Ung, 1902. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1902-02-23 / 8. szám

A kereskedelemügyi m. kir. miniszter azon leirata, hogy az államvasutak csap-ungvári vonalán a 390. sz. őrháznál csak az esetben hajlandó feltételes megállóhelyet létesíteni, ha az érdekelt Homok, Kereknye, Ketergény, Koriczháza és Császlócz községek a felmerülendő előállítási költségeket fedezik: további

nyilatkozattétel végett az érdekelt kö ségeknek kiadni határoztatott.

Tudomásul vétetett, hogy a kereskedelemügyi m kir. miniszter egy évre meghosszabbította a már kiadott előmunkálati engedélyt Köbér Ágoston budapesti lakosnak a bánócz-ungvári helyiérdekű vasútra vonatkozólag.

Tudomásul vétetett, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszter az 1901. és 1902. évekre évi 3991 K 97 f-ben állapította meg azon összeget, melylyel a vármegye közúti alapja a kir. államépitészeti hivatal személyi és dologi kiadásaihoz hozzájárulni tartozik.

Tudomásul vétetett, hogy a nagykároly-csapi h. é. vasút előmunkálati engedélye a Gregersen G. és fiai budapesti czégre Hibáztatott.

Most került a sor a főjegyzői és IV. aljegyzői állás betöltésére. A jelölő-bizottság a főjegyzői állásra a szolgálati sorrend szerint az összes pályázókat a következő sorrendben jelölte: Fekésliázy Gyula tb. főjegyzőt, Bánóezy Béla min. segédtitkárt. Minay István főszolgabírót és Blazsovszky Miklós drt, Ungvár város polgármesterét. A IV. aljegyzői állásra egyedül dr. Nagy Béla közigazgatási gyakornok jelöltetett.

Minthogy szavazás nem kéretett, a felhangzott általános éljenzés alapján a főjegyzői állásra Bánóezy Béla választatott meg, mig a IV. aljegyzői állás pedig Nagy Béla dr.-ral töltetett be, akik azonnal letették a hivatalos esküt.

Eskütétel után Bánóezy Béla meleg szavakban köszönte meg a törvényhatósági-bizottság újból megnyilatkozott bizalmát, egyúttal kijelentette, hogy az ő programmja: mindenben és minden téren a törvények és szabályok pontos betartása, s az ezek keretében való működés. Szavai lelkes éljenzés között általános tetszésre találtak.

Községi előirányzatok és zárszámadások hagyattak jóvá: többek között Ungvár város 1899. évi zárszámadása; ez azonban a következő utasítással:

1. hogy a városi, pótadó és egyéb jövedelmeknek behajtásánál a tanács a legszigorúbb intézkedés igénybevételével — vagyoni felelősség terhe alatt — s a legnagyobb tevékenység kifejtésével járjon el és tett intézkedéséről 30 nap alatt tegyen jelentést;

2. hogy a város függő tartozásainak kiegyenlítéséről haladék nélkül intézkedjék ;

3. hogy a régi hátrálókos pótadók behajthatlan részének leírását legazonnal foganatosítsa; egyúttal tegyen jelentést arról, hogy a nagymérvű pótadóhátrá- lékot mi idézte elő.

Az árvapénzek elhelyezésére az ungvári népbank, az ungmegyei takarékpénztár és az ungvári kereskedelmi és iparbank jelöltettek ki.

Fincicky Mihály volt ungvári polgármester, s a városi képviselőtestület között kötött perbesziintetési egyezséget a törvényhatósági-bizotttság nem hagyta jóvá, hanem a várost a per folytatására utasította. Az állandó választvany véleménye ellen Gaár Iván szólott,

kimutatni igyekezvén, hogy a per a város által úgy sem nyerhető meg, de pernyerés esetén is az a városra csak anyagi hátrány nyal jár

Az ungvári hegyközség rendtartását a törvényhatósági-bizottság nem hagyta jóvá, minthogy a jóváhagyás megtagadását 153 szőlőbirtokos kérelmezte; hanem utasításul adta, hogy a szőlőbirtokosok uj alakuló közgyűlésre hivassanak, össze s ha a rendtartást elfogadják, illetve a hegyközség megalakitását kimondják, újból terjeszszék fel a törvényhatósági-bizottsághoz.

Ligeti Leo m. kir. és Farkas László es és kir. állatorvos oklevelei kihirdettettek.

Ungvár város polgármestere által beadott azon fellebbezésnek, hogy a város csakis a megyei központi tisztviselők, hivatalnokok és szolgák nyugdijához tartozzék aránylagosan pótadóval hozzájárulni): hely adatott

A városi fogvas tási adókezelők azon felebbe- zésének, hogy a városi fogyasztási adókezelés és a kezelők díjazása az eddigi alapon történjék: hely

adatott.

Az ungvári polgármesterválasztás megsemmisítése iránt Fincicky Mihály fellebbezést adván be, az szintén napirendre tűzetett. Minthogy azonban a polgármester időközben lemondott, a fellebbezés, mint tárgytalan, félretétetett.

Ez ügynél Kende István bizottsági tag interpellá- cziót intézett a fő- és alispánhoz: milyen megtorló lépéseket óhajtanak tenni az „Alkotmány“ azon czikk- irójával szemben, aki azon lapnak egyik számában a fő- és alispánt a polgármesterválasztás ügyében törvénytelenséggel vádolja, s aki szerinte a valótlanságokkal és rágalmakkal telt czikkét tulajdonképen csak azért tette közzé, hogy Blazsovszky dr. polgármester távozása után az ungvári városházán továbbra is az eddigi gazdálkodási rendszert lehessen folytatni.

Az interpelláczióra elsőben Lőiinczy Jenő alispán válaszolt, kijelentvén, hogy az „Alkotmány“ czikkében állítottak valótlanságok, mert Blazsovszky Miklósnak polgármesterré történt megválasztatásába sem ő, sem a főispán be nem folytak, minthogy ők az ügyről már csak akkor vettek tudomást, amikor a városi képviselő - testület tagjainak nagyobb fele őt a polgármesteri állásra jelölte Valótlanság az is, hogy Blazsovszky dr. a szolgabirói fizetést is húzná. A sajnos való az, hogy Blazsovszky dr. megválasztátasába nem tudnak, nem akarnak belenyugodni azok, akik nem óhajtják, hogy a városházán az eddigi gazdálkodási rendszer megszűnjön s a városházának nagyrészt büzhödt levegője helyett az egészséges, tiszta, s egyedül csak a közönség általános érdekeit szolgáló szellem leljen otthont.

A főispán az alispán kijelentéseit magáévá téve, egyúttal tudatta, hogy az „Alkotmány“ czikkében foglaltakra illetékes helyen már megfelelt, további retorziónak helyén valóságát nem látja.

Az interpelláczióra adott válaszok tudomásul vétele után az első napi közgyűlés d. u. 1 órakor véget ért.

II. NAP.

Az e hó 21-én folytatott közgyűlésen napirend előtt Bánóezy Béla főjegyző indítványára elhatározta a törvényhatósági-bizottság, hogy az alispán akadályoztatása esetén az utalványozásokat a t. főügyész eszközölje, nehogy a vármegyei főpénztáros s a közte fennálló rokoni viszonynál fogva bármilyen gyanúsításnak lehessenek kitéve.

Ugyancsak napirend előtt Lőrinczy Jenő alispán szólalt föl, kijelentvén, hogy a városi gazdálkodásról s a városi tisztikar egyrészéről tett előző napi nyilatkozatát sokan a közönség körében úgy igyekeztek elmagyarázni, mintha ő a jelenlegi égés z tisztikarra tette volna nyilatkozatát. Minthogy pedig ő a jelenlegi városi tisztikar között is tud kivételeket, s a „kivételek vannak" kijelentést tegnap is használta, — kötelességének tartja e nyilatkozat megtevését. (Helyeslés)

Majd Török József gróf jelentette be a törvényhatósági-bizottságnak, hogy Nagy József vármegyei írnokot tb. számvevővé nevezte ki, aki a hivatalos esküt azonnal letette.

Következvén a napirend, melyből közöljük, hogy Lang Mórnak, a laktanya-építési kantin bérlőjének a megajánlott 2517 K bérösszegből méltányossági okokból 63U K elengedtetett

Kihirdettettek a kaposi főszolgabírónak azon határozatai, hogy Zeisler Lajos záhonyi lakos a „gazdasági számtartó“ czimet, Becske János beési, Pekáry Pál pálóczi lakosa „gazdasági kasznár“ czimet továbbra is használhatják.

A vármegyei hivatalos helyiségeknek megfelelőbb beosztása ügyében az alispán elnöklete alatt Czibur Vilmos, Mijó Kálmán dr, Popovics Miklós, Thuránszky Tivadar és Rónay Antal bizottsági-tagok küldettek ki.

A daróczi szeretetliáz uj építkezési tervei kiadattak a szeretetházi bizottságnak, azzal, hogy az építkezés megkezdése előtt a szeretetház fenntartása tekintetében — az alap magasságának figyelembe vételével, megfelelő módozatokról gondoskodjék, s erről a törvh. bizottságnak jelentést tegyen.

A városi utmesteri állásnak Szűcs Jánossal való betöltése: Mocsáry Géza v. ügyész és Pajor Tamás felebbezéseinek elutasítása mellett — jóváhagyatott.

A vármegye által építendő katonai laktanya építési ügyéből kifolyólag a múltban Kende Péter volt alispán részére szóló meghatalmazás egész terjedelmében Lőrinczy Jenő jelenbgi alispánra Hibáztatott.

Blazsovszky Miklós dr. Ungvár város polgár- mesterének a város közönsége nevében a kereskedelemügyi m kir. miniszterhez intézett azon kérelme, hogy az ungvári nagy Unghidon a hidvámszedés beszüntettessék, pártolólag határoztatott felterjeszteni.

Tudomásul vétetett, hogy a magyar jelzáloghitelbank a vármegye folyó számlabeli követelése után ezután csak 33/r °/0-ot fizet.

Szabó Albert záhonyi néptanító által az amerikai kivándorlás ellensúlyozására irt népies füzetét a községek pártoló figyelmébé ajánlja a törvh. bizottság.

Az ungvári kir. posta- és távirduhivatal főnökének előterjesztésére a vármegye sörház udvari telkén építendő uj postahivatali épület létesítése ügyében teendő előterjesztésre bizottság küldetett ki.

Ungvár város polgármesterének kérelmére a vár- megye tulajdonát képező s a vármegyeházával kapA kapu még nyitva volt; a bácsi szobájában világosság. Gyurs, de nesztelen léptekkel sietett tehát ,föl a lakásba vezető lépcsőkön s az ajtón halkan bekopogott

— Lehet, — hangzott belülről az öreg ur csendes hangja.

— Dicsértessék a .Jézus . . . Csókolom kezét kedves bá . . .

— Nem téged vártalak, de a Zsolozsmás János : papot! . . . Miért jársz ily későn ? — szakította félbe

a radványi papot türelmetlenül a bácsi s összehúzott szemöldökkel ment végig a szobán.

— A szükség kényszeritett, kedves bácsi, holnap reggel nyolez órakor fizetnem kell száz forintot, de

. ny.olezvan hiányzik még; (ismerve a bácsi jó szivét...

— Nekem nincs se. jó szivem, se pénzem ! . . . Nyolczvan forint! ., . Még gondolni is sok! A fele ugy-e bár ezukor-kávéra menne !„■.'.

. E. közben a bácsi mindkét kezével oly heves taglejtésekkel közeledett az ajtó- felé. hogy a radványi pap hátrálni kezdett s kezével hátul a kilincset kereste.

De a bá'si hirtelen visszafordult és a radványi pap is hirtelen mást gondolt

— De, kedves bácsi, nem kívánom ingyen; két szép hízót hoztam be s zártam el az ólba odalenn az udvaron. Holnap megegyeznénk . . .

E szavakat a radványi pap csaknem suttogva mondötta. Félt talán, nehogy valamikép a zsiványok meghallják.

— Mit hoztál te? Két hizót? Jaj, be eltaláltad; éppen arra gyűjtögettem össze pár forintot. De még nem is ültél le! Ez idén jó tengeri-termés volt, ugyebár tengerin hizlaltad őket ? De jól zártad el ? . . . He, he, he! Éppen jó! Az idő is fagyos lett . . . Be derék fiú is vagy te, Náczi öcsém!

És a bácsi aroza kiderült; de még jobban a radványi papé, midőn a bácsi minden további szó nélkül kihúzta asztalfiókját s leolvasta neki a dvoIcz tízest.

Sietett is eltüntetni azokat üres tárczájába s kalapját véve búcsúzott.

— Bocsássa meg a bácsi késői látogatásomat, de a szükség kényszeritett Holnap reggel fél kilencz órakor itt leszek. Remélem, a hízók tetszeni fognak. Jó éjszakát! ...

S a radványi pap gyorsan megfordult s kinyitván az ajtót, futott le a lépcsőn, mintha félne, hogy a | bácsi visszatalálná kérni a pénzét . . .

Nem is állott meg csak ott, a honnan ide jött: a hol még csengett a pohár, hangzott a hegedűszó. S megkezdődött a kártyajátékos vásár a Bököcs ur csikarna s a radványi pap malaczaira . . .

Jaj, ugyan mit szólna ehhez a nemes szivű bácsi? Ha tudná !! . . .

* *

*

De a bácsi az ő egyenes, becsületes leikével csak annyit tudott, hogy két hízója van s hogy nincs derekabb fiú a világon, mint az ő öcscse: Vigh Ignácz, a radványi pap is boldogan, megelégedetten hajtá le ősz fejét az éjjeli nyugalomra.

Aludt is jól Még mosolygott is. Talán a Náczi hízói mutatkoztak be neki álmában, avagy talán már éppen a friss, illatos kolbász-szag ütötte meg orrát. ..

De ni, ni! a bácsi mozog, nyngtalankodik ágyában s kiabálni kezd:

— Márta, Márta! . .A zsiványok, a zsiványok ! Ellopták a hízókat! . . . Hej Péter! . . .

És a bácsi hirtelen kiugrott ágyából De izgalmából azonnal magához is tért. Gyertyát gyújtott. Reggeli fél hét óra volt. Öltözködni kezdett. Még mosolygott is bohó álmán.

Azonban az éjjeli csendben a bácsiját hűen gondozó s már a konyhában szorgoskodó Márta néni meghallotta a kiabálást s bekopogva a bácsi szobaajtaján kérdezte :

Mit parancsol a bácsi?

Jó, hogy itt van, gondolta a bácsi s kinyitván az ajtót, igy szólott a nénihez:

— Aztán a hízóknak adjatok ám enni, mert ma vásár van s a leöléshez hentest nem kaphatunk!

A néni majd hogy sóbálványnyá nem lett. Figyelmesen, nagy aggodalommal vizsgálgatta a bácsit. Könnyű rezgeti a szempilláin.

— Enni adni a hízóknak! Hiszen nekünk nincsenek hízóink, bácsi! . . .

— Nincsenek? . . . He, he, he ! Dehogy nincsenek ! De mit állsz itt ? Siess, siess!! . . .

A bácsi erre bezárta az ajtót. A néni pedig nem akart ellenkezni a bácsival, ismerve izgékony természetét s gyorsan futott le a lépcsőn . . .

Az öreg ur hallván a kopogást a lépcsőn, megnyugodott s a hét órai misére készült, melyre éppen akkor szólalt meg az első hivó harangszó.

De kopogás hallatszik az ajtón s belép a közvetlen közelben lakó kanonok-társa: Ladányi Sándor s éles, szúró pillantást vetve barátjára, köszönti:

— Jó reggelt, János ! Hogy vagy ? Hogy aludtál ?

— Hogy vagyok ? Hogy aludtam ? — Jól. — Hát te? ... Jó reggelt! . . .

Azt gondolta a bácsi, hogy kanonoktársa templomba menet tért be ő utána is.

Újabb erős kopogás. — Egy másik kanonok: Zsigay László alakja tűnik elő az ajtóban. Ez is előbb a bácsit jól végigmérte átható tekintetével s csak azután szólt:

— Laudetur. Hallom, beteg vagy, János?!

— Én beteg ? Látod, hogy nem !

S a bácsi nyugtalan, zavart, kérdő pillantásokat kezdett vetni látogatóira. — Csönd lett Mintha az öreg ! urak nem tudnák fölvenni az elejtett beszéd fonalát. Inkább szemeik beszéltek.

De újból kopogtatás hallatszik s megjelenik a harmadik k&uonoktáre; Cgapody Antal. Belépésekor