Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1903-06-07 / 23. szám
TT 3sT <323. szám. 2. oldal. aegise alatt már most állandó színház építtessék, maradjunk kizárólag egy szerény kiállítású színház előállításánál s ne akarják kétes reményű költséges czé- lokra a várost eszközül felhasználni, mely a terhek súlya alatt amúgy is nyög már. Mert bár szeretnék azt is, hogy a Fehér-hajónak szép kilátást kecsegtető bevételei állandóan megmaradnának, de bizony tanácsos lesz ám előre is gondolni ..............mert az árkot még át nem ugrottak. —h. Törvény az állami beruházásokról. A várva-várt törvényjavaslat, a mely négy évre felosztva kerek 260 millió koronányi beruházásra adná meg a kormánynak a felhatalmazást, a napokban végre a törvényhozás elé került. Most ezen múlik, hog}1 a kívánt felhatalmazás idejében meg is adassák. Csak a kópviselőházon áll most, hogy a munka után sóvárgó ipar megkapja azt, amire évek óta vár és hogy a tétlenül veszteglő munkáskezek munkába foghassanak. A nagyfontosságu és az ország egész gazdasági életére messze kiható javaslat politikai és nemzetgazdasági jelentőségével nem foglalkozunk, itt tehát ezúttal csak a törvényjavaslat azon részének ismertetésére szorítkozunk, a mely bennünket legközvetlenebbül érdekel. Törvényjavaslat a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasúti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezésről. I. FEJEZET. A magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről és más vasúti beruházásokról. l.szakasz.Fölhatalmaztatikakormány,hogy az ung- völgyi helyi érdekli vasat Nagyberezna állomásából az Ung folyó völgyében Sztavnán át az Uzsok melletti magyav-gács határszélig vezetendő gőzmozdonya vasúti vonalat, a magyar királyi államvasutak Érsekújvár és Komárom, illetőleg Baja és Báttaszék állomásait egymással a Duna áthidalásával összekötő vasúti vonalakat és az ezekkel a vonalakkal kapcsolatos Duna-hidakat, továbbá az 1895. évi VII. törvényczikkel engedélyezett székely vasúti hálózat szászrégen—dédai részvonalat államköltségen kiépíttethesse, végül a székely vasúti hálózat déda— mádéfalvai vonalának építési munkáit megkezdhesse, és pedig oly módon, hogy a fenti vasúti vonalak államköltségen leendő kiépítéséhez az összes érdekeltségi hozzájárulásokat is felhasználhassa, anélkül, hogy az érdekeltségek hozzájárulásaik czimén az állammal szemközt bármi igényt támaszthatnának. 2 szakasz. Felhatalmaztatik továbbá a kormány', hogy az ungvölgyi helyiérdekű vasat vonalát az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV. törvónyczikk alapján az állam részére megválthassa és vagy az ungvölgyi helyi érdekű vasút részvénytársasággal a társasági vonalnak állami kezelésbe vétele iránt, avagy végül az államköltségen építendő nagyberezna—-határszéli vasútnak az ungvölgyi helyi érdekű vasút üzem- kezelésébe leendő átadása iránt megállapodásokat létesítsen. Az ungvölgyi helyi érdekű vasat vonalának másodrangu íőpályává való átalakítása iránt állami megváltás esetén államköltségen, a fönnebb meghatározott többi esetben a társasággal létesítendő megállapodások utján intézkedés teendő. A jelen szakaszban adott fölhatalmazás mikénti végrehajtásáról a törvényhozásnak jelentés teendő. 3. szakasz. Felhatalmaztatik továbbá a kormány, hogy a székely vasúti hálózat szászrógon—dédai részvonalának építésével kapcsolatban a marosvásárhely— szászrégeni helyi érdekű vasutat az 1880. évi XXXI. és az 1889. évi IV. törvényczikkek alapján az állam részére megválthassa. 4. szakasz. A nagyberezna—határszéli vonal és a székely vasutak megépítendő^ vonalai a másod- rangú íópályák szabályai szerint lesznek megépítendők és berendezeudők s ugyanily módon lesznek o vonalaknak hátmögötti pályái is átalakitaudók. Az érsekujvár—komáromi és baja—báltaszéki vasútvonalak és Dunahidak az elsőrangú főpályák szabványai szerint építendők és rendezendők be. 5. szakasz. Felhatalmaztatik továbbá a kormány, hogy az ^ előző 1. és 2. szakaszokban megállapított építkezésekkel egyidejűleg a magyar királyi államvasutak csap—ungvári vonalának másodrangu főpályává leendő átépítése, valamint a csap—nyíregyházai és csaba—nagyváradi vonalak teljesítőképességének emelése czóljából szükséges kiegészítési munkálatokat végrehajtsa. 6. Felhatalmaztatik végül a kormány, hogy a jelen törvény 1. szakasza szerint Nagybereznától az Uzsok melletti magyar-gács határig építendő vasútvonalnak az osztiák területen Turkán és Szamoboron át Lembergig tervezett állami vasúthoz való csatlakozása, valamint az ezzel összefüggő üzleti és forgalmi kérdések rendezése iránt a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával megfelelő megállapodásokat létesítőn. 7. szakasz. Az előző szakaszokban, valamint az alább meghatározott építkezésekre, átalakításokra és kiegészítésekre mindössze 117,419.000 K. hitel engedélyeztetik a következő czimekeu: 1. A nagyberezna —országhatárszéli vonal megépítésére és felszerelésére, a csap—ungvári állam vasúti vonalnak másodrangu főpályává leendő átalakítására, végül a nyíregyháza—csapi és csaba—nagyváradi államvasuti vonalak teljesítőképességének fokozására összesen 25,523.000 korona; 2. A székely vasutak szászrégén—dédai részvonalának kiépítésére, a marosvásárhely—szászrégeni helyi érdekű vasúti vonal megváltására és a székely vasúti hálózat déda—mádéfalvai vonala ópitési munkálatainak megindítására mindössze 6,786.000 K ; 3. A galánta—zsolnai államvasuti vonalon fektetendő második vágányra 18.000 000 K.; 4. Az érsekujvár—komáromi elsőrangú államvasuti fővonal és a Dunahid megépítésére 13.400 000 K; 5. A baja—báttaszéki elsőrangú államvasuti fővonal és Dunahid építésére 7.000.000 K. ; 6. A fiumei kikötőnek vasúti berendezésekkel leendő kiegészítésére 5,200.000 K.; 7. Bród, Csaba, Nagyvárad és Zágráb állomások bővítésére 2.400.000 K. ; 8. Egyes állomások teljesitőképessógének fokozására 5.000,000 K. ; 9. Mozdonyok beszerzése a m. kir. államvasutak hálózatán 7.000.000 K.; végül 10. az 1897. évi XXX. törvényczikkel engedélyezett államvasuti beruházások befejezésére és hasznosítására, valamint egyes elmaradt sürgős munkálatokra 27.lu0.000 K. A fönnebbi 117,419.000 K. összhitelen felül további 4,080.000 K. az ungvölgyi helyi érdekű vasút állami megvál tására és 2,500.000• K. a helyi érdekű vasút vonalának másodrangu főpályává való átalakítására vehető igénybe, ha a jelen törvény 2. szakaszában megállapított felhatalmazások foganatosításánál ezeknek az intézkedéseknek szüksége fölmerül. Viszont a fentebb engedélyezett hitelek az 1. szakaszban foglalt rendelkezés értelmében felhasználandó érdekeltségi hozzájárulások erejéig apasztandók. Az uzsora kiirtása. Plósz Sándor igazságügyminiszter beterjesztette törvényjavaslatait az uzsorások és csalók ellen. E két javaslat, — írja a Budapesti Hírlap — valóságos hadüzenet, melyet ha az országgyűlés elfogad, irtó hadjáratot indít az állam minden uzsora-üzlettel foglalkozók és mindazok ellen a kereskedők ellen, kik hitelezőik kijátszásával üzleteiket ünásra átruházzák. Drákói szigor jellemzi ezeket a javaslatokat s egyszersmind oly ismerete az uzsora és csalás mindenféle nemének, mely lehetetlenné teszi a tilalom bárminő kijátszását. A törvényszéki gyakorlatnak tapasztalása szolgáltatta rendelkezéseihez az adatokat és útmutatásokat s valóban meg kell döbbennünk közállapotaink elfajulásának nagyságán, hogy ilyen intézkedések szükségesek az üzleti tisztesség és társadalom megvédésére. A magyar törvényhozás alkotmányunk helyreállítása óta most negyedszer foglalkozik az uzsora-kérdéssel. Szabadságunk tavaszán, — 1868-ban jóhi- szemüleg eltörültük az uzsoratörvényeket, abban a hitben, hogy a szabadverseny felvirágoztatja a közgazdaságot és lehetetlenné teszi a visszaéléseket. De csakhamar kitűnt, hogy a korlátlan kamatszabadság jogi következményeiben szabad fosztogatásra vezet, úgy, hogy már 1877-ben meghoztuk az első uzsoratürvényt a 8 százalékos kamatmaximummal. Nem használt ez sem, mert rögtön kitalálták az uzsorások s jogtanácsosaik a törvény kijátszásának mindenféle módját, s már hat esztendő múlva, 1883-ban ismét törvényt kellett alkotni az uzsora vétségéről, büntető határozatokkal. Húsz év telt el azóta és az uzsora pusztított tovább, s áldozatainak védelmi a bű-óságok nem nyújthattak. Nem mintha uzsora-perek nem lettek volna nagy számmal, s a törvényszékek nem ítéltek volna komoly szi gorral, hanem mert az uzsorások annyi kibúvót találtak, hogy csak nagy ritkán lehetett a büntető paragrafusokat rájuk alkalmazni. Egész vidékek mentek tönkre az elharapódzott uzsora miatt. S különösen a falusi -nép jóhiszeműségében és tehetetlenségében tömegesen esett áldozatul. Évek óta sürgették számosán: jogtudós bírák, közgazdák, és publicisták az uzsora- törvény revízióját, míg végre Plósz Sándor rászánta magát, hogy belenyúl a darázsfészekbe. Javaslata meglepetés, mert ily kíméletlen határozottságot nem várt senki. Már az a különbség feltűnő, hogy a régi törvény az uzsorát csak vétségnek minősiti, a mostani javaslat pedig az uzsora enyhébb formáinak meghagyja a vétség jellegét, s ennek hat hónapi fogházzal és 4000 koronáig terjedő pénzbüntetéssel való sujtását. Azonban bűntettnek minősiti az uzsora legszokottabb nemeit s két évig terjedhető börtönnel és 8000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel illeti a vétkest, ha kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy ellen követte el tettét; ha váltóra, vagy más palástolt módon szerzett magának mértéktelen vagyoni hasznot; ha esküre vagy becsületszóra adott kölcsönt; ha aláiráshamisitásra, vagy egyéb bűnvádi cselekedetre ösztönözte a külcsünkeresőt, s egyáltalán, ha Üzletszerűen foglalkozott uzsoráskodással vagy ha e miatt már büntetve volt. Magától értődik, hogy minden uzsoraszerződést a javaslat semmisnek jelent ki, s az ily szerződő feleket kötelezi a leszámolásra, melyben az uzsorás csak a tényleg adott értéket követelheti vissza; ellenbeh minden időközben vett kamatot vagy egyéb hasznot megtéríteni s a másik félnek okozott kárt helyrepótolni tartozik. S ha harmadik személyre átruházza a váltót vagy kötvényt, azzal sem bújhat ki, még ha jóhiszemű is az engedményes, mert ez esetben a sérelmet szenvedő bírói letétbe teheti az összeget, s mig a büntető biró az uzsorát megállapította. S mintha ez még mind nem volna elengedő biztosíték az uzsorások üzelmei ellen, a biró az elitéit uzsorást ha külföldi, büntetésének kiállása után kiutasíthatja az országból; ha pedig belföldi, kiutasíthatja a községből, a megyéből és a szomszédos megyékből. Van még egy igen nevezetes intézkedés a javaslatban, mely különösen az uzsorával foglalkozó korcs- márosokat és zálogháztulajdonosokat sújtja keményen. A kinek üzlete hatósági engedélyhez vau kötve, legyen az iparos vagy kereskedő, itéletileg megfosztható engedélyétől és 1—5 évig eltiltható foglalkozásának folytatásától. Ez a javaslat, mintha hurkot vetne minden uzsorás nyakára és hogy mi az uzsora, — a nyolez százalékot meg nem haladó kamat fölött, — bárminő palástolt alakban jelenjék meg, mint hitelezés, előleg vagy áruüzlet, azt a biró bölcs belátása határozza meg a körülmények tekintetbe vételével. Másik javaslata ehhez hzsonló; uagyon gyakori, hogy kereskedők csalárd szándékkal átruházzák üzletüket feleségeikre, gyermekeikre vagy közel rokonaikra, s a hitelezők elvesztik vagyonukat. Ez ellen azt határozza Plósz javaslata, hogy az ily rokonok korlátozás nélkül felelősek az átruházó kötelezettségeiért s azonfelül az átruházó felelőssége is megmarad, nem engedi meg a kibúvást s megköveteli a kereskedőktől minden szolid kereskedés éltető alap- elvét, — a becsületességet. Hogy mi lesz a javaslatok sorsa a jelen viszonyok között, nem tudhatjuk. A kritikának minden jogát elismerve, meg vagyunk róla győződve, hogy az ország közvéleménye általános helyesléssel fogadja az igazságügyminiszter vállalkozását.— A két törvényjavaslat teljes szövegét jövő számunkban közöljük. Színház. Eltéveszti szerepét és hivatását az, aki vidéki színház előadásainak kritikusául csapva föl, feladatának azt ismeri s kritikus voltát abban találja, hogy minden legcsekélyebb hibát a társulat és az igazgatóság rovására írva, semmit se fogadjon el jónak és helyesnek. — Szerintünk vidéken a színházi kritikusnak a főhivatása, hogy az összekötő kapcsot képezze a színházlátogató közönség és a társulat vezetősége közt, hogy a nagyközönség kívánságait, követeléseit a társulat tudomására hozza, hogy a társulatot a közönség ízlésének megfelelőleg irányítsa, vezesse, de viszont az is feladata, hogy nyíltan, leplezetlenül tárja fül azokat a kirívó hiányokat, amelyek a színművészeti termékek előadásának főkövetelményét képező illúzió hatását veszélyeztetik. A már egy hét óta itt működő színtársulattal szemben is ez előre kitűzött irányelvek szerint fogjuk a kritika fegyverét használni. Nem akarunk elhamarkodott ítéletet és véleményt mondani Németh József színtársulata felől. — Egy heti itt működése azonban általánosságban arról győzött meg bennünket, hogy ambiczioját helyezte abba, hogy az ungvári közönség előtt olyan társulattal lépjen föl, amelyben a vidéki színészet kiválóbb erői és elemei is képviselve legyenek. Úgy a női, mint a férfi főbb szereplők a vidéki színművészek közt az elsőrangú helyet foglalhatják el. Maga az igazgató Németh József elsőrangú fővárosi művész, Sza- day Ferencz, Füredy Béla, Kozma István, Baghy Gyula az ungvári közönség régi jó és kedves ismerősei ; a nők közül K. Tarnay Leona, Károlyi Leona, Galambos Mariska, Szabó Irma, Molnár Ella ked- venczei lesznek közönségünknek. — A személyzet minőségének bírálásánál szeretnénk átcsúszni a nőikarszemélyzet megkritizálása fölött az igazgató előnyét véve tekintetbe, de nem lehet az általános pauasz miatt, mely minden oldalról felhangzik a kedves megjelenésű kardalosnőkhöz szokott ungvári közönség részéről. Ami az eddig előadott darabokat illeti, helytelenítjük azt a methodust, mely szerint az első bemutató előadások sorát közönségünk nagyrésze előtt általában ismerős művekkel kezdte meg. A Bob herczeg és az egy-egy felvonásos Szálka és Pillangó kisasszonyon kívül mind régi és gyakran látott darabok szerepeltek az e heti műsoron. Ennek lehetett az oka az a csekély érdeklődés, amely ezideig nyilvánult az előadások látogatása iránt. — É methodust azonban valószínűleg a színtársulat belső ügyei kényszeritettek az igazgatóra. A díszletekkel, a kosztümökkel s a zenekarral megvagyunk elégedve, de kevésbé azzal, hogy a festéket az arezokon kirívóan használják; ez nagy színpadokon —nagy nézőtér mellett a távlati viszonyokat véve tekintetbe — megjárja, sőt szükséges; ily. kis színpadon, ily szűk nézőhelyen fölöslogos és diszgusztáló. A felvonások közötti hosszú szünetek megrövidítése is kívánatos. Bemutatóul a „Bob herczeg“-et adták elő. — Az édes zenéjü s a fővárosi közönség által annyira kedvelt magyar operettet telt ház hallgatta végig és határozott sikert aratott. Az előadás sikerültéhez nagyban hozzájárult K. Tarnay Leona, egy végtelen temperamentumos, ötletes, kellemes hangú színésznő és Károlyi Leona, aki diszkrét játékával és nagyterjo- delrnü hangjával hódította meg a közönséget, nemkülönben Szaday Ferencz, akit belépésekor mint régi kedvenezét meg-megujuló tapssal fogadtak. Vasárnap két előadás volt. Délután Goldstein Számi-t adták elő, este Az ördög mátkája ez. népszínművet. Itt élveztük először Németh József pompás kedvderitő humorát s itt ismerkedtünk meg először Molnár Ellával, aki K. Tárnái Leonával együtt igyekezett a darab sikerét biztosítani. Hétfőn ismét két előadás volt. Délután A vén bakancsos és fia a huszár ez. népszínműben gyönyörködött a délutáni publicum. Este az Eleven ördög ez. operettet adták. K. Tárnái Leonának nagy volt itt is a sikere. Feltűnt még kedves játékával Galambos Mariska. ' jftTedden kevésbé telt ház előtt Doktor ur ez. bohózatban Füredi Béla, Rátkai Márton, Szaday Ferencz arattak jól megérdemelt tapsokat. Kedves estét szerzett a csekély számú közönségnek szerdán a „Szálka" ez. vígjáték előadása, mikor is Rátkai Márton, Ráskai Emilia, Füredi Béla és Komáromy Gizella kaczagtatták meg a hallgatóságot összhangzó, ügyes játékukkal. — Az ezt követő Pillangó kisasszony ez. egy felvonásos japáni zenés játékban mutatkozott be Szabó Irma művészi tökélyü játékával. Azt a leheletszerű, vágyakozó, szerelmében föltétlenül bizó és szerelme által elpúsztuló gyönge virágszálhoz hasonló japáni kisleányt oly élethűen, oly természetesen és megragadóan adta, hogy nem egy no-néző szeméből csalt ki könnyeket. Szabó Inna e szerepében valóban kodves jelenség,
