Ung, 1903. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)
1903-06-07 / 23. szám
XU ÉVFOLYAM. Ungvár, 1903, junius 7. 23. S7.AM. SZEUKESZTÖSEG: Ungvár, Vármegyeház-tér 1. szám. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok nem adatnak viasza. A lap megjelen minden vasárnap. KIADÓHIVATAL: Székely éfl Illés könyvnyomdája. Előfizetési feltételek: Egész évre . 8 kor. Negyedévre 2 kor. Félévre ... 4 kor. Egyes szám 20 fill. Hirdetések, előfizetések, valamint a lap anyagi részét illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők Nyilttér zoronkint 40 fill. Vm VARMEGYE ÉS AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Dragasag (te.) A most uralgó kedvezőtlen politikai viszonyok daczára örvendetesen esett különösen Ungmegyét érintőleg és érdeklőleg az a törvényjavaslat, amely e napokban került a törvényhozás elé. Értjük ezalatt az állami beruházásokról szóló törvényjavaslatot. A kormány czeltudatos politikájának a felvidéki nép felsegelyezésére és anyagi nívója emelésére legfenyesebb bizonyítékát nyújtja e törvény- javaslat. Mert hiszen a Darányi miniszter által kezdeményezett és tervszerüleg keresztülvitt ruthén akczió vármegyénk területén bírja nagy mértékben alapjat. És a beruházási törvény- javaslat a vasúti hálózatok kibővítése czéljá- ból e czimen majdnem 25 millió koronát folyósít a vármegyénk területén áthúzódó yonalak kiépítésére és átalakítására. Nevezetesen államköltségen kiépítteti a nagyberezna-határszéli vasutat, melynek sztavna-uzsoki vonalán a munka mar serényen folyik. Átalakíttatja má- sodrangu főpályává az ungvőlgyi helyiérdekű, nemkülönben a magyar királyi államvasutak csap-ungvári vonalait. Ez óriási és több esztendőre kiható munkálatokkal megyénk népessége biztos keresetforrást, megélhetési módot nyer. De nemcsak ebből a szempontból várható népünk anyagi javának a felvirágzása! A munkások ezrei vándorolnak át vármegyénk területére, hogy itt foglalkozást, megélhetést keressenek és biztosítsanak maguknak. Természetes is, hogy tódulni fog ide a sok idegen munkás, mert fáradságos munkája fejében megkapja azt a munkabért, amelyből rendes életszükségleteinek kielégítése után takarékos és nem költekező életmód mellett kisebb- nagyobb tőkét is gyűjthet össze. Az életszükségletek állandósága és az a körülmény, hogy a súlyos testi munkával elfoglalt munkás és főleg idegen munkás a munka által elvesztett életerejét rendes és erőteljes táplálkozás által igyekszik pótolni és visszaszerezni, idézi elő az élelmi és fogyasztási czikkek utáni kereslet rohamos emelkedését. Ezzel szemben a kínálat nem képes lépési tartani a kereslet hirtelen rohamos emelkedésével. Mit fog ez eredményezni? Az élelmi és fogyasztási czikkeknek az eddigi rendesnél nagyobb mérvű emelkedését, vagyis a drága sagot. Sőt nemcsak hogy eredményezni fogja, hanem már érezhető is ennek a gazdasági fellendülésnek előszele a drágaságot illetőleg. A sztavna-határszéli vonal építésénél foglalkozó nagyszámú munkástömeg élelmezése leköti a hozzá közeleső falvak, községek élelmi készletet. Sőt tálán kevésnek is mutatkozik. Ezért első sorban az azon vidéken élők érzik mar a drágaság hatását. Sztavna és vidéke ezideig Nagyberezna központnak volt élelmező raktára. Ezt a részt tehat Nagyberezna elvesztette, vagyis kínálata kevesbedett, holott a kereslet ugyanaz maradt, sőt a munkálatok kihatása következtében még emelkedett. Ennek folyománya a nagybereznai piaczon az árak íelszökkenese. Ugyanez történik a perecsenyi, mint vidéki góczponton. Úgy Nagyberezna, mint Perecseny piaczi központi helyzete megváltozik. Mindegyik elveszti eddigi élelmező községeinek egyrészét s helyettük más községek fognak belépni e helyek gazdasági körletébe. így húzódik e hullámzatos hatás a megye központjáig, Ungvárig. Vagyis az állami beruházások alapjan megindított nagy munkálatok teljesen átalakítják vármegyénk egész gazdasági képét. Egyrészről azaltal, hogy a községek gazdasági helyzne es viszonylata a vidéki góczpontokhoz megváltozik, másrészről a kereslet es kinalat egymáshozi aranyanak átalakulása áltál. S e kettőnek együtthatása eredményezi a fogyasztási és termelési czikkek áranak emelkedeset. És vájjon ez elméleti levezetést nem igazolja-e a dragasag bekövetkezése tekinteteben a gyakorlat? Ha végignézünk az ungvári napi piaczon, tapasztalhatjuk a dragasag íegekeseoben szoló jelenségeit. Hiszen a tojás most mar majdnem nyár idejen darabonként 5—ö tiller; a marha es borjunus ara mar is 8 fillérrel emelkedett; a sertéshús kilója 1 kor. 50 tiller; a csirke parja 1 kor. 20 fillér minimális ártól 2 kor., sőt 2 kor. 50 fillérig emelkedett. S igy foly- tathatnók az arak emelkedeset a töböi czik- kekre nezve is. Kérdés, hasznos-e gazdaságilag az árak e feltűnő emelkedese? hasznos-e a dragasag? A felelet erre csak igenlő lehet azzal a megszorítással azonban, na e dragasag előnyeit vidékünk népessége kellőképén ki tudja aknázni, vagyis, ha a mi népünk felismerve és felhasználva e naryor^ ritkán kínálkozó kedvező alkalmat, arra fekteti a s.uiyt, hogy kellő mennyiségű es minőségű fogyasztási es élelmiczikk termelését ismeri togondjanak. Mert ha az állandósult keresletet a kinalat csekélysége nem tudja ellensúlyozni, nem az arak meg nagyobb mérvű emelkedese következik be, hanem az, hogy a nagy tőkéjű vállalkozók fogjak majd ez alkalmas helyei kedvező ope- raczióul felhasználni, ide zúdítván nagymeny- nyiségü czikkeit. S így ahelyett, hogy a mi népünk látná ez áremelkedésnek hasznát, idegen vállalkozók zsebeibe fog vándorolni az itteni kedvező konjunktúrák következtében szerezhető pénzösszeg. Arra kell tehat törekednünk, hogy népünket figyelmeztessük, oktassuk es betanítsuk e változások közepette követendő teendőiket illetőleg. Rá kell irányítani a figyelmét arra, hogy milyen élelmi és fogyasztási czikkeket termeljenek, milyen minőségben, minő mennyiségben, miként es hol értékesíthetik azt a legelőnyösebben és leggazdasagosabban. E fontos nemzetgazdasági kérdés helyes megoldását csak úgy érhetjük el, ha a nép legközvetlenebb vezetői, papjai, jegyzői, tanítói mar most eleve megkezdik az érdekelt \idekeken népünket ily irányban oktatni, íelvilágositani, nevelni. Faradságukat meg fogja jutalmazni mar maga a boldogulás utjara terelt emberek hálaja; mert e gazdasági beruházások következtében meginduló nagymérvű munkaiatok idejében, aki csak nem lusta és nem könnyelmű, biztos megélhetést és existencziat biztosíthat magának és övéinek; de meg fogja hálálni faradságukat még a kereslet oldalán álló vevők serege is, mert igy a termelés egyenletessége áltál az arakban bekövetkezhető aránytalan fiuktuaczióknak vétetnek eleje. Ungvárt tervezett állandó színház kerdesehez. E lapoknak f. évi 18. számában közzétett czikk megjelenése óta, az ungvári állandó színház építésének ügyében egy lépéssel előbbre haladtunk. A város kóp- viselő-testülete május 27-ón tartott ülésében határozatra emelte, hogy gondoskodni kíván egy állandó színház építéséről, a bemutatott terv alapján, ha a 81.000 koronában előirányzott építési költség törlesztésére kellő fedezetet talál. Erre pedig kijelöli a színház és üzleti helyiségek jövedelmét, továbbá azt a OüOO korona évi államsegélyt, amit a kormánytól vár. A határozatot ilyen alakjában tökéletlennek találjuk. Mert hiányzik abból az a fő dolog: hogy a képviselő-testület hová akarja a színházat építeni V! Nagyon gyanús előttünk, hogy a városi tanács a hely kijelölése felől mélyen hallgat. Amiből azt kell következtetnünk, hogy oly helynek kijelölését rejtegeti, amivel most még azért nem tartja tanácsosnak kirukkolni, mert ha a rejtegetett hely kijelölésével már most előállana, nem lett volna képes az ópités elhatározásához a képviselő- testület többségét megszerezni. Vagyis olyan helyet szemelt ki, amely a színházzal kapcsolatos kivánalmaknak meg nem felel. Ha tehát gyanúnk alapos, hogy a Feketesas- épület helyét rejtegeti erre a czélra, úgy ezt a tervet, a színészet jól felfogott érdekében, bátrán elejtheti: mert hogy ott építtessék az állandó sziuház, azt ugyan keresztül nem viszi, mert ehhez a képviselő-testületben olyan számitásnélküli, russzizlésü többséget szerezni képes nem lesz. Mielőtt tehát az építési terv és költségelőirányzat elkészíttetett, a terveződnek előbb az építési helye- kellett volna ismerniük, mert a talaj Ungvárt nem mint denütt egyforma, az építési anyagnak ide- vagy amoda szállítási költségénél is külömbseg van. A fő pedig az, hogy csak az epitési hely kijelölése után lehet a színházi parteren kívül cső mellékhelyiségeket úgy beilleszteni, hogy azok állandóan hasznot hozók legyenek, hogy a közszükség és a közíorgalom igényeinek megfeleljenek. Mert más az, ha boltokat akarnak abban nyitni, más Ha abbau kavéhazat és vendéglőt is szándékoznak berendezni. Hogy pedig boltok, kávéház meg vendéglőről is van szó, azt abból látjuk, hogy a tervezők a rajzban és a vázlatban azokat már befoglalták. Eltekintve tehát a Kossuth Lajos-tértől, ahol nem hisszük, hogy ott színház építtetni fog, a színházat a tulajdonképení belváros valamelyik pontján keli lösz epiiem. itt pedig bőséggel vau kávéhaz meg vendéglő is, kereskedés meg annyi, hogy a kereskedők alig képesek már egymástól élni. Uugvár városa képviselő-testületének pedig nem lehet czelja, hogy ha mar a művészetnek hajlékot emel, egyben vendéglővel, kávéházzal, boltokkal igazán kárhoztatandó versenyt nyisson a meglévő ilyen üzleteknek, amelyek amúgy is csak kínos vergődéssel képesek fennállani s tulajdonosaik évek óta küzküdve, nagy megerőltetések árán -tehetnek eleget magán- és polgári kötelességeiknek. Azt hisszük, hogy a közönség ama része, akik nemcsak hátra, de előre is tekintenek: nem adják hozzájárulásukat ahhoz, hogy egy uj színház építésévé! ismét uj boltok, kávéhaz, vendéglő tömkelegével is a többi ilyen foglalkozási ágat űző polgártársaink megélhetését veszélyeztessék. 11a Ungvár társadalma 40 év óta egy lépést sem tett az állandó színház építéséhez, s ha a viszonyok — mint ez mondva van — most oly kedvezőknek mutatkoznak, hogy a színház építését elszalasztanunk nem szabad, úgy az a nézetünk : hogy most se markoljunk sokat, hanem e tekintetben igényeinket a legszerényebb mérvre leszállítsuk. A bemutatott nagyarányú tervezet módosításával építsen ugyanis a varos favázba helyezett vékony falazattal kizárólag egy színházat, amely berendezésével együtt mindössze 32—34 ezer koronába kerülne, s a törlesztésre a kilátásba helyezett liUOO-ről 2UUU koronára devalválandó állandó államsegély s az előadások bevételei a törlesztésre bőséges fedezetet biztosítanának. Ezzel tennénk szolgalatot a művészetnek s a helyi érdeknek a nélkül, Hogy a város egyeteme, uj lakások és boltoknak a Eehér-hajóbau berendezésén felül, ismét egymás határa helyezne uj boltokat, kávéházat, vendéglőt, amit a kozszükség ezúttal, de még a közeljövőben sem fog igényeim. A varos képviselő-testületének s a vezető egyéneknek nem áll jogukban, hogy Ungvár városát ismét nagyobb arányú uj építkezésbe s egy nagy színházépületnek költséges berendezésével kapcsolatos töriesz- téses, a százezer koronát megközelítő kölcsön felvételébe hajtsak, hogy továbbá masok kiélhetését — melyet tálán szerzett jognak is mondhatnánk — veszélyeztessek : azzal a hangzatos biztatással, hogy a város a törlesztési 50 évi idő elmúltával egy gyönyörű és nagy- jövedelmű tehermentes színházépület birtokába jut. Ám ha itt látják az idejet, hogy Ungvár varos Lapunk mai száma 6 oldalra terjed. VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
