélyes faalkotmány, mely a zászlóalj mai viszonyainak térszüke miatt sem felel meg, egy uj 280 □ m. területű zárt s falazott falakkal, zárható kapukkal, és tűzbiztos tetőzettel biró uj kocsiszínre van szükség; és végre tekintettel arra, hogy a jelenlegi rozoga udvar-keritése minden legkisebb erőszaknak is enged, tisztelettel kérem a tekintetes városi tanácsot, a magára vállalt kötelezettségnek, a kérdéses folyosó és szabályszerűen falazott árnyékszék sürgó's felépítése által eleget tenni, a rozogává vált kocsiszínt és kerítést újból felépittetni és e parancsnokságot mielőbb kiértesíteni, hogy mikor szándékozik t e munkálatokat foganatosításba venni. Ungvár, 1905. január 26. Zlj. par. szabs. : Árki százados. Ez átirat szerint a honvédkerületi parancsnokság négyféle igényt támaszt, melyeknek kivitele mérnöki kiszámítás alapján 36,000 K kiadást okozna a városnak anélkül, hogy a laktanyából eredő bérjövedelmet annyira emelné, hogy a befektetés hasznos befektetésnek volna mondható, s anélkül, hogy az újabb bérszerződés megkötését biztosítaná. Ily körülmények között csakugyan teljes lehetetlenség a honvédlaktanyába való újabb tőkebefektetés, s ezért a városi tanács ezt nem is javasolja, hanem az átiratra vonatkozó határozati javaslatát a következőkben terjeszti elő: a) Az oszlopos folyosó felépítésére a vegyes bizottsági jegyzőkönyvben 1890. évi október 24-én csak a polgármester tett ígéretet, azonban se a honvédelmi miniszter, se az állomási vagy kerületi parancsnokság e folyosó kiépítését a város képviselőtestületénél 14 év alatt soha nem sürgette, annálfogva ez ígéret határozattá nem emeltethetett, mert ily határozathoz a vármegyei törvényhatósági bizottság jóváhagyása is szükséges lett volna. Ez alapon az oszlopos folyosó kiépítése határozottan megtagadtatik, mert annak előállítási költsége 13,000 koronát igényelne, a honvéd kincstár pedig ezért mit sem fizetne. Az eredeti építkezési tervben ez nem volt felvéve, tehát utólag ily nem jövedelSirülin5 A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek kurutos bajainál, úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljük, hogy minden üveg------------------------------------------------------- alanti czéggel legyen ellátva: --------------------------------------------------------T. Hoffmann-La Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájcz). 731,52—24G
