Ung, 1904. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1904-01-10 / 2. szám

2. oldal.

“CT 2>T O2. szám

6, a franczia nyelvből a III. o. tananyagból egészen megvizsgálandó. A felvételi vizsgálat eme nehézségei még inkább fokozódnak, ha a polgári iskola IV. osztályából a középiskola V. osztályába lép át valaki. Ha pedig a polg. isk. V. vagy VI. osztályából, feljebb akkor szinte egészen teljes vizsgálatokat kellene kiállani.

íme, tisztelt helybeli szülők, akiknek aggályos gondjaira, hogy t. i. a fiaikkal a reáliskolai IV. osztály elvégzése után nem tudnak mit csinálni, — oly hangosan és oly gyakran hivatkoznak az átalakítás hirdetői : lássátok, hogy mi lesz majd gyermekekkel akkor, ha a reáliskola helyett a polgári iskola fog létezni.

Arra az egész országban nem volt példa, hogy egy középiskolát alacsonyabb fokúvá alakítottak volna át. Ellenkezőleg: p o. Beregszász, Balassa-Gyarmat a polgári iskoláját, nagy, igen nagy áldozattal, (Beregszász évi 12.000 koronát fizet,) és még nagyobb utánjárással középiskolává alakíttatta át.

A négy osztályú polgári iskolából tehát akár a gimnáziumba, akár a reáliskolába való átlépés, — főleg ha a felvételi és kiegészitő, vizsgálatot törvényes szigorúsággal tartják, — szinte lehetetlen. Hát akkor mit csináljon az a helybeli ifjú, aki itt majdan a polg. isk. 1—2, vagy mondjuk a 4. osztályát is elvégezte? Talán menjen földműves iskolába — Gömörbe, vagy még távolabbra? Vagy keresk. iskolába idegen helyre? De azt a reálisk. elvégzése után is megteheti, amint néhány tanulónk meg is tette. Ipartanfolyamra helyben is mehetnének az ifjaink. Itt a helybeli kitűnő agyagipari szakiskola. De hát mentek-é eddig oda helybeli tanulók? Alig-alig! És váljon miért mennének, ha polg. iskola lenne a reáliskola helyett? Talán azért, hogy másnak nem mehetnének? Hát éppen ez az a le'kiismeretbeli dolog, amit nem tudok elégszer megismételni, hogy t. i. egy meglévő és helytálló magasabb fokozatú intézetnek rovására alakittassék egy oly intézet, mely a szülőket dilemma, alig megoldható dilemma elé vinné !

De valaki azt vetheti ellen, hogy nem 4, de 6 osztályú polgári iskoláról, vagy 4 osztályúról ugyan, de felső kereskedelmi iskolával föliben lehet szó. A felső keresk.-ről már kifejtettem, hogy azt 4 osztályú reálfölé is oda lehet helyezni, (aminthogy, adván érettségit, jobban is illik az oda, mint a polg. fölé.) De a polgári iskolával kapcsolatos felső keresked. iskoláról Ungvárt, azt hiszem, hogy nem is lehet immár szó. Mert a magas közokt. kormány a városi képviselet kérelmére csak nem régiben kelt rendeletében kijelentette, hogy polgári iskolával kapcsolatos keresk. iskolát nem állít fel, egyrészről, mert erre fedezettel nem rendelkezik, másrészről: a létező enemü intézetek ellátják a szükségletet s újabb ilyetén alkotás országos szempontokból nem indokolt. Aligha változtatja meg eme álláspontját a magas közokt. kormány a város újabb felterjesztésére sem. Sőt az indokolásból az is következik, hogy keresk. tagozatot a reáliskola fölé sem fog engedélyezni. (Éppen azért csak a kifejlesztés vagy másodsorban az állami gimnáziummá való átalakítás lehet a város igazi érdeke.) Nos, még a 6 osztályú polg. iskolával még le nem tárgyaltunk!

. . . Nem is fogunk. Mert ilyen nem fog bekövetkezhetni. Erre elég a legilletékesebb tényezőnek: a magas közokt. Minisztériumnak csak pár hó előtt 34.663. sz. a. kiadott eme, szinte elvi jelentőségű, igen fontos rendelete:

„Az érdekelt szülők és tanulók mindsürübben fordulnak a minisztériumhoz azon panaszaikkal, hogy a polgári iskola V—VI. osztályairól szerzett bizonyítványokat a közpályán kellően nem érvényesíthetik. Nehogy a szükséges figyelmeztetés elmulasztásának látszata forogjon fenn: felhívja a minister a tanfelügyelők utján az iskolaigazgatókat, hogy az V. és VI. osztályokba felvételre jelentkezők szüleit idejekorán világosítsák fel aziránt, mikép a polg. iskola V—VI. osztályának elvégzése nem ad oly képesítést, amelyek a tisztviselői állások elnyerésénél kellően érvényesíthetnének s ez a jövőre sem lesz megvalósítható. Az igazgatók szigorú kötelességévé teszik ezen rendelet foganatosítását azzal a hozzáadással, hogy az V.—VI. osztályra jelentkező tanulók szülei tartoznak írásbeli nyilatkozatot adni arról, hogy kellően figyelmeztetve lettek és ezen nyilatkozatokat az iskolaigazgató szeptember 15-ig a tanfelügyelőhöz köteles beterjeszteni.

(Tehát a szülők írásbeli nyitatkozatáról is van szó.)

De lássuk csak, mit szól a polgári iskolához a minősítési törvény? (Az, amelyről a 35.668—1903. sz. a. ministeri rendelet azt hirdeti, hogy nem fogják megváltoztatni!) A polg. iskolákról a minősítési törvény csupán e helyeken emlékezik meg: 1. a 6. §. 4. bekezdésében, mely szerint a polg. iskola 6 osztályát végzett tanuló jegyzői vizsgálatra bocsátható. De ez a jogosítás ma már nem érvényes, mert a közig, tanfolyamra csak a középisk. 8 osztályát végzett tanuló bocsátható; 2. a 18. §. 2. bekezdése, mely szerint a polg. iskolai 4 osztálynak jó sikerrel való bevégzése után fogyasztási adószedő, ellenőr és tiszt, sótárnok, ellenőr, mázsatiszt, almázsatiszt és hivataltiszt lehet az illető; (de hogy mindezeknél a középisk. 4 osztályt végzett ifjaknak előnyt nyújtanak, azt a tapasztalás igazolja); 3. a 19 §. 2., 3. és 4. pontjában, mely szerint a polg. iskola 4. osztályát végzett tanuló segédhivataloknál alkalmazható; de már dohánygyári, dohánybeváltási és lottoigazgatósági tisztviselőknél középiskolai, vagy ezzel egyenrangú keresk. iskola bevégzése kívántatik és csak kivételesen vehetők fel egyének a polg. iskolai 6 osztálylyal. (A tapasztalás kimutatja, hogy ily kivételek: nagyon is gyér kivételek! Még az iskolai tanulás folytatólagosságban is, azon intézetekben is, ahova a polg.

isk. 4 osztály elvégzése is jogosít, (p. o. katonai had- apród-iskolák) mindig a középiskolai 4. osztályt végzett növendékeknek adnak előnyt. Arról nem is beszélve : kik állják meg ott a sarat.) 4. a 20. §. 3. bekezdése, mely szerint fogházíelügyelő lehet a polg isk. 4 osztályt végzett tanuló. (Persze: nem egyszerre!) 5- a 22. §. 2. pontja, mely szerint a zálogházi alsóbb tisztviselőknél elég. a polg. isk. 4 osztály szabályszerű végzése . . .

Tehát a tisztviselői minősítő törvény szerint a polg. iskolai 6 osztályt elvégzett ifjú — de csak kivételképpen — lehet dohányjövedéki és lottoigazgatósági tisztviselő és semmi más! A polg. isk. 4 osztályt végzetteknél a fogyasztási és sóhivatali tisztség a legnagyobb, de ahhoz meg jó előmenetel szükséges. Lehet azután a polg. isk. 4 osztályt végzett tanuló segédhivatali tisztviselő (a napidijasságon kezdve végül — fogházfelügyelő. Több más semmi nem lehet. De hiszen annyi az eszkimó és oly kevés a fóka ! Nemcsak a polg. iskolai 4 osztályt végzétt eszkimók vannak sokan, de a középiskolai 4 osztályt, sőt az érettségi vizsgálatot is kiállott szegény eszkimók, kik kapva-kapnak sokszor jogi 1—2 alapvizsgálattal is! egy-eg.y napidijjasságon ....

Do kérdem : aki e szomorú tényeket megírja, váljon az ellensége-é a polgári iskolának ? Nem ! Az egyszerűen az igazság barátja, ki csak olyat állít, ami való és barátja az iskoláknak és a szülőknek is; mert minden támadás és személyeskedés bekövetkezésének is szeméb enézve, óvja őket a dillemmától és a keserű csalódástól. Mert hiába, tény, hogy a polg. iskola elvégzése kenyérkeresetet alig, mondjuk : nem is ad ez idő szerint.

Kétségtelen dolog a polgári iskolával szemben, hogy 1. a közokt. ministerium a polg. iskolák 5. és 6. osztályának kultiválását éppen az érdekelt szülők és tanulók érdekében egyáltalában nem kívánja; 2 hogy 1899. évi uov. 14-én 85.552. sz. a. rendeletet adott ki, hogy „előfordult visszaélés jövőben való meggátlása czéljából a /có’ze'p-iskolákban a beiratásoknál oly tanulókkal szemben, kik polg. isk bizonyítvánnyal jelentkeznek a felvételre, szigorúan meg kell követelni mindazon bizonyítványok bemutatását, melyekből a jelentkező addigi tanulmányainak menete hitelesen megállapítható. Ha ezekből a bizonyítványokból az tűnik ki, hogy az illető tanuló a polgári iskolát csak a középiskolában felmerült nehézségek megkerülése végett használta fel, meg kell tagadni a felvételt, áltálában pedig a polgári iskolából középiskolába átlépő tanulók felvételénél különös óvatossággal és pontossággal kell eljárni; 3. a 6 osztályú polgári iskola kenyér kereső pályát nem nyújt a növendékeinek, mert a középisk. érettségi bizonyítvány mindenütt háttérbe szőrit jak őket. (Fájdalom, a fentebbi 35.688—1903. sz. a. rendelet a bizonysága, hogy ez a jövőben is igy lesz';) 4. a 4 osztályú polgári iskola alig képesít csak valamire is; 5. a polg. iskolából a középiskolába az átlépés igen költséges, igen nehéz, szinte — ieheíetlen!

Tessék tehát, ez Ungvárt a holyzet'’igazi képe : 1. polgári iskolával kapcsolatos felső keresk. iskolát a közokt. kormány Ungvárnak államköltségen nem ad ; 2. arról szó sem lehet, hoo-v 6 osztályú polg. iskolát állítanának a reáliskola helvett; 3. 4 osztályú polgári iskola a reál helyett nem csupán még csak „cse- berből-vederbe" esés sem volna, de a városnak és szülőknek határozott kára és vesztesége lenne; 4. a 6 osztályú polgári iskola sem adott kenyérkereseti pályát a végzett növendékeinek; a 4 osztályú még kevésbbé adhatna!

így állván a dolog: nézheti-e a város, a szülővilág és a közérdek behunyt szemmel azt a polgári iskolává való átalakítási akcziót? Tegye kezét mindenki szivére és úgy feleljen Aki Ungvár kulturális fejlődésének igaz barátja, annak, ha hatáskörébe esik, a meglévő kulturinézeteket kell támogatnia és fejlesztésén közremunkálkodnia, vagy ha ez nem esik hatáskörébe, hát akkor a reáliskolának békét hagyva és azt a maga sorsára bízva, attól függetlenül kell törekednie még más intézetek kiszorgalma- zására. Ez oly szép és nemes tér, hogy azon mindnyájan erős és tiszta magyar fajszeretettel, lángoló honszerelemmel és egymást igazi lelkesedéssel támogatva találkozhatunk.

De hát ez történt-e a reáliskolával szemben ?

Erre feleljen mindenkinek a — lelkiismerete!

Én pedig azzal zárom e hosszú és unalmas thérnát: „Dixi et salvavi animam meam!“

Most utólag értesültem, hogy a „Görög Katho- likus Szemle“ múlt heti számában a polgári iskolára vonatkozólag igen életrevaló eszmét említett meg. Azt t. i., hogy a helybeli tanitóképzőintézettel kapcsolatos előkészítő iskolát az egyházmegye és az állam fejlessze polgári iskolává. Felesleges hosszasan fejtegetni, hogy ez volna a leggyorsabb és legczélszerübb megoldás. így a város hozzájutna a polgári iskolához, az államsegitség a köz, az általánosabb jelleget is kidomborítaná, a tanítóképzőnek volna intézete, ahonnan jóravaló elemet sorozhatna magának és a szegény, elhagyatott nép is hozzájutna gyermekei olcsó iskoláztatásához. „ i

Dortsak Gyula

az ungvári áll. reáliskola igazgatója.

Sok a jóból.

Már múlt évi február hó 19-én az „Ung" 5-ik számában „Kulturharcz* czimmel jelent meg tőlem egy czikk, melyben városunk kulturális intézményeivel tüzetesebben foglalkozva, rámutattam azon kétségbe nem vonható igazságra, hogy uem csak az állam, de minden városnak egyik és — pedig nézetem szerint —

főczélja legyen, kulturális intézményeinek szaporítása és fejlesztése, ez emeli a művelt világ sorába, ez az intelligencziájának igazi hévmérője.

Úgy hiszem, hogy felesleges lenne ezen állítást bővebben fejtegetnem, megérti azt mindenki kommentár nélkül is, hogy ha nem elfogult, vagy hogyha érteni nem akarja, vagy hogyha — plane — nincs az ilyenekhez szükséges érzéke.

Örömmel és lelkesedéssel kell tehát fogadnunk a képviselőtestület múlt hó 17-én hozott határozatát, hogy az alreáliskolának főreáliskolává való emelése végett ismételten feliratot intéz a közoktatásügyi miniszterhez.

Csakhogy az ilyen feliratok egyszerű felküldése, még ha a képviselők közbenjárásával történnék is, nem eredményezi a kívánt hatást. Miért is csatlakoznom kell Reismau Arnold dr. ur kifejtett véleményéhez, hogy memorandum alakjában egy a képviselők által vezetett küldöttség nyújtaná át és fejtené ki röviden kívánságát a minister előtt, de egyszersmind az államtitkárt és Halász Ferencz osztálytanácsost is felkeresnék, támogatásukat is kikérve

Nem theoria szólal fel bennem, hanem gyakorlati tapasztalás. Homonuán a polgári és kereskedelmi iskola csak néhány ügybuzgó férfiú lankadatlan buzgósága, fáradozása és pénzáldozatok árán létesülhetett. Küldöttség küldöttség után járt a miniszterekhez és államtitkárokhoz, a visszautasítástól sem riadtak vissza, a czél elérését tűzték ki czélul és siker is koronázta működésűket. A képviselőtestület ezen a gyűlésen még másnemű iskolát felállíttatásán és ezeknek felső helyen való kérelmezésével is foglalkozott és határozott is ily értelemben.

Nem érzem magam hivatva e határozatokat bírálat tárgyává tenni, szabadjon azonban röviden csak annyit megjegyeznem, hogy talán egyszerre sokat kívánunk a kulturális intézményekből, talán túlnagy a saltus !

Dr. Thoman Dávid.

Az elmúlt karácsony.

A szeretet eme kiváló ünnepe, közkórházunk szenvedő betegeinek az idén is sok vigaszt és örömet hozott.

Karácsony estéjén a „Karácsonyfa" ez idén is végig járt a kórszobákon s a felebaráti szeretet szent lángjával felekezeti külöbmség nélkül örömöt nyújtott azoknak, kik arra a legjobban reá szorulnak, — a szegény, és legtöbbnyire magukra maradt szenvedő betegeknek.

Nem számolnak hálára azon nemeskeblü felebarátaink, kik e magasztos ünnepet részint anyagi támogatásuk, részint fáradságot nem ismerő ügybuzgalmukkal létrehozták; tudom, hogy az igazi jó cselekedet megfelelő jutalmát a cselekvés tudatában kell hogy meglelje; mindazonáltal, mint ezen intézet igazgatója, tudtára kell hogy hozzam betegeink jóttevőivel, — hogy a megvigasztaltak hálatelt szívvel a jó Istenhez fordultak, kérve őt — hogy jóttevőit árassza el áldásával.

Az ünnepélyre gyűjtöttek és azt rendezték a kórházi irg. nővérek főnöknője és gondnoksága támogatásával : Durcsák Dezsőné, Fülöp Árpádné, Medreczky Istvánná, özv Weinreich Andrásné úrnők, valamint Szoták Mariska és Tabódy Berta urleányok, a kik gyűjtöttek összesen 309 korona 60 fillért.

A közkórházban felállított karácsonyfa költségeihez a következők voltak szívesek hozzá járulni:

Firczák Gyula 20.—. Bantlin Ágoston 20.—, gróf Sztáray Sándor 10.—, Kende Péter 10.—, Rabár Endre 10.—, gróf Török Józsefné 10 —-, Orosz Andrásné 5.—, Rónay Antalné 8.—, Benkő József 5.—, Hampel János 4.—, Lőrinczy 4.—, Microys Vilmosné 4—, Győrötskeyné 4.—, Bradács Gyuláné 4.—, Szey- fried 4.—, Szepessy 5.—, Hiersch Károlyné 4.—. Phili- povics Emma 4.—, Növendékpapok 4.10, Sziklaynó 6.—, Ujdonszentelt áldozárok 1.60, Fejér Manó 3.—, Jakovics János 2.—, Matyaezkó Teodor 2.—, Boross Bertalan 2.—, Horácius Pál 2.—, Csernyiczky Sán- dorné 6.—, Dr. Fibiger Sándor 2.—, Papp Jánosné 2.—, K. V. 2.—, Alapítványi kezelők 2.—, Jézus nevében 2.—, Dr. Mikita Sándor 2 —, Turjay János 2.—, Popovics Miklósné 2.—, Volosin Ágostonná 2.—, Rochlitz Nándorné 2.—, Papp Antal 2.—, Karczub Endre 2.—, Nagy Imréné 2.—, Nechrebeczkyné 2.—, Hacklerné 2.—, Dr. Rózsáné 2.—•, Révész Józsefné 2.—, Dr. Preusz Adolfné 2—, Hegyiné 2.—, Bartekné 2.—, Weinberger Salamon 2.—, Dubinszky Mihályné 2.—, Horváth Dezső 2.—, Fiala Ferencz 2.—, ifj. Gebe Andor 2.—, Langer Bódog 10.—, Schemal Félixné 2.—, Szmolniczkyné 1.—, Leuchtag Gyuláné 2.—, Székely 2.—, Dr. Brujmann Béláné 3.—, Dr. Keménynó 2 —, Telendy Mariska 2.—, Weinberger Henrikné 2.—, N. N. 2.—, Durcsákné 2.—, Szoták Mihályné 1.—, Szoták Margit 1.—, Kovács József 1.—, Pálffy Elza 1.—, Dr. Országné 1.—, Lázár Béla 1.—, Chira Emília 1.—, A. M. D. G. 1.—, Jankovics Mihály 1.—■, Duliskovics Elek 1.—, Nátolya Antalné 1.—, Darvas Adolfné 1.—, Laudon Istvánná 1.—, Laudon Laura 1.—, Nagy Imréné 1.—, Boross Sománé 1.—, Kova- lóczy Rezsőnó, Romanecz Mihályné 1.—, Polányi Imre 1.—, Kende István 1.—, Roth Hermann 1.—, Fried Zózsef 1.—, Cserőné 1.—, Fodor Bertalan 1.—, Ru- jákné 1.—, Demkó János 1.—, Mijóné 1.—, Rozgonyi Józsefné 1.—, Tapasztó Pálné 1.—, Grabovszkyné 1.—, Dr. Thomann 1.—, N. N. 1.—, N. N. 1.—, Dr. Kere- kesné 1.—, Farkas és Prokop 1.—, Szabó József 1.—, Lengyelné 1.40, Lám Sándor 1.40, N. N. —.20, N. N. —.20, Gelisz Miksa —.60, Landau —.40, Szojka Mihályné —.20, Samudovszky Györgyné —.40, Bajzát Károly —.10, Csebe Péter —.20, Puskás Bertalan —.10, Csafra Mihály —.20, Dobrovolszky —.20, Mer-