Ung, 1903. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)
1903-07-05 / 27. szám
27. szám. 5. oldal. XT ÜST <3* Ungvárott a kövezetvám-szedés jogát a kereskedelemügyi miniszter e hó 1-től kezdődő egy évre ismét meghosszabbította. * A szobránczi gyógyfürdő igazgatósága e hó 12-én rendezi a Il-ik verseny- és dijlövészetet 5 nyeremónynyel. Minden résztvevő saját fegyver- és töltényével lőhet seréttel a 30 lépés távolságból feldobott üveggolyóra. Kezdete d. u. 2 órakor. Este Lányi Gyula zenéje mellett táncz. * A grafikai rajzkiállitás. Csernek Antal igen tehetséges karrikatura-rajzoló, a Borsszem Jankó és több ismert élczlap munkatársa és Láhner Géza rajztanár-jelölt, kinek szép tehetségéről szintén alkalma nyílik a kiállítás megtekintőjének meggyőződést szerezni : egy kollektiv-kiállitást rendeztek a társaskör egyik helyiségében. A teremben az ajtó jobb oldalán Csernek Antal karrikaturái vannak elhelyezve. Nagy részét ismerjük már ezeknek a dolgoknak az élcz- lapokból. Erdekesebbnél-érdekesebb dolgok ezek. Ott látjuk például városunk egy néhány nevezetesebb személyiségét, szép asszonyainkat és leányainkat igen ügyes, biztos karakterisztikus vonásokba oda vetve. Úgyszintén ezekkel egy társaságban Humbertéket, amint a rendőrség Páris utczáin végig kiséri. Ott látjuk továbbá Kecskeméthy Győzőt, amint legyőzve önmagát, megjelenik Márkus főpolgármester ablaka alatt, mint a Mikulás ajándéka. Ezek közt vannak elvegyitve azok a kedves humoros életképek, melyeket ifjú művészünk egyik párisi élczlap részére készített. Majdnem nehezére esne a műértőnek ezt az érdekes környezetet elhagyni, ha a két ablak között lévő falon kárpótlást nem nyújtana az ott függő aquarell, mely rózsákat ábrázol. Ezen a képen oly ügyes a rajz és a forma, valamint a valódi értékek elosztása, a „Merani tájkép“ levegője és perspektívája, hogy festőjüknek a komoly művészet iránti tehetségéről nyújt biztosítékot Jobbra fordulva, egy egészen más környezetbe érezzük magunkat; Lahner Géza tanulmányfejeivel állunk szemközt. Egy része az első kísérletei közül valók. De annál jobb a nagy szakállas fej, mely oly érdekes szemkifejezéssel néz a nézőre. Nem láttunk még kezdőtől ily kifejezésteljes szemeket. A szomszédos falon függő női acte-tanulmányok egyike oly sok érzéssel van rajzolva, hogy mestere joggal aspirálhat a tanári diplomára. A kandallón levő tollrajz és lótanulmányok szintén az ő tehetségéről tanúskodnak. A közönség figyelmébe és jóakaratu pártfogásába ajánljuk ezen érdekes együttes kiállítást. A kiállítást a jövő hét végéig tekintheti meg a nagyérdemű közönség. — A műtárlatnak szombaton, e hó 4-én magas vendége volt Fiiczák Gyula m.-e. m. püspök, v. b. t. tanácsos tekintette meg ifjú művészeink rajzkiállitását. A látottak felett elismerését fejezte ki Csernek Antal és Lahner Géza ifjú művészek előtt. * A tüdővész pusztítása hazánkban. A belügyminiszter jelentése szerint 1901-ben Magyarországban tüdővészben elhalt 70,731 egyén. Ez év ápril havában gümőkórban Ungvármegyében 54 egyén balt el. * A baromfitenyésztés fokozása a hegyvidéken. A hegyvidék e’ ianyagolt baromtitenyészté- sének föllenditése, nemesebb vérberj leendő irányítása s a tojásprodukció fokozása végett a földmiv. miniszter az arra alkalmas kisgazdák baromfitenyészetónek nagytestű fajbaromfival leendő kicserélését engedély ezte. E végből a hegyvidék tanulmányozására kiküldte Hreblay Emil m. kir. állattenyésztési felügyelőt, ki a helyszínen szerzendő tapasztalatai alapján fogja kiválasztani azon községeket, melyekben a hegyvidék természeti viszonyai közé illő nagytestű fajbaromfi törzsek leg- alkalmasabban elhelyezhetők lennének. A fajbaromfi- törzsek ivadékai csak tenyésztési czélokra lesznek eladhatók. * A csekkforgalom népszerűsítése. A kereskedelmi miniszter a postatakarékpénztári csekkforgalom népszerűsítése érdekében az e forgalomra nézve 200 K-ban megállapított törzsösszegnek i00 K-ra való leszállítását rendelte el. A miniszter ez intézkedése módot aka r nyújtani arra, hogy a postatakarékpénztár csekkberendezését most már a kisebb gazdasági körök is nagyobb mértékben használhassák. Megmarad azonban az az intézkedés, mely szerint oly esetekben, midőn valamely csekkszámlán az összforgalom a törzsbetéthez képest aránytalan mértéket öltene, a törzsbetét- nek megfelelő fölemelése követelhető. A törzsbetét leszállítására vonatkozó eme rendelkezés augusztus l-ón lép életbe. * Helybe szóló táviratok feladása. Azon városok területén, a hol a kincstári posta- és távirda- hivatal látja el a távirat-kézbesítő szolgálatot, helyi díjazás mellett helybe szóló táviratokat is lehet feladni és pedig- tekintet nélkül arra, hogy a távirat-kézbesitő kincstári hivatal egyedül működik-e az illető város területén vagy nem és tekintet nélkül arra, hogy az ugyanazon helyen esetleg berendezett többi kincstári vagy nem kincstári posta és távirda, illetőleg távirat közvetítéssel megbízott posta- és távbeszélő hivatal a kézbesítő hivatallal táviratilag távbeszélőn vagy kül- dönczjáratok utján van-e összekötve? Vasúti távírdáknál helybe szóló táviratokat úgy mint eddig, ezentúl is csak ott lehet feladni, ahol a vasúti távírdák a helybeli közvetítő kincstári posta- és távirdahivatallal távirdai összeköttetésben állnak. A helyi táviratok feladására, továbbítására és kézbesítésére nézve a többi táviratok kezelésére érvényes szabályok mérvadók. * Géphimző-tanfolyam. A Singer Co. varró- gépgyár-részvénytársaság mint az elmúlt évben, úgy az idén is rendez a Drugeth-téri állami iskolában gép- himző ingyenes tanfolyamot. Felvétel iránt jelentkezhetni az Uj-tér 1. sz. a. levő üzlethelyiségben. * Házassági statisztika. Ungvár városában 1903. junius 20-tól julius 5-ig házasságot kötöttek a következők : Weiszberger Dávid és Róth Szeréna, Sár- küzy Bertalan és Letka Róza Anna. Törvényjavaslat az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. törvényczikk módosításáról és kiegészítéséről. 1. §. A ki a vele szerződő fél szorult helyzeté- lek, könnyelműségének, értelmi gyöngeségének, vagy ;apasztalatlanságának kihasználásával, akár hitelnyuj- J ;ás és általában bármely szolgáltatásnak előlegzése fe- | écen, akár a másik felet terhelő kötelezettség teljesítésére engedett halasztás, vagy a másik fól ellen fön- J illő valamely követelésének módosítása vagy megszün- 1 etése fejében oly vagyoni előnyt köt ki vagy szerez 1 i maga vagy harmadik személy javára, a mely a saját szolgáltatásának értékét az eset körülményeihez képest feltűnően aránytalan mértékben meghaladja, úgyszintén az is, a ki bármely más esetben az uzsorás vagyoni 1 előny a vele szerződő fél szorult helyzetének, könnyelműségének, értelmi gyöngeségének vagy tapasztalat- . lanságának tervszerű kihasználásával köti ki vagy szerzi meg a maga vagy harmadik személy javára: az ! uzsora vétségét követi el s egy hónaptól hat hónapig terjedhető fogházzal, kétszáz koronától négyezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel valamint hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő 2. § Bűntettet képez az uzsora és bét évig terjedhető börtönnel, ötszáz koronától nyolczezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel valamint hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével bünte tendő, ha az uzsorás: 1. Azt a kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy ellen követte el: 2. az uzsora elpalástolása végett előzetesen Ítéletet, Ítélet hatályával biró más határozatot, vagy bírói egyességet eszközölt ki ; 3. az uzsorás vagyoni előnyt váltó alakjában vagy más módon palástolva kötötte ki vagy szerezte meg; 4. a teljesítést a kötelezett fól esküjével, becsületszavával vagy hasonló megerősítés mellett vagy oly módon igértette meg, mely a kötél ezett felet bűnvádi vagy fegyelmi eljárásnak teheti ki 5. az uzsorás szerződésekkel Üzletszerűen foglalkozik ; vagy 6. uzsora miatt már büntetve volt és büntetésének kiállása óta három év még nem telt el. Ezenfelül az elitéit, ha külföldi, az országból egyszer s mindenkorra vagy határozott időre kiutasítandó, ha pedig belföldi, az 5. és 6. pontok eseteiben- abból a községből, a hol az uzsorát elkövette, esetleg az egész törvényhatóság területéről is egyszer s min1 denkorra vagy határoló.; időre kiutasítható. Belföld elitéit illetőségi községéből és abból a törvényhatóságból, a melyhez ez a község' tartozik, ki nem utasítható. 3 §. Ha az elitéit az uzsorát engedélyhez kötött ipar vagy foglalkozás gyakorlása körében követte el, ennek az iparnak vagy foglalkozásnak folytatásától egy évtől öt évig terjedő időtartamra eltiltható. 4. §. Az 1—3. §-okban meghatározott büntetéssel büntetendő az is, a ki oly követelést, a melyről tudja, hogy az 1. §-ba vagy a 2. §-ba ütköző szerződésből származik, megszerez, ha azt vagy érvényesíti, vagy másra átruházza, vagy rá biztosítékot szerez. 5. §. Uzsora miatt büntetésnek nincs helye, ha a tettes a följelentés megtétele előtt a szerződés semmisségét a sértettel szemben elismeri és a 7. és 8. §. szerinti kötelezettségének eleget tesz. 6. §. Semmis minden oly szerződés, a mely által az egyik szerződő fél a másik fél szorult helyzetének, könnyelmüségóuek, értelmi gyöngeségének vagy tapasztalatlanságának kihasználásával oly vagyoni előnyt köt ki vagy szerez a maga vagy harmadik személyt javára, a mely a saját szolgáltatásának értékét az ese körülményeihez képest feldinően aránytalan mértékben meghaladja. 7. §. A szerződő felek mindegyike köteles természetben, vagy ha ez nem lehetséges, értékében az időközben hozott hasznokkal együtt vissza.tériteni a másiknak azt, a mit a semmis szerződés alapján kapott. A sérelmet okozó fél köteles visszatéríteni azt is, a mit a semmis szerződés alapján harmadik személy kapott és a másik félnek okozott kárért teljes kártérítéssel tartozik. A sérelmet szenvedő fél felszabadul a visszatérítés kötelezettsége alól, a mennyiben a kapott vagyoni előnytől hibáján kívül elesett. Ha a visszatérítés tárgya készpénz, a bíróság a teljesitésre a sérelmet szenvedett félnek kérelmére az ítéletben méltányos halasztást adhat és megengedheti azt is, hogy tartozását részletekben törleszsze. Az engedett halasztás arányában a másik felet terhelő vissza- téritési kötelezettség teljesítésének határideje is méltányosan meghosszabbítandó. 8. §. Ha a sérelmet szenvedő fél által váltót vágy- egyéb oly okiratot adatott magának vagy másnak, a melynek harmadik jóhiszemű birtokosával szemben az alapul fekvő jogviszonyból merített kifogásnak helye nincs, a sérelmet szenvedő fél követelheti, hogy a sérelmot okozó fél bírói letétbe helyezés által biztosítsa annak az esetleges kárnak összegét, a mely a sérelmet szenvedő felet azáltal érheti, hogy az okiratot harmadik személy érvényesíti ellene. 9. § A semmis szerződésben megállapított követelésre szerzett biztosíték a visszatérítési és kártérítés követelés fedezetére szolgál. 10. §. Ha a büntető és polgári eljárás egyidőben van folyamatban : a büntető bíróság a nála folyamatban levő eljárásról a polgári bíróságot értesíti. Ha a büntető bíróság vád alá helyező, főtárgyalást vagy közvetetlen idézést elrendelő határozatot hozott (1896. évi XXXIII. törvényczikk 266., 268., 283. szakaszok), ez a polgári bírósággal közlendő s ennek a határozatnak a polgári eljárásban a végrehajtásra a bűnvádi eljárás jogerős befejezéséig az 1881. évi LX. törvényczikk 36. szakaszában meghatározott halasztó hatálya van. Ha a büntető bíróság az uzsorát jogerős Ítélettel megállapította, a polgári bíróságnak ezzel ellentétes Ítélete hatályát veszíti és a polgári bíróság a pör folytatólagos tárgyalást rendeli el. Ennek a végrehajtásra ugyanoly hatálya van, mint a felsőbb bíróság ama határozatának, a mely |a végrehajtás alapjául szolgáló határozatot föloldotta vagy póteljárás elrendelése mellett megsemisitette (1881. LX. törvényczikk 39. szakaszának b.). Ez a szabály megfelelően alkalmazandó akkor is, ha a polgári bíróság az ügyet nem ítélettel, hanem végrehajtó végzéssel intézte el. 11. §. E törvény nem alkalmazandó az olyan kereskedelmi ügyletekre, a melyek által a fél a vagyoni előnyt bejegyzett kereskedő terhére kötötte ki vagy szerezte meg. Nem esik e törvény alá évi 8 százalékot meg nem haladó kamatnak vagy kamat tekintete alá vonható más vagyoni előnynek (1877. Vili. t.-cz. 2. szakasz) kikötése vagy szerzése. 12. §. Ennek a törvénynek hatálybaléptével az 1883. XXV. törvényczikk 1—16. szakaszai elvesztik hatályukat. Az e törvény hatálybalópte előtt elkövetett uzsora miatt is a bűnvádi eljárás hivatalból indítandó meg. Ennek a törvénynek 1—3. és 5. szakaszai alkalmazandók arra is, a ki ez a törvény hatályba lépte előkötött szerződést e törvény hatálybalópte után érvényesíti, másra átruházza vagy rá biztosítékot szerez, úgy szintén arra is, a ki az ily szerződésből származó követelést, tudva, hogy az az 1. szakaszba vagy 2. szakaszba ütköző szerződésből származik, ennek az törvénynek hatálybalópte előtt vagy hatálybalópte után megszerzi, ha azt e törvény hatálybalópte után érvény esiti, másra átruházza, vagy rá biztosítékot szereA 6—9. szakaszt ennek a törvénynek hatályba lépte előtt kötött azokra a szerződésekre is alkalmazn kell, a melyek e törvény hatálybalópte előtt teljesség gél vagy más módon még le nem bonyolittattak. A harmadik és negyedik bekezdés rendelkezése nem alkalmazhatók, ha a követelés tekintetében ennek a törvénynek hatálybalópte előtt jogerős végzés vagy bírói egyezség keletkezett. 13. §. E törvény hatalma kiterjed a magyar állam egész területére, Horvát-Szlavonországok kivételével. Az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. törvónyczikknek e törvény által nem érintett rendelkezései Fiume városára és kerületére kiterjesztetnek. A kereskedelmi üzlet átruházása. 1. §. A ki kereskedelmi üzletet szerződés utján átvesz, felelős az átruházónak az üzletből eredő azokért a kötelezettségeiért, a melyeket az átvétel idején ismert, vagy a rendes kereskedő gondosságával megtudhatott. Az átruházó felelőssége érintetlen marad. Ki van véve a csőd folyamán való üzieteladás esete. 2. §. Ha az átvevő az üzletet házastársától, saját vagy házastársának föl- vagy lemenő ági rokonától, testvérétől vagy féltestvérótől, vagy e személyek valamelyikének házastársától vette át, az átruházónak az üzletből eredő kötelezettségeiért az 1. szakaszban meghatározott korlátozás nélkül felelős. Ugyanez áll akkor is, ha az átvevő az átruházóval szemben az üzletből eredő kötelezettségeket magára vállalta. 3. Ha az üzlethez tartozó vagyon nem egészben vétetett át: az eset összes körülményei szerint kell megítélni, hogy üzletátruházás forog-e fönn. 4. §. Ha valaki egyes kereskedővel ennek fönnálló üzletére nézve közkereseti vagy betéti társaságba lép, a társaság az addigi üzletből eredő összes kötelezettségekért felelős. . 5. §. Az 1875. XXXVII. törvényczikk 20. szakasza hatályát veszti. 6. §. E törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter, illetőleg Horvát-Szlavonországban a horvát- szlavon-dalinátországi bán bizatik meg. Felelős szerkesztő: BANOCZY BÉLA. 520/903. lcörj. sz. Bező község elöljáróságától. Hirdetmény. Bező község határában az 1883. évi XX. t.-cz. 3. §. értelmében gyakorolható vadászati jog Bezőben, a körjegyző irodájában, 1903. évi julius hó lO-ik napján d. e. 9 órakor nyilvános árverésen 6 évre bérbe adatik. A községi képviselőtestület által megállapított árverési feltételek ugyanott megtudhatók. Az elöljáróság; Baka Sándor, Gajdos Mihály, körjegyző. 141 biró. Két hordó uj-, öt hordó óbor eladó Bertsik Istvánnál.