Ung, 1904. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1904-04-10 / 15. szám
15. szám. TT ÜST <3a) 1 községi tanítónak .................... 340 K (10 községi tanító fizetése, mivel ezen iskolák az 1893. 20. t.-cz. keletkezése előtti időben szervez- tettek, az iskolai költségvetés keretében van biztosítva). b) 25 róm. kath tanítónak .... 6.662 K c) 93 gör. kath. tanítónak .... 37.983 K d) 19 ev. ref. tanítónak . . . , . 5.907 K Államsegélye van tehát 138 tanítónak és ez öszszesen : 50.892 K-t tesz ki. A 138 tanítói állomás közül 1-nek az összjava- dalma 600, a többié mind 800 K. Ezek szerint egy-egy állomásra átlag esik: a) a községi iskoláknál .................... 340 — K b) a róm. kath. iskoláknál .... 266'48 K c) a gör. kath. iskoláknál .... 408 42 K d) az ev. ref. iskoláknál ....................310 89 K Az összes iskolákat tekintve az átlagos államsegély 368'78 K Az államsegély összegére nézve, miután a 120 koronán felüli államsegély az államnak nagyobb beavatkozási jogot is biztosit, a megoszlás a következő : a) 120 koronánál kevesebb államsegélye van : 5 róm. kath., 2 gör. kath., 3 ev. ref., összesen: 10 iskolának ; b) 120 koronánál nagyobb államsegélye van: 1 községi, 20 róm. kath., 91 gör. kath., 16 ev. ref, ösz- szesen : 128 iskolának. A tanítók ötödéves kői pótléka (I. és II.) mindenütt biztosítva van, e cziinen a következő államsegély van engedélyezve: 1 községi tanítónak.............................. 100 K 21 róm. kath tanítónak......................... 2044 K 78 gör. kath. tanítónak ........................ 7800 K 21 ev. ref. tanítónak ..................................2100 K összesen: 12044 K A tanítói fizetésekhez tehát összesen 62936 korona államsegély vétetett az 1902—3. tanévben igénybe. A tanítók lakása vagy lakpénze az egész vonalon biztosítva van. Az 1893. évi XVI. t.-cz. 13. §-a alapján, illetve államellenes irány követése miatt egy tanító ellen sem volt eljárás indítva. V. A kisdedóvásról szóló 1891. évi XV. t. ez. végrehajtása koréból. Az óvókötelesek a tankötelesekkel egyidejűleg írattak össze. Az eredmény a következő: óvóköteles volt: 6364 fiú, 6424 leány, összesen: 12778. Az összeírás szorint gondozottnak volt tekinthető 195(5 fiú, 1936 leány, összesen: 3892 gyermek. Ellenben minden családi gondozás hiányában óvóköteles volt: 4398 fiú, 4486 leány, összesen: 8884 kisded. Óvóintézet a vármegye 15 községében volt és pedig 14-ben 19 óvoda, 1-ben 1 állandó menedékház. A 19 óvodába járt: 647 fiú, 815 leány, összesen: 1462 kisded. Uj óvoda 1903. folyamán kettő keletkezett. Ungvári a Gizellaház mellett, ez 1903. folyamán meg is nyílt és Lyután, de ez az építkezés késedelme folytán csak 1904. elején nyílhatott meg. Jelleg szerint a 19 óvoda következőképen oszlik meg: állami 13, községi 2, r. kath. 4, összesen: 19. Az óvónők egytől-egyig képesítve voltak, a raagyarnyelvet mind anyanyelvi képességgel bírják és a 19 óvónő közül 17 világi nő, 2 apácza. Az óvónők melleit 19 segítő dajka volt alkalmazva, kik szintén mindnyájan bírták a magyar nyelvet. Rendelkezésre állott 19 foglalkozási, 8 játszóterem, 14 külső játéktér, 11 kert, 3 másféle helyiség. Az állandó menedékházba 42 kisded járt, 16 fiú és 26 leány. Az intézet magán jellegű. A vezetőnő képesítve volt, a magyar nyelvet teljesen bírja, világi nő s mellette egy dajka segédkezett. Rendelkezésére állott egy terem és egy játékhely. Az óvókötelezettség érvényre emelése iránt külön intézkedés nem történt, erre nem is volt szükség, mert a nép küldené szívósén gyermekeit az óvodába, csak volna annyi óvodánk, a mennyit benépesíthetnénk. Az állandó 1 havi szünet mindenütt január hó folyamán tartatott meg. Járvány miatt 6—6 hétre bezárva volt 2 óvoda. Az óvodák felszerelése általában tűrhető, itt-ott vannak ugyan még hiányok, de ezek könnyen pótolhatók, azonban elhelyezésük nem mindenütt vau megfelelően biztosítva. — Az ungvári két községi óvoda czélszerütlen helyiségekkel bir, de mindkettő 1904-ben államosítva lesz és uj helyiségeket nyer. — A szob- ránczi áll. óvoda rossz bérhelyiségéből az uj, szép épületbe költözött. A nagy-kaposi és dubrinicsi áll. óvodák szintén rossz, czélszerütlen helyiségekben vannak, de ezeknél egyelőre nehéz segíteni s máskép, mint egészen uj építkezés által, nem is lehet. Ungmegye területén közel 100 olyan község van, hol 40-en felül van az óvókötelesek száma s igy óvó intézet (óvoda, állandó vagy nyári menedékház) felállítására szükség volna, ámde a törvény által megjelölt adóalap, melynek alapján a kötelezettséget meg lehetne állapítani, nem üti meg a mértéket. Községeink tudvalévőén olyan szegények, hogy még nyári menedékházak szervezésére sem kötelezhetők s mindaddig, mig az adóalap lesz az irányadó, e tekintetben sikert a törvény alapján nem is fogunk felmutathatni. Az óvóintézetek felállításának kötelezettségét az óvókötelesek számától kellene függővé tenni. Az állam jelenleg 13 intézetet tart fenn, javaslatot tettem O Nagyméltóságának, hogy legalább a nagyobb, népesebb községekben legyenek óvodák szervezhetők. Van remény arra, hogy több állami iskolával biró község állami óvodát is nyer, hogy ez amannak előkészítse a gyermekeket s azt hazafias munkájában támogassa, mert elvitázhatatlan tény, hogy az óvodák nemcsak a gyermekvédelemnek erős tényezői, hanem a magyar nyelv terjesztésének igen hatalmas eszközei és ha a magyar nyelvhatárt szélesbiteni akarjuk, első sorban óvóintézeteket kell szerveznünk, mert ezekben 3 év alatt a saját anyanyelvűket is még alig beszélő kisdedek úgy elsajátítják a magyar nyelvet, mintha anyanyelvűk volna. (Vége köv.) Burgonya-termelés. Annyi félessége van már ennek az igen hasznos és igazán nélkülüzhetlen terménynek, hogy a gazda zavarban van, mikor vetni akarja, hogy melyiknek is adjon hát előnyt a másik felett. A német birodalom az, amelyik a fajták előállításában elviszi a pálmát előlünk, és az összes európai államok elől, hiszen olt találjuk a sok kísérletező gondolkodó gazdát, akik ha valamijük hiányzik, reá parancsolnak a természetre és addig vajudtatják kísérletezéseik által, mig a kívánt termény elő áll. Ami a burgonya féleségek termelését illeti, ők azért kísérleteztek olyan sokat és behatóan, mert nekik van a kontinensen a legnagyobb gazdasági szeszgyártásuk. Hamar belátták, hogy egyrészt a földbirtok feljavítása szoros összefüggésben van a szeszgyári hulladékok értékesítésével, másrészt pedig maholnap mint motorhajtó fütőj anyag a szesz előbb-utóbb minden más ilyen fütő anyagot ki fog szorítani. Csak el kell olvasni Malkomes Jeromos báró nemrég megjelent szeszgyártási munkáját és látni fogjuk, mit tesz a német állam ezen végtelen fontos ipar fellendítésére. Azért foglalkozom ilyen terjengősen a szeszgyártással, mert annak előállítása minden esetre egy nagy inpulzust adott a burgonyatermelőknek, mert a legtöbb szesz úgy a kültöldön mint nálunk, burgonyából lesz főzve, tehát foglalkozzunk először ezen burgonya féleségekkel. A német országi szesztermelők egyesülete 1901- ben kérdő iveket bocsájtott ki a szeszgyárosokhoz, felvilágosítást kérve az iránt, hogy minő tapasztalatokat tettek a burgonya termesztés, és a termesztett burgonya féleségek feldolgozása terén. A beérkezett válaszokat Eckenbrecher dr. dolgozta fel és az eredmények a most megjelent „Maczker dr. Delbrück dr.“-féle „Handbuch der Spiritus fabrieation‘-ban közöltettek. Azon kérdésre, hogy mely burgonya féleségek váltak be legjobban mint szeszgyári burgonyák 1147 felelet érkezett be, és mint a szeszgyártásra legalkalmasabbnak talált burgonya féleségek a következők jeleztettek : Professor Maercker . . 256 esetben. 22 3 százalék. Daber-féle ...................157 „ 13‘7 Richter-féle Imperátor .92 „ 8 0 Silezia .............................79 „ 6 9 Deutscher Reichskanzler . 69 „ 6 0 „ Athene................................58 „ 5 0 „ Professor Wohltmann . 52 „ 4’5 „ Haunibál................................51 „ 4.4 „ Sárga Rózsa...........................41 „ 36 „ Max E.vth ..................30 „ 3 4 A többi féleségek kevésbbó váltak be mint a fentebb felsoroltak. Ebből látható, hogy minden néven nevezendő értékesítésre a burgonyának az illető körök ott elébb kísérletezések utján megállapítják, hogy melyik féleség válik nekik a kitűzött czélra legjobban ineg- felelőleg be. Ugyanekkor tétettek kísérletek arra nézve, melyik féleség főzhető legjobban szét. Melyik erjed a követelményeknek megfelelőleg leghamarabb, szóval minden fázisára a szeszfőzésnek egy-egy kísérlettel számolnak be. Csak azt akartam ezen itt elősoroltakkal beigazolni. milyen üdvös volna, ha hazánkban talán épen a gazdasági egyesületek saját megyéjük területén próbatermeléseket vitetnének az illető gazdákkal keresztül; az igy nyert adatok megfizethetlen tájékoztatóknak bizonyulnának be, ha például az összes adatok a magyar óvári növény-termelési tanár ur által s subszummálva lennének és minden megye tudná, hogy az ő talaj- viszonyainak legmegfelelőbb féleség étkezési, takarmányozási, szeszfőzési és keményítő gyártási czélra a a kimutatásban szereplő burgonya, mert már itt nem légből kapott állítás, hanem lelkiösmeretesen keresztül vitt kísérlettel állanánk szemben. Nem hagyhatom megemlítés nélkül, hogy itt, a hozzánk szomszédos vármegye (Szabolcs) kisvárdai járásában fekvő Kanyár község az ottani tapasztalt gazdatiszt kezdeményezésé re egy igen megszívlelendő dolgot végez már vagy 8 éve. Nevezetesen a község határát 2 féle talaj képezi. Vagy szólhordásos futó homokhegyek, vagy pedig a lehető legvadabb viz alul mostanában megszabadított turfa. Az említett kétféle talajnemnek egy olyan terményt kelletett keresni, a melyik haszonnal termelhető és ezt megtalálta úgy az uradalom mint a községi valóságos áldásaképen az előbb említett gazdatiszt a „Hortenzia“ krumpliban. Mert a jól trágyázott homokban 80 minázsa árra átlagot, a szintén jól trágyázott túrfán pedig 110 mázsa termés! mutat ezen áldott féleség, katasztrális holdanként. A határban fekvő kékesei szeszgyár mmázsán- ként 2 korona 20 fillért ad a burgonyáért, igy a kanyári gazdák kitűnő üzleteket csinálnak a Hortenzia burgonya termeléssel. Bár megyénk területén lehetne egy nagyobb kísérleti termelést keresztül vinni, hogy tudnánk melyik féleség válik be nekünk legjobban. Kaffka Béla, g. e. titkár. 3. oldal. KÖZGAZDASÁG. A triesti ált. biztosító társaság (Assicurazioni Generáli) f. é. márczius hó 18-án tartott 72-ik közgyűlésén terjesztettek be az 19«'3. év mérlegek. Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1903. deczem- ber 31-én érvényben volt életbiztosítási tőkeösszegek 656,787 581 korona és ill fillért tettek ki és az évi folyamán bevett dijak 28,731.705 korona 08 fillérre rúgtak. Az életbiztosítási osztály dijtartaléka 14,002.386 koro a 03 fillérrel 174,192.235 korona 16 fillérre emelkedett. A tüzbiztositási ágban, beleértve a betöréses-'opás elleni és tükör-üvegbizfositást a díjbevétel 12,9rt9,614.539 korona biztosítási összeg után 21.276.94.» korona 70 fillér volt, miből 8,716.810 korona 37 fillér viszont biztosításra fordittatott úgy, hogy a tiszta díjbevétel 12,560.135 korona 33 fillérre rúgott, mely összegből 8,669.907 korona 26 fillér mint díjtartalék minden tehertől menten jövő évre vitetett át. A jövő években esedékessé váló dij kötelezvények összege 8 >, 523 237 korona 41 fillér. A szállítmánybiztosítási ágban a díjbevétel kitett 3,720.91 i korona 60 fillért, mely a viszontbiztosítások levonása után 1,161.348 korona 49 fillérre rúgott. Károkért a társaság 1903-ban 26.668.093 korona 31 fillért folyósított. Ehhez hozzáadva az előbbi években teljesitett kárfizetéseket a társaság alapítása óta károk fejében 768,682.165 korona és 95 fillérnyi igen tekintélyes összeget fizetett ki. A nyere'ég tartalékok közül, melyek összesen 23,505.036 korona 96 fillérre rúgnak, különösen kiemelendők : az alapszabály szerinti nyereségtartalék, mely 5,250.000 koronát tesz ki, az értékpapírok árfolyamingadozására alakított tartalék, mely a 3,729.b24 korona 17 fillér külön tartalékkal együtt 16,778.952 korona 01 fillérre eme'kedett, továbbá felemlítendő a 160,000 koronára iugó kétes követelések tartaléka és a 378,042 korona 47 fillérnyi ingatlan tartalék. Ezeken kívül fennáll még egy 933.042 korona 47 fillért kivető külön alap, melynek az a rendeltetése, hogy az életbiztosítási osztályban a kamatláb esetleges csökkenését kiegyenlítse. A társaság összes tartalékjai és alapjai, melyek első rangú értékekben vannak elhelyezve, az idei átutalások folytán 208.632.918 korona 73 fillérről 22?,329.923 korona 25 fillérre emelkedtek, melyek következőképen vannak elhelyezve : 1. Ingatlanok és jelzálog követelések __.35,297.680 korona 66 fillér 2. Étetbiztositási kötvényekre adott kölcsönök ............................................ 19,464 611 » 25 » 3. Letéteményezett értékpapírokra adott kölcsönök ............................................... 723,807 » 13 » 4. Értékpapírok........................................ ...157,83 1.474 » 11 > 5. Tárczaváltók ................................... ... 1008.628 > 72 » 6. A részvényesek biztosított adóslevelei 7,350.(lOO » — » 7. Bankoknál levő rendelkezésre álló követelések, készpénz és az intézet követelései, a hitelezők követeléseinek levonásával ......... 5,651.691 » 38 » összesen ...227,329.*23 korona 25 fillér Ezen értékekből 4 millió korona magyar értékekre esik. Első Leánykiházasitó Egylet m. sz. Schwarz Ármint elnöklésével tariatott meg folyo évi márczius 25-én ezen in tézet negyvennegyeiik közgyűlése. Az 19n3-iki kezelési évre vonatkozó jelentés és zárszámadás a felmentvény megadása mellett egyhangúlag tudomásul vétetnek. A jelentésben és mérlegben a következő figyelemre méltó adatok találhatók : Nászjutaték és visszafizetések czimén 859.513 korona 29 fillér lett kifizetve, ezek között 95 árva jutalékrész 59 550 koronával. Az uj beiratkozások 14,854 jutalékrészt, 3017 jutalékrésszel többet eredményeztek mint az előző évben. Dijakban 2,507.610 korona 49 fidér vételeztetett be, ami 221,754 kor 56 fillérnyi emelk dést jelent. A kamat és berjövedelem 413.120 kor. 52 fillér, tehát 40 727 kor. 42 fillérrel több volt, mint az előző 1902. évben. A díjtartalék 1,202.482 kor. 99 fillérrel növeltetelt és most már 9,334.174 kor. 85 fillérrel emelkedett. A nászjutalék felemelési és a külön tartalékra 116.206 kor. 20 fillér esik, melyek most már 708.774 korona 60 fillérrel ren delkeznek. A múlt esztendőben létesített árfolyam különbözeti tartalékhoz 15,000 korona csatoltatott, mely ezzel 65,000 koronára rúg. A hivatalnoki nyugdíjalap javára 5000 korona megszavazialik. mely nyugdíjalap immár 140,483 kor. 02 fillérnyi összeget ért el. A mérleg végösszege gyanánt 10,520.392 kor. 67 fillér mutatkozik, mely végösszeg takarékbetétekben, állampapírokban és egyéhb elsőrendű értékpapírokban, valamint kiváló saját épületekben fedezetét leli. A jegyzőkönyv hitelesítésével Blazek I. Antal és Lobi Izidor urak bízattak m g. A felügyelő-bizottságba újra: Dr. Alexander Bernát, dr. Simonyi Zsigmo :d, Héger, József Wertheimer Albert és Seifensieder József urak választattak meg. Miután a közgyűlés dr. Murányi Ernő tag indítványára Schwarz Ármin elnöknek, az ö^igazgatóságnak és Kohl Arnold vezérigazgatónak egyhangúlag köszönetét és elismerést szavazott, a közgyűlés véget ért. A ,.D‘ osztálynak folyó évi márc/.ius 21-én megejtett Vili. kisor.- olása alkalmából az alábbi alapkönyvszámok sorsoltattak ki, minek folytán a nevezett tagoknak egy-egy i00.) koronára szóló díjmentes nyereménykötvény kiszolgáltatott. 1839. alapkönyvszám Spitz Fülöpné Budapest, 69113. alapkönyvszám Herschkovies Gyula Budapest, 1020. alapkönyvszám Schweiger Lajos Kunfélegvháza. 4245. alapkönyvszám Tuna Adolf Zombor, 52Í9. alapkönyvszám Levy Raf. Ábrahám Zenica, 6709. alapkönyvszám Seres Imre Sarkad, 59790. alapkönyvszám dr. Spitzer Adolf Erdevik, 70343. alapkönyvszám Czégeni József Kolozsvár. 557 E t ■ ......... ■ ■ —" ' ■■ KÜLÖNFÉLÉK. * Áthelyezés. Gulovics Tivadart, az eperjesi kir. kát főgimnázium tanárát, a vallás és közokt. miniszter Ungvárra a kir. kát. főgimn. helyezte át. * Aranymisés nagyprépost, A munkácsi egyházmegyének a folyó évben fényes és kiváló ünnep jutott osztályrészül. E hó 17-én fogja ünnepelni ugyanis a kegyeletes szivü Jakovics János nagyprépost, pápai prelatus 50 éves papi jubileumát. * Halálozás. Súlyos csapás érte Komka Vilmos helybeli rk. segédlelkészt, édesatyjának: Komka Béla ny. 48—49-iki tüzér, s volt közjegyzőnek e hó 2-án történt elhunytával. A megboldogult temetése e hó 3-án ment végbe nagy részvét mellett Munkácson. Béke hamvaira! * Uj virilisták a városnál. A városi uj szervezési szabályrendelet értelmében a képviselőtestületi tagok száma 112-ről 136-ra emelkedett. A megemelt taglétszám fele a város legtöbb adótfizetőiből töltendő be, sőt a virilisták névjegyzékének kiegészítésére e hó 8-án tartott ülést az arra hivatott bizottság, amikor is a virilisták közé uj rendes tagokul a következők vétettek fel: özv. Kelen Gusztávné, Lám Gyula, Darvas Adolf, Reinitz József, özv. Gazdagh Elemérnó, Volosin Ágost, özv. Telendy Antalné, Sternlicht Cecilia, ifj. Gébé Andor, Szrulyovics Jakab. dr. Hackel Sándor, Fiala Ferenczné. * Jótékony adomány. A benetinei tüzkárosul- tak részére a „Jó szív“ egyesület 400 korona segélyt adomán’'-'
