Ung, 1904. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)
1904-11-20 / 47. szám
2. oldal. 47. szám. tj nsr Glépő választott bizottsági tagok helyeinek választás utján való betöltésére vonatkozó, az 1886. évi. XXI t.-cz. értelmében a törvényhatósági közgyűlésre háramló intézkedések megtétele. Ennek alapján az általános választás határnapjául a vármegye egész területére nézve folyó 1904. évi | november hó 23-ik napja, az esetleg szükségesnek mutatkozó pótválasztásokra nézve pedig 1904. évi de- czember hó 2-ik napja tüzetetett ki. Az 1886. évi XXI. t.-cz. 38. §-a alapján a választás vezetésére mint választási elnökök az egyes választókerületekbe a következő törvényhatósági bizottsági tagok küldetnek ki: A nagybereznai, ezúttal 2 bizottsági tagot választó kerületbe, melyhez Nagyberezna, Kisberezna, Domafalva, Csontos, Csillagfalva, Sóslak, Eszterág, Révhely, Szénatelek községek tartoznak: Adamkovich Jenő. A bezői, ezúttal 2 bizottsági tagot választó kerületbe, melyhez Bező, Lakárd, Ungpinkócz, Tasolya és Zahar községek tartoznak: Horátius Pál. A csapi, ezúttal 2 bizottsági tagot választó kerületbe, melyhez Csap, Ásvány, Győröcske, Tiszasalamon, Szirénfalva és Záhony községek tartoznak: Makucz Gyula. A császlóczi, ez idő szerint 4 bizottsági tagot választó kerületbe, melyhez Baranya, Császlócz, Hosz- szumező, Kereknye, Kisgejőcz, Nagygejőcz és Kisrát községek tartoznak: Kende Zsigmond. A csicseri, ezúttal 1 bizottsági tagot választó kerületbe, melyhez Csicser, Beés, Iske és Vaján községek tartoznak: Szabó Endre. Az ungdaróczi, ezúttal 2 bizottsági tagot választó kerületbe, melyhez Ungdarócz, Árok, Czigányos, Ge- rény, Radváncz, Rahoncza, Sztrippa és Hegyfark községek tartoznak: Dőry József. Az őri, ezúttal 2 bizotísági tagot választó kerületbe, melyhez Botfalva, Ördarma, Gálocs, Homok, Ketergény, Konczháza, Minaj és Tarnócz községek tartoznak: Fekésházy Gyula. A jenkei, ez idő szerint 2 bizottsági tagot választó kerületbe, melyhez Jenke, Ungludas, Unghuta, Karcsava, Ungpéteri, Porosztó, Székó, Kereszt, Alsónémeti, Felsőnémeti községek tartoznak: Patay András. A nagykaposi, ez idő szerint 2 bizottsági tagot választó kerületbe, melyhez Nagykapos, Kiskapos, Budaháza, Ungcsepely, Veskócz, Kérész, Ungmogyorós és Mokcsa községek tartoznak: Mokcsay Sándor. A havasközi, ezúttal 4 bizottsági tagot választó kerületbe, melyhez tartozik: Havasköz, Szemerekő, Ungbükkös, Tiba, Szuhapatak, Erdőludas, Sóhát, Viharos : Bacsinszky Tivadar. A mátyóczi, ez idő szerint 2 bizottsági tagot választó kerületbe, melyhez tartozik : Bajánháza, Mátyócz Bátfa, Magyarkelecsény, Magyarmocsár, Ungnyarád, Sislócz, Palló, Vajkócz, Palágykom^rócz, Feketemező: Berzeviczy István. A pályini, ezúttal 2 bizottsági tagot választó kerületbe, melyhez tartozik: Pályin, Alsókánya, Kráska, Reb- rény, Sólymos, Ungszenna, Kisszeretva és Nagyszeretva: Kulin Auréb A pálóczi, ezúttal 1 bizottsági tagot választó kerületbe, melyhez tartozik: Pálócz, Tegenye és Magasrév: Pekáry Pál. A perecsenyi, ezúttal 3 bizottsági tagot választó kerületbe, melyhez tartozik: Perecseny, Ószemere, Kapuszög, Drugetháza, Ujszemere, Mércse, Ujkemencze, Bercsényifalva, Alsópásztély, Nagypásztély, Kispásztély, Felsőpásztély, Oroszmocsár: Takács József. A korláthelmeczi, ez idő szerint 2 bizottsági tagot választó kerületbe, melyhez tartozik: Korláthel- mecz, Oroszkomoró, Felsőszlatina, Alsószlatina, Mélyút, Dengláz, Nagyláz, Ungordas: Plotényi Nándor. A turjaremetei, ez idő szerint 4 bizottsági tagot választó kerületbe, melyhez tartozik: Turjaremete, Rákó, Turjavágás, Mokra, Poroskő, Turjasebes, Turjamező, Nagyturjaszög, Kisturjaszög, Hárs, Egreshát: Kovássy Elemér. A szerednyei, ez időszerint 4 bizottsági tagot választó kerületbe, melyhez tartozik: Szerednye, András- háza, Antalócz, Bacsó, Ungcsertész, Ungtötgyes, Nagygajdos, Horlyó, Unggesztenyés, Ungsasfalva, Köblér és Lehócz: Kende Mihály. A szobránczi, ez időszerint 2 bizottsági tagot választó kerületbe, melyhez tartoznak: Szobráncz, Bun- kós, Kisgajdos, Katlanos, Szobránczkomoró, Éles, Sárosmező, Sárosremete, Felsőrőcse, Sárosrőcse és Alsóhalas községek: Szóráth János. A fenyvesvölgyi, ezúttal 2 bizottsági tagot választó kerületbe, melyhez tartoznak: Fenyvesvölgy, Határhegy, Patakófalu, Patakujfalu, Kiesvölgy, Hajasd, Határszög, Ligetes és Uzsok községek: Kótán László. A szürthei, ezúttal 2 bizottsági tagot választó kerületbe, melyhez tartozik: Szűrte, Dobóruszka, Palágy, Nagyrát, Kisszelmencz, Nagyszelmencz és Kistéglás: Tóth Lajos. A tibai, ezúttal 3 bizottsági tagot választó kerületbe, melyhez tartozik: Tiba, Vadászfalva, Alsóhun- kócz, Hegygombás, Bölcsős, Unglovasd, Koromlak, Dióska, Ördögvágás, Kapás, Szenteske, Vájná és Tiba- váralja: Tomcsányi István. Az ungvári I. kerületben, (Savanyuviz) ezúttal 4 bizottsági tagot választó kerületbe, melyhez tartozik: Dajbócz-utcza, Dombalja-utcza, Téglaszin-utcza, Hon- véd-utcza, Drugeth-tér, Hajnal-utcza és Bercsényi-utcza, továbbá Álsó-Domonya, Felső-Domonya, Ó-Kemencze és Neviczke: Dr. Spiczer Sándor. Az ungvári 11-ik, ezúttal 3 bizottsági tagot választó kerületbe, vagyis a városnak a csatornától a Nagy- ung folyóig terjedő része : Komjáthy Gábor. Az ungvári III-ik kerületbe (Hídon túli rész), mely 4 bizottsági tagot választ és melyhez tartozik: az Ung- folyó hídon túli városrészében és az Ung-folyó balol- I dalán fekvő tanyához összeirt választóközönség : Lám Sándor. Az ubrezsi, ezúttal 2 bizottsági tagot választó kerületbe, melyhez Ubrezs, Alsóbaskócz, Fekésháza, Hanajna, Jeszenő, Jeszenőremete, Remetevasgyár, Felsőhalas, Törökruszka és Fogas községek tartoznak: Rónay Árpád A vinnai, ezúttal 3 bizottsági tagot választó kefillérrel olcsóbban tudjuk a budapesti piacira állítani. Ez a nagy kérdés, amely az egész Felső- Tiszavidék gazdaköreit a legközvetlenebbül érdekli, megérdemli, hogy komolyan és kitartással foglalkozzunk vele, sőt ha kell, megérdemli azt is, hogy anyagi áldozatoktól se riadjunk vissza, ha azon fordulna meg a megoldás lehetősége, hogy a kormány kellő anyagi eszköz felett nem rendelkeznék. Ha egyesek és községek százezreket tudnak áldozni azért, hogy a helyiérdekű vasút létesüljön, úgy a mi gazdasági érdekeink szem előtt tartásával sokkal inkább megérdemli és sokkal hálásabb és jövedelmezőbb befektetés lesz, ha a felső Tisza szabályozása érdekében minden nagy- és kisbirtok jobb- és balparton, épen úgy a községek meghozzák a megfelelő áldozatokat. Fogjunk össze mind, akik érdekelve vagyunk ! Közös erővel és akarattal vegyük fel a küzdelmet a felső Tisza hajózhatóvá tételének nagy fontossága szempontjából. Nincs kétségem aziránt, hogy a felső Tisza-vidék érdekeltsége lelkesedéssel fogja ezt az eszmét felkarolni s mindenki legjobb tehetsége szerint hozzá fog járulni ahhoz, hogy e kérdés mielőbb eljusson a megoldás stádiumába. Ezzel a felhívással pedig, egyelőre minden konkrét javaslat mellőzésével, alkalmat akarok adni arra, hogy az érdekeltség részéről bárki hozzászólhasson ehhez a fontos kérdéshez. Ez a lap, amely mindenkor részrehajlat- lanul karolta föl a vidék gazdasági érdekeit, bizonyára szívesen nyitja meg hasábjait minden felszólalás számára és szivesen nyújt alkalmat arra, hogy azok az eszmék napvilágot lássanak, amelyekből — erős meggyőződésem szerint — a felső Tisza hajózhatóvá tételének nagy horderejű megoldása fog diadalmasan megérlelődni. Besztereczi-Vártanya (Szabolcsmegye) u. p,: Demecser. Dr. Horváth József. tiszaháti földbirtokos. Bizottsági tagválasztások. A törvényhatósági bizottság f. é. november hó 10-én tartott közgyűlésén foglalkozott, az igazoló választmány elnökének a vármegye területén legtöbb állami adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok névjegyzékére vonatkozó jelentésével, melynek alapján megállapittatott, hogy Egry Ferencz, dr. Kerekes István, Tomajkó István és Tahy Ábrahám bizottsági tagsági jogukat virilis jogczimen gyakorolhatják. Ez alkalommal tárgyaltatott a folyó év végén ki— „Addig éljen mig a honnak él.“ Itt Gödöllőn született Mária Valéria íőherczegnő. Ez nagy esemény volt, mert évszázadok óta nem született magyar földön királyi gyermek. Mária Valériának, az ő édes magyar leányának nevelésére Erzsébet királyné gondosan felügyelt s minden nap magyarul imádkozott vele. Fiát, Rudolf trónörököst is taníttatta a magyar nyelvre s örömmel hallgatta szeretett fiát, midőn történelmünk dicső alakjairól beszélt. Valériának egy kis gödöllői parasztleányka volt játszótársa A gödöllői nép rajongással tekintett szeretett királynéjára, ki mint egy tündér betekint a szegény viskókba s gyógyító balzsamot cseppegtet a szenvedők sebeire, az örvendezőkkel pe- dig együtt örül. Gödöllőn minden esztendőben karácsonyfát állíttatott a szegény gyermekeknek s a fa körül kis leánya osztogatott ajándékokat, követve édes anyjának tanítását: „Amid van, oszd meg másokkal!“ A fővárosban felkereste Erzsébet a kórházakat s minden beteghez volt egy vigasztaló szava, egy nyájas mosolygása. Részt vett a nemzet bánatában is. A „haza bölcsé“-nek ravatalára koszorút helyezett. And- rássy Gyula gróf özvegyének azt irta: „Legjobb barátomat vesztettem el benne.“ 1889-ben nagy csapás érte, elvesztette egyetlen fiát, Rudolfot, a magyar nemzet reményteljes trónörökösét. Erzsébet királyné keresztényi türelemmel viselte a csapást, leküzdte bánatát, hogy vigaszával felséges férjét megtartsa a nemzetnek. De a visszafojtott fájdalom hevesebben kiújult s megtörte a királynét. Eltávozott tőlünk, hogy ne lássuk fájdalmát, messze idegenbe a szabad természet ölébe sietett, hogy megnyugvást és enyhet találjon vérző sebére. Még csak egyszer jelent meg köztünk, mikor a nemzet ezer év küzdelmeinek, ezer év kitartó munkájának emlékére ünnepet ült. Eljött hozzánk, mert tudta, hogy örömünk nem teljes, ha nincs közöttünk. Fekete gyászruhában, lialavány arczczal ült felséges királyunk mellett, de midőn a nemzet ajkán felhangzott a szűnni nem akaró „éljen a királyné“ kiáltás, „a hófehér arcz — amint egy szemtanú írja — egyszerre csak elkezd pirosodni . . . mindig jobban, jobban. Milyen káprázat! Ferencz József király meliett ott ült egy életpiros királyné! Egy perczig tartott az egész! Szemei tágra nyíltak és a régi ragyogás kicsillant belőlük. S a szemekből, melyek úgy tudtak ragyogni,' hogy egy szomorút vidítottak fel. egy könnycsepp buggyant ki! Százan és százan látták a drága cseppet! Megvolt a kölcsönösség. Egy mosolygó ország fel tudta vidítani a királynét. A felséges asszony szeméhez emelte csipkés zsebkendőjét, letörölte vele a könnyet. A király mellett újra ott ült a gyászba borult Királyné, a Mater Dolorosa.“ Nem láttuk többet. S most már nincs közöttünk. Eltávozott, elköltözött egy szebb, jobb hazába. Emlékének felújításánál kettős érzés tölti el szivünket Fájlaljuk elvesztését s ürülünk, hogy a miénk volt. Hálát adunk a gondviselésnek, hogy egy ilyen jóltevőt adott nekünk, kiről hazánk nagy költője egyik emlékbeszédében igy emlékezik meg: „Van egy vallás, melyben minden felekezet, minden kultusz igaz hívei egyesülnek, melynek oltárát mindenki magával hordja, templomát soha el nem hagyja. E vallás parancsait is Istenkéz irta, de nem kőtáblára, hanem emberi szívbe. Ez az emberszeretet és a honszeretet vallása. Harangszó, zsolozsma, imádság mind Istent dicséri, de legjobban dicsérik az Urat az emberi jótettek. Aki egy Sirolitu, A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljük, hogy minden üveg--------------------------------------------------------- alanti czégyel legyen ellátva: -----------------------------------------—------------F. Hoffmann-La Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájcz). 731,52—180 gyémánt diadém volt, de sokkal ragyogóbb volt ennél az a könnycsepp, mely jóságos szemében tündökölt azért a szives fogadtatásért, melyben a lovagias magyar nemzet részesítette s ekkor az ő nemes szive folytán újra felpattant sok politikai fogoly börtönének súlyos bilincse. Elment felséges férjével a nemzeti színházba, hogy a magyar színművészeiben gyönyörködjék. Határtalan volt a nemzet öröme s hangos „éljen a király“ felkiáltásban tört ki Ekkor Erzsébet királyné szemében újra megjelentek a drága könnycseppek s Spilberg, Kufstein és Munkács várának börtönei újra megnyíltak. De nem folytathatta az uralkodópár utazását e hazában, mert legidősebb leánykájuk halálhírére visszasiettek. A mélyen sújtott édes anya Madeira szigetére utazott, hogy a természet szépségei elfelejtessék vele bánatát. Vissza is nyerte egészségét és vidám kedélyét s ekkor újra hozzánk jött, hogy teljesen kibékítse az uralkodót a nemzettel. 1867-ben megtörtént a kiegyezés. Megkoronázták a királyt, királynét s a királyi pár ezután csaknem annyit időzött Magyarországon, mint Ausztriában. Különösen Gödöllőt kedvelte Erzsébet királyné s itt egészen magyar volt a környezete s hogy milyen kedélyes, benső és egyszerű volt a gödöllői palotában az élet, arra is több példát tudunk. Gróf Rádai Pált, ki a 70-es években gödöllői szolgabiró volt, gyakran meghívták udvari ebédre. A király szárnysegéde az öi eg urat gyakran kínálta, de üiába. Végre a király is beleszólt: Igyék gróf ur, „Egy pohár bor a hazáért meg nem árt.“ Meglepetve a szavaktól, a gróf igy válaszolt: Engedje meg Felséged, hogy a költő szavait folytassam: „Éljen a legelső magyar ember a király!“ Én meg tovább hadd folytassam — szólt a királyné
