Ung, 1902. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)
1902-07-13 / 28. szám
III. Szobránczi választó-kerület. Székhelye Szobráncz. Község Kim.1' L]ivi?r‘ Község Klm.FudvJr' Baskócz . . 5'7 2 S.-Polyánka . 10'4 4 Beaetine . . 152 4 Porosztó . . 5‘7 2 Bunkócz . . 5'7 2 Német-Poruba 133 4 Csecsehó . . 19’0 4 Ördög-Poruba 7'6 2 Fekésháza . 95 4 Prékopa . . 11'4 4 Gajdos . . 3'8 2 Rebrin . • . . 20'9 6 Gézsény . . 133. 4 F.-Remete . 11'4 4 Hanajna . . 9-5 4 F.-Rem.-Vasgy. 15'2 4 Hliviscse . . 9'5 4 S.-Remete . 8‘5 4 Hunkócz . . 5‘7 2 F.-Reviscse . 7‘6 2 Hornya . . P9 2 S.-Reviscse . 9'5 4 Húszak . . 152 4 A.-Ribnvicze 36 2 Huta . . . 22'8 6 F.-Ribnyicze 9-5 4 Jenke . . . 15 4 4 Ruszkócz . . 3'8 2 Jeszenő . . 7'6 2 Sólymos . . 18'0 4 Jesztreb . . 17*1 4 Székó . . . 13.3 4 Jósza . . . 15-2 4 Szenna . . 23’7 6 Kaluzsa . . 20'9 6 Szentes . . 9’5 4 Karcsava . . 9-5 4 K.-Szeretva . 31’3 6 Kereszt . . 7’6 2 N.-Szeretva . 27‘5 6 Klokocsó . . 16.1 4 Szobráncz .----Kolibábócz . 11.4 4 Sztrajnyán . 190 4 Sz.-Komorócz P9 2 Tárná ... 24’7 6 Konyus . . 9’5 4 Tiba ... 1'9 2 Korumlya . . í 3*3 4 Ubrezs . . . 7'6 2 Kráska . . 20'9 6 Vajnatina . . 3 8 2 Kuszin . . . 14’2 4 Váralja . . 13 3 4 Lucska . . 95 4 Verbócz . • 190 4 Orechova . . 5 7 2 Vinnabanka . 22 8 6 Osztró ... 3 8 2 K.-Zalacska . 13 3 4 Pályin . . . 24‘7 6 N.-Zalacska . 15 2 4 Petrócz . . 19‘0 4 Zavadka . . 7‘6 4 4. §. A fuvardijak csak is az esetekre vonatkoznak, midőn az illető választó-kerületben szavazásra jogosult válaszló, vagy vele egy háztartásban élő hozzátartozója fogadtatik fel a fuvarozásra. 5. §. A megállapított fuvardíjak a választóknak lakhelyüktől a választás székhelyére való oda- és visz- szaszállitására szólnak, miért is egyéb költségek fel nem számíthatók. 6. §. A megállapított díjtételek azt a maximális határt jelölik meg, melyen belül a képviselőjelölt, vagy megbízottja vesztegetés nélkül fuvardijat adhat; ellenben a szabályrendelet a fuvarosok részére kereseti jogot nem biztosit. 7. §. Ha a választók szállítása vasúton történik, a szabályrendeletben megállapított fuvardijak nem fizethetők ki. Ezen szabályrendelet Ung vármegye törvény- hatósági bizottságának 1900. évi ápril hó 27-én tartott rendkívüli közgyűlésében a 72. (4459.) számú határozattal jóváhagyatott. * * * Sztáray Sándor gróf jelöléséről a Nagymihályban megjelenő Felső-Zemplén a következőket írja: A Köröskényi Elek elhalálozásával megüresedett szobránczi mandátum elnyerése iránt a mozgalom már megindult. A kerület vezérférfiai első percztől kezdve Gróf Sztáray Sándorra irányították figyelmüket, ő benne vélték feltalálni azt a férfiút, a ki a kerület érdekeit leginkább megvédheti. És Sztáray Sándor gróf az irányában előlegezett bizalomra rá is szolgált, olyannak ismerjük őt, a ki a szó szoros értelmében véve liberális gondolkodású, szépért, jóért, és nemesért lelkesülő férfiú, a ki vármegyéjének és Nagy-Mihály városának igaz szeretetét méltán kiérdemelte. Tényleg fel is ajánlották neki a mandátumot és az e hó 6-án a szobránczi fürdőben megtartott értekezlet fényes tanujelét adta annak, miszerint a kerület túlnyomó többsége a nemes grófot kívánja képviselőjének megválasztani. Az értekezlet délután 5 órakor vette kezdetét s a választó polgárok oly nagy száma gyűlt ez alkalomból össze, hogy a szobránczi fürdő minden zuga megtelt. A kocsik hosszú sora jött egymásután. Zemplén és Ung vármegye intelligencziájának nagy részét hozva, akik mindannyian ajelölt programbeszédét akarták meghallgatni. Csehticzky József tibai apátplebános megnyitván az értekezletet, a választó polgárságot felhívja, miszerint a megüresedett mandátum betöltésére nézve tegyék meg a jelölést. Az értekezlet egyhangúlag és kitörő lelkesedéssel gróf Sztáray Sándort jelölte és gelsei Guttman Izidor vezetése alatt nyomban küldöttségileg hívta meg az ép a fürdőben időző grófot programmbeszédjének megtartására. A jelölt rövid pár perez múlva meg is jelent az értekezleten, akit Stépán László szobránczi kir. iárás- biró a következő szép beszéddel üdvözölt: Méltóságos Gróf ur ! A szobránczi választókerület szabadelvű pártja mai napon értekezletet tartott; a tanácskozás tárgyát az képezte, hogy kit válaszszunk, kit küldjünk fel az ország szivébe, a magyar parlamentbe, hogy ott a mi közjogi, politikai és közpolgári érdekeinket képviselje, támogassa, hogy ki legyen az, aki a mai politikai viszonyok között a polgárok s a magyar haza érdekében tud és akar is tenni'?! Nagy és nehéz feladat ez erre a választó kerületre, ahol oly kevés azoknak a száma, akikre mint tekintélyekre, akikre mint oszlopos emberekre hivatkozni lehetne, már pedig a legjobb elvek, a legszebb eszmék is csak akkor juthatnak diadalra, ha a zászlót erős kezek lengetik. Az értekezlet figyelme és tekintete Méltóságodra esett, akire nagy jövő, nemes hivatás vár Ung vármegyében, aki őseinek örökébe lépve, az ősi tradicziók, születés, magas és tudományos műveltség, vagyon s mindenek fölött álló magyar hazafias érzelmeinél fogva mintegy predesztinálva, mintegy elkötelezve van a politikai és társadalmi élet terén zászlót bontani, vezérszerepet játszani! Mi a Méltóságod személyében találtuk meg azokat a kellékeket, amelyeknek birtokában lehet a polgárok s az édes magyar haza érdekében tenni! Amidőn szerencsém van Méltóságodat körünkben szivem mélyéből üdvözölni, amidőn szerencsém van Méltóságoddal közölni, hogy a mai értekezlet egyhangú lelkesedéssel Méltóságodat jelölte képviselőjéül; ennek az értekezletnek nevében és megbízásából arra kérem Méltóságodat, hogy bizalmunkat és ragaszkodásunkat méltányolva, a jelöltséget elfogadni s minket arról Ígéret alakjában biztosítani kegyeskedjék. Isten hozta! Isten tartsa! Isten éltesse Méltóságodat ! Sztáray Sándor gróf megköszönvén a reá nézve oly megtisztelő bizalmat, kijelentette, miszerint a jelöltséget elfogadja, és a szabadelvű párt tántorithatlan hívének vallotta magát, hangsúlyozta, miszerint kész a kormányt támogatni és azok zászlója alá sorakozik, a kik a jog, törvény és igazság szellemében akarják az országot kormányozni. Biztosította a választókat, miszerint a kerület érdekeit sem fogja szem elől téveszteni, hiszen ő is e vidék gyermeke, itt született, itt él, itt alapított családot és gazdasága is ide köti őt. A közönség szűnni nem akaró tapsviharral fogadta a porgrammbeszédet, vállaikra emelték és éltették a grófot. Ezzel az értekezlet véget ért és a tömérdek közönség képviselőjelöltjét éltetve, a legnagyobb rendben oszlott szét. Az értekezlet megbízásából Stépán László táviratilag üdvözölte Széli Kálmán miniszterelnököt és a szabadelvű párt elnökét Podmaniczky Frigyes bárót. Podmaniczky az üdvözlő táviratra szintén táviratilag a következőkép válaszolt: Nagyságos Stépán László urnák pártértekezleti elnök Szobráncz. A szabadelvű párt nevében megelégedéssel és őszinte örömmel veszem tudomásul gróf Sztáray Sándor, a szabadelvüpárt hívének felléptetését; az irántam nyilvánított bizalmat megköszönve, arra kérem a szobránczi szabadelvű pártot, hogy összetartás s egyetértés segélyével a szabadelvű zászló győzelmét biztosítsa. Podmaniczky, pártelnök. Közigazgatási bizottsági ülés. — 1902. julius 8. — Ung vármegye közigazgatási bizottsága e hó 8-án tartotta rendes havi ülését, melyen a főispán távollétében Ló'rinczy Jenő alispán elnökölt. Az ülés megnyitása után az elnök első sorban meleg szavakkal üdvözölte Reinidiovszky Rezső újonnan kinevezett beregszászi kir. ügyészt, ki ez alkalommal először vett részt a közigazgatási bizottság ülésén, hol a vármegye területén levő járásbirósági fogházak junius havi állapotáról számolt be. Az ülésen tárgyalt ügyek közül mint legnevezetesebbet kell kiemelnünk Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszternek a magyar nyelv tanítása érdekében kibocsátott rendeletét, melyet a közigazgatási bizottság lelkes örömmel vett tudomásul. Egyben elhatározta a bizottság, hogy a miniszternek hazafias intézkedéséért köszönetét külön feliratban tolmácsolja. A szakelőadók havi jelentéseinek tartalmát röviden a következőkben adjuk: Az alispán havi jelentése szerint a személy- és vagyonbiztonság az elmúlt hónapban kielégítő volt, rendkívüli körülmények nem zavarták meg. Útadó fejében befolyt az elmúlt hónapban 3388 korona, ezzel szemben a hátralék 110667 korona. Az ungvári járás főszolgabirája panasznapokat tartott 4 községben, a szobránczi főszolgabíró szintén 4 községben, a kaposi főszolgabíró 10 községben. A vármegyei tiszti főorvos jelentésében az általános közegészségi állapotokat kedvezőknek mondja. Heveny fertőző betegség 51 fordult elő, halállal 3 eset végződött. A születési esetek száma az elmúlt hónapban 531 volt, a halálesetek száma 315. Hivatalosan megvizsgált Ungvárt 96 udvart, melyek közül 34-et talált tisztátalannak. Megvizsgált azonkívül a vármegye területén 54 népiskolát és óvodát és 86 korcsmát. Az államépitészeti hivatal főnöke jelentést tesz a szürthei Latorcza-hid beszakadásáról. A hídon a megelőzőleg tartott vizsgálatok alkalmával korhadás vagy rongáltság jelei észlelhetők nem voltak. Az összeomlást megelőző napon azonban 130 darab szarvasmarhát hajtottak át egy csoportban a hídon, azonkívül egy zászlóalj katonaság is vonult át; ezen nagyobb megterhelle- tések mindenesetre meggyöngithették a hid szerkezetét s igy történhetett csakis, hogy a julius 2-án dühöngő szélviharnak hatása folytán a hídnak Csap felőli három nyílása egy 4 métermázsával megterhelt szekér alatt beomlott. Ézen esetből kifolyólag elhatározta a közigazgatási bizottság felterjesztést intézni a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy a függmüves szerkezet, — a milyen a szürthei hide is volt — tekintettel veszélyes voltára, amennyiben ugyanis a gerendák megvizsgálását rendkívül megnehezíti, a vármegye területén építendő hidaknál többé ne alkalmaztassák. Addig is, mig a hid fel- épittetnék, a szekerek a hidason fognak közlekedni. A kir. pénzögyigazgató jelenti, hogy a 674952 korona adóhátralékra az elmúlt hónapban 198961 korona folyt be. Bélyeg- és illetékekből befolyt 19873 korona, fogyasztási- és ilaladó 63130 korona, a dohányjövedék 47420 kor.ona, A vármegyei árvaszéknek bevétele 37493 korona volt, ezzel szemben kiadás 72483 korona. Vagyon 953747 korona. A töivényhatósági állatorvos bejelenti, hogy lépfene 25 esetben lépett fel, sertésvész pedig 15 községben észleltetett szórványosan. Az ülésen tárgyalt egyéb ügyek közül mint fontosabbakat megemlítjük a bizottságnak azon határozatát, melylyel egyrészt az alispán — mint a vármegye közönségének képviselője —• másrészről Reismann Hermann és Grosz Benő társvállalkozó kis-várdai lakosok között a csap—ásvánvi közutnak 1902. évben esz- közlendő folytatólagos kiépítése tárgyában 8126 korona 62 fillér összeg erejéig kötött szerződést jóváhagyja. ■ Kis-Turicza és Lipócz községeknek azon kérelmüket illetőleg, hogy a turja-remetei posta- és távirda- hivatal kézbesítési kerületéből a közelebb eső nagy- turiczai postaügynökség kézbesítési kerületébe kebelez- tessenek át: elhatározta a bizottság, hogy a nevezett községek kérelmét kedvező elintézésre ajánlja a kassai kir. posta- és távirdaigazgatóságnak. Lója János és társai csertészi lakosoknak azon kérvényét, melyben Csertész községnek a szerednyei posta kézbesítési kerületéhez leendő csatolását kieszközölni kérik, a bizottság nem pártolja, azonban elhatározta, hogy a kassai posta- és távirdaigazgatósághoz a Szerednye és Horlyó közötti közúti postajáratnak szervezése iránt intéz megkeresést, mivel ennek létesítése sokkal jobban megfelel a község érdekeinek. Több magánérdekü ügynek letárgvalása után HV2 órakor ért Véget a közigazgatási bizottság ülése, melynek befejezte után még a gyámügyi felebbviteli küldöttség hozott határozatot az alispán elnöklete alatt egy nagykorusitási ügyben. Uj szabályrendelet a kórházakról. Eljárás osztrák állampolgárokkal szemben. 61. §. Osztrák állampolgár betegekre nézve a kórház az „Értesitő“-t közvetlenül annak a cs. kir. járási kapitányságnak, illetőleg annak a polgármesteri hivatalnak küldi meg, a melynek hatósági területén a betegnek — okmányai vagy bevallása szerint — illetőségi helye vagy vagyona van. Az ápolási költségek megtérítése végett — a megfelelő költségszámla s az összes kórházi iratok csatolása mellett — az illető koronaország országos bizottságát (Landes-Ausschuss) kell megkeresni. Ha a megkeresett osztrák közigazgatási hatóság az „Értesitő“-t a kórháznak három hónap alatt vissza nem küldi, illetőleg a felszámított ápolási költséget három hónap alatt meg nem téríti, a kórháznak az illető cs. kir. helyhatósághoz kell fordulnia s ha ez sem vezetne eredményre, a m. kir. belügyminiszter közbenjárását vennie igénybe. Osztrák állampolgár betegek három hónapon túl való ápolásának engedélyezését mindig az illető országos bizottságtól kell kérni. A galicziai és sziléziai betegek hat héten, illetőleg 3 hónapon túl való ápolásának feltételeire, továbbá a csehországi betegek után felmerült ápolási költségek felszámításának módozataira vonatkozó különleges határozatokat az alábbi jegyzet tartalmazza. Jegyzet. a) Galicziai községi illetőségű szegény betegek hat héten túl való ápolásának feltételei. Galicziai illetőségű szegény betegek a közkórházban rendszerint hat hétig ápolhatok, — ha azonban a beteg -kórállapota további ápolást igényelne, a hatodik hét letelte előtt a továbbtartásra engedélyt kell kérni a galicziai országos bizottságtól. Az ez iránti jelentéshez a betegre vonatkozó összes adatok közlése mellett oly orvosi bizonyítvány csatolandó, mely feltünteti, hogy a beteg valamely galicziai országos intézetbe elszállitható-e ? továbbá különös figyelem fordítandó arra, hogy a betegség neme latin nyelven olvashatóan legyen feltüntetve. — Végül a családi- és utónév igen gondosan Írandó ki, különösen pedig az izraelita vallásu betegeknél a felvételi jegyzőkönyvbe az általuk olykor önhatalmúlag felvett keresztény utónevek mellett azon valódi utónevüket is fel kell tüntetni, melyen anvakönyveztettek és melyen otthonukban, — családjuk körében, — neveztetnek. —- A felvételi jegyzőkönyvnek a korra, származásra, születési és tartózkodási helyre, valamint a fizetési kötelesekre vonatkozó adatai a honosság és községi illetőség megállapítása végett kellő helyesírással, olvashatóan és pontosan töltendők ki. b) A sziléziai községi illetőségűek továbbápolásara vonatkozó jelentések kellékei. A sziléziai községi illetőségű beteg továbbápolá- sára engedélyt kérő jelentésekben világosan fel kell tüntetni, vájjon az illető beteg hosszadalmas, de még folyton kórházi kezelést igénylő, vagy egyáltalán oly gyógyíthatatlan betegségben szenved-e, mely az említett kezelést már nem igényli, hanem a hazaszállítást kívánja meg. c) A csehországi betegek után felmerült ápolási költségek felszámításának módozatai. A csehországi országos bizottság által a gyógy- költségek felszámítására vonatkozólag megállapított módozat a következő : A behajthatatlan gyógykoltségek az országos alap terhére szabályszerüleg csak évnegyedenkint számíthatók fel. Havonkint való felszámításra csak azon intézetek jogosítottak, a melyeket erre az országos bizottság külön felhatalmaz. Ezen szabályszerű időközökön kívül a számláknak esetonkint, vagy az ápolások megszűnte után azonnal
