Ung, 1902. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)

1902-07-20 / 29. szám

delet-tervezetet, mely ha jóváhagyást nyer, a női cse­lédek legalább részben megrendszabályoztatnak. Az erre vonatkozó szabályrendelet-tervezetet itt adjuk: Cselédügyi szabályrendelet Ungvár város területére. 1. §. A foglalkozást közvetítő és a cselédszerző üzletek gyakorlására jogosított közvetítők továbbra való meghagyása s az ide vonatkozó esetleg ezután módosított városi szabályrendelet érvényben hagyása mellett Ungvár város, nőcselédek elszállásolására, cselédszálló helyet létesít, melyet a város maga házi­lag tart fenn s egyúttal a cselédek szolgálatba helye­zéséről is gondoskodik. 2. A szállóhely a rendőrkapitányi hivatal felügye­lete alá helyeztetik. 3. §. A szállóhelyen fenntartandó rend és fegyelem szabályairól a rendőrkapitányi hivatal a képviselőtes­tület által jóváhagyandó külön házi rendet készít 4. §. Idegen helyről a városba érkező, valamint minden helyről kilépő nőcseléd köteles a szállóhelyet igénybe venni, kivéve, ha a cseléd szüleihez, vagy közeli rokonaihoz szállhat. Azon cseléd, ki a szállóhely kikerülésével ide­genhez száll, úgyszintén az, ki bármely cselédnek szállást ad, kihágást követ el és 240 koronáig terjed­hető pénzbüntetéssel büntettetik. — Ha pedig ezen kihágást cselédszerző-intózet tulajdonos követi el, a pénzbüntetésen felül a cselédszerzési jogától is meg­fosztható. 5. §. Minden idegen helyről érkező cseléd köteles 12 óra alatt a rendőrségnél jelentkezni, mely megvizs­gálja cselédkönyvét s ha azt rendben találta, a nyil­vántartásba való (I. számú minta) bevezetés után a szol­gálatba való felfogadhatást a cselédkönyvben kitünteti. A helybeli szolgálatból kilépett cselédek kötelesek a rendőrségnél 6 óra alatt jelentkezni. 6. §. Idegen illetőségű cseléd a városban szolgá­lat nélkül 5 napnál tovább nem tartózkodhatik. — Ha ezen idő alatt el nem szegődött, további itt tartózkodá­sát a rendőrség nem engedélyezheti; illetőségi helyére visszautasittatik; a helybeli illetőségűek pedig, ha magu­kat kellőképen igazolni nem tudják, mint csavargók a kihágási törvénykönyv vonatkozó §§-a alapján biintet- tetnek. 7. §. A szolgálatadó gazda, a hol pedig a cselé­det a cselédszerző intézet állította be, ott az utóbbi köteles a beszegődött cselédnek cselédkönyvét bejelen­tési lappal (II. sz. minta) 48 óra alatt a rendőrségnek beszolgáltatni. A rendőrség a cselédet a nyilvántartásba beírván, a cselédkönyvet visszatartja — a helyett a szolgálatadó részére egy (III. számú minta) elismervényt állít ki, mely a szolgálat adó által megőrzendő. A cselédszálló helylyel kapcsolatos cselédközvetitós utján elhelyezett cselédek bejelentése a gazda részéről szükségtelen, mert azok csélódkönyvei az elhelyezés alkalmával nyilvántartásba véve, visszatartatnak s elismervénynyel állíttatnak szolgálatba. Midőn pedig a cseléd a szolgálatból kilép, a szol­gálatadó az elismervényre rávezeti a cseléd magavi­seletéről szóló minősítést, s ezen elismervényt átadja a cselédnek, a ki ennek ellenében cselédkönyvét kikapja. A rendőrség az elismervény alapján a cseléd- könyvben kitölti a rovatokat s az elbocsátást igazolja. 8. §. A cseléd bejelentésének a gazda vagy cseléd- szerzőintézet részéről való elmulasztása, valamint a cse­lédnek a rendőrség által igazolt elbocsátása nélküli elál­lítása, vagy félfogadása(7. §.) kihágást képez és 2—50 koronáig terjedhető pénzbirsággal, — esetleg megfelelő elzárással büntettetik. 9. §. Minden cseléd 8 napi próbaidő leteltével — ha egyébként más kikötés nem történt, 3 hónapra szo- gődöttnek tekintetik. 10. §. A szolgálati viszony 15 napra felmondható s bármely részről történt is a felmondás, a gazda az érvényben lévő cselédtörvényben előirt elbocsátó levelet a felmondástól számitott 24 óra alatt a cselédnek kiadni ellenvetést sem tett ellene. Pedig ha Palival akarok sétálni, mindig talál valami duruzsolni valót, hogy ilyen, meg olyan gyerek-fiúval már nekem, aki félig hosszú ruhában járok, nem illik olyan bizalmasan és sokszor sétálgatni. De hidd el — édeském — én sem tettem ellen­vetést. Hisz olyan kellemesen társalgóit az a szőke ! Távolról bemulatta nekem a zenekart és annak büszkeségét, Lányi Gyulát, akiről azt mondta, hogy ez az ungi paradicsom (a szobránczi fürdőt értette ez alatt) házi zeneművésze. No de igaza is volt. Mert olyan szépen is hege­dül ez a Lányi, hogy tizenhat tavaszt látott leányi szivem érzelmes húrjaival csak úgy játszott, mint a macska, szokott az egérrel. (Ezt a költői hasanlatot Palitól plagizáltam, aki ez akkor szokta mondani, ami­kor engem macskához hasonlít s önmagát pedig egér­nek képzeli.) A szőke kisérő beszédét azonban tovább is foly- tatá, — oh édesem — de kellemes is egy igazi fiatal ember társaságában lenni! Elbeszélte, hogy mi történt már ez idén a fürdő­ben. Mennyi mulatság volt itt. Mennyi sokat tánczol- nak. Mennyi sok szép lány jár a fürdőbe. Eljönnek a szomszéd falvakból, városkából. Fiatalember mindig van itt (pedig a mama azt szokta mondani, hogy ez most már ritka, mint a fehér holló) s ahol leánykák, fiatal menyecskék és legények vannak együtt, csak hozzá kell adni a zenét, kész mindig a mulatság. Úgy látszik, nekem is lesz benne részem s leányszivem erre nagyot dobban, mert tudod, hogy mennyire szere­tek táuczolni. ürömömben szerettem volna tánczolni, mikor a szőke egy meghívót kezembe adván, azt olvas­tam róla, hogy még- e hónapban a következő vasár­köteles, ki azt, ha újabb szolgálatba akar lépni, elő­jegyzés végett idő előtt a rendőrségnél, esetleg cseléd- szerzőnél tartozik felmutatni, hogy szolgálatból való kilépése esetére újabb szolgálatba léphessen. 11. §. A mely idegen illetőségű cseléd helyét gyakran változtatja, vagyis egy helyen legalább 3 hó­napot nem tölt el, valamint akkor is, ha 2 éven belül 3-szor szökés miatt megbüntettetett, az a városból bizo­nyos időre kitiltható s e körülmény a cselédkönyvben kitüntetendő. 12. §. A szállóhely fentartására minden egyes felfogadott cseléd után a gazda részéről egy korona fizetendő. Ezen felül a jelen szabályrendelet alapján kiszabandó büntetéspénzek is a szállóhely fenntartá­sára fordítandók. 13. §. A szolgálatba való közvetítés és elhelye­zésért a tényleges szolgálatba lépéstől 8 nap után 12 koronán aluli havi fizetést nyerő cselédtől és szolgá­latadójától 50—50 fillér, 12 koronán felüli havi fize­tés után 1—-1 korona dij fizetendő. Ezen dijak a szállóhely felügyeletével s elhelye­zést nyert cselédek helybeállitásával megbízott kifo­gástalan erkölcsű s magaviseletü női alkalmazott havi fizetésére fordittatnak. 14. §. A cselédszálló felügyelőnője az állandó, legkiváltkép az éjjeli felügyelet gyakorlása miatt a cselédszálló helyen tartozik lakni. 15. §. Jelen szabályrendeletbe ütköző kihágások fölött I. fokban a rkapitány, II. fokban az alispán, III. fokban a m. kir. belügyminiszter ítélkezik. Szülők figyelmébe. «Az ipar a nemzeti jólét egyik legfőbb biztosítója.» Eljutottunk oda, hogy, hála az Égnek, ma már senki sem vonja kétségbe fenti jelmondatunk igazságát. Az állam részéről kifejtett nagyméretű iparfej­lesztési mozgalom eddig a legeklatánsabb módon iga­zolja azt, hogy a becsülettel végzett tudatos ipari munka a nemzet életében és boldogulásában nem utolsó té­nyező. Az állammal nemes versenyre kél a társadalom, a midőn a hazai ipar pártolásával igyekszik azt elő­segíteni fontos munkájában. Ezen mozgalom van hivatva a már úgyis foszla­dozni kezdő előítéletet végképpen eloszlatni és meg- gj'őzni e hazának minden rendű és rangu lakosságát arról, hogy érdemeket szerezni és a hazát hűséggel és eredményűvel szolgálni nem csak az irodában vagy harezmezőn, de az iparos műhelyében s a gyárak füs­tös levegőjében is lehet. Fejleszszük az ipart! Fejleszsziik nemzetünk jólétét és vagyonosodását! Neveljünk müveit iparosokat, akik feladatuknak magaslatára emelkedvén, finomult ízléssel és szakma­beli jártassággal úttörői, előharezosai legyenek a ma­gyar ipar felvirágoztatásának. Adjunk müveit ifjakat az iparos pályára, mert csak a müveltlélek alkotta ipari munka veheti fel a ver­senyt más nemzetek már jóval fejlettebb iparával. Adjunk jobbmódu iljakat az ipari pályára, mert csak igy biztosíthatjuk nemzetünk részére az ipar­ban szükséges anyagi tőkét. Félre az elavult, szégyenletes előítélettel, a mely szerint iparosnak lenni szégyen! Az az idő elmúlt. Az akkor volt, a mikor még az iparos-tanonezokat —- az inasokat — éveken át csak a mester egyik mindenesé­nek, szolgájának tekintették. A csaknem minden fontosabb iparos pályára szer­vezett szakiskolák által gondoskodott a magas kormány arról, hogy a műveltebb és vagyonosabb osztály is aggodalom nélkül és nyugodt lélekkel adhassa ifjait az iparos pályára, azon tudatban, hogy gyermekeik ezen iskolákban az erkölcsösség, a közműveltség és haza­fiasság szem előtt tartásával a választott pályára elmé­letileg és gyakorlatilag kiképeztetnek és komoly munka­szeretetre neveltetnek. A szegényebb osztály tehetséges ifjainak pedig a nap nagy táncmulatság lesz. De rögtön elkomorodott arezora, mikor a tánczmulatság betűi alatt zárjelben azt olvastam, hogy „Anna“-bál. Vájjon lehet-e nekem azon résztvenni V A szőke kísérőmmel abban állapod­tunk meg, hogy majd beszélünk a mamával erről. Sőt rögtön meg is vigasztalt, hogy hiszen nemcsak a követ­kező vasárnap lehet azt a „bizonyos" második négyest ellejteni, hanem most vasárnap is. Amig mi ebbin megállapodtunk, vidám zaj, ked­ves kaczagás késztetett arra, hogy megforduljak. Képzeld — édesem — egy csomó kis lány fiatal­emberek társaságában, raketekkel felszerelve vonul el mellettünk. Tennisezni mentek. Tudod, édesem, hogy én élek-halok a tennisért. Hogyne ! Hiszen a tennisezés közben sohasem veszik észre, hogy nemcsak azért pirul ki orczánk, mert a lapdát kergetjük, hanem mert a partnerek ilyenkor elmondhatják azt, ami szivük bánata. (A Pali mindig ilyenkor vallott. Megnéztük a pályát s szőke kísé­rőm rögtön ajánlkozott partnernek. Természetesen el­fogadtam. S most már azt hiszem, hogy nyugodtan mehetek neki a fiirdő-saisonnak, mert gondoskodva van szóra­kozásomról és mulattatásomról. Hogy mint fogok szórakozni és mulatni, majd szintén meg fogom Írni neked. Most pedig lányi ajkamról fogadd baráti csó­komat. Ezer puszit küld neked : Gizikéd. tandii-elengedés, az ösztöndíjak és munkadij adományo­zása teszi lehetővé ezen iskolákban való kiképezte- tésöket. Pártoljuk tehát ezen intézményeket, a melyekbe a magas kormány az erős és gazdag magyar iparnak magvát vetette el. Most, midőn az ifjúság pályaválasztás előtt áll, ne kényszeresük az ügyes kezű és ipari pályára haj­lammal bíró újainkat a túlzsúfolt középiskolákba, ne neveljünk szegény, tengődő s iparos sorsát méltán irigylő napi díjasokat azokból, a kik ha iparosokká ké- peztetnének ki, magoknak biztos megélhetést, a magyar iparnak pedig fellendülést és virágzást biztosíthatnak. Becsülnünk kell a tisztességes ipart, mert az meg­érdemli azt. Ne felejtsük, hogy a munka nemesit. Most pedig felhívjuk a t. szülők figyelmét a za- latlinai állami kőfaragó és kőcsiszoló ipari szakisko­lára, melynek szervezetéből alattiakban közöljük a bo- iratásra vonatkozó részt s egyéb tudnivalókat. A zalatbnai állami kőfaragó és kőcsiszoló ipari szakiskola növendékei az iskola négyéves tanfolyamán kőfaragókká vagy kőcsiszolókká képeztetnek ki. ' A kőfaragó ipar a faragható kövek munkálására, tehát sírkövek, emlékművek, épület munkák stb. ké­szítésére terjeszkedik ki. A kőcsiszoló ipar a nem faragható drága- és fél­drágakövek megmunkálását öleli fel, tehát ékszerkö­veket és díszműárukat készít. Az iskolába való felvétel előjegyzés alapján tör­ténik ; szóbeli vagy írásbeli jelentkezéseket elfogad az intézet igazgatósága Zalathnán augusztus hó 5-ig. Ugyancsak ezen határidőig nyújtandók be az ösztöndíj iránti kérvények is. Az idejekorán jelentkezett növendékek szülei i felvétel eredményéről augusztus 20-ig értesittetnek. Előjegyzés végett minden, az I. osztályba léivé tetni óhajtó növendék tartozik az igazgatósághoz be­nyújtani : a) keresztlevelét, illetőleg születési bizonyítvá­nyát ; b) atyja, vagy gyámja beleegyezését tartalmaz! nyilatkozatot, melyben kifejezendő annak kötelezettsége is, hogy az illető a tanidő teljes tartamát bevégzi; c) az iskolai képzettségéről szóló bizonyítványát d) az ujraoltási bizonyítványt. Rendes tanuló az lehet, ki valamely közép- vágj polgári iskola 2 osztályát, vagy az elemi iskola 6 ősz tályát, vagy pedig az iparostanoncz-iskola 3 osztályé jó sikerrel végezte, továbbá 12-ik életévét betöltötte A ehhez képest kifejlett, ép testalkattal bir, a mit hitel les orvosi bizonyitványnyal kell igazolnia. Rendkívüli növendék lehet minden iparos-segédl vagy tanoncz, ki csak egyes tantárgyakat kíván halll gatni. Az első évfolyamba belépő annak idején jelenti kezeit, valamint az ismétlésre utasított növendékek bel íratása szeptember 1—3. napjain eszközöltetik, ugyani ezen napok délutánjain tartatnak a javító s felvételi vizsgálatok. A beiratási határidőt követő nyolez napol túl csak az iskola felügyelő bizottsága, 14 napon túl pedig csak az orsz. iparoktatási főigazgató (Budapesti kereskedelemügyi m. kir. minisztérium), vagy a keresi kedelemiigyi m. kir. miniszter engedélyezheti a feli vételt; azért az igy megkésett kérelmek a fenn kitetl okmányokkal egyenesen oda terjesztendők. I Szeptember hó 4-én van az iskola megnyitása I ekkor veszi kezdetét az osztályrendezés és az előadál minden évfolyamon; ekkorra tartozik minden nóvenl dék magát az előirt formájú és színű munkaruhával ellátni. Általános jeles vagy jó bizonyitványnyal rerl delkező vidéki szegénysorsu növendékek esetleg ős» töndijban is részesülhetnek s ez iránti folyamodva! nyaikat szegénységi bizonyitványnyal felszerelve I nagyméltóságu kereskedelemügjfi m. kir. miuiszUl úrhoz czimezve az igazgatóságnál kell benyujtaniok. p Beiratási- és tandíj az intézetnél ez idő szeriil nincsen. Műhelyi biztosíték fejében azonban mindé! növendék 3 forintot tartozik- a beiratkozásnál letenni mely összeget csakis eltávozáskor, vagyis a negyedil év végével kap vissza, addig pedig, ha károkat ki! vetne el, azoknak értéke ezen összegből vonatik ll de mindannyiszor tartozik azt ismét 3 frt-ra kipótolni Az iskolára vonatkozó mindennemű felvilágosi tással és a szervezeti szabályzattal készséggel szóig! az igazgatóság. Színház. A lefolyt hétről kevés mondani valónk van : I múlt szombaton Bibliás asszony, operette; vasárul Lotty ezredesei, operette; hétfőn Kadét kisaszony. opl rette; kedden Sulamit, operette; csütörtökön kivét« képen a Dada, szinmii; pénteken és szombaton megil csak operette; — ehhez nem kell kommentár. — Ml kell jegyeznünk, hogy a fenti darabok közül Sulamitl Kornay jutalomjátékául adták, a Dadát pedig PatalM választotta a maga jutalmazására és a mi elég csodl latos, az utóbbi kevesebb közönséget vonzott; úgy ll szik, féltek a borsosságától. — Miután a társulatot töll szőr kellőleg méltattuk, ezúttal sem tudnánk egyeli írni, ismétlésekbe pedig nem óhajtunk bocsájtfcozil miért is elégségesnek tartjuk ezúttal a végre vissl érkezett igazgatót felhívni a fent kellőleg igazolt pil gram talán ságra ; az ungvári közönség megmutatta I évadban is, hogy tudja méltányolni a színészek tőrei vését, hogy érdeklődik a színészet iránt és az előadási pártolását illetőleg panasza nem lehet senkinek, I ezzel szembe állítjuk a jogos igényt, változatos — I nem is-újdonságokból álló — műsor iránt. U. i. hogy Koinayt és Patakyt ünnepelte! közönség, mondanunk se kell; de a mindenkori viril eső már nagvón is mucsára vall!

Next

/
Oldalképek
Tartalom