Ung, 1902. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)
1902-07-27 / 30. szám
Melléklet az „UNG“ 1902. évi 30-ik számához. többséggel kell bírni a győzőnek, még ha két jelölt van is. F. o. A. jelölt kapott 500, B. 501 szavazatot A közönséges felfogás szerint ez már 1 szavazat- többség lenne. Pedig csak V2 többség. De mivel nagyobb felénél, hát B. képviselő lett, mert a törvény nem mondja meg, hogy mennyivel nagyobb le- gyen felénél az általános többség. Ez a kiszámítás tehát tisztán számtani művelet. Épp azért ez a V2 többség nem fél választót avagy fél szavazatot jelent.“ A megválasztott uj képviselőt, a ki választás ideje a latt a szobránczi füdőben tartózkodott, azonnal érte-1 s'tették az eredményről, aki azután Szobránczra érkezve, Bánóczy Béla vál. elnök kezeiből éjfélután 2 órakor vette át lelkes éljenzéstől kisérve a mandátumot, melynek átvétele után tartalmas és szép beszédben köszönte meg a választók bizalmát, ígéretet tevén, hogy az országos érdekek mellett kerületének érdekeit mindenkor szivén fogja viselni. így ért véget az e hó 22-iki szobránczi képviselő- választás, mely sokáig emlékében fog maradni a kerület választóinak. * * H< A választás eredményét a központi választmány e hó 24-ón tartott ülésén vette tudomásul. Jelentés az ungvármegyei körnek 1901 -902. évi működéséről. (Felolvastatok Budapesten az egye.-ület évzáró közgyűlésén.) Mélyen tisztelt közgyűlés! Csekélységem jutott abba a szerencsés helyzetbe, hogy az ungvármegyei kör tisztikarának és bizottságának a hazafias önművelődés és jótékonyság szolgálatában eltöltött egy évi működéséről beszámoljak, hogy lássák, miként az eszme, melynek zsoldjába szegődtünk, mennyiben lépett e rövid idő alatt is a megvalósulás stádiumába. Örömmel teszek eleget kötelességemnek, mert — mint az alantiekből kitűnik — eredményes az a munkálkodás, melyre a lefolyt egyesületi évben visszatekinthetünk s oly fontosságú, hogy körünk életében mindvégig emlékezetes és alapvető marad. Városunk lelkes főiskolai ifjúsága, a mely sohasem zárkózott el a hazafias vállalkozások támogatásától, az egyesülési szellemtől áthatva, már évtizedekkel ezelőtt alkotta meg a Budapesten fennálló ungvári kört Ez egyesület több évi pangást mutató fennállása után a tagjaiban hiányzott érdeklődés és részvót.lenség miatt a közönség részéről megnyilvánult téves előítéletek közepette kénytelen volt működését beszüntetni. E szomorú tény tisztán áll előttünk, anélkül, hogy miatta bárkit is szemrehányással is lehetne illetni. Annál nagyobb azon lelkesedni tudó és áldozatkész ifjak érdeme, a kik újabb, idealisabb eszmékkel eltelve az ösz- szetartás és egymásra utaltság érzetében fel tudták fogni e kör létjogosultságát és nehéz munkával ismét életre keltették egyesületünket. A vihar ledöntötte korhadt fa helyén egy uj életerős és virágzó fa nőtt ki ! 1898-ban a poraiból újjászületett s uj nevet felvett „Ungvármegyei Kör“ lelkes reformatorjainak vezetése mellett azt a czélt tűzte ki maga elé, hogy szőkébb körű társadalmunkat, Ung vármegye nemes közönségét meggyőzze egyrészt e kör létezésének jogosultságáról, másrészt a közönség részéről irányában táplált éppen nem hizelgő előítéleteinek jogosulatlanságáról, a mely a vezetőség minden buzgalma daczára is gátot vetett az egyesület felvirágzásának. A czél ki volt jelölve, csak az elérésére szolgáló eszközük hiányzottak, melyeknek becsét és alkalmazási módját épen az idei vezetőség ismerte fel, a mely hosszas utánjárás és fáradozás után nyilvános estélyek rendezésével megtalálta az összekötő kapcsot az U. K. tagjai és a Budapesten élő ungmegyei családok, mint a közvélemény hivatott' bírálói közfitt, alkalmat szolgáltatva az érdeklődőknek, ] hogy bepillantást nyerve az egyesület belső eletóbe,1 téves felfogásukat oszlassák el. A körünk irányában a közönség részéről megnyilvánult érdeklődés tetőpontját a márczius 15-én tartott ünnepi estélyen érte el, melynek fényét a nagy számban megjelent előkelő közönségen kívül vármegyénk országgyűlési képviselői közül kölesei Kende Péter és Komjáthy Béla országgyűlési képviselő urak is emelték személyes megjelenésükkel és az ifjúsághoz intézett buzdító ünnepi beszédükkel. Az estély ünnepi szónoka Gonda Henrik, az U. K. ez idei elnöke volt, a ki hatásos előadásában a márcziusi vezérférfiak szép hivatását és hálára méltó működését állította a hallgatóság lelke elé; a programm keretét még Fesz- thy Sándor Talpra Magyarja és Szirmay Ödön szavalata töltötte ki. Ez ünnepi estélyen kívül még 3 alkalommal lépett egyesületünk a nyilvánosság elé : az 1901. novemberi vitaiilésen, az 1902. febr. és június hóban tartott felolvasó estélyeken, melyeknek tartalmát ének és zenejátékok, felolvasások, vitatkozások stb. képezték. Vitatkozó estélyeinket a junius 12-én tartott estélylyel zártuk le, melynek tárgyát Székely Károly orvostanhallgató értekezése az ember fejlődéséről képezte Min'hogy az estélyek lefolyása annak idején anyavárosunk lapjaiban ismertetve volt, azoknak újabb taglalásába ezúttal nem bocsátkozom. Ez alkalmat csak hálával párosult köszönetünk nyilvánítására használom fel azon, az U. K. tagjainak során kívül álló egyének irányában, a kik tisztán egyesületünk iránti érdeklődésből voltak szívesek közreműködésükkel estélyeinket minél élvezetesebbekké tenni, nóvszerint: Hajós Eliz k. a.-nak, Dr. Baaet Gábor fővárosi ügyvéd, Tomcsányi Jenő hírlapíró, Feszthy Sándor és Gerhei Jenő egyetemi hallgató uraknak. De nemcsak az önművelődés tekiutetóben vittük elődeink törekvését a megvalósulás stádiumába. A társas szellem, az együvé tartozás érzetének fejlesztése, a tagok segélyezése, mind oly pontok voltak, melyeknek megvalósítása érdekében a legmesszebb menő munkásságot fejtettünk ki. E szép eredmény elérését azonban nemcsak a nemes eszmékért lelkesedő tisztviselői kar irányitó működésének, hanem ez esztendőben egyesületünk ügyei iránt szokatlan érdeklődést tanúsított tagok együttes munkálkodásának kell betudnunk, a mely még azokat is, a kik a tisztviselők választása alkalmával megnyilvánult szomorú képből következtettek a kör jövő működésére, meggyőzhette a vezetőség intentióinak helyességéről. Pedig talán éppen a választások heve volt az a próbatüz, a mely a kör megválasztott tisztviselőinek akaratát megedzette a kifejtendő czél érdekében ? Tény az, hogy a megválasztott tisztikar lelkiismeretesen fog kötelességének teljesítéséhez. Mindjárt megalakulása után bizottsági ülést hiv egybe, a múlt évi számadások felülvizsgálására albizottságot küld ki, a mely csekély pénzbeli hiány észlelése után, a melyet a múlt évi elnök a kör pénztárába visszafizetett, befejező működését. Azonban a választások alkalmával észlelt személyi ellentétek újból felszínre kerülnek s tisztán felekezeti alapon állva, élüket a tisztikar két tagja: Gonda Henrik és Tóth Béla ellen irányítják, határozati javaslatban kérve nevezetteknek állásuktól való elmozditta- tását. Midőn ezt a közgyűlés el nem fogadja, sőt az említett tisztviselőknek bizalmat szavaz, a javaslat benyújtói a körből való kilépésüket jelentik ne. Egyesületünk ez évben két folytatólagos alakuló, 1 ünnepi, 2 vita, 2 lelolvasó, 5 rendes és tí bizottsági ülést tartott. A lefolyt egyesületi évben a kör tagjainak száma 140 volt, kegyes alapitó tagjaink száma 4, név- szerint: báji Patay Gyuláué, ungvári Rónay Antal íoerdőtauácsos, Dr. Kovács József egyetemi tanársegéd és Gulacsy Ignácz városi pénztáros. Azonban nemcsak szóval, hanem tettel is szolgáltuk tagjaink javát. Tandíj és más sürgős szükségletre több mint 1200 K-át adtunk kölcsön, sőt a tanév elején egy 10 és egy 20 K-ás segélyt is. E számok körünk létjogosultságának világos bizonyítékai. Negyvenöt szülőföldjéről messze elkerült társunk szorult segélyre s mi boldogok voltunk, hogy megmenthettük őket a kétségbeeséstől, tandíj, éhség és hidegtől kamatuélküli kölcsöneinkkel. A kegyelet is vezetett működéseinkben. Halottak ünnepén a kör egyik volt tagjának emlékét sírja mellett tartott beszéddel elevenítettük fel. Az összeköttetést az ungvári gimnáziummal, melynek nevelő karjai közül kerültünk ki, azzal igyekeztünk fentartani, hogy 20 K-ás aranyat bocsájotttunk a Dayka-kör tanáreluökének rendelkezésére. Az egyesület pénzügyi állapotára a pénztáros jelentése dérit világot. E helyütt csak azt jegyzem meg, hogy a mint átvettük körüuk vezetését, műiden igyekezetünket az alaptőke gyarapítására torditottuk. Örömmel ragadtuk meg a szünidei Rózsaüunepóly rendezésének eszméjét, a mely a fényes erkölcsi siker mellett 180 K-val gyarapította alaptőkénket. E helyütt is kö- szönetünket nyilvánítjuk azon kiváló férfiaknak, a kik úgy szakszerű tanácsaikkal, mint fáradságot nem ismerő közreműködésükkel egyesületünk jó hírnevét e téren is szívesek voltak növelni. A közreműködés méltán büszkeséggel tölt el bennünket, mert ebből látjuk, hogy közéletünk nagyjai, Ungvárinegye vezető férfiai, mint hivatott bírálók méltányolják működésünket Gyarapodni fog még alaptőkénk az ungvári labdarugó társaság által rendezendő tánczmulatság jövedelméből is, kik mar a múlt év folyamán is nagylelkűen 40 K-t voltak szívesek körünknek adományozni. A legnagyobb érdeklődéssel viseltettünk vármegyénk minden nevezetesebb eseménye iránt; viszont rajta voltunk, hogy vármegyénk közönsége is mindenkor tájékozódva legyen működésünk felől. Állandóan értesítettük az otthoni lapokat minden körünkben felmerült fontosabb mozzanatról. S a közvélemény tolmácsolói, főleg az Ung és Ungvári Közlöny készséggel adtak helyt közleményeinknek. Hálátlanok lennénk, ha e lapok szerkesztőinek nem fejeznők ki hálás köszönetünket Az elnökség az uj óv alkalmából üdvözölte tiszteletbeli ^elnökeinket, kedves alapitó tagjainkat, úgyszintén I1ir- czák Gyula püspök urat is püspökségének 10 éves jubileuma alkalmából, ki az elnökséghez intézett sürgönyében meleg szavakban köszönte meg figyelmességünket. Mélyen t közgyűlés! Mi tőlünk telhetőleg igyekeztünk körünk javára működni, annak érdekeit előmozdítani. S ha talán nem mindenben sikerült terveinket keresztülvinni, azt nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy minden cselekedetünkben a kör irányában megnyilvánuló szeretet vezérelt Őszinte kívánságunk, hogy hova tovább virágzó legyen, egyre tovább fejlődjék anyagilag és erkölcsileg, hogy minden tekintetben megfúrjon felelni nemes hivatásának. Nemes kövekből van rakva ujjáébresztett körünk alapja, melynek építését mi is elősegitettük, de csak utódaink vannak hivatva betetőzni az épületet, mely majdan meleg otthont nyújthat az egymás iránti szeretettel összefűzött tagjainak. E reményben kérem a t. közgyűlést, hogy jelentésemet tudomásul venui szíveskedjék. Székely Károly, az ungvármegyei kör e. i. titkára nek sincs, a mostan divatos angol táncz operettéhez éppen elegendő volt; a fórü tagok is megfeleltek: komikus, tenorista, baritonistája a komoly kritikát is megállja. De már a drámai szak annál elhanyagoltabb volt; a hős alig 10 uapi itt tartózkodás után elhagyott bennünket, hogy P a t a k y Riza mit tud, alig volt alkalmunk kitapasztalni, mert vig darabokban kevésbé tud érvényesülni. — A műsor igy az első két hét után sem változatos, sem kívánatos nem volt és csoda, hogy ez a jó ungvári publikum csömört nem kapott az örökös operettétől. — Hát ezt határozottan hibáztatjuk annál is inkább, mert a szegény énekes tagoknak nem volt idejük egyik partit a másik után meg- ; tanulni és igy egyik-másik újdonság teljesen betanu- latlanul, ingadozva, próbaszerűén került színre és a legszebb részek hatástalanul maradtak. Úgy, hogy a mit előbb mint a társulat erősségét emlegettünk, az összevágó, jól betanult előadásokat, — később vissza kellett vonnunk. — Hiba volt továbbá, hogy az igazgató az egész idő alatt távol volt, s igy minden úgy volt jó, a hogy volt. A saisonnak positiv eredménye az, hogy Szalkay megismerkedett a város nagy szinpártoló közönségé- j vei és beláthatta, hogy Ungvár olyan város, a hol csak gyenge társulatok buknak meg és mentői drágább tagokat hoz ide, annál több jövedelemre számíthat és igy bizton számítunk arra, hogy ha jövőre ismét körünkbe jön, nem fogja java erőit szabadságra küldeni, de együtt tartja majd társulatát az itteni idény alatt is. Megjegyezzük még, hogy az utolsó estéken szívesen láttunk volna egy fővárosi vendéget, a mint az már szokásos, hanem hát ebben nincs jogunk bele- 1 szólani. A színtársulat és igazgatójának szívesen mondjuk ezek után a viszontlátásra. TARKASÁGOK. Színház. A nyolezhetes színi évad csütörtökön befejezést nyer; kötelességünk, hogy teljes őszinteséggel írjuk meg a társulatról alkotott véleményünket ; ez mindkét részre, az ungvári közönség és a társulatra egyaránt haszonnal járhat. lagadhatlan, hogy Szalkay egy tisztességes nívón álló operette társulattal jött közénk ; a tagok csinosak, ügyesek voltak és ha nagy hangja egyik ónckesnőjóCzenczi néni beszél. Ah Margit! Habtestemnek egykor duzzadó keblét emelkedni érzem, ha visszagondolok ama szép délutánnak apró részleteire, a melyet a rózsaünnepély nyújtott. Nemcsak a Széchenyi-liget földszine, de a kékellő levegő is le volt foglalva s ezért a száztagú rendezőségnek alig egy-negyede volt a kertben látható ; a többiek a hárs- és platán-fák fölött elterülő levegőt igazgatták. És micsoda rendezés volt az! Mikor Paula, Frida, Margit bájos művésznők küldetésüket befejezték, ogy-egy frakkos reudező sietett olé- jök, hála fejében szegfübokrétát nyújtva át nékik. Mire karjukat kérve, vezették őket azután a dúsan terített asztalhoz, melynél a többi közreműködő színészek már helyet foglaltak. Igaz, hogy a rózsaünnepély' költsége nagy, de legalább a közönség és a közreműködő művésznők a figyelem minden apró részleteit élvezték. Hát még az ezután rendezett konfettizés. Éppen kapóra jött, hogy a Schlézinger boltját árulják, a rendezőség legalább olcsón jutott a konfettikhez, mindössze csekély 126 koronába került; még a kocsilovak sziigye is konfettis volt. Azután jött a tánczmulatság, a simára gyalult deszkákból összeállított tánezhelyen. Ezek a szeceszsziós fiuk ! Nem közönséges anyaggal világítottak ott, hanem a holdat szerződtették, csak úgy hintette ránk mosolyát onnan felülről. Szabó vendéglős ott siirgött-forgott s a pinezérek élhetetlenségével védekezett. Azután az asztalok mellett megeredt a jókedv, a fiukat a rendezés annyira kifárasztotta, hogy nem is tánczolbattak, hanem ott ültek köztünk s a siker hatása alatt megállapodtak, hogy a következő években felváltva más-más szomszéd városban fognak rózsaünuepet rendezni, hogy a figyelemből ne csak az ungváriaknak jusson, hanem ebből részüket mások is kivehessek. Zoltánom annyira megvolt velők elégedve, hogy valamelyik szövetségi herczeg hiányából, elismerésül eg'y-egy kottillion rendjelt gömböstűzött kabátjaikra. Már csak hat előadás s a színészek elmennek. A direktor duzzadt tárczával, a többiek sajnos, csalódot- ■ tan, mert írva van : hogy rostélyosokkal teljesen hódítani nem lehet. Weinberger aranyműves is csalódott, a szezon alatt eladásra előkészített ékszerek a nyakán maradtak. A szegény kóris'anőkről meg nem is be- I szélek. Turner dr. a jószai fürdőt ajánlotta az uramnak, lábcsont hasgatása miatt, ifjú korában nagyou szolidul ólt. Abbau a fürdőben persze előre kell málhát, konyhát szállítani, ezt kedden akartam elrendezni. A hogy Szobránczon átmegyek, ott nagy élénkséget láttam, képviselőt választottak. Persze egy kicsit ott is szét- I nézegettem. Rengeteg étel és ital fogyott ott, a jolül- tek kontójára. Úgy kell, mért nem tagjai ők is a mértékletosaégi egyletnek; akkor az ő választásuk sem került volna sokkal többe az ungvári vá-
