Ung, 1904. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)

1904-01-10 / 2. szám

XLI1. ÉVFOLYAM.

Ungvár, 1904, január 10.

Szerkesztőség* 1:

Vármegyeház-tér 1. szám.

Kiadóhivatal:

Székely és Illés könyvnyomdája.

A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részét illeti. Csak bérmentes levelek fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk kitől jön.

Kéziratok nem adatnak vissza.

VEGYES HETILAP.

Nyilttér soronkint 40 fillér.

Megjelenik minden vasárnap.

AZ LNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATAL

2. SZÁM.

Előfizetési feltételek :

Csak az „Ung“ lapra :

Egész évre . 8 kor. | Negyedévre 2 kor. Félévre ... 4 kor. | Egyes szám 20 fill.

,l!ng vármegye Hivatalos Lapjá£i-val együtt :

Egész évre 12 kor. Félévre. . 6 kor. Hirdetések

úgy az „Ung“, mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére, — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvnyomdájába küldendők.

OS KÖZLÖNYE.

„Ung vármegye Hivatalos Lapja“ az „Ung“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön.

A reáliskola mint a modern fejlődés iskolája.

ii.

Reáliskola, polgáriiskola.

Vájjon miért?

Azért, mert a polgári iskolából akár a gimnáziumba, akár a reáliskolába átlépni óhajtó tanuló köteles nemcsak a tantervi különbözetekből, hanem a tananyag különbözőiéből is íelvételi vizsgálatot kiál- lani. A tantervi különbözet azt jelenti, hogy az átlépőknek azon tantárgyakból, amiket a polg. iskolában mint rendes tárgyat egyáltalában nem tanultak, teljes vizsgálatot kell tenniök. A tananyagi különbözet pedig úgy értelmezendő, hogy minden tantárgyból, mely a polg. iskolában ugyan rendes tantárgy, de azt csekélyebb terjedelemben, összevontabban vagy hézagosán tanulták ; nevezetesen a magyar és német nyelvi és irodalmi szakból a középiskolákban tárgyalt összes olvasmányokból (ami igen sok és nehéz!) kiegészítő vizsgálatokat kell eszközölni. És itt az anyagi kérdés, a vizsgadij is latba esik. Mert ámbátor a tantervi különbözeti felvételi vizsgálat dija a középiskolákba való átlépésnél csak 20 korona; de mivel e dij csupán a tantervi különbözeti vizsgálat dija, a tananyagkülönbözeti (kiegészítő) vizsgálat pedig szintén külön vizsgálat, melyről ugyancsak jegyzőkönyv vétetik fel a feltett kérdések megrögzitésevei, és mert e kiegészítő vizsgalatot a legtöbb tantárgyból ki kell áliani, így tehát mindegyikért küiön-külön vizsgadij követelhető, hát ugyan: az a szegény tanuló, még ha el tudna is készülni rendkívüli megerőltetésekkel a felvételi vizsgálatokra, üol vehetné a rengeteg vizsgadijat! Mi ugyan ilyetén vizsgálatoknál csak a 20 korona dijat szedtük és szedjük. De az jegyzőkönyvileg bizonyított tény, hogy a kiegészítő tananyagi felvételi vizsgálatot is nem összesítve, de külön-küiön, minden osztály után külön teszik le az átlépők, éppen úgy, mint a tantervi felvételi vizsgalatot. Mivel pedig Kend- tartásunkban áll, hogy minden felvételi díjért 20 korona jár, mely dij a vizsgálat előtt fizetendő, tehat magyarázhatni azt, ha éppen egyesek akarjak, úgy is, hogy ahány vizsgálatot tesz az átlépő tanuló, annyiszor 20 koronát fizessen. És vájjon a vizsgalatra való előkészítés dijai talán nagyon csekélyek? Még, iia rendkívüli tantárgy gyanánt tanulja is a polg. iskolában a tanuló az illető tárgyakat, az is pénzbe kerül; ha magánúton, még többe; ha pedig vegére hagyja, a felvételi vizsgalat előtti időre, az oly tetemes ősz- szeg, melyet nem akárki képes megfizetni.

De hagyjuk az anyagi kérdést. Tartsunk csak a íelvételi vizsgálat érdemi részénél.

Aki polg. iskolából át akar lépni a gimnáziumba, annak először is felv. vizsgálatot kell tennie a latin nyelvből; aki a reálba akar átlépni, annak, ha a 2. vagy 3-ik osztályba óhajt menni, a német nyelvből, aki a IV. és a következő osztályokba, a német nyelven felül a íranczia nyelvből is. És ezzel talán készen lenne az illető? Dehogy lenne! Egész sereg tananyayi különbözeti (kiegészítő) vizsgálatot is keli tennie. (Czélszerü volna itt azt is felsorolni, hogy háuj' ilyetén vizsgálatot kellene a polg. iskolából a reáliskolába átlépőnek tennie; mert ebből világlanék csak ki igazában, mennyivel kevesebbet nyújt a polg. iskola mint a reál, tehát mennyire nem egyenlő jogositásu és jelentőségű a reáliskolával. De terem nincs oz összehasonlításra. Másrészt, ha a reált megszüntetnék, átlépés agy sem történhetnék. Tehát jobbára csak a gimnáziumba való átlépés nehézségeit sorolom fel. Abból úgyis, mivel a reáliskola a latin nyelv kivételével csaknem minden tárgyból többet nyújt mint a gimnázium, megérthetni, mennyivel könnyebb a reálból átlépni a gimuáziumba, mint a polgári iskolából!)

Aki a polg. iskola I. osztályából a gimnázium II. osztályába akar átlépni, a latin nyelvi I. o. teljes tananyagon kivül vizsgálatot áll ki:

1. a magyar nyelvből, még pedig a nyelvtanból, mert a polg. iskolában az I. o.-ban a középiskolai magyar nyelvtani tananyagnak a II. o.-ban tárgyalt anyagából is tanulván, a polg. és a középisk. közös nyelvtani tananyagot megíelelő terjedelemben nem tanulhatják és igy e tekintetben a hiányok pótlása felől megvizsgálandók, különösen a helyesírásból, melyet a középiskolákban mint külön tanegységet már az I.

o.-ban tanitnak, a polg. isk. tantervben az I. o.-ban azonban nincs említve, b) Olvasmányokból: 1) prózaiakból : rajzok a magyar földről és népének életéről és olvasmányok az Árpádok történetéből, 2) költőiekből : Petőfi és Gyulai könnyebb leiró és elbeszélő költeményei, Arany népies és történeti epikájának kisebb és könnyebb darabjai, Tompa rövidebb mondái és népkölteményei. Ezek a középiskolai I o magyar olvasmányok 2j3-át alkotják; a polg. iskolaival közös csupán a klasszikus mythosböi való néhány olvasmány, tehát tulajdonképpen vizsgálat tárgya az olvasmányok majdnem teljes része. Hogy pedig ezeket az olvasmányokat a középiskolában miképpen tárgyalják, mi- iyeten tárgyi- és más magyarázaiokat fűznek hozzájuk, azt magan utón nem éppen könnyű dolog elsajátítani. (A reáliskolái II. o.-ba átlépésnél ugyanezekből kell vizsgalatot tenni, továbbá a német nyelvi (teljes nyelvtani es olvasmányi) tananyagból s az alább kitüntetendő más tárgyakból.)

2. a földrajzból : tájékozódás a földgömbön és

térképen ; térképolvasás. Földrajzi alapismeretek. Mivel pedig a középiskolai I. o.-ban csak Magyarországot tárgyalják, a polg. isk. I. o.-ban pedig a magyar- osztrak monarkiat (helyesebben: Magyarországot és

Ausztriát is), tehát Magyarországot oly irányban és mérvben nem tanulhatják, mint a középiskolák I. o.-ban, tehát e felől kikérdezendők, egy a térképvázlatok készítéséből is, ami a polg. isk. I o.-ban a tantervben nincs meg.

3. a természetrajzból; a polg. iskolai I. o.-ban ásványtani és növénytani ismereteket, a giinn. és reálisk. I. osztályban növénytani és állattaniakat tanulnak. A középiskolában a czél az egyszerű szemlélet utján levezethető törvényszerűségek íölismerte- tése (tehát theoretikus, tudományos czél,) a polg. isk.-ban a mezei gazdasági, különösen az ipari, tehát

csupán gyakorlati vonatkozás. E kettő pedig nagyon más és más, úgy hogy mig a polg. isk. és középisk. tananyagban közös természetrajzi egyedek középiskolai tárgyalása tekintetében is ki keli kérdezni az átlépőt, az állattani tananyagból pedig a középisk. I. o. egész anyagából. — íme, már, ha csak a polg. isk.

I. osztályból lép át valaki a középisk. II. o.-ba: a latin, illetve német nyelvi teljes vizsgálaton kivül még a magyarból, földrajzból és természetrajzból is kell kiegészítő vizsgálatot tennie. Ám a további osztályok irányában a nehézségek még íokozottabbak. P. o. aki a polg. isk. III. osztályból a gimnázium IV. osztályába akar átlépni, annak az I., II. és III. osztálybeli latin nyelvből ki- aliott vizsgálaton felül még vizsgálatot kell tennie :

1. a magyar nyelvből az olvasmányok teljes anyagából ; meg pedig : elbeszélések a magyar történelemnek a mohácsi vész utáni korából s a görög és római világból (a reálban még Odyssea is prózai kivonatban, tehát több); szemelvények a hazafias és vallásos lyra köréből, Petőfin és Aranyonakivül még Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty és Éötvös egyszerűbb hazafias és vallásos lyrája; kisebb novellák és rajzok ; elbeszélő és leiró darabok Gvadányitól (a Peleskei nótárius alföldi képei), Kisfaludy Sándortól (Dobozi), Kisfaludy Károlytól (Vig elbeszélések) és Jókaitól (pl. Nagyenyedi két fűzfa, Népvilág).

2. a nemet nyelvből: a polg. iskolai III. o. tananyag részletesebben és — mint ott nem tanult rósz, — a szórend és beszédgyakorlatok és az összes középisk. olvasmányok, mégpedig: könnyebb elbeszélések, mondák és mesék (pl. Grimm, Hebei, Lessing meséi, Niebuhr, Bechstein, Ubland, Rückert, Goethe) és rövid elbeszélő költemények olvasása és tanulása. (Ezeket a reáliskolában már az I. és II. o.-ban tanulják!)

3. a történelemből, mivel a polg. isk. III. o.-ban a magyarok története rövid áttekintésben napjainkig, a gimn. és a reálban pedig csak a mohácsi vészig tanulják, tehát 152ö-ig a részletesebb tanulmány szempontjából alaposan megvizsgálandó az átlépő tanuló!

4. a földrajzból, mivel a polg. isk, II. o.-ban Európa bővebb ismertetése mellett Ázsia összébb vont ismertetése a tananyag, a III. o.-ban meg Amerika bővebb tanulása mellett Afrikát és Austráiiát összébbvontan tanulják, ellenben a gimnáziumban a II. o.-ban Európa országai (Ausztria részletesebben) és Afrika és Ázsia egyenlő arányban, (a reálban meg csupán Európa és Ázsia, tehát a gimnáziumnál is részletesebben) tanit- tatik, a Ili. o.-ban pedig a gimnáziumban Amerika és Ausztrália (a reálban pedigjmóg Afrika is) nem összébbvontan, de úgy tárgyalandó mint Ázsia a II. o.-ban, tehat egyenlő részletezéssel, igy hát Afrika és Ausztrália földrajzából és a térképvázlatok készítéséből megvizsgálandó az átlépő tanuló, végül a mathematikai és physikai földrajz alapismeretéiből (a reálban pedig az egész természettanból.)

5. a rajzoló geometriából a gimnáziumi tananyag mérve szerinti tájékozódás általában, és sík díszítmények rajzolása és egyszerű színezés fali és kézi lapminták után. (A reálban több más részből is!) Ha a reáliskolába lép át valaki: akkor

Vidor Marczi. Egy asszony.

(Versek. Budapest, 1903. Athenaeum. Ára 2 K.)

Városunk kedvelt poétája már a harmadik kötet verssel örvendezteti meg azokat, a kik költeményeiben gyönyörködni tudnak. A rövid időközben kiadott kötetek nyilvánvaló bizonyságai Írójuk termékenységének s annak a könnyűségnek, melylyel gondolatait és érzéseit rimes formába bírja önteni.

A ezimlapon egy bájos nő szoborszerben plasztikus arczképe jelzi, a mit a kötet czime : Egy aszony is kifejez, az ihletnek azt a kutforrását, uonnan ez új dalok íelbugyogtak ; szemünk elé állítja s felismerhetővé teszi azt a múzsát, kinek ihletése e dalokat a férj lantjából kicsalta.

S ez a múzsa, még mielőtt a kötetet végig lapoznék, kész biztosíték arra, hogy a tartalmat tisztább légkör veszi körül, mint a minővel a Forró éjszakák-b&o. találkoztunk.

S akiben a czimlap ily várakozást kelt, nem is csalódik. Csupán a Sáros csillagok czim alatt csoportosított nyolez vers hat idegenszerűieg s érezteti a Forró éjszakák fülledtségét. E sorozatban megónekelt teremtések nemcsak ennyi versre, de még egyetlen egy sorra sem érdemesek. Az egyik versnek a czime lnnominata. A női olvasóknak szempontjából indulván ki, óhajtom, hogy az oly fajta „hölgyek" a szent szerelem daltárgyainak szűzies területén se szerzőnknél, se más verseinknél soha helyet ne találjanak, maradjanak a költészet számára igazán innomináták s ne emelje ki a laut őket abból a fertőből, a hová a lelkűk isteni köntöséből kivetkezve sülyedtek.

Annál kellemesebben érint a többi dal s különösen azok, a melyek a hitvesi élet fokozott, tiszta boldogságát zengedezik.

Szerzőnk, a divatnak hódolva, az összeillő, rokou- liangulatú verseket külön jelszók alatt külön csoportokba osztja. Az első csoport Égy asszony czimen 31 dalt tartalmaz ; legterjedelmesebb s legkedvesebb is. A második csoportban Sine ira czimen 19 dalt találunk. Ezután következik két érdekes és megható elbeszélés, az egyik Jézus az utczán, a másik A masamód- leány. Ezekhez sorakozik két lendületes, a Rákócziiéi múlt évi hazafias mozgalom hatása alatt keletkezett költemény. Végül a Sáros csillagok nyolez darabja s A szobrász czimü dramolett fejezi be a kötetet.

A szerető szivnek vágyakozása, édes sejtelmei, a rózsás jövőbe vetett remény, a viszonzott szerelem boldogító érzete, a családi élet édessége, a szeretett nő megérdemelt magasztalába, a beteljesedett boldogság zavartalan élvezete, szeiid enyelgós, az otthonnak sugaras derűje, olykor a léleknek borongása, egy-egy sajgó emlékezetnek halvány megújulása, — mindezek rendre vonulnak el szemünk előtt e versekben, melyeknek formai könnyedsége és tartalmi őszintesége mindvégig szembetűnő.

Lapunk mai szama 6 oldalra terjed.

Az olvasókra bizom, hogy maguknak véleményt alkossanak, midőn a kötetet végiglapozzák. Ámde alig lesz valaki, a ki például az Anyám csókja, továbbá az Érts meg, Elhagyott fészek, Vallomás czimü verseket, vagy pedig, hogy többre ne hivatkozzam, a Panasz-t gyönyörűség nélkül olvassa. Ez utóbbi, szerintem a kötet legszebb, legértékesebb darabja, mutatványul hadd álljon itt egész terjedelmében :

így szól hozzám a kicsi feleségem :

— Poéta ur, ön többe nem szeret,

Nem irt hozzám tudj’ Isten milyen régen,

A mint szokta, szép gyöngéd verseket.

Hozzám való nagy, igaz szerelméről Nem ontja most már csengő rímeit,

Ajkam, szemem s csókjaim forrósága Szerelmes dalra Önt nem ihletik.

Nyulat ha lő, azt versben elsiratja.

Vagy Roulett grófról zeng egy operett,

De rólam nem súg dalt önnek a múzsa ;

Uram, férjem ... Ön engem nem szeret.

Mit szóljak erre ? Panaszkodó nőmet,

A mig szapul, mosolyogva hallgatom . . .

Egy versbe mines önteném a lelkem,

A csókba öntöm inkább angyalom.

Szivemből óhajtom, hogy ehhez hasonlóan sikerült verset a jövőben szerzőnktől minél többet olvashassak.

Fülöp Árpád.