Ung, 1902. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)

1902-07-13 / 28. szám

Melléklet az „UNG“ 1902. évi 28-ik számához. avagy elkésetten való beterjesztése nincsen meg­engedve. A felszámításoknál kizárólag oly mintáj.u kimu­tatások használandók, a melyek a következő rovatokat tartalmazzák : a) a felszámolt egyes tételek sorszáma, b) az ápolási jegyzőkönv száma, c) a beteg' neve, d) állapota, foglalkozása és illetőségi helye (köz­ség, járás), e) a betegség jelzése, /) a kórházba történt felvétel éve, hónapja és napja, g) a kórházból történt elbocsátásnak, esetleg az elhalálozásnak éve, hónapja és napja, h) az ápolási napok száma, i) a kórház napi ápolási dija, k) a felmerült gyógyköltség összege, l) a teljesített fizetés naplóezikke és összege, m) a megtérítendő gyógyköltséghátralék, n) annak jelzése: vájjon a beteg gyógyultan boesáttatott-e el vagy meghalt? o) jegyzet. A felszámításoknál két (A és B. betűvel jelzendő) üsszesitő kimutatást kell szerkeszteni. Az A jelzésű kimutatás az országos számvevőségnek hivatalos hasz-, nálatára szolgál; a B. jelzésű másik kimutatás pedig az érvényesített összeg kiutalványozásáról szóló érte­sítés kíséretében a gyógyintézeteknek küldetik vissza. A fentebb említett rovatokon kívül az A. betűvel jelzett kimutatásba pótlólag még felsorolandók mind­azon csehországi illetőségi egyének, a kik a felszámí­tás alapjául vett évnegyedben a kórházba felvétettek. Például az I. évnegyedi kimutatásban felsorolandók a január hó f-tői márczius hó 31-ig terjedő időszak alatt a kórházba felvett azon többi csehországi illetőségi be­tegek is, a kiknek gyógyköltségei még az azon évne­gyedi számadásba nincsenek felvéve. Ezen utóbbiakat abban a sorrendben kell felso­rolni, a melyben a kórházba felvétettek, illetőleg a mint az ápolási főkönyvbe be vannak vezetve. Ezekre vonatkozólag a kimutatásnak a)-tól bezárólag f)-ig terjedő rovatai szintén pontosan kitöltendők. Azon tételeknél, a melyek a felszámitási kimu­tatás összeállításakor az országos alap terhére szintén felszámithatóknak mutatkoznak, azaz olyan betegekre vonatkozó tételeknél, a kiknek kórházi ápolása a fel­számítás alapjául vett időszakon belül már befejeztetett és a kikre nézve a kórház mindazon ügyiratokkal ren­delkezik, a melyek alapján gyógyköltségeik az országos alap terhére felszámíthatok: a kimutatásnak fentebb fel nem sorolt többi rovatai is pontosan kitöltendők Ezek után a kimutatás egyes lapjain felsorolt gyógykültségek összegei, valamint az ápolási napok is összegezendők. A folyó gyógyköltség-követelések összege után „Pótlások" gyanánt sorolandók fel az oly egyének be­hajthatatlan gyógyköltségeire vonatkozó tételek, a kik a felszámítás alapjául szolgált évnegyed előtti időben vétettek fel a kórházba. Ezen utóbbi tételek is abban a sorrendben számí­tandók fel, a mely sorrendben a betegek a kórházba felvétettek. Az ezek után kimutatott ápolási napok és gyógy- j költség-összegek végül a folyó gyógykültségekkel összegezendők. A B betűvel jelzett kimutatásban csupán azok a tételek sorolandók fel, a melyek az A betűvel jelzett kimutatásban az országos alap terhére egyidejűleg felszámított gyógyköltségekre vonatkoznak. A B. be­tűvel jelzett kimutatásban a d), e) és n) rovatoknak kitöltése szintén felesleges. A felszámított gyógykölt­ségekre vonatkozó tételek többi rovatainak azonban az A. betűvel jelzett kimutatás illető rovataival mindenben pontosan egyezniük kell, mert az országos számvevőség jövőben számvevőileg kizárólag eme kimutatást fogja megvizsgálni, mig ellenben a B jegyű kimutatáson csupán az észrevételezett tételek és az A. jegyű ki­mutatásban tett helyesbítések, továbbá az országos alap terhére érvényesített és utalványozandó gyógyköltség- üsszeg fognak jeleztetni. Bíróság által közkórházba küldött betegek. 62. §. Bíróság által közkórházba küldött betegek után felmerülő ápolási költségek megtérítését attól a bíróságtól kell kérni, mely a beszállítást elrendelte. Bűnvádi eljárás alatt álló, de kórházi ápoltatásuk ideje alatt felmentő Ítélet vagy beszüntető határozat következtében az alul felszabadult szegény betegek után felmerülő ápolási költséget a felmentés, illetőleg a beszüntetés napjától kezdve az országos betegápolási alap, illetve az államkincstár terhére kell felszámítani. Ilyen esetben is a felmentő ítéletet, illetőleg a beszün­tető határozatot és az „Értesítő"-t csatolni kell. Katonák es hozzátartozóik ápolási költsége. 63. §..Tényleges állományú és nyugdíjas katonák, úgyszintén családjuk tagjai és cselédjeik után felmerülő ápolási költségek megtérítését havonként attól a csapat- testtől kell kérni, melynek állományába a családfő tartozik. Arra azonban, hogy a fizetés teljesittessék, szük­séges, hogy az illető ápolt felvételi okmánynyal le­gyen ellátva, melyet az illetékes csapatparancsnokság vagy kezelő bizottság (Verwaltungs-Comission), oly egyénekre nézve pedig, kik valamely csapat vagy ka- katonai és honvéd intézet (Heeres- oder Landwehr-Ans­talt) kötelékében nem állanak, az illetékes katonai állo­mási vagy térparancsnokság állít ki. Oly esetekben, midőn ily felvételi okmány az ápo­lás alá vétel elkerülhetetlen sürgőssége miatt nem lenne felmutatható, a kórházi gondnokság köteles a betegtől szerzett adatok alapján a felvételi okmány kiállítása végett az illetékes katonai állomási vagy térparancsnok­sághoz fordulni, mely a közölt adatok helyességét fel­deríti, ezek helyessége esetén a felvételi okmányt ki­állítja és a kórház gondnokságának megküldi vagy a kiállítás ellen fennforgó nehézségeket közli. Állandóan szabadságolt és tartalékos közös had­seregbeli katonák, úgyszintén a szabadságolt állományú honvédek után felmerülő ápolási költségek az 1876. évi április hó 21-én kelt legfelsőbb elhatározás értelmében a közös hadügyi, illetőleg a honvédelmi ministeriuin tárczájából nem fedeztetnek s igy ezek, egyszintűn a hadfelavató (sorozó) bizottság határozata folytán köz­kórházi ápolás alá utalt, még fel nem avatott vagy élel­mezési állományba (Verpflegs-Stand) nem vett ujonczok ápolási költségeinek viselésére nézve az 1898: XXL t.-cz. irányadó. A m. kir. állami méneseknél és mén telepeknél alkalmazott katonai személyek betegápolási költsége a m. kir. füldmivelésügyi ministerium tárczáját terheli ; a költség-számlákat azonban az illető intézet parancsnok­ságához kell küldeni. Tényleges állományú csendőr-legénység ápolási költségeit az illetékes szárnyparancsnokság téríti meg. Színház. % Konstatáljuk, hogy a közönség kitartása erősebb ez idényben, mint a színtársulaté ; értjük ez alatt, hogy mig a színház gyakran megtelik, az előadások többé nem oly gondosak, mint voltak ezelőtt. A szerep nem­tudás kezd sport lenni és ami csodálatos, még a nők is ugyané hibába esnek és előfordult többször oly eset is, hogy a nők az operette dallamát sem tanulták meg, szövegét még kevésbbé. És miután ez idényben a szin- lapokon többnvire nincs kitüntetve ki a rendező, mi pedig nem tudjuk, kit üssünk agyon: a rendezőt-e, a szereplőt-e; sok az újdonság, kevés a fóka, azaz a személyzet, sokat vannak elfoglalva, mind igaz; de a rossz előadást semmivel sem lehet menteni — a közön­ség előtt. Kívánunk ugyanis jobban be- és összetanult előadást, gondosabb rendezést, mert különben beáll az anarchia. A múlt héten két jutalomjáték zajlott le; „A két tacskó" czimü ostobaságot Baracsy választotta, de a szépszámú közönség nem bírta a darab végét bevárni és a padsorok jelenetről-jelenetre ritkultak ; a jutalmazott elég Szép sikert aratott, de még sok tanul­mányra van szüksége, hogy egy darabot vezethessen. — A kis szökevény angol operettet mindig szívesen látják viszont; Szaday igen jól választotta ki a dara­bot és csodálatos, hogy a közönség kis számban volt jelen, pedig a szép Zena, de a jutalmazott különösen megérdemelte volna a nagyobb figyelmet. Az erkölcsi siker csak annál nagyobb volt és kívüle még Sárosi Paulának volt szerencsés estéje, különösen a pirulásról szóló kouplét igazi nagy qtilusban adta elő; volt is óriási hatása. Igén gyenge volt ezúttal Tábory, ki szerepét egyáltalán nem tudta; és igen naiv volt Kornay a tánczával. Az első népszínművet, zónaelőadásként kaptuk a múlt pénteken ; az előadás elég jó volt, miért is kívá­natos, kevésbbé elhanyagolni e műfajt már csak azért is, mert egyetlen drámát, komolyabb vagy kevésbbé komoly színművet nem kapunk ; csak mindig operet­tet; egy kicsit mégis csak sok lesz már az az örökös kaviar! TARKASÁGOK. Czenczi néni beszél. Sauerteig Morelli, léghajó-hinta, Brabanti czirkusz mind háttérbe szorulnak a katonák és czihilek által ingyen élvezhető' látványosság elől, amit Csernek a Lévai kirakatában nyújt a nagy-ulezai korzólói s arról a másikról, amelylyel a moszkvai állatkiállitás díjnyerteseit bemutatja. Ezt mindenki ingyen lát­hatja. Belépő-dijat nem keli fizetni, katonák ingyen élvezhetik, mint a czihilek és a 12 éven aluliak. Könnyű Cserneknek, reá nem neheztelnek e miatt, mint azokra a kibiczekre, kik az Özvegyi-kertben kalaberezők asztalai körül telepednek le s nem képesek a puezér beliára ugró játékos kártyái közé a kuoni pásztort is oda varázsolni. A poklok fenekére küldenék e miatt őket. Régen is kártyáztak a férj uramék, ők se szerettek veszí­teni, de hogy minden játékosnak 2—4 koronát okvetlenül nyerni kelljen, ez csak most van szokásban. Hja, változnak a viszonyok, miért is olyan drága az uborka 1 A nemes versenyzést látni mindig lélekemelő. Nem esik-e jól a kebelnek, midőn az »(Jng«-ban Vidor Marczi versét nyomon követi a consul forditása angolból. Nem fog-e a verseny termést hozni s az őszi könyvpiaczon talán a consul is tromfot vág s egy verses kötettel fogja majd az olvasókat meglepni, valamelyik nyomdászt gazdagítva. Az érdeklődés most a színkör felé irányul. Van is lát­szatja. A primadonnák meg a szendék egészen elbájolták a fér­fiakat, no meg a fiatal nemzedéket. Mikor régen, még leány­koromban láttam a nadrágba bujtatott primadonnákat s hallottam midőn madártorkukból olyan fesztelenül vágták ki a magas C-t, mindig úgy képzeltem őket, hogy ők nemes kebellel megvetik a prózaiságot, tehát angyalok ők, bár szárnyaik nincsenek is. Ahogy most színház ulán az urammal Herzhez betérünk, látom, hogy épp csak úgy fogyasztják a rostélyost s iszszák a sört, mint bármelyikünk. Persze a gavallérok sokasága ellátja őket áradozó szép szavakkal; no ez is valami, de nem kok. Igazán, mintha kicserélték volna ezt a világot. Lánykoromban a művésznők ré­szére karpereczek, aranylánezok jártak, a julalomjátók alkalmával a nézőtérről nyújtott rózsakoszorúba pedig be voltak illesztve a körmöczi aranyok. Hát még azok a keblet dagasztó éjjeli zenék 1 Most >fenn az ernyő nincsen kas». — No a múltkor nagyon szégyenkeztem. »Az őrnagy ur< előadásának 11-ik felvonása közben Margit leányommal kénytelenek voltunk felkapózni s ott hagyni az előadást, a hamis férfiak kereszttűzbe foglak bennün­ket szemeikkel; persze pironkodva vonultunk ki, pedig valaha én is udvaröltattam magamnak tisztekkel, de hogy a franczia tisztek olyan infámisak legyenek, mint azt ebben a darabban láttam, azt soha se hittem volna. Nem tudom most a délutáni á’mot élvezni. Az a sok verklis, majomtánczoltató egészen felverik az utczákat. A minap az utczai zaj édes álmomból felzavarl, hej pedig de érdekesen vég­ződött volna ... 1 A Nagy-utczán — ott a paróchia mellett — kinyílt egy földszinti ablak, egy ismert hóditó az ablak alá lép, egy ott lakó csicsergő nőnek — kinek szájából igéző módon folyik az énekszó — átnyújt egy rózsabokrétát, olyan illatos és édes volt az, mint csak a frissen pergetett méz. A bokréta el­tűnik, az ablak bezárul, de nem valami jól végződhetett, mert gavallérunk savanyu képet vágott és révedezően n;zett maga elé. A többiről azulán semmit sem tudhatok , mert a tehénpásztor kürtölése felvert. Nagy küzdelem indult meg Szobránczon, követet fognak választani. &mha Pistának meg Sztáray Sándor grófnak abla­kára már »kisütött a napsugára« 1 Elmondták mind a ketten a programrnbeszédet is. A politika az semmit sem ér nálunk asz- szonyoknál, de a helyi érdek előmozdítása, ez a fő. Persze, ha tőlem tanácsot kérnek, hogy a beszédekbe a helyi érdekből mit fűizenek be, megsúgtam volna egyiköknek, el ne felejtse a beszédbe szőni, hogy a kormánynál kieszközli a tüzértiszteknek Szobránczia való visszatelepítését. Tudom isten, hogy az asszo­nyok ennek a jelöltnek biztosították volna a többséget, mert mi is csak vagyunk valamik. Be meg is változott a világ képe 1 A minap elsárgult régi Írásaim között kotorászva, találok egy hivatalos Írást is, abból az időből, amikor a nagyapám városbiró volt. Akkor a főbírónak minden hónapban jelentenie kellett, hogy a várost miként igaz­gatták. Hosszúra nyúlna az egészet leírni, igen sok volt abban mondva. Teszem, a vári si phizikus és a hadnagy (kapitány akkor nem volt) a piaczot mindennap korán megvizsgálták s az aludt­tejből és lisztből kotyvasztott savanyu tejfelt elkobozták. A köz­erkölcsre ugylátszik igen nagy súlyt fektethettek akkor. Mert az egyik szállodástól, hol a rendőrség szobalányt talált — mint a jelentés írja — a magiszlrálus elvonta a jogot és 5'J húszassal büntette. A facz r cselédek — abban a hónapban számszerűit ti-an — a városból kiutasittatlak. Varga Tamás szücsmestert, mert udvarát a tsákványos tisztátalannak találta, 10 huszas fizetésére ítélték. A városi hadnagyot és a phizikuú pelig a helytartótanács, mert a kétes nőszemélyek a városkán felette el- szaporodának, megintene, hogy jövőben ilyesmi ne történjék, mert különben Kaffkát küldik a város nyakára. (Így lát-zik, az akkori városi hadnagy nagyon kirugós ember lehetett, mert egy másik Írást is találtam, melyben a megyefőnök meginti, hogy : »az erköltsökbe ütközik s illetlen tselekedet, ha az rendnek leg­főbb őre a bódéban tanyázik s ott theátrálista nők előtt szépeleg« Ugy-e tánulságos, ha az ember néha a régiekről is meg­emlékezik. Kérdi az uram, mit szólok ahhoz, hogy a városi ta­nácsba becsapott a kavargó ördög?! Bánom is én — mondok az orromat nem szeretem oda beü'ni, ahol savanyúság van és ahonnan avas szag terjed. Most pedig »sok a dolgom«, megyek Kleinhoz, holmi eziezo- mát venni, mert Margitommal az egyetemisták rózsaünnepélyére készülünk. Legalább a lányom egyszer kitánczolja magát; ezek a jó fiúk bizonyára figyelemmel lesznek a tánezosnők iránt, még ha előzőleg heteken át nem i:: uzsonáztaljuk meg őket, mint ez a téli bálok előtt nálunk szokásban van. @ KÜLÖNFÉLÉK. * Kinevezések. A füldmivelésügyi m. kir. mi­niszter Rózsay Rezső és Rochlitz Nándor m. kir. főerdószeket az ungvári m. kir. főerdőhivatalhoz a VIII. fizetési osztály harmadik fokozatába erdőmesterré ki­nevezte. — Az 1902—1903. tanév elején Ungvárt meg­nyitandó gör. kath. tanitónő-képozdéhez Vaszócsik Emma, az ungvári gör. kath. leánynevelő- és tanintézet tanítónője neveztetett ki rendes tanerőül. — Lővy Albert nagybereznai kir járásbirósági Írnok a mező- csáthi kir. járásbírósághoz segédtelekkönyvvezetővé neveztetett ki. * Előléptetések. A vallás- és közoktatásügyi m. kir miniszter Dortsák Gyula ungvári állami reál­iskolai igazgatót a VII. fizetési osztály 2. fokozatába, — Medvigy János, Vajdaffy Géza és Schürger Ferencz ungvári kir. kath. főgimnásiumi tanárokat a VIII fiz. o. 1, Nátolya Antal ungvári főgimnáziumi tanárt a VIII. fiz. o. 2-ik fokozatába előléptette. * Ä városi képviselőtestületi tagválasz­tásokat, — amennyiben felebbezés a választások ellen be nem adatott, — az e hó 16. napján, szerdán fogja igazolni az erre hivatott választmány, minek megtör­ténte után az alispán alakuló ülésre hívja össze a kép­viselőtestületet Az általános tiszlujitás azonban csak augusztus hó második felében, körülbelül 25-én fog megtörténni, amikor is a következő képviselőtestületi tagok fogják a választási jogot gyakorolni: Adler Sámuel, Antalóczy Péter, Árki Fülöp, Babják György, Bene Lajos, Benkő Lajos, Bradács Gyula, Bródy Zsigmond, Brujman Béla dr.,' Cserő Soma, Csűrös Ferencz, Darvas Adolf, Dier Lajos, Dortsák Gyula, Dubró József, Eperjesy Mátyás, Fiala Károly, Fincicky Mihály, Firczák Gyula, Fried Ignácz, Fehér Ákos, Fekete Vincze, Fejér Emá- nuel, dr. Fényes Vilmos, Flach Jakab. Fuchs János. Gaar Iván, Glück Jakab, Gottlieb Ábrahám, Gra- bovszky Román, Grosz Ábrahám, Groszman Péter, Gyulai Endre, Guttmann Izidor, Guttmann Sándor dr., Halpert Bernát, Hampel János, Haraszthy Gyula, Hciman Bernát, Hegyi György, Hevesi Mihály, Horvát Ignácz, dr. Horvát Sándor, Horoscsák Gyula, Jäger Bertalan, Juhász János, Kardos Emil, Kássa Kálmán, dr. Kerekes István, Kemény Zsigmond dr., Kaminszky Géza, Keszler Imre, Komjáthy Gábor, Keiner I. örök., kir. kincstár, Lám Sándor, Langer Bódog, Lendvai Ignácz, dr. Levy József, Lévai Mór, Leuchtag Gyula, Lipták József, Lövv Lázár, Leblovics Lázár,

Next

/
Oldalképek
Tartalom