Ung, 1902. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)

1902-07-13 / 28. szám

XL. ÉVFOLYAM.

SZERKESZTOSEG:

Dngvár, Vármegyeház-tér 1. szám.

A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmil sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön.

Kéziratok nem adatnak vissza.

A lap megjelen minden vasárnap.

Ungvár, 1902, julius 13.

‘28. SZÁM.

KIADÓHIVATAL:

Székely és Illés könyvnyomdája.

Előfizetési feltételek:

Egész évre . 8 kor. Félévre ... 4 kor.

Negyedévre 2 kor. Egyes szám 20 fill.

Hirdetések,

előfizetések, valamint a lap anyagi részét illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők.

Nyíl ttér sorqnklnt 40 SÍI.

FING VÁRMEGYE ÉS AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE.

Képviselőválasztás Szobránezon

Nagy az élénkség vármegyénk szobránczi járásában. Teljes erővel megindult a korteskedés a képviselőválasztásra. Oly erővel folyik, mintha az embereknek más dolguk sem lenne, csak azt eldönteni: ki lesz Köröskényi Elek utódja az országgyűlés képviselőházában ? S a kapaczitáczió, az egyeseknek pártokba hozása, nyílt színvallásra bírása annál nehezebb, mert a jelöltek : S{táray Sándor gróf és Csuha István, mindketten a szabadelvüpárt hívei s Széli Kálmán elveit Írták zászlójukra s igy elvi okok a választásba nem szólnak bele s nincsenek döntő befolyással az egyesek elhatározására. A személyes rokonszenv az egyedüli, ami a választókat döntésre bírja. De ez is igen nehezen megy. Hisz úgy S{táray Sándor gróf, mint Csuha István egyformán tisztelt, egyformán becsült s egyformán rokonszenves férflai a vármegyének. M inkettőt egyformán és előnyösen ismeri a választók zöme s ha van valami, ami S\táray-1 egyénileg Csuha István elé helyezi, az az, hogy S\táray Sándor gróf többet járt a nagyvilágban, tapasztalatokban gazdagabb, — az élet viharában, a közszereplésben edzettebb s igy predestináltabb a kerület képviselői állására, mint ellenfele.

No de ne vágjunk a történendők elé. Majd eldöntik e hó 22-én a választók, hogy a két érdemes férfiú közül kit helyeznek mégis az első helyre.

Mi mint az események szemlélői és híradói csak örülni tudunk annak, hogy a szobránczi vál. kerület közönségének módja van nemesen érző és gondolkodó jelöltek közül választani s hisszük, hogy sem a választás idejéig, sem a választás napján nem fog disszonáns hang a • küzdelembe vegyülni s hogy a pártok mindegyike a legnagyobb tiszteletben fogja úgy az ellenfél jelöltjét, mint magát az ellenfelen lévő szavazókat tartani.

Annyi tény, hogy a választás erős és küzdelmes lesz. És ez jól van igy. De az erős küzdelem csak a szó nemesebb értelmében legyen küzdelem, s ne engedje egyik fél se a tettlegességet befurakodni azon ténykedés kcA rébe, mely az alkotmányos jogok gyakorlásának egyik legszebbje: az országgyűlési képviselőválasztásba.

Mert minden mandátum, még az óriási többséggel nyert is, bizonyos homályosságot nyer azáltal, ha az nem csupán eszményi harcz, de egyúttal tcttlegesség eredményének tulajdonítható.

A választás napjának kitűzése, a választási és szavazatszedő-bizottsági elnök, elnök- helyettesek, jegyzők és jegyzőhelyettesek megválasztása czéljából e hó 7-én tartott ülést a központi választmány Lőrinc^y Jenő alispán elnöklete alatt. Ezen ülésen jelen voltak : Rónay Antal, Csehticzky József, Patay András, Csuha István, Klein Nándor, Bánóczy Béla,

Komjáthy Gábor, Horváth Dezső és Fehér Ákos választmányi tagok, ez utóbbi egyúttal mint a választmány jegyzője.

A választmány a választás határidejét e hó 22-éré, keddre tűzte ki, választási elnökül pedig Bánóciy Béla varmegyei főjegyzőt választotta. Határozatait a következő hirdetmény kibocsátásával adta tudtára a közönségnek :

Hirdetmény.

A magyar országgyűlés képviselőházának nagy- móltóságu elnöke f. évi junius hónap 30-án 3756. sz. alatt kelt leiratával a szobránczi választókerületben megüresedett országgyűlési képviselői állásnak választás utjáni betöltését rendelvén el, ennek következtében Ung vármegye központi választmánya mai napon tartott üléséből a következőket hozza a választó közönség tudomására: A választás f. évi julius hó 22-ik napjára tűzetett ki, mely napon a választás Szobránezon, mint a választó kerület székhelyén, reggeli 8 órakor veendi kezdetét. Választási, egyúttal szavazatszedő kiildöttségi elnök Bánóczy Béla, szavazatszedő küldöttség! elnök Csehticzky József, hely. elnökök Tahy Ábrahám és Szakai István, jegyzők Heverdle Frigyes és Fekete István, hely. jegyzők Pajor Bertalan és Fekete Béla.

Az ezek közül alakított I. küldöttség a csendőrségi laktanya melletti állami iskolában, a II. küldöttség pedig a körjegyzői irodahelyiségben fog a szavazatok összeírása végett megjelenni.

A szobránczi választókerület I-ső küldöttsége előtt a csendőrségi laktanya melletti állami iskolában : Szob- ráncz, Tárná, Vinna-Banka, Sztrajnyán, Verbócz, Cse- csehó, Jesztreb, Kráska, Rebrin, K.-Szeretva, N -Sze- retva, Kaluzsa, Klokocsó, Kuszin, Jósza, Német-Poruba, Felső-Remete, Felső-Remete-vasgyár, Nagy-Zalacska, Kis-Zalacska, Gózsény, Lucska, Hanajna, Zavadka, Fekésháza, Sáros-Polyánka, Sáros-Remete, Sáros-Re- viscse, Felső-Reviscse, Gajdos, Ruszkócz, Bunkócz és Alsó-Ribnyicze;

a II. küldöttség előtt a körjegyzői irodahelyiségben; Pályin, Szenna, Sólymos, Benetine, Váralja, Hutta, Petrócz, Kuszák, Karcsava, Korumlya, Kolibábócz, Ördög-Poruba, Prékopa, Konyus, Jenke, Székó, Kereszt, Szentes, Hunkócz, Hlivis.cse, Felső-Ribnyicze, Jeszenő, Baskócz, Ubrezs, Porosztó, Oszt:ó, Orechova, Vajna- tina, Tiba, Hornya és Sz.-Komorócz községek fognak szavazni.

A választás megkezdésének ünnepélyes kijelentése végett a fent kitűzött napon, vagyis 1902. évi julius hó 22-én reggel 8 órakor a szobránczi választókerülethez tartozó összes választók a járási épület előtti téren gyűlnek össze, mely helyről a fentebb megállapított szavazatszedő helyekre a meghatározott sorrendben fognak szavazás végett megjelenni.

Az 1899. évi XV. t.-cz. 156-ik §-a értelmében a képviselőjelöltet a kerület 10 választójának kell együttesen ajánlania. Ezen ajánlat írásban adandó át a választási elnöknek, ki azt az általa meghatározandó helyen és időben a választást megelőző napon is átveheti, legkésőbb azonban ily ajánlat fél órával a választás megnyitása után adandó át a választási elnöknek.

Az 1899. évi XV. t.-cz. 158. §-a értelmében a választásnál szavazati joggal csak azok bírnak, kik az 1902-ik évre érvényes állandó névjegyzékben bennfoglaltatnak.

A szavazás nyilvánosan, élőszóval történik.

A községek a fentebbi sorrendben s az egy községből való választók a szerint, a mint egyik vagy másik jelöltre szavaznak, bocsáttatnak szavazásra

Azon választók, kik szavazásra akkor nem jelentkeztek, mikor a fentebbi sorrend szerint szavazni következtek volna, a sorrendben következő többi választóknak szavazása után szavazhatnak.

Miután minden község e megállapított sorrend szerint szavazott és szavaztak vagy a szavazásra félhivattak, azon községek is, melyek a megállapított sorrendben nem jelentek meg, a választási elnök legalább egy óra és két órán túl nem terjedő határidőt tűz ki, melynek lefolyta után többé szavazat el nem fogadtatik.

A választóknak a választásnál semminemű fegyverrel vagy bottal megjelenni nqm szabad.

A választót a választásnál irányadólag útbaigazítani vagy rábeszélni nem szabad. Kérdést a választóhoz csak a szavazatszedő elnök intézhet.

A szavazóhelyiségben csak a szavazatszedő küldöttség tagjai, a bizalmi férfiak, a közig', tisztviselő és

a jegyző mellé rendelt írnokok lehetnek jelen, ezeken felül mindaddig, inig azon község választói szavaznak, a községi elöljáróság kiküldött tagja és a jelöltek bizalmi férflai által megjelölt községi lakos és végre a szavazásra beszólitott választók.

Minden város tanácsa és minden község elöljárósága által a választás helyére két tag, továbbá minden jelölt részére annak bizalmi fórfiai által azon községből egy lakos nevezendő, kik mindaddig, mig azon község választói szavaznak, a választók azonosságát ellenőrizni kötelesek.

Az 1899. XV. t.-cz. 153. §-értelmóben az összes azonossági tanuk a szavazatszedő küldöttség szine előtt esküt tartoznak tenni.

Az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 66. §-a értelmében ha a kiildöttségi elnökök vagy jegyzők megjelenésükben akadályozva vannak, a szavazatszedő küldöttségeket a központi választmány által választott helyettesek sorából a választási elnök egészíti ki.

Ha azon választók, kik képviselőjelöltet ajánlottak vagy ha a bizalmi férfiakat ki nem jelölték, vagy ha a bizalmi férfiak vagy községi küldöttek a választásra meg nem jelentek, ezeket a választási elnök helyettesíti.

Az elöljáróság köteles ezen hirdetményt minden községben legalább 3 nappal a választás előtt a szokásos módon közzétenni, a választási székhelyen a szavazóhelyiség előtt is kifüggeszteni.

Ezen hirdetmény a szavazatszedő küldöttségi tagoknak miheztartás, a községek bíróinak pedig az illető főszolgabirák utján a nyilvános helyekre való kifüggesztés végett kiadatni rendeltetik.

Kelt Ungvári, Ung vármegye központi választmányának 19U2. évi julius hó 7-ik napján tartott üléséből.

Kiadta: Fehér Ákos, közp. vál. jegyző.

Sztáray Sándor gróf e hó 6-án, Csuha István pedig e hó 9-én tartotta programbeszédét Szobránezon. Mindkét alkalomból a választók százai gyűltek össze a programbeszéd meghallgatására, s mindkét jelöltet óriási lelkesedéssel fogadták és éltették a választók.

Hogy tényleg melyik párt kerül ki győztesen, az ma még teljesen bizonytalan.

A kerületnek ugyanis 3022 választója van a múlt évi összeírás szerint. E választókból száznál többen elhaltak, több százan Amerikában vannak,' s igy, hogy a tényleges választók száma mennyi, egyik párt sem tudja. Legjobb esetben azonban 2000-en lesznek, akik leszavaznak.

E képviselőválasztás alkalmából mindennemű félreértések avagy aggályok megelőzése czéljából jónak látjuk a fuvardíjakat megállapító jogerős vármegyei szabályrendeletnek vonatkozó részét a közönség tudomására hozni:

Szabályrendelet az országgyűlési képviselők választása alkalmával felszámítható fuvardíjakra vonatkozólag, az 1899. évi XV. t.-cz. 8. §-a és a nagymól- tóságn in. kir. belügyminiszter urnák 1899. évi szeptember hó 9-én 93000/1., illetve 1900. évi márczius hó 2‘2-én 27355/1. sz. alatt kelt rendelete alapján.

1. § Mind a négy választó-kerületre vonatkozólag a választók fuvardija a választási hely és a község közötti távolság figyelembe vételével következőleg álla- pittatik meg:

a) 1—8 kilométerig 2 K;

b) 8—20 kilométerig 4 K ;

c) 20 kilométeren túl 6 K.

Mindazon választók, a kik a ‘választás helyén, vagy attól egy kilométernyi távolságon belül laknak, fuvardijat fel nem számíthatnak.

2. §. Az előző szakaszban megállapított fuvardíjat a szállító fuvaros csakis az esetben számíthatja fel, ha az illető községből választói joggal biró, legalább három országgyűlési képviselő-választót a választás helyére beszállít. A megállapított fuvardíj azonban akkor is megilleti a fuvarost, ha valamely községben a meghatározott létszámnál kevesebb választó van, vagy az illető községből kevesebb választó óhajt a szavazásban résztvenni.

3. §. Az egyes községeknek választó-kerüle- tenkint és távolságod szerinti beosztása következő :

Lapunk mai száma 6 oldalra terjed.

VEGYES TARTALMÚ HETILAP.