Ung, 1903. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1903-07-05 / 27. szám

4. oldal. U W G­27. szám. Közvetlenül alája vannak rendelve a hatáskörébe utalt ügyek ellátása tekintetében a sztavnai és a volo- szánkai körjegyzőségekhez tartozó községek és a szo- lyai körjegyzőséghez tartozó községek Kosztrinától kezdve, nemkülönben a sztavnai és a voloszánkai csendőrörs, akik a kirendeltség vezetőjéhez tesznek je­lentést és tőle fogadnak minden utasítást, fenntartatván a nagybereznai főszolgabíró különbeni teljes rendelke­zési joga. A kirendeltség vezetője az utasítást közvetlenül az alispántól és az alispán utján veszi. Az 1885 : XXIII. t.-cz. 177. §-a alapján őt illeti első fokban a vasútépítéssel összefüggő, a vízjogi tör­vény értelmében engedélyezett munkálatok, vízhaszná­latok feletti felügyelet, valamint az engedélyezést nem igénylő ügyekbeni intézkedés. A vasútépítéssel összefüggő ipari kihágások I. fokú bírája. Iparügyekben az 1884 : XVII. t.-cz. s ennek vég­rehajtása tárgyában 39266/1884^ sz. a. kiadott minisz­teri rendelet értelmében jár el. Őrködik a visszaélések felett s a vétkeseket megbünteti. Ipar- és telepengedé­lyeknél közreműködik, amennyiben az a vasútépítéssel összefügg. Felügyel a telepekre, gőzgépekre. Iparlajstro­mot vezet s annak kivonatát az iparkamarának sáp. ü.-igazgatóságnak esetről-esetre megküldi. A vasútépítés vonalába eső és az 5. §-ban meg­jelölt községekben őrködik a kávéházi és korcsmái zár­órák és szolgálati személyzetükre vonatkozó szabály- rendelet megtartása felett; a korcsmái erkölcsrontó ti- vornyázásokat rendőri hatalmánál fogva korlátozza; a korcsmái hitel korlátozására vonatkozó szabályrendelet végrehajtása fölött őrködik és az az ellen vétőket meg­bünteti ; a részegeskedés terjedelmének meggátlása in­dokából oly korcsmárosokat, a kik a munkásoknak a lerészegedésig italt adnak, szigorúan bünteti. • Őrködik a személy- és vagyonbiztonság, a jó rend és közrend fenntartása lelett, evégből rendelkezik a csendőrséggel. A munkások és a vállalat, illetőleg a munkaadók között fölmerült bármely a közigazgatási hatóság hatás­körébe utalt ügyeket a fennálló törvények és rendelke­zések értelmében elintézi, a szerződésekre felügyel s az azokat megszegőket kötelezettségük teljesítésére rendőri utón is kényszeríti. Az igazolási okmánynyal el nem látott idegene­ket vagy biztos kereseti módot nélkülöző kóborlókat illetőségi helyükre utasítja, illetőleg letartóztatja s a tolonczozási rendelet értelmében tolonczlevél melletti pontos továbbításukról a községi elöljáróság által intéz­kedik ; a külföldiek csak az esetben továbbittatnak, ha illetőségük kétségtelenül igazoltatik. A tolonczszabályzat hivatott kezelője. A közbiztonság érdekéből minden előfordulható tűzesetnél a bűnvádi eljárás szabályainak figyelembe­vételével az előnyomozatokat haladéktalanul megindí­tani, a bűnöst üldöztetni, elfogatni és az illető törvény­kezési hivatalnak átszolgáltatni tartozik; továbbá az előnyomozati iratokat, a bünrevezető uyomokat és esz­közöket a törvénykezési hatósághoz szolgáltatni kö­teles. Köteles a vasúti munkások tanyáin hetenként legalább egyszer megjelenni, az étkezési konyhákat, péksüteményeket, husnemüeket és minden néven neve­zendő élemi szereket, italnemüeket, élelmezési raktáro­kat megvizsgálni, ott a felmerült panaszokat, rendetlen­ségeket a helyszínén elintézni s eljárásáról naplót vezetni. Gyakorolja a vasútépítéssel kapcsolatosan a tűz­rendészet feletti őrködést, az előfordult tüzesetekről, véletlen halálról, elemi csapásokról s egyéb nagyobb fontosságú ügyekben az alispánnak jelentést tesz s a szükséghez képest azonnal intézkedik; gondoskodik a tüzoltószerek jókarban tartásáról. Határvillongások esetén — amennyiben rendőri intézkedés szükséges — ideiglenesen intézkedik. Felügyel a különböző ür- és súly mértékekre és élelmezési és áruczikkekre, azokat időszakonként meg­vizsgálja s a visszaéléseket bünteti. A közegészségi szabályok foganatosítására fel­ügyel és a kihágásokban elsőfokulag eljár. A 2. bekezdésben említett községek kihágási ügyeit az 1879: XL. t.-cz. alapján I. fokban elintézi; a cseléd- és utrendészetet ellátja. Hatáskörébe utalt ügyekben ugyanazon jogokkal és kötelezettségekkel él, aminőket a törvények és ren­deletek a főszolgabírói hatóságokra nézve megszab. Minden más hatóságok által küldött megkeresé­seket saját hatáskörében haladéktalanul elintézi. * Meszlényi Gyula püspök jótékonysága. A szatmári megyés püspök jótékony bőkezűsége újab­ban a következő nemes adományokban nyilvánult: A bereg-szolyvai templom építésének befejezésére 1400, a nántüi templom kifestésére 200, a szürthei templom tornyának építésére 200, Rómába zarándokló egyháziak­nak, világiaknak és kispapoknak 1060, a szatmári elemi iskolásoknak jutalmul a tanév végén 50, a szat­mári főgymnásium tanulóinak 60, ugyanazon intézet rajzkiállitása alkalmából jutalmul 20, a székesegyház részére beszerzett fehér-sárga diszmentékre 140, a sáros- oroszii templom fedelének javítására 1000, az egyház­megye több szegényebb templomának megfelelő kehely beszerzésére 740, a nevetlenfalusi ev. ref. templom építésére 30, a Fiume melletti Tersatoban építendő Boldogasszony templomra 100, a kegyesrendiek sátor­aljaújhelyi régi temploma helyreállítására 50, a kath. egyesületek országos szövetségének 200, a vakok és siketnémák egyesületének Jolsván 20, a nagyváradi és biharmegyei nőegyletnek 40, a kolozsvári siketnómák intézetének 30, a tornallyai r. k templom építésére 30, a lomnai kath. iskolára 20, a vasmegyei pinkafői irg. nővéreknek 40, az aradi tanulók segélyezésére 30, a nagyölvedi tüzkárosultaknak (Esztergom mellett} 50, a zentai apáczák szegényházára 20, a kolozsvári jogász segélyegyletnek 40, a proszéki r. k. isko'a építésére 40, a minoriták miskolczi templomára 20, az eperjesi apáczáknak 20, a felső-széki templomépitésére 20 a budapesti lazarista atyáknak 200, a fehérmegyei iváncsói iskolára 40, a kolozsvári sz. György szoborra 40, a Drezdában építendő uj kath. templomra 100, a jeru- zsálemi zarándokházra 50, a bjelmai templomra Bosz­niában 20, a sarajevoi apáczáknak 20, a bécsi rokkant katonák intézetének 40, egy amerikai templomra 20, a bukaresti papnevelő intézetnek 40, a keleti kopt missi­óra 30, Faisten tiroli városban egy zárda építésére második ízben 400, több templomra, iskolára és jóté­kony egyesületre 300, összesen 7030 koronát kegyes­kedett magánpénztárából adományozni. * Helyettesítés. Darvas Adolf törvényhatósági m. kir. állatorvos a mai nappal kezdi meg 6 heti sza­badságát Ez idő alatt Ligeti Leo ungvári kir. állat­orvos helyettesíti. * Gyászhirek. Sántha Mihály ungvári asztalos- mester, a képviselőtestület tagja, e hó 4-én, életének 51. évében elhunyt. Temetése ma délután 5 órakor lesz. — Ifj. Pavlik Béla, Phvlik Béla ungvári kir. aljárásbiró 20 éves fia, m. hó 28-áu meghalt. — Béke hamvaikra ! * A kórházi bizottság e hó 1-én általános kórházi vizsgálattal kapcsolatos ülést tartott. Az álta­lános vizsgálat e napon csak az épületek és helyiségek állapotára terjedt ki. A vizsgálatban az ungmegyei kir. államépitészeti hivatal részéről Nemes Emil kir. mér­nök vett részt, aki a megállapított hiányokat és az azok megszüntetésére szolgáló munkálatokat tüzetes jelentés­ben fogja a bizottságaié terjeszteni. A folytatólag tartott ülésen olvastatott Mocsáry Géza városi tiszti ügyész jelentése, melylyel tudatja, hogy az ungvári bútorgyár- részvénytársaság nem hajlandó a villanyvilágításnak a közkórház épületébe való bevezetése, valamint a szol­gáltatandó villamáram árának átlagban történt megál­lapítása ügyében elkészített szerződést aláírni, minthogy a gyár a 960 K évi világítási átalányt nem az egész villamos-világítási szabadalmi időre, de csakis kisérlet- képen egy évre értette. A kórházi bizottság az ungvári bútorgyár igazgatóságát az ajánlatuknak teljesen meg­felelő szerződés aláírására felhívni határozta, s tekin­tettel arra, hogy szerződés nélkül a huzalokat és fel­szereléseket a közkórházban már kijelentett saját fele­lősségére teljesitteti, a villanyvilágítás használatát mind­addig nem engedélyezi, mig a szerződés megkötve nem lesz. — Elvileg hozzájárult a bizottság, hogy a korosztályoknak egymással, valamint az irodával és konyhával való könnyebb órintkezhetése végett a közkór­ház épületébe telephon bevezettessék, s ezért a szüksé­ges tervek és költségvetés elkészíttetésére a kórházi igazgatónak felhatalmazást adott. * Bercsényi-szobor. Az Ungvárott megjelenő Gör. Kath. Szemle szerkesztősége mozgalmat indított egy a várkertben felállítandó Bercsényi-szobor ügyé­ben. E czélra az adományozást a papnevelőház elöl­járósága 20 K-val kezdette meg. * Városi gyorsaság. Ungvár város képviselő­testülete a m. 24-én tartott közgyűlésén elhatározta, hogy Ungvár városának a tarnóczi vészkerületből való kibocsátása iráut sürgős, és indokolt felterjesztést intéz a vármegye alispánjához. Hogy mikép értelmezik a városháza urai a sürgős intézkedést és indokolt felterjesztést, valamint annak bizonyítására, hogy mily nagy lelkiismeretességgel tesznek ott eleget a kép viselőlestület határozatának : érdekesnek tartjuk közölni, hogy a felterjesztés junius 29-éről van keltezve, julius hó 3-án kézbesittetett az alispánnak, s az egész indo­kolt felterjesztés alig 20 Írott sor. Bezzeg, ha működési pótlék megszavazásáról vagy jutalomról van szó, akkor sokkal gyorsabban megy az administráczió ! 1 * Az ungvári papárvaleánynevelő-inté- zettel kapcsolatos iskolákban a tandijat Firczák Gyula püspök a következőképen állapította meg: Az elemi iskolai tanulók 10 K tandijat és 2 K beiratási dijat, a polgári-iskolai tanulók 40 K tandijat s 3 K beiratási dijat, a tanitónőképző-intézeti tanulók 80 K tandijat és 10 K beiratási dijat fizetnek. E dijakat az internátus­bán bentlakó és a kívülről bejáró tanulók egyaránt fizetik azzal a különbséggel, hogy a munkácsegyházm. papok bennlakó növendékei a teljes ellátásért 300 K fizetnek s ez összegben már a tandíj is bennfoglaltatik E szabályzat az 1903/4. tanév elején lép életbe. E sze­rint tehát a jövő tanévtől kezdve a polgári iskolai külső tanulók kevesebb tandijat fognak fizetni, az eddigi tandíj t. i. 60 K volt s ezentúl 40 koronára lesz le­szállítva. De ezután a tandíj elengedésének csak a leg­ritkább esetekben lesz helye. * Négy fenyő-oszlop. Az ungvári népbanknál építkezés történt a tavasz folyamán. Ennek keresztül viteléhez szükséges volt négy fenyő-oszlopot az utczán elhelyezni. Az építkezés az utczai részen már néhány hete készen van, de a négy oszlop még mindig ott diszleg az utczán, jeléül, hogy az építkezési szabály­rendeletet a vállalkozók semmibe sem veszik, s hogy avval a rendőrség sem törődik. Bizony-bizony fura állapotok között vagyunk 1 * Az ungvári iparosszövetkezet e hó 12-én d. u. 3 órakor tartja ez évi rendes közgyűlését saját hivatalos helyiségében. A közgyűlés igen látogatottnak ígérkezik, amennyiben a szövetkezet a napokban hívta fel az üzletrészüket rég be nem fizetőket a befizetésre, azon figyelmeztetéssel, hogy7 ha azt e hó 5-éig ki nem egyenlítik, úgy a tagok sorából kizáratnak, de mind­azonáltal a követelések peres utón be fognak hajtatni. * Francia kitüntetés magyar munkának, dr. Huszár Vilmosnak, városunk szülöttének, francia nyelven megjelent, a francia és spanyol drámáról szóló munkáját az Akadémio Francaise a Saintour-dijjal ko- szoruzta meg. * Hangverseny Szobránczon. Az „Ungvári Dalárda“ múlt hó 28-án a szobránczi fürdőben igen sikerült hangversenyt adott. A fürdő nagyterme ez alkalommal szép számú közönséggel telt meg, a mely­nek soraiban ott volt gróf Sztáray Sándor nejével és anyjával. A hangverseny este 8 órakor, — ifjú és idősbb Ábrányi Kornél „Dalár szózatának“ elóneklósóvel kez­dődött, ezt követte Szabó Albert szavalata, a ki Har- sányi Károly „Rodostói árnynak“ ez. költeményét adta elő. „Mi volt nekem a szerelem“?... (Fortuner Elek­től) Móra István—Hoppe Rezső magyar dalsorozata ez. két férfikart adta elő ezután a dalárda. Fábián Rákóczy Hadnagya ez. melodrámát (Farkas Imre—Lá­nyi Ernőtől) Gergelyi Margit urleány Ungvárról Száz Sándor ízléses zongora kíséretében oly közvetlenséggel adta elő, hogy a közönség tapsa, zajos éljenzése élénk kifejezése volt a tetszés nyilvánításának. Ezután ismét a Dalárda lépett föl Pósa Lajos—Gaal Ferencz „Ere­deti magyar dalok“ sorazatával, mely után azonnal Liszt Ferencz „Rajna bordal“ klasszikus darab követ­kezett Száz Sándor kitűnő zongora kísérete mellett. Tetszést aratott Tolnay Lajos „A müveit czigány prímás“ ez. humoros férfi-kara. Vajdaffy Géza a XVII.—XVIII. századbeli kuruez dalokat énekelt szó­lóban „Káldy Gyula gyűjteményeiből,“ Száz Sándor szép zongora kísérete mellett, a tőle megszokott ízlés­sel interpretált kellemes basszus hangján. A hangver­seny fénypontját képezte Dr. Váradi Antal—Gaal Ferencz „Szent hamvak“ ez. dalmüvészeti mozzanatok­ban gazdag darabja. Az összes énekszámokat az Ung­vári Dalárda adta elő igazi művészettel, a közönség folytonos figyelme és élénk tetszés nyilvánításai mel­lett. A dicséret és elismerés Dndinszky István kar­nagyot illeti, ki teljes odaadással vezeti és tanítja a dalárdát. A hangverseny féltizkor végződött s kezde­tét vette a táncz, mely7 a reggeli órákban ért véget. Dalárdánk múlt hónapban a vidéken két hangversenyt rendezett. Junius 14-én Nagykaposon; ez alkalommal a következők váltották meg jegyeiket; Pekáry Pál 10 kor. Olcsváry József 8 kor. Felföldy Ödön 2 kor. Fe­lülfizettek ; Stépán G 6 kor. Réday Gyula 4 kor. Ko­vács Ignácz 2 kor. Kovács D. 2 kor. Szentimrey Gy. 1 kor. A szobránczi hangversenyre jegyét megváltotta : Csehticzky József 2 kor. Felülfizettek: gróf Sztáray Sándor 15 kor. Csuha István 13 kor. Köröskényi Béla 5 kor. N. N 4 kor. Rónay György és Rónay Árpád 2—2 kor. Dr. Russay7 Gábor 2 kor. Svarsch Miksa 2 kor. Bene Ferencz 1 kor. * Hivatalos lap. Az uj vármegyei ügyviteli szabályzat értelmében a vármegyei hivatalos lap első száma julius hó 2-án megjelent. A hivatalos lap az „Ung“-gal kapcsolatosan jelenik meg és pedig az „Ung“ mint eddig vasárnapon, a hivatalos lap pedig csütörtökön. Az „Ung“ megtartja továbbra is eddigi jellegét azzal a különbséggel, hogy a vármegyei hivatalos lap czimét elveszti. — A vármegyei hivatalos lapra csak az „Ung“- gal kapcsolatatosan lehet előfizetni, mig az „Ung“ egyedül ezután is megrendelhető. * A siket-némák vizsgálata. Szánakozó rész­véttel kezdődött, de nagy vigasztalódással végződött azoknak a szegény teremtéseknek a vizsgálata, a kik a gondolatközlés és megértés legfontosabb szervében, a beszélés és hallás kellékeiben szenvednek fájdalmas hiányt. A Kosuth-téri állami iskolában Boros Mór állami tanító vezetése alatt kilencz siket-néma nyert oktatást. Tanultak beszélni, olvasni, írni és rajzolni. Mindezek­ben oly meglepő eredményt ért el a szegényekkel, hogy a hálás elismerést az érdemes tanító nemcsak a tante­remben, hol a vizsgálaton jelenlevő tanférfiak, a hely­beli sajtó képviselői és nagy számú érdeklődők mele­gen meggratulálták, hanem mint a hazafias és ember­baráti m ssiók egyik legfontosabbjának fáradhatatlan apostola, a nagy nyilvánosság előtt is a legnagyobb fokban megérdemli. Szolgáljon e nyilvános elismerésen kívül eléggé nem métányolható munkája jutalmául az a tudat, hogy amit más gyermek az édes anyától tanul el, a legdrágábbat, az édes magyar nyelvet, azt ezek az ő önfeláldozó buzgóságának fogják köszönhetni. Ez a tudat bizonynyal lelkesíteni fogja őt a további fáradozásban. A miniszteri biztos, Berkes Sándor, ki az összes siket-néma iskolák felügyelője, bizonynyal méltányolni fogja azt a nagy érdeklődést, melylyel városunk ezt, a még csirájában levő siket-néma kikép­zést kiséri és megengedi remélnünk, hogy a kormány­nál teendő jelentésében ezt a tanfolyamot nem csak városunk siketnémáira, hanem a környéken és vidéken e fogyatkozásban oly nagy számmal sinylődőkre nézve is fejlesztendőnek s egy siket-néma intézet felállítását szükségesnek fogja javasolni. Hidasi Sándorra, a min­den vállalatában szerencsés kezű és ügyesen eljárni tudó lelkes tanfelügyelőnkre erősen számítunk, hogy a helyben, a felvidéken és a környéken beszerzendő statisztikai adatokkal meggyőzi a legjobb indulatunak látszó miniszteri biztos urat egy siket-néma intézetnek Ungváron való égető szükségességéről. — Tanításban a következő kilencz gyermek részesült: Bartha Margit, Grünberger Helén, Herskovics Giza, Kotlár Károly, Königsbach Eszter, Kun Gyula, Sztanavszki Róza, Takács Erzsi, Tamás János. * Közigazgatási alkalmazottaknak a ma­gánmunkálatoktól való eltiltása. A belügyminisz­ter egy felmerült esetből folytalólag kimondotta, hogy közigazgatási alkalmazottak általánosságban és Üzlet­szerűen magánmunkálatokat díjazásért nem végezhet­nek ; magánmunkálatokkal közülük csak azok foglal­kozhatnak, akiknek ezt valamely tételes jogszabály kifejezetten megengedi. Ilyenekül tekintendők a tiszti ügyészek, vármegyei levéltárnokok, központi leírók és a községi- és körjegyzők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom