Ung, 1905. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)

1905-02-05 / 6. szám

6. szám.

mező kiadással terhelni a várost méltánytalan eljárás volna.

b) A deszkaárnyékszék annak idején a felülvizsgálati bizottság által jónak találtatott s utasítás szerinti nagyságban készíttetett; ba most nem elég nagy, ba ronda és bűzös, arról a város nem tehet. De hogy ebbe is 5000 koronát befektessen és 4 év múlva a nyakán maradjon, om okvetlenül szükséges. A legszükségesebb javításokat a város megtéteti.

c) A kocsiszín utasítás szerint épült.

Hogy a honvédkeretek szaporítása uj és nagyobb helyiséget igényel, az érthető ok. De a várost ez ok csak akkor kötelezi, ha az ujonépitendő színnek normál bérét fogja fizetni a honvédség, s egyúttal újabb 25 éves bérleti szerződést köt; mert 16.000 koronát beépíteni és kapni érte az eddigi térhelyiség diját; vízbe dobott pénz volna, annál inkább, mert a honvédségi átiratban ki van mondva, hogy a honvédlaktanya még az átalakítások után sem fog beválni, tehát újabb 25 év bérletére nem óhajt előlegesen kötelező ígéretet tenni.

d) A kerítés elkészítése feltétlenül kötelező, s azt a város el is készítteti.

Ungvár és szomszédos községei a nemzetközi állatforgalom szempontjából.

Az idei hosszantartó kemény tél rendkívül kedvező állategészségügyi viszonyokat teremtett vármegyénk területén, melyeknek egyik legörvendetesebb jelensége az, hogy Ungvár r. t. város egész területe, mely hónapokon át csak a belföldi állatforgalomnak volt nyitva, most Austriára és az összes vámkiil íöldre nézve megnyílt. Ungvárról ma az összes állatfajok (szarvasmarhák, lovak, juhok, sertések) minden külön engedély nélkül szállíthatók Austriába, Németországba. Ezen körülmény az állattenyésztőkre annál is örvendetesebb, mert állatjaikat kedvezőbben, előnyösebben tudják értékesíteni, ha azok nem állanak nemzetközi állatforgalmi korlátozások alatt. Ez alkalomból nem érdektelen azokkal a körülményekkel foglalkozni, melyek rendszerint Ungvári állatforgalmi korlátozások alá hozzák.

Nemzetközi állategészségügyi intézményeink tudvalevőleg megkívánják, hogy nemcsak a származási hely, honnan állatokat akarunk a külföldre (beleértve Austriát is) szállítani, de annak összes szomszédos községei is vészmentesek legyenek a szállítást előző 40 napon át minden hivatalból kimutatandó állati betegségtől. Nem elég tehát, hogy pl. maga Ungvár mentes minden állati betegségtől, de ugyanily kedvező állategészségügyi állapot szükséges, hogy Ungvár szomszédos községeiben is álljon fenn. Ez utóbbi körülmény teremti rendesen Ungvár hátrányait a nemzetközi állatforgalomban. Mert Ungvár az egész éven át majdnem kivétel nélkül mentes állati betegségektől, de nem úgy szomszédos községei, különösen Zahar, Ungdarócz és Alsó- domonya. E községekben egész éven át fordulnak elő legtöbbnyire szórványos lépfene-elhullások, ezek befolyása alatt tiltatik ki Ungvár a nemzetközi állatforgalomból. A lépfene tehát az a betegség, mely az állatforgalmi korlátozásokat teremti.

E hátrányos állapoton lényegesen lehetne segíteni, javítani, ha a kisgazdák saját és embertársaik érdeke iránt fogékonyabbak volnának, mint ma. A lépfene, mely vármegyénk területén annyi anyagi kárt okoz közvetlenül, s az állatforgalom bénulásával közvetve is, azon betegségek közé tartozik, melyek ellen védekezni módunkban áll. A lépfene-ellenes oltások megvédik az állatokat e betegségtől. Az oltás költségei, különösen tömeges oltás alkalmával, oly csekélyek, hogy egy elhullt szarvasmarha árából 1—2 legelő összes állatállományát lehet megvédeni e betegséggel szemben. Az állattartó kisgazdák azonban tartózkodók a védekezéssel szemben, bármily jóakaró felvilágosításban, oktatásban részesülnek is a hatóság közegei részéről. E tartózkodás lehetett indító oka annak, hogy a vármegye közigazgatási bizottsága behatóan foglalkozott az elmúlt évben a lépfene kérdésével és a kényszeroltások mellett foglalt állást. Minden kezdet nehéz ; ha vármegyénk kisgazdái saját tapasztalatból fognak meggyőződni a védőoltások hasznáról, ha tapasztalni fogják, hogy oly községben, hol 2—300 szarvasmarha közül évenként 8—10 s több hull el lépfenében, (a mi

2—3000 korona s több kárt jelent), a lépfene végkép megszűnt: bizonyára maguk fogják a védőoltások előnyeit kérni és megszerezni igyekezni.

Egyelőre üdvös volna az Ungvár várossal szomszédos lépfenefészkeket rendszeres oltással kiirtani. A jó példa ragad, s igy a védőoltások terjedése biztosítva volna. Kívánatossá teszi ezt az a körülmény is, hogy e betegség emuerre is ragad, és évenként emberáldozatot is szed, vagy legalább emberéletet is fenyeget halálos veszedelemmel. Kórházunk és orvosaink szép statistikával erősíthetnék állításainkat.

A kényszeroltás vármegyénk területén annyival is helyén való néhány községben, mert uradalmak hiányában nincs más módja a védőoltások áldásos előnyeit megismerhetni. Az uradalmak kivétel nélkül oltat- ják állatállományukat ; más vármegyékben ezeken okulnak a kisgazdák. Nálunk erre alig van alkalom. Nálunk a kis ember csak a saját kárán tanulhatna; (de nem tanul a drága leczkepénz daczára sem.) Igen helyes tehát, ha a kis embert is részesítjük oly előnyökben, melyeket ő tapasztalat hiányában egyelőre még fel nem ismer.

A fertőzött legelőket drága alagcsövezéssel, viz- szabályozással egészségesekké tenni egyszerre nem tudjuk; a legelőt kerülni viszont nem tudjuk, mert minden talpalatnyi legelő-területre szükségünk van.

UNGA védőoltások gyorsan s aránylag igen csekély költséggel segítenek ; az állat a betegség iránt veszti fogékonyságát, a fertőzött legelőt is baj nélkül tudja kihasználni.

Szívleljük meg a tanulságot kisgazdáink s a magunk érdekében.

Gazdasági előadási cziklus.

Az Ung vármegyei gazdasági egyesületnek sikerült több hírneves gazdasági tanárt megnyerni egy gazdasági előadási cziklus tartására.

A kassai gazdasági tanintézet tanári kara Kovácsy Béla igazgatóval az élén folyó hó 9-én este városunkba érkezik, hogy február 10. és 11-őn megtartsák a már előre hirdetett előadásokat.

Az előadásokra az alább ide iktatott meghívókat küldötte szét az Ung vármegyei gazdasági egyesület titkári hivatala:

Meghívó. Az Ung vármegyei gazdasági egyesület az orsz. magy. gazdasági egyesülettel karöltve, az intelligens gazdabözönség részére Ungváron, e hó 10. és 11-én a megyeháza nagytermében gazdasági előadási cziklust tart, melyre a n. é. közönséget tisztelettel meghívja hazafias üdvözlettel Patay András alelnök. Kaffka Béla titkár.

Tárgysorozat. Február hó 10-én. Reggel 9 órától 10 óráig. Az átörökítés szerepe az állattenyésztés terén. Előadó Kovácsy Béla kassai gazd. iskolai igazgató.

10 — 12-ig. Gazdasági üzemi berendezések és üzemi kérdések megvilágítása. Előadó Vörös Pál kassai gazd. iskolai tanár.

12—1-ig. Gőzeke és mély művelés. Előadó Juhász Árpád gazd. iskolai tanár.

3— 4-ig. Sertésteny észtés különös tekintettel az angol sertésekre. Előadó Kovácsy Béla gazd. iskolai igazgató.

4— 5-ig. Előnyös-e a műtrágyafélék alkalmazása. Előadó Juhász Árpád gazd. iskolai tanár.

Február hó ll-én. Reggel 9 órától 10 óráig. Baromfitenyésztés. Előadó L'Huillier István gazd iskolai tanár.

10— 11-ig. Len- és kendertermelés. Előadó Juhász Árpád gazd. iskolai tanár.

11— 12-ig. Szarvasmarhatenyésztésünk és a tuber- culózis. Előadó Kovácsy Béla gazd. iskolai igazgató.

12— 1-ig. Szövetkezetekről. Előadó Szilassy István.

ll-én az előadások után társas ebéd a Koronaszálló nagytermében. Egy teríték ára borral 4 korona. A társas ebéden résztvenni óhajtók ebbeli kívánságukat február 7-ig jelentsék be az egyesületi titkárnál.

Előre is számítunk rá, hogy a két napon tartandó előadásokra a vidék, és városunkból szép számú intelligens közönség fog a vármegyeház nagytermében összegyűlni.

Városi közgyűlés.

Ungvár város képviselő testületé kedden, e hó 7-én, délután 3 órakor rendes közgyűlést tart, melynek tárgyai a következők :

1. Elnöki előterjestések.

2. A honvédlaktanyában szükséges átalakítások s uj építkezések tárgyában érkezett átiratok tárgyalása.

3. Az 1905. évi január 20-án tartott rendkívüli közgyűlés 39. számú határozatával a temetőbizottság javaslata alapján egy községi köztemető megvételére tett ajánlat tárgyában a községi törvény 110. §-a értelmében elrendelt szavazással hozandó határozat.

4. A füzesi legelőföld és a kaposi-utczai puszta belhely bérbeadásáról megtartott árverés eredményének jóváhagyása.

5. A Kadubecz-patak védő kőfalazatának kiépítése iránt megtartott árlejtés eredményének tárgyalása.

6. A vágóhídi jégverem megtöltésére vonatkozó intézkedések jóváhagyása.

7. A honvédkantin jog bérletére vonatkozó újabb ajánlata Láng Mór eddigi bérlőnek.

8. Kiss József és társainak abbeli kérvénye, hogy a város piaczterein a vidéki fuvarosok állatjaikat szekereikről etethessék, a tanács javaslat^ alapján tárgyalás alá terjesztetik.

9. Nagy Lajos kérvénye a Széchenyi-ligetben épített jégverem bérösszegének elengedése tárgyában.

10. A városi hidas mérleg állapotáról jelentés s uj mérleg beszerzésére vonatkozó mérnöki előterjesztés.

3. oldal.

11. Huszár (Pollák) Károly és Schönbrui Száli illetősége ügyében határozathozatal.

12. Kapeller Albán volt v. pénztárnok é Benedek Imre volt v. ellenőr ellen a beregszás2 kir. törvényszék előtt indított kártérítési perbe: hozott első bírósági Ítélet kihirdetése.

13. Ignát Jánosné sz. Miskolczi Juliánná báb oklevelének kihirdetése.

14. Egyéb beérkezendő kérvények és nets láni indítványok tárgyalása.

Ungvári, 1905. február hó 4.

Az idei teleltetés.

Irta : Kaffka Béla u. g, e. titkár.

III.

Az előzetesen elmondottakból a helyi viszonyol a takarmányféleségek és a gazda teleltetendő álla állománya fog dönteni, hogy melyik eljárást választ ki magának az illető, mindenesetre azt, amelyik az e mondott okok szülte keretbe beilleszthetők. Most ped reátérek a takarékosságra. A takarmányozásnál kife tendő takarékosság egy megdönthetien sarkigazságc épült fel, és ez nem más, mint egy lattal nem adni takarmányozandó állatnak több takarmányt, mint mennyivel az általunk kitűzött czél a takarmányoz terén elérhető.

így tehát első sorban a czéllal kell tisztába jöni hogy mit akarunk, hizlalni-e, vagy karban tartani-e ? M most megint az a kérdés, nyugvó állatot takarmány zunk-e, vagy pedig valami munkát végeztetünk-e állattal; ha mindezt figyelembe vettük, az esetben sz mitást teszünk úgy arra nézve, hogy hány és mily* súlyú állatot fogunk takarmányozni, továbbá mily és mennyi takarmány áll rendelkezésre. Az igy í készült számadás azután tiszta képét mutatja az eh hető eredménynek.

Takarékoskodni tehát csak az előzetes számit megejtésóvel lehet, továbbá pedig, ha elkerülheti anyagokat a takarmányozás körül olcsóbb anyagoki helyettesítünk, itt nyílik már tér a takarékosságra. Ily elkerülhetlen dolog az almozás. Almozás nélkül tel tetés el nem képzelhető, almozni pedig eddig mint szalmával, törekkel szoktunk volt, azonban ma a szab és törek egy drága takarmánypótló féleség, ami

5—6 koronát fizetünk már ma is, és még mit fogul fizetni tavaszszal, az a jövő titka ?

Alomul felhasználhatunk minden olyan dolgl amely nedvfelszivó képességgel bir; persze legide* sabb alom a szalma-féle. de az Ínséges idők talál konnyá tették a gazdát és ma senki sem gondol ail hogy szalmakészletét felalmozza, hanem igenis all surrogatumot használ. Ilyen alompótlók a fűrész! régi tófenekekben növő káka, sás, parlagnád, továl erdei hullott falevél, a tűlevelű fák levele, végre a I zeg és hpmok.

Amint látható, alompótló anyag volna elég, I azután itt csak egy kérdés vár megoldásra, ez pel nem más, mint az ára ezeknek a pótanyagoknak l kerülhet semmi esetben sem a szalma árának fel« mert ha többe kerül, már akkor drágasága miatt rl használható. De menjünk sorba rajtuk. A termésl adta almok leginkább erdős, mocsaras vidéken szel hetők be olcsón, mert akár a lomb, akár a tűiéi fák lehullott leveleit gyűjtjük össze, azt igen kevés I adással végrehajthatjuk, akár pedig a mocsarak! nádvizes helyeken növő füvek, sások, szóval hasi vehetetlen növényi részeket szedjük össze, kaszál le, szintén kevés költséggel szereztük be az all magunknak, azután ha határunkban van valahol tői talaj, az esetben ez fog kitűnő almot szolgáltatni végül a legvégső esetben rendelkezésre áll a fövi vagy homok, igaz, hogy ennek nedvesség felszívó I pessége ugyszólva semmi, mert nem issza be a rl vességet, csak maga lesz tőle nedves és igen hal elpárologtatja, de ha más nincs, ez is jó. Az igy ni trágyaanyagot éppen úgy kezeljük, mint a száll trágyát, csakhogy a homokkal felitatott trágyall anyag befedendő, mert a légenysavas sók mindl párolognak belőle. I

Almozásul felhasználhatók a gyáripari kis éri hulladékok, igy a fürészpor pld. egy ideális alomanl bőrcserzésnél már egyszer felhasznált cserhéj I mind olyan dolgok, melyek mint alom igen jól érti sithetők, sőt műalmot is igen érdemes gyártani él a fagyapot, mely préselt alakban szerezhető be ol hol a szállítási költség nem teszi felette drágára. Al ban amennyiben nekünk Ungban még mindig nini fagyapot almozásra, hála Isten, szükségünk, igy el értékelésébe nem is bocsájtkozom. I

Összegezve már most az elmondottakat, kit! hogy mindenki kitelelheti haszonállatjait, ha csak I kissé providens, mert a gazdálkodó, ha gondolkl és számot vet, az adott körülmények még ez él hála Istennek nem is olyan igen rosszak (már fl megyét értem) mint azt kezdetben látni véltük. Al annak daczára takarékoskodjunk most és mindég! ahol azt a körülmények megengedik és ón hisl hogy kevés megye fogja ezt a takarmányszük 11 olyan könnyű szerrel átélni, mint mi. I