Ung, 1903. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1903-07-05 / 27. szám

27. szám. 5. oldal. XT ÜST <3­* Ungvárott a kövezetvám-szedés jogát a kereskedelemügyi miniszter e hó 1-től kezdődő egy évre ismét meghosszabbította. * A szobránczi gyógyfürdő igazgatósága e hó 12-én rendezi a Il-ik verseny- és dijlövészetet 5 nyeremónynyel. Minden résztvevő saját fegyver- és töltényével lőhet seréttel a 30 lépés távolságból fel­dobott üveggolyóra. Kezdete d. u. 2 órakor. Este Lányi Gyula zenéje mellett táncz. * A grafikai rajzkiállitás. Csernek Antal igen tehetséges karrikatura-rajzoló, a Borsszem Jankó és több ismert élczlap munkatársa és Láhner Géza rajztanár-jelölt, kinek szép tehetségéről szintén alkalma nyílik a kiállítás megtekintőjének meggyőződést sze­rezni : egy kollektiv-kiállitást rendeztek a társaskör egyik helyiségében. A teremben az ajtó jobb oldalán Csernek Antal karrikaturái vannak elhelyezve. Nagy részét ismerjük már ezeknek a dolgoknak az élcz- lapokból. Erdekesebbnél-érdekesebb dolgok ezek. Ott látjuk például városunk egy néhány nevezetesebb sze­mélyiségét, szép asszonyainkat és leányainkat igen ügyes, biztos karakterisztikus vonásokba oda vetve. Úgyszintén ezekkel egy társaságban Humbertéket, amint a rendőrség Páris utczáin végig kiséri. Ott lát­juk továbbá Kecskeméthy Győzőt, amint legyőzve ön­magát, megjelenik Márkus főpolgármester ablaka alatt, mint a Mikulás ajándéka. Ezek közt vannak elvegyitve azok a kedves humoros életképek, melyeket ifjú mű­vészünk egyik párisi élczlap részére készített. Majd­nem nehezére esne a műértőnek ezt az érdekes kör­nyezetet elhagyni, ha a két ablak között lévő falon kárpótlást nem nyújtana az ott függő aquarell, mely rózsákat ábrázol. Ezen a képen oly ügyes a rajz és a forma, valamint a valódi értékek elosztása, a „Merani tájkép“ levegője és perspektívája, hogy festőjüknek a komoly művészet iránti tehetségéről nyújt biztosítékot Jobbra fordulva, egy egészen más környezetbe érez­zük magunkat; Lahner Géza tanulmányfejeivel állunk szemközt. Egy része az első kísérletei közül valók. De annál jobb a nagy szakállas fej, mely oly érdekes szemkifejezéssel néz a nézőre. Nem láttunk még kez­dőtől ily kifejezésteljes szemeket. A szomszédos falon függő női acte-tanulmányok egyike oly sok érzéssel van rajzolva, hogy mestere joggal aspirálhat a tanári diplomára. A kandallón levő tollrajz és lótanulmányok szintén az ő tehetségéről tanúskodnak. A közönség figyelmébe és jóakaratu pártfogásába ajánljuk ezen érdekes együttes kiállítást. A kiállítást a jövő hét vé­géig tekintheti meg a nagyérdemű közönség. — A mű­tárlatnak szombaton, e hó 4-én magas vendége volt Fiiczák Gyula m.-e. m. püspök, v. b. t. tanácsos tekintette meg ifjú művészeink rajzkiállitását. A látottak felett elismerését fejezte ki Csernek Antal és Lahner Géza ifjú művészek előtt. * A tüdővész pusztítása hazánkban. A bel­ügyminiszter jelentése szerint 1901-ben Magyarország­ban tüdővészben elhalt 70,731 egyén. Ez év ápril ha­vában gümőkórban Ungvármegyében 54 egyén balt el. * A baromfitenyésztés fokozása a hegy­vidéken. A hegyvidék e’ ianyagolt baromtitenyészté- sének föllenditése, nemesebb vérberj leendő irányítása s a tojásprodukció fokozása végett a földmiv. miniszter az arra alkalmas kisgazdák baromfitenyészetónek nagy­testű fajbaromfival leendő kicserélését engedély ezte. E végből a hegyvidék tanulmányozására kiküldte Hreblay Emil m. kir. állattenyésztési felügyelőt, ki a helyszí­nen szerzendő tapasztalatai alapján fogja kiválasztani azon községeket, melyekben a hegyvidék természeti viszonyai közé illő nagytestű fajbaromfi törzsek leg- alkalmasabban elhelyezhetők lennének. A fajbaromfi- törzsek ivadékai csak tenyésztési czélokra lesznek el­adhatók. * A csekkforgalom népszerűsítése. A ke­reskedelmi miniszter a postatakarékpénztári csekkfor­galom népszerűsítése érdekében az e forgalomra nézve 200 K-ban megállapított törzsösszegnek i00 K-ra való leszállítását rendelte el. A miniszter ez intézkedése módot aka r nyújtani arra, hogy a postatakarékpénztár csekkberendezését most már a kisebb gazdasági körök is nagyobb mértékben használhassák. Megmarad azon­ban az az intézkedés, mely szerint oly esetekben, mi­dőn valamely csekkszámlán az összforgalom a törzsbe­téthez képest aránytalan mértéket öltene, a törzsbetét- nek megfelelő fölemelése követelhető. A törzsbetét le­szállítására vonatkozó eme rendelkezés augusztus l-ón lép életbe. * Helybe szóló táviratok feladása. Azon városok területén, a hol a kincstári posta- és távirda- hivatal látja el a távirat-kézbesítő szolgálatot, helyi dí­jazás mellett helybe szóló táviratokat is lehet feladni és pedig- tekintet nélkül arra, hogy a távirat-kézbesitő kincstári hivatal egyedül működik-e az illető város te­rületén vagy nem és tekintet nélkül arra, hogy az ugyanazon helyen esetleg berendezett többi kincstári vagy nem kincstári posta és távirda, illetőleg távirat közvetítéssel megbízott posta- és távbeszélő hivatal a kézbesítő hivatallal táviratilag távbeszélőn vagy kül- dönczjáratok utján van-e összekötve? Vasúti távírdák­nál helybe szóló táviratokat úgy mint eddig, ezentúl is csak ott lehet feladni, ahol a vasúti távírdák a helybeli közvetítő kincstári posta- és távirdahivatallal távirdai összeköttetésben állnak. A helyi táviratok feladására, továbbítására és kézbesítésére nézve a többi táviratok kezelésére érvényes szabályok mérvadók. * Géphimző-tanfolyam. A Singer Co. varró- gépgyár-részvénytársaság mint az elmúlt évben, úgy az idén is rendez a Drugeth-téri állami iskolában gép- himző ingyenes tanfolyamot. Felvétel iránt jelentkez­hetni az Uj-tér 1. sz. a. levő üzlethelyiségben. * Házassági statisztika. Ungvár városában 1903. junius 20-tól julius 5-ig házasságot kötöttek a következők : Weiszberger Dávid és Róth Szeréna, Sár- küzy Bertalan és Letka Róza Anna. Törvényjavaslat az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. törvényczikk mó­dosításáról és kiegészítéséről. 1. §. A ki a vele szerződő fél szorult helyzeté- lek, könnyelműségének, értelmi gyöngeségének, vagy ;apasztalatlanságának kihasználásával, akár hitelnyuj- J ;ás és általában bármely szolgáltatásnak előlegzése fe- | écen, akár a másik felet terhelő kötelezettség teljesí­tésére engedett halasztás, vagy a másik fól ellen fön- J illő valamely követelésének módosítása vagy megszün- 1 etése fejében oly vagyoni előnyt köt ki vagy szerez 1 i maga vagy harmadik személy javára, a mely a saját szolgáltatásának értékét az eset körülményeihez képest feltűnően aránytalan mértékben meghaladja, úgyszintén az is, a ki bármely más esetben az uzsorás vagyoni 1 előny a vele szerződő fél szorult helyzetének, könnyel­műségének, értelmi gyöngeségének vagy tapasztalat- . lanságának tervszerű kihasználásával köti ki vagy szerzi meg a maga vagy harmadik személy javára: az ! uzsora vétségét követi el s egy hónaptól hat hónapig terjedhető fogházzal, kétszáz koronától négyezer koro­náig terjedhető pénzbüntetéssel valamint hivatalvesz­téssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggeszté­sével büntetendő 2. § Bűntettet képez az uzsora és bét évig ter­jedhető börtönnel, ötszáz koronától nyolczezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel valamint hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével bünte tendő, ha az uzsorás: 1. Azt a kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy ellen követte el: 2. az uzsora elpalástolása végett előzetesen Ítéle­tet, Ítélet hatályával biró más határozatot, vagy bírói egyességet eszközölt ki ; 3. az uzsorás vagyoni előnyt váltó alakjában vagy más módon palástolva kötötte ki vagy szerezte meg; 4. a teljesítést a kötelezett fól esküjével, becsü­letszavával vagy hasonló megerősítés mellett vagy oly módon igértette meg, mely a kötél ezett felet bűnvádi vagy fegyelmi eljárásnak teheti ki 5. az uzsorás szerződésekkel Üzletszerűen foglal­kozik ; vagy 6. uzsora miatt már büntetve volt és büntetésé­nek kiállása óta három év még nem telt el. Ezenfelül az elitéit, ha külföldi, az országból egyszer s mindenkorra vagy határozott időre kiutasí­tandó, ha pedig belföldi, az 5. és 6. pontok eseteiben- abból a községből, a hol az uzsorát elkövette, esetleg az egész törvényhatóság területéről is egyszer s min1 denkorra vagy határoló.; időre kiutasítható. Belföld elitéit illetőségi községéből és abból a törvényható­ságból, a melyhez ez a község' tartozik, ki nem uta­sítható. 3 §. Ha az elitéit az uzsorát engedélyhez kötött ipar vagy foglalkozás gyakorlása körében követte el, ennek az iparnak vagy foglalkozásnak folytatásától egy évtől öt évig terjedő időtartamra eltiltható. 4. §. Az 1—3. §-okban meghatározott büntetéssel büntetendő az is, a ki oly követelést, a melyről tudja, hogy az 1. §-ba vagy a 2. §-ba ütköző szerződésből származik, megszerez, ha azt vagy érvényesíti, vagy másra átruházza, vagy rá biztosítékot szerez. 5. §. Uzsora miatt büntetésnek nincs helye, ha a tettes a följelentés megtétele előtt a szerződés sem­misségét a sértettel szemben elismeri és a 7. és 8. §. szerinti kötelezettségének eleget tesz. 6. §. Semmis minden oly szerződés, a mely által az egyik szerződő fél a másik fél szorult helyzetének, könnyelmüségóuek, értelmi gyöngeségének vagy ta­pasztalatlanságának kihasználásával oly vagyoni előnyt köt ki vagy szerez a maga vagy harmadik személyt javára, a mely a saját szolgáltatásának értékét az ese körülményeihez képest feldinően aránytalan mértékben meghaladja. 7. §. A szerződő felek mindegyike köteles termé­szetben, vagy ha ez nem lehetséges, értékében az időközben hozott hasznokkal együtt vissza.tériteni a másiknak azt, a mit a semmis szerződés alapján kapott. A sérelmet okozó fél köteles visszatéríteni azt is, a mit a semmis szerződés alapján harmadik személy kapott és a másik félnek okozott kárért teljes kártérí­téssel tartozik. A sérelmet szenvedő fél felszabadul a visszaté­rítés kötelezettsége alól, a mennyiben a kapott vagyoni előnytől hibáján kívül elesett. Ha a visszatérítés tárgya készpénz, a bíróság a teljesitésre a sérelmet szenvedett félnek kérelmére az ítéletben méltányos halasztást adhat és megengedheti azt is, hogy tartozását részletekben törleszsze. Az en­gedett halasztás arányában a másik felet terhelő vissza- téritési kötelezettség teljesítésének határideje is méltá­nyosan meghosszabbítandó. 8. §. Ha a sérelmet szenvedő fél által váltót vágy- egyéb oly okiratot adatott magának vagy másnak, a melynek harmadik jóhiszemű birtokosával szemben az alapul fekvő jogviszonyból merített kifogásnak helye nincs, a sérelmet szenvedő fél követelheti, hogy a sérelmot okozó fél bírói letétbe helyezés által biztosítsa annak az esetleges kárnak összegét, a mely a sérelmet szenvedő felet azáltal érheti, hogy az okiratot harmadik személy érvényesíti ellene. 9. § A semmis szerződésben megállapított köve­telésre szerzett biztosíték a visszatérítési és kártérítés követelés fedezetére szolgál. 10. §. Ha a büntető és polgári eljárás egyidőben van folyamatban : a büntető bíróság a nála folyamat­ban levő eljárásról a polgári bíróságot értesíti. Ha a büntető bíróság vád alá helyező, főtárgya­lást vagy közvetetlen idézést elrendelő határozatot hozott (1896. évi XXXIII. törvényczikk 266., 268., 283. szakaszok), ez a polgári bírósággal közlendő s ennek a határozatnak a polgári eljárásban a végrehajtásra a bűnvádi eljárás jogerős befejezéséig az 1881. évi LX. törvényczikk 36. szakaszában meghatározott halasztó hatálya van. Ha a büntető bíróság az uzsorát jogerős Ítélettel megállapította, a polgári bíróságnak ezzel ellentétes Ítélete hatályát veszíti és a polgári bíróság a pör foly­tatólagos tárgyalást rendeli el. Ennek a végrehajtásra ugyanoly hatálya van, mint a felsőbb bíróság ama határozatának, a mely |a végrehajtás alapjául szolgáló határozatot föloldotta vagy póteljárás elrendelése mellett megsemisitette (1881. LX. törvényczikk 39. szakaszá­nak b.). Ez a szabály megfelelően alkalmazandó akkor is, ha a polgári bíróság az ügyet nem ítélettel, hanem végrehajtó végzéssel intézte el. 11. §. E törvény nem alkalmazandó az olyan ke­reskedelmi ügyletekre, a melyek által a fél a vagyoni előnyt bejegyzett kereskedő terhére kötötte ki vagy szerezte meg. Nem esik e törvény alá évi 8 százalékot meg nem haladó kamatnak vagy kamat tekintete alá vonható más vagyoni előnynek (1877. Vili. t.-cz. 2. szakasz) kikötése vagy szerzése. 12. §. Ennek a törvénynek hatálybaléptével az 1883. XXV. törvényczikk 1—16. szakaszai elvesztik hatályukat. Az e törvény hatálybalópte előtt elkövetett uzsora miatt is a bűnvádi eljárás hivatalból indítandó meg. Ennek a törvénynek 1—3. és 5. szakaszai alkal­mazandók arra is, a ki ez a törvény hatályba lépte elő­kötött szerződést e törvény hatálybalópte után érvénye­síti, másra átruházza vagy rá biztosítékot szerez, úgy szintén arra is, a ki az ily szerződésből származó követelést, tudva, hogy az az 1. szakaszba vagy 2. szakaszba ütköző szerződésből származik, ennek az törvénynek hatálybalópte előtt vagy hatálybalópte után megszerzi, ha azt e törvény hatálybalópte után érvé­ny esiti, másra átruházza, vagy rá biztosítékot szere­A 6—9. szakaszt ennek a törvénynek hatályba lépte előtt kötött azokra a szerződésekre is alkalmazn kell, a melyek e törvény hatálybalópte előtt teljesség gél vagy más módon még le nem bonyolittattak. A harmadik és negyedik bekezdés rendelkezése nem alkalmazhatók, ha a követelés tekintetében ennek a törvénynek hatálybalópte előtt jogerős végzés vagy bírói egyezség keletkezett. 13. §. E törvény hatalma kiterjed a magyar állam egész területére, Horvát-Szlavonországok kivételével. Az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. törvónyczikknek e törvény által nem érintett rendelkezései Fiume városára és kerületére kiterjesz­tetnek. A kereskedelmi üzlet átruházása. 1. §. A ki kereskedelmi üzletet szerződés utján átvesz, felelős az átruházónak az üzletből eredő azok­ért a kötelezettségeiért, a melyeket az átvétel idején ismert, vagy a rendes kereskedő gondosságával meg­tudhatott. Az átruházó felelőssége érintetlen marad. Ki van véve a csőd folyamán való üzieteladás esete. 2. §. Ha az átvevő az üzletet házastársától, saját vagy házastársának föl- vagy lemenő ági rokonától, testvérétől vagy féltestvérótől, vagy e személyek vala­melyikének házastársától vette át, az átruházónak az üzletből eredő kötelezettségeiért az 1. szakaszban meg­határozott korlátozás nélkül felelős. Ugyanez áll akkor is, ha az átvevő az átruházó­val szemben az üzletből eredő kötelezettségeket ma­gára vállalta. 3. Ha az üzlethez tartozó vagyon nem egészben vétetett át: az eset összes körülményei szerint kell megítélni, hogy üzletátruházás forog-e fönn. 4. §. Ha valaki egyes kereskedővel ennek fönn­álló üzletére nézve közkereseti vagy betéti társaságba lép, a társaság az addigi üzletből eredő összes kötele­zettségekért felelős. . 5. §. Az 1875. XXXVII. törvényczikk 20. szakasza hatályát veszti. 6. §. E törvény végrehajtásával az igazságügy­miniszter, illetőleg Horvát-Szlavonországban a horvát- szlavon-dalinátországi bán bizatik meg. Felelős szerkesztő: BANOCZY BÉLA. 520/903. lcörj. sz. Bező község elöljáróságától. Hirdetmény. Bező község határában az 1883. évi XX. t.-cz. 3. §. értelmében gyakorolható vadászati jog Bezőben, a körjegyző irodájában, 1903. évi julius hó lO-ik napján d. e. 9 órakor nyilvános árverésen 6 évre bérbe adatik. A községi képviselőtestület által megálla­pított árverési feltételek ugyanott megtudhatók. Az elöljáróság; Baka Sándor, Gajdos Mihály, körjegyző. 141 biró. Két hordó uj-, öt hordó óbor eladó Bertsik Istvánnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom