Ung, 1904. július-december (42. évfolyam, 27-52. szám)
1904-07-10 / 28. szám
XLIL ÉVFOLYAM. Ungyár, 1904, julius 10. 28. SZÁM. Szerkesztőség1: Vármegyeház-tér 1. szám. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvnyomdája. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részét illeti. Csak bérmentes levelek fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. VEGYES HETILAP. Nyilttér Horonkint 40 fillér. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési feltételek: Csak az „(Ing“ lapra : Egész évre . 8 kor. Negyedévre 2 kor. Félévre ... 4 kor. Egyes szám 20 fill. „(Ing vármegye Hivatalos I,apjá“-val együtt: Egész évre 12 kor. — Félévre. . 6 kor Hirdetések úgy az „Ung“, mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvnyomdájába küldendők. AZ UNOMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ az „Ung“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön.' A lakosság nyilvántartása. Ungvár városa még az 1883. évben alkotott szabályrendeletet a lakosság nyilvántartására vonatkozólag és az idegenek bejelentési kötelezettsége tárgyában. Tizenkilencz évvel ezelőtt, 1885. augusztus havában nyert e szabályrendelet megerősítést a belügyminister áltál, életbeléptetésére azonban mindeddig nem került a sor, daczára, hogy e nyilvántartás nem léte miatt állandó volt a panasz az idegenek beözönlése, s a helyi lakosoknak ebből eredő erős anyagi és erkölcsi károsodása miatt. Végre az uj szervezési szabályrendeletbe nemcsak felvétetett hogy a lakosság nyilvántartása a rendőrség kötelessége de ezzel egyidejűleg a képviselőtestület ez ügyek közvetlen vezetésére beosztotta a katonaügyi tanácsost a rendőrséghez, s egyúttal megszavazta az előmunkálatokhoz szükséges összeget. A napokban azután megindult a munka. Igaz, hogy oly csöndben, hogy a lakosság azon része, hol az összeirók eddig megfordultak, ámult-bámult, nem tudta mire vélni az összeírást, s a kellő felvilágosítás hiánya miatt ma is azon hiszemben van, hogy adózási ügyben kellenek az összeíró lapok, — de ezt a formahibát szívesen megbocsátjuk a mulasztó rendőrhatóságnak afeletti örömünkben, hogy végre a lakosság nyilvántartása is bekövetkezik. De mert a nagyközönség nem hagyható továbbra is felvilágositatlanul, s mert maga az erre vonatkozó szabályrendelet is teljesen ismeretlen már előtte, segítségére jövünk a hatóságnak, hogy munkáját egyrészt megkönnyítsük, másreszt a közönségét az összeírás tulajdonképeni czéljával megismertessük, s ez okból helyén valónak találjuk egész terjedelmében közölni az ide vonatkozó szabályrendeletet, melynek pontos betartása ugyan némi terhet ró a közönségre, de alapjaban oly üdvös intézkedés, hogy életbe léptetése minden rendszerető egyén alial csak nagy megnyugvással s örömmel kell hogy fogadtassák. A nehány hét múlva teljes egészében életbe lépő szabályrendelet ez: 1. §. Ungvár városának szervezete, s ügyrend szabályzatában a rendőri hatóság kütelessógéve tétetvén, a 100. §. 9. pontja alatt a lakosság nyilvántartása, ehez képest minden háznak tulajdonosa, bérlője, gondnoka, zártartója, vagy egyébkinti gondviselője, tartozik minden újonnan beköltöző lakó félt, azaz olyat, aki egy vagy több évre, 72 vagy 1U évre, avagy egy hónapra lakást vesz bérbe, valamint minden költöző lakó félt a szokásos ki- és beköltözködós idejétől számított 3 nap alatt a városi rendőri hivatal bejelentési ügyosztályánál az előszabott jeleatkezési lap által bejelenteni. Az ily jelentési lapok két példányban nyújtandók be. Az egyik példány a hivatalban megtartatik, a másik pedig hivatalos megerősítéssel ellátva a bejelentőnek visszaadatik, hogy az a teljesített bejelentésről hivatalos igazolványnyal bírjon. 2. § Ha valamely lakás több fél által közösen béreltetik ki, akkor minden egyes fél külön bejelentendő, és pedig mindenkor az, ki az illető lakást birja, vagy abban valóságosan tartózkodik, nem pedig az, aki talán a lakókért a szállásbért fizeti, vagy a lakást más valaki számára kibérelte. 3. §. Ha a íőlakó felek a szokásos költözködés idején kivül változnak, a bejelentés esetről esetre a félnek ki- vagy beköltözése után 3 nap alatt teljesítendő. 4. §. Ugyanezen határidő alatt teendő jelentés, ha lakváltozás nélkül valamely lakó fél minősége változik, pl. ha valamely lakófél albérlővé lesz, vagy megfordítva, vagy valamely magános nőszemély vagy özvegy nő férjhez megy, s férjével együtt ugyanazon szálláson marad. 5. §. Ha valaki lakásának egy részét fizetés mellett, vagy anélkül is hét vagy hónapszámra albérlőnek engedi át, ágybérlőket tart, vagy másokat, kik alatt atyafiak, sógorok, barátok, nevelők, vagy nevelőnők, társalkodók, felolvasók, házi tanitók, magánhivatal- nokok, tanulók stb. is értetnek, — magához vesz, tartozik erről, valamint ily személyek elköltözéséről a rendelt jelentési lap által a városi bejelentési hivatalnak jelentést tenni. A jelentési lapok ez esetben is, mint az 1. §-ban mondatott, két példányban nyújtandók be. 6. §. Nyilvános vagy magános nevelő intézetek, tápintézetek, akár közalapítványokból, akár pedig magán vagyonból kezeltessenek, szintén kötelesek a házaikban lakókat és ezek közti változásokat jelentési lapok utján bejelenteni. Ugyanazon rendelet áll a betegápoló intézetek elöljáróira nézve is azon esetben, ha a befogadott betegek a helyhatóság területén bizonyos, az intézetnek tudtára adott lakással nem birnak. 7. §. Az idegenek befogadására jogosított szállótulajdonosok kötelesek a nálok megszálló idegenekről egy szabályszerű, a városi kapitányság által lepecsételt, tonal áthúzással hitelesített „idegenek könyvét“ vezetni és ezen könyvet az idegenek megérkezte után ezeknek azonnal kitöltés végett bemutatni. Az idegen köteles az idegenek könyvének rovatait betölteni, vonakodás esetén ez azonnal feljelentendő. Minden szállótulajdonos tartozik a megérkezett idegeneket jelentési lap mellett legfeljebb 9 óráig a bejelentési hivatalnál bejelenteni. 8. § A szállótulajdonosokon kivül minden más szállást adó is köteles a nála meghált ismeretlen idegent egy bejelentési lap mellett bejelenteni. Idegeneknek tekintetnek oly egyének, kik nem helybeli illetőségűek, vagy legalább helyben állandó lakással nem birnak. 9. §. Cselédek, mesterlegények, s egyéb iparüzlettel foglalkozó munkások, segédek és tanonczok gazdáik, illetőleg munkaadóik által beszegődésük után legfeljebb 24 óra alatt bejelentési lap mellett bejelen- tendők. 10. §. A törvény értelmében szervezett ipartársulatok elnökei kötelesek a nálok jelentkező iparossegédek és tanonczokról kimutatást vezetni, a segédek munkakönyveit s egyéb igazolványait ellenőrizni, ezek hiányát feljelenteni, az általok vezetett kimutatásba felvett jelentkezőket pedig a bejelentési hivatalnál bejelenteni. 11. §. Az ezen szabályrendelet határozmányai ellen vétők kihágást követnek el s a mennyiben nem az 1879., 40., 72. és 73. §§-ai alapján büntetendők, a városi szegény alap javára fordítandó 1 írttól 20 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetén 0 órától 2 napig terjedhető elzárással fognak büntettetni, az 1879., 40., 72. és 73. §§-ai alapján kiszabott büntetésekből befolyó összegek a hivatkozott t.-cz. 12. §-a értelmében az 1873. 5., 27. §-ában jelzett czólokra lesznek fordítandók. 12. §. Kihágások elbírálásánál elsőfokban a város rendőrkapitánya, vagy a városi tanács által e részben megbízott városi tisztviselő, másodfokban a megye alispánja, liarmadfokban pedig a m. kir. belügyminister bíráskodik. A közigazgatási bizottság üléséből. — Julius 8. — Ung vármegye közigazgatási bizottsága, az e hó 12-ikére eső görög kattioiikus Péter és Pál ünnepére való tekintettel, e havi ülését folyó hó 8-án délután 3 órakor tartotta Török József gróf főispán elnöklete alatt. Az alispán junms havi jelentése szerint Sáros- Remetén egy gazdasági épület, a benne foglalt takarmánynyal együtt esett a tűz martalékául. A kár 1340 K, melyből 1200 K biztosítva volt, továbbá Konyuson I ház és egy gazdasági épület égett le 5776 K értékben, melyből 4951) K biztosítva volt. Nagybereznán műit hó 15-éu nagy tűzvész dühöngött, mely több épületet hamvasztott el. A kár összege 46,356 K. Végül Voloszánkán egy 156 K értékű kunyhó égett el. A többi járásokból a jelentések az idő rövidsége miatt be nőm érkeztek. A várm. tiszti főorvosa jelenti, hogy az általános küzegészségi állapot az elmúlt hónapban kedvező volt. A fertőző betegedések száma csökkent s a következő számban fordultak elő : roncsoló toroklob és .torokgyík 15 eset, 2 halálozással, vörheny 47 eset II halálozással, hasi hagymáz 20 eset 5 halálozás, kanyaró 31 eset, hólyagos himlő 1 eset, vérhas 1 eset. Elve született 383 gyermek, meghalt összesen 269 egyén. A születési többlet tehát 114. A kir. taníeliigyelő jelenti, hogy a rákói, csornoholovai és lyutai állami iskolák pútópitkezósi munkáira szükséges költség engedélyeztetett. A kir. pénzügyigazgató jelenti, hogy f. évi junius havában egyenes adó czimén befolyt 42,261 K, maradt hátralék 614,285 K. Haddijbau befolyt 191 K, hátralék 56,368 K, bélyeg- és jogilletékben befizettetett: 33,135 K, fogyasztási és italadóban 97770 K, dohány- jövedékben 76,334 K. A törvh. kir. állatorvos jelentése szerint lóp- fenóben elhullott: Palágy, Szürthe, Kiskapos, Rebrin, Csecsehó, Tiba, Felsőremeto, Alsó- és Pelsőreviscse, Ubrezs, Kiszalacska, Ókemencze, Oroszkomorócz és Kereknye községekben 1—1 drb., Hornyán 2 drb. végül Ungváron 1 drb. szarvasmarha. A sertésvósz fellépett Ptruksán és Ba csáván szórványosan. A jelentéseket a közigazgatási bizottság tudomásul vette. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter arról értesíti a bizottságot, bogy a csap—ungvári vonalnak elsőrangusitásával kapcsolatosan Ungvár állomás oly mérvű kibővítést fog nyerni, hogy ott a forgalom akadálytalanul és késedelem nélkül lebonyolítható lesz. Ennélfogva s mivel Ungvár város nem oly nagy kiterjedésű, hogy indokolt volna ott egy második elszámoló helyet létesíteni, a zugótolep pedig jelenlegi berendezése mellett teljesen kielégíti az ott kocsirako- mányu árukat föladó és átvevő ipartelepek és más felek igényeit, ennélfogva a zugótelepen egy külön elszámolási hely nem létesíthető. A kassai m. kir. tpósta- és távirdaigazgatóság a Dobóruszka és Szűrte között naponkint egyszer közlekedő gyalogjáratnak egyfogatu kocsi küldünczjárattá leendő átalakítását megtagadta. A vármegye alispánjának azon határozatát, mely- lyel Schönberger Lipót benetinei községi biró ellen a fegyelmi eljárás elrendeltetett, s a nevezett biró állásától felfüggesztetett, — a közigazgatási bizottság indokainál helybenhagyta. Hazafias szellem fejlődése. Tény ami tény, azt kétségbe vonni nem fogja e föld kerekségén senkisem, hogy szabadságunk bajnal- hasadtával, önállóságunk visszanyerésével, bókóink lehullásával, önérzetünk felébredésével egy jobb és hála- datosabb jövő felé irányítottuk lépteinket. Az uj era friss, életerős pezsgésbe terelte a nemzet évek bosszú során át elzsibbasztott erejét. Mint a szunnyadozásából felriasztott madár, egy ideig tétovázva keresi a menekülés útját; úgy a nemzet jobbjai is, a majdnem 20 évig tartott önkónytelen tétlenségre kárhoztatott, ősi jogaitól megfosztott mély politikai álomba szorított nemzet is, ébredésének első éveiben óvatosan, körültekintéssel, friss életerővel telten fogott hozzá a nagy államépület felépítéséhez. E bevezetéssel, mely históriai tény ugyan, nem szándékom históriát csinálni. Ismeretes ez mindenki előtt, kinek alkalma volt az ujjáalkotás egyes fázisait figyelemmel kisórni. Csak azt akarom kiemelni, hogy első percztől fogva a hatalom tényezői azon fáradoztak, hogy a magyar nemzet nyelvének mindenütt érvényt szerezzen és hogy e nemzet hegemóniája minden tényében manifesztálódjék. Talán túlságos óvatossággal, határtalan körültekintéssel egyengették az utat és fáradozásaiban nagyon támogatták a megyék, városok, felekezetek. Versenyre keltek egymással, hévvel és igyekeztek e drága kincset magasabb nivóra emelni és terjedésével a magyar állameszmét biztosíttatni, meggyökeresittetni. A magyar nyelv köteles taníttatása az iskolákban, kivált az óvodákban és elemi iskolákban és így tovább a többi iskolák összes vonalain, e nagy és szép eszmének diadalát elősegítette és a nemzetiségek lakta vidékein is a magyar nyelv lassan-lassan nagyobb tért foglalt el és bizton remélhető, hogy ezek megmagyarosi- tása nem maradhat el, hogyha az illető tényezők, a felügyelettel megbízottak kötelességük teljesítésének tudatában vannak, amihez kétség nem férhet. A vármegyékben — majdnem mindegyikében — alakult „irodalmi egyesületek“ mindenütt más-más elnevezéssel nagyban hozzájárultak a magyar állameszme felépítésén és ezek főoszlopok gyanánt állanak és folytatják tevékenységüket. Minálunk — Ung vármegyében — „A közművelődési egyesület“ vállalta magára e hazafias feladatot; kisebb keretben ugyan, de hazafias czélból indult meg „Az Erzsébet leánykor“ is.
