Ung, 1902. július-december (40. évfolyam, 27-52. szám)
1902-07-20 / 29. szám
XL. ÉVFOLYAM. UngTár, 1902. julius 20. 29. SZÁM. SZERKESZTŐSÉG: Oiijjvár, Vármegyeház-tér 1. szám. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. A lap megjelen minden vasárnap. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. KIADÓHIVATAL: Székely és Iliéi könyvnyomdája. Előfizetési feltételek: Egész évre . 8 kor. Negyedévre 2 kor. Félévre .. . 4 kor. Egyes szám 20 fill. Hirdetések, előfizetések, valamint a lap anyagi részét illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők. Nyilttér loronkint 40 fill. DNG VÁRMEGYE ÉS AZ I NGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Adókivetés után. Ungvármegye területén a III. osztályú adók kivetése már teljes befejezést nyert, sőt az adófelszólamlási bizottság is megkezdette működését. Örömünkre szolgál, hogy tán Ungvármegye közönsége az egész országban az egyedüli, mely adókivető-bizottságának működésével s a kir. kincstárt képviselő pénzügyigazgatósági előadóval teljesen meglehet elégedve, amennyiben úgy a kivető-bizottság, mint az előadó a legmesszebb menő méltányosságot tanúsítottak az adózókkal szemben. Mint mindenütt, úgy a jelenlegi kivetésnél is vannak elégedetlenkedők, akik a reájuk kivetett adót sokallják, de e szórványos esetek egyáltalán nem döntik meg azon kijelentésüket, hogy a vármegyénk területén működött adókivető bizottság nem srófolt mindenáron és nem különösen Ungváron. Ennek bizonyítására álljanak itt e kimutatások : Az 1899. évi kivetések alkalmával ki vettetett : III. o. kereseti adó 863 tétel alatt 34,261 K 82 f családtagok adója .... 780 „ — alt. jövedelmi pótadó 10°/o-al 1630 „ 28 . „ „ „ 35%-al 6384 „ 30 ’ összesen 43,056 K 10 f A folyó évben kivettetett: III. o. kér. adó 934 tétel alatt 44,324 K 33 f családtagok után .....................1,218 „ — „ ált. jövedelmi pótadó 10%-al . 1,606 „ - „ „ „ „ 35%-al , 9,993 „ 55 „ összesen: 57,142 K 18 f Összehasonlítva tehát a jelen kivetés eredményét az 1899. évivel: 14,086 K 08 f többlet mutatkozik; ez azonban csak látszólagos többlet és nem srófolási eredmény, ami kitűnik abból, hogy e többletből 8.147 K 44 f Fürdői levél. Szobránczfúvdö, 1902. július. Édes Erzsikéin ! Tizenhat tavaszt látott leánvi szivem nagyot dobbant, amikor papával és mamával megérkeztünk nyári üdülésünk idei szinterére : a szobránczi fürdőbe. Érn- lékszel-e édeském, bogy otthon búcsúzáskor mit tem neked ? — No hát szavamat tartom és leirom neked mindazt, amit éreztem, láttam e kedves fürdőhelyen. Nem adok igazat a Palinak, aki előttem heted gimnázista létére már nagyon imponált, hogy nem divatos dolog kis fürdőhelyre menni, hanem" nagy, világhírű fürdőkbe, ahol ilyen bakfis is, mint én, sokkal jobban érvényesítheti alanyiságát. Igen, mert tudod, hogy ő is milyen alanyi. És pedig alanyi költő. Óh, mi szép is volt az a verse, amit a búcsú délutánján elszavalt elöltem a kertünkben. Könnyekig meghatott a szegény fin bánatának, szivbeli fájdalmának poétikus megnyilatkozása. Hét még amikor elpanaszolta az irigy emberek lesújtó Ítéletét! Szegény Hu! Szemei csak úgy szikráztak, amikor eszébe jutott, hogy a nyolczad- giinnázista Werner. Guszti az önképzőkörben mondott kritikájával kritikán alulinak minősítette az ő szellemi remekét. No de 1 el veletek ti sötét és mégis vágyat keltő képek. A szobránczi fürdőről fogja toliam a betűket róni. Igen! ott hagytam el érző szivemnek kellemesen eső merengésem előtt beszédem fonalát, hogy megérkeztünk egy ungvári l'iakkeren a fürdőbe. Ösengett- bongott a sok csengő, lett sípolás, trombitálás, ügy fogadtak, akárcsak, mintha fejedelmi személyek érkeztek volna. Hamar lekapkodták a kocsiról a kuffert, plédeket, kendőket, skatulyákat és a mamát. A papát egy uniformisos, kulcsokat csörgető ember azonnal pártfogásába vette és vitte villáról-villára, hogy lakást keressen. esik idegen vállalkozókra (a kisvárdai Reismann, laktanyaépités stb.), akik eddig Ungváron adóval meg nem rovattak, 1,573 K a két gabella- bérlőre jut s igy a tényleges emelkedés 3,315 64 f, mely teljesen indokolt, ha figyelembe veszszük, hogy a tételek száma 98 al emelkedett. Azt hiszszük, hogy ez adatokkal teljes bizonyítékát adtuk, hogy adókivető-bizottsá- gunk, de különösen a kir. pénzügyigazgatóság és annak képviselője a leghumánusabban járt el az adókivetés körül, sőt, hogy az idegen vállalkozókkal szemben eltért az eddigi szokástól s ungvári vállalataik után Ungváron adóztatta meg s ezzel kényszeritette őket Ungvár város közköltségeihez járulni, határozottan elismerést érdemel. De midőn beszámolunk az adókivetés eredményéről, midőn jelezzük, hogy a majdnem 1000-nyi tételt 14 nap alatt tárgyalta le a bizottság, holott 1899-ben 863 tétel 28 napig tartott, s hogy a jelen kivetés .ellen alig 60 felszólamlás történt, — nem hallgathatjuk el azon sajnos körülményt, hogy az adózók egyrésze ismét nem tudott a helyzet magaslatára emelkedni — nem tudtak összetartani, holott az egyöntetű eljárásra, az esetleges helytelen és magas adó kivetésének elv • öjhetésére épen a kivetéssel foglalkozó hivatalos egyének adták meg a módot. Tudott dolog ugyanis, hogy a pénzügyigazgatósági előadó, valamint a város megbízottja, értekezletre hívta össze a Kereskedőket szakma és csoport szerint. Ez által módot nyújtottak arra, hogy az érdekeltek önmaguk között állapítsák meg előlegesen, ki milyen adózási képességgel bir; tudott dolog az is, hogy egy-két csoport kivételével az összesek megállapodtak az általuk fizetendő adó magasságára s a kir. pénzügyigazgatóság nem is hozott többet ennél javaslatba, s a bizottság a javaslatokat minden egyes esetben elfogadta. Oh — képzeld — édesem, hozzám pedig egy fiatalember csatlakozott, akivel azután jó sokáig el- tracscsoltam, mert a papa — ismered, milyen pedáns — hosszasan talált rá a lakásra. De — hidd el — azt hiszem, ebben része volt annak a fiatalembernek is, aki a kulcsárnak valószínűleg azt mondta, hogy csak szobát mutasson a papának és a mamának. Bizonyos vagyok benne, hogy azért tette, mert velem akart hosszabb ideig beszélni. Oh — édesem — tizenhat tavaszt látott leányi szivem gyanúsan vergődött Palira gondoltam. Szegény Pali! Le fogja-e tenni az érettségit ? ! Mig a papáék a lakást nézték, én végig jártam a fürdő nevezetesebb helyeit. A szőke fiatalember — mert szőke volt, akit fentebb leírtam neked — magyarázott, beszélt. Ez a szép villa, itt mindjárt a bejárat mellett, az orvosiak. De hogy miért tették azt a lakot éppen a bejárat mellé, nem tudtam megérteni. Talán bizony azért, mert a távozók részére szemmel tartás végett arra van a kijárás ? ! Nem tudom A szőke fiatalember sem tudott erre magyarázatot adni. Balra egy idilli szép helyen fekszik a Nefelejcsnek nevezett villa. Vadszőlővel befuttatott verandával; mellette mindjárt a Csarnok és a Csillag. Milyen alanyi költői ihlettségü igazgatói lehettek e fürdőnek, hogy ily poétikus neveket adtak egy-egy lakosztálynak! Majd a főtéren bemutatta a Bástya, Kaszárnya, Kastély nevű villákat. Oh — édesem — ha látnád, minő szép, kedves helyre építették a Napóleont, István-lakot, Újlakot ! Fenyő- és rózsabokrok között van ez mind elhelyezve. Akárhová tekintsz, mindenütt a költő meg- éneklésére érdemes helyet találhatsz. Bejártuk a fősétányt, megnéztük az igazán lier- czig forrást, a fölötte csinált tornyos faépülettel. Hanem ahová most vezetett hű kísérőm ... jaj — édeskóm — szinte éréztem, mint fut arezomba a vér s öltök rózsapiros szint : képzeld, azt mondta a szőke, hogy most már elvezet a Szerelmes-be. Nem Lapunk mai száma 6 oldalra terjed. Mégis megtörtént, hogy többen az igy önmaguk által megállapított, s azt elfogadni becsületszavukkal késznek nyilatkozott adóalapot a kivetéskor tulmagasnak találták, s az ellen utólagos felszólamlással éltek. Hát ha van valami, ami a most lefolyt adókivetésből eredőleg keserűséggel tölthet el, az egyedül és csakis egyedül az adózóknak tulajdonítható, akik egyáltalán nem akarják követni az „egy mindnyájunkért, s mindnyájan egyért“ elvét, hanem önösségükben késiek még adott szavukat is megszegni. Ma már pedig Ungvár város kereskedőközönségétől joggal megvolna kívánható, hogy kollégialis szeretettel törekedjenek előre, s összetartásuk s az ebből eredő erkölcsi erő tudatában szánjanak szembe minden veszélylyel, — ami, ismételjük, dicséretére legyen mondva a kir. pénzügyigazgatóságnak, a jelenlegi adókivetésnél fenn nem forgott. Egy lépéssel előbbre. Nemcsak nálunk Ungváron, de az ország majd minden részében a legtöbb kellemetlenséget a cseléd- ügy rendezetlensége okozza úgy a magánosok, mint a hatóságoknak. Mindennapos dolog, hogy a beszegődött cseléd igazolványát ataetja ugyan uj gazdájának, de az azután hiába várja, hogy helybe álljon, mert a cseléd időközben mást gondolva, oda se néz uj helyének. Az is mindennapos eset, hogy a cseléd minden felmondás nélkül elhagyja régi helyét, s uj szolgálatba lép, épen tán azok biztatására, akik mint helyközveti- tők kötelesek lennének az ily jogtalan elhagyást lehetőleg megakadályozni. Volt is, van is panasz emiatt számtalan. A hatóságok kezét azonban bizonyos irányban megkötötte az, hogy nincs olyan szabályrendelete a városnak, melynek alapján a cselédek is, meg a jogtalanul felfogadók is büntethetők, megrendszabályozhatők lennének. Most végre a sok panasznak elejét veendő, Markovszky rendőrtanácsos készített oly szabályrentudtam, hogy ilyen ajánlatra, mit kell válaszolnom, avagy cselekednem ; elfussak-o avagy sirva fakadjak. Végtére is elhatároztam magamban, hogy majd megkérdezem a mamától, mit kellett volna tennem avagy válaszolnom erre. Mint a kis galamb, amikor valami veszedelmet kezd érezni, úgy követtem öntudatlanul beszédes kísérőmet. Figyeltem minden szavára, mert valami veszedelemtől tartottam. Megjegyeztem miről beszél kísérőm. — Oh — édeském — olyan szellemesen is beszélt az a szőke ! Panaszkodott az időre, hogy milyen mostohán viseli magát a fürdőző közönséggel szemben. Egész májusban, júniusban csak úgy szakadt a zápor. °Fürdőzni nem volt kedve senkinek ; kevesen voltak a fürdőben. De vigasztalódtak .... No — gondoltam — most fog csak kisülni, hogy miért visz engem a Szerelmesbe Kíváncsian tekintettem rá, hogy ki volt az, aki megvigasztalta őket. Azt hittem, hogy valami nagyon érdekeset fog mondani, amint azt a Pali szokta és már jó előre igyekeztem pirulni. De kár volt pirulnom. Igen — édesem — kár! Mert a szőke kisérő úgy értette a vigasztalódást, hogy azért vigasztalódtak, mert a rossz idő miatt más fürdő is alaposan pangott. Ez volt első csalódásom a fürdőben. De nyomban követte azt a másik is. Azt hittem, hogy a Szerelmes valami veszedelmes hely. Pedig dehogy ! Gyönyörű szép erdőrészlet az, keresztül-kasul vezetett sétányokkal, melyeket százados tölgyek és égnek meredő fenyők szegélyeznek. De — haliga — kedvencz valezeremnek zenei akkordjai ütötték meg fülemet. Gyorsított léptekkel mentünk a hangforrás felé s egyszerre csak ismét a fősétányon találom magam. Már a papa és a mama aggódva várakozott. A szőke kisérő azonnal kimentett a mama előtt, sőt meg is kérte, hogy a térzene idejére is vele.m maradhasson. Édesem — csodák-csndájá — a mama még csak
