Ung, 1901. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1901-09-29 / 39. szám
hagyta az Ungvárt épülő normal laktanya épitési költségeihez szükséges 1.030,000 korona felvételét, valamint az l°/0-os vármegyei pótadó megszavazása ügyében hozott törvényhatósági bizottsági határozatot. Most következtek a választások. A szobránczi főszolgabírói állásra az egyedüli pályázó, Tomcsányi István szolgabiró egyhangúlag, —-perecsenyi főszolgabíróvá 83 szavazattal Rovássy Elemér szolgabiró dr. Blazsovszky Miklós 76 szavazatával szemben választattak meg. Az igy rpegüresedett szolgabirói állások Sutka Pál IV. aljegyző és Szabó Zoltán tb. szolga- biróval töltettek be, mig a IV-ik aljegyzői állásra dr. Lukács Géza közigazgatási gyakornok választatott meg. Mindhárman közfelkiáltás utján. A megválasztottak a hivatalos esküt nyomban' letették. A kaluzsai 71. sz. telekjegyzőkönyvben foglalt s özv. Boronkay Lászlóné tulajdonát képező parlag szőlő és kert megvetele, kőbányanyitás czéljából — a kavicsalap terhére — elhatároztatott. Községi költségvetések és számadások intézteitek el ezután. Többek közt jóváhagyatott Ungvár városának 1901. évi költségvetése azzal, hogy az 1 százalékos laatanyaépitési pótadó a költségvetésbe beillesztendő s igy a városi pótadó 67V2, a vármegyei pótadó 11/a°/o állapíttatott meg. Minthogy a jövő évi költségvetés már az ez évi őszi közgyűlésen tárgyalandó, a törvényhatósági bizottság a legszigorúbb íeleló'sség terhe alatt meghagyta Ungvár város tanácsának, hogy az 1902. évi költségvetést haladéktalanul állítsa egybe és a szabályszerű tárgyalásokat oly időben eszközölje, illetve eszközöltesse, hogy az a folyó évi deczemberi törvényhatósági közgyűlésen jóváhagyható legyen. Ugyancsak jóváhagyatott Ungvár város 1896. és 1897. évi zárszámadása. Minthogy azonban e számadások szerint a tanács tetemes túlkiadást telt anélkül, hogy pótköltségelöirányzatot készített volna, utasittatott a tanács, hogy jövőre ily túikiadások tételétől felelősség terhe alatt tartózkodjék. A városi villamvilágitási szerződés, a Cserő Soma es tarsai által beadott felebbezés elutasításával — jóváhagyatott. A vármegyei tisztviselők, kezelőszemélyzet és szolgák nyugdíjigényeinek kielégithelcse vegeit a javaslatba hozott 1 százalékos pótado meg vagy meg nem adása feletti szavazas a legközelebbi gyűlésre ha- laSztatött. Kérvények, felebbezések s egyéb apróbb ügyek elintézése után Arad ;z. kir. város közönségének átirata, rr elylyel a szőlőművelés és bortermelés előmozdítása és a borkereskedés felvirágoztatása érdekeben a borfogyasztási adónak eltörlése vagy a minimumra való leszállítását kéri az országgyűlés képviselőházatól — hasonló szellemű felirattal pártolni hataroztatott. A számonkérő-szék jelentésének tudomásul vé- 'tele után 3A2 órakor ért véget a közgyűlés. Választási mozgalmak. Szerednye. (Beküldetett.) Kende Péter alisp’án, mint az ungvári választó- kerület képviselőjelöltje f. hó 22-én Szerednye mezővárosát tisztelte meg látogatásával; hol fogadásara diadalkaput emeltek s a vidék nagyszámú választó polgársága sereglett össze, hogy meghallgassák a közszeretetben álló képviselőjelölt programmbeszédét. Nagy volt az öröm es a lelkesedés hatart nem ismert, mivel képviselőjelölt ezúttal először érdemesítette ezen szegény, de haladásra vágyó kis varost s egyúttal vidéki természetes góczpontot, programmbeszéd elmondásra D. U. 3 órakor jelent meg Kende Péter a varos hivatalos htélyiségének udvarán, hol a reá várakozó választó polgárság lelkes éljenzése logadta ; az eljenzés csillapultával Szabó Józset szerednyei r. k. tanító a következő beszéddel üdvözölte : tudom is én még mi nem, a holdvilággal kaczér- kodnak . . . Van itt minden s mégis hiányzik valami Most már azt is tudom, hogy mi. Azt mondják mások s azt mondja ez a bolond kis jószág is itt a baloldalon s talán igaza is lehet, hogy: hiányzik egy kis feleség.- Egy feleség ... Akivel beköltözzön szivembe az öröm, a boldogság. Aki tündórlakká varázsolja ezt a kis fészket. Aki főzzön nekem ebédet, teát jó édeset. Aki csókkal várjon haza, csókra nyújtsa piros ajkát, ha hazajöttem, aki szeressen, aki gömbölyű karjával átfonja nyakamat s csókba fojtsa ajkamon a szavakat. Aki egy pohár vizét adjon, — ápoljon, ha beteg vagyok. Aki gyermekeinek gondos, jó anyja legyen, amellett asszony, igazi asszony legyen 1 Aki nem ijed meg az árnyékától. Aki csípőre tett kezekkel adta-teremtettéz! Ilyen, — ilyen asszony kell nekem! * Kell ? ? ! S ha nem lesz ? ■ Mert van-e olyan leány, aki így tudjon szeretni, akiből ilyen asszony legyen? Lehet, hogy van. Én azt mondom: ritka, mint a fehér holló. S hol van? Melyik az? Szőke, barna vagy vörös? Szőke ? Melyik a sok közül? Az a pirosarczu kedves falusi leány? Vagy az a madpnnaarczu mosolygó baba? Vagy a . . . Eh, mit! Szeretem a szőkéket, mert ábrándosak, de a szőke nem tud úgy hevitni, nem tűd úgy szeretni, mint a, barna. A szőkének a szerelme olvadékony, langymeleg, mint a márcziusi napfény . . . S talán nem is állandó, mint az áprilisi időjárás. Vürö§ ? Szeretem én a vöröshajú lányokat is, de -------feleségnek nem kérek belőlük! Tehát barnának kell lenni. Méltóságos uram, Szeretve tisztelt képviselőjelöltünk ! Az őszinte tisztelet, szeretet és ragaszkodás érzelmeivel üdvözöljük Méltóságodat Szerednye mezőváros határában ! Szegények vagyunk anyagiakban ; ily szempontból keveset mutathatunk; de annál gazdagabb szivünk és érzelmünk Méltóságod iránt. Az érzelmek kincses házából az öröm nyilatkozik meg. Hiszen Méltóságod múltja egy nyitott könyv, jelene mindenki előtt lisztelettargya ; jövője sem lehet más, mint a jog és igazság fáklyájának lobogtatása. Azért őrölünk mi, hogy Méltóságod e kerület képviselését, illetve a jelöltséget magára vállalni kegyes volt. A második érzelem a hála. Midőn a szivünk örömtől csordultig tele, az igazi hálánkat fejezzük ki, hogy Méltóságod hü választói köze faradt, hogy elveit kifejthesse és programmbeszédét elmondhassa : csak polgári legszentebb kötelességünket rójuk le. Nem kényszer-voksokat akar Méltóságod, hanem kitárva kebelét, megmutatja nekünk: ime jogot, igazságot akarok, hát válaszszatok! . . Ez érzelmek hatása alatt mégegyszer kiáltunk „Isten hozott“-at .. . Éljen Kende Péter országgyűlési képviselőnk ! . . Szűnni nem akaró éljertzés követte az üdvözlő beszédet s ezután Kende Péter általános érdeklődés közt mondta el programbeszédét. Mély benyomást tett a hallgatóságra a programm- beszédnek különösen befejező azon része, melyben elmondja, hogy ő Szerednye-vidéken született, itt nevelődött, itt gazdálkodott s itt, a vármegye volt eddig hivatalos működésének legfőbb szintere. Midőn ime már a 60-ik évnek súlya nehekedik vállaira: jóleső örömmel óhajtaná szülővidékének szentelni erejét s összes eddigi tevékeny életének tárházából merítve tehetsége szerint közremunkálni a vidék szegénységgel küzdő népének boldogulhatásári. Lelkes éljenzés követte a programmbeszéd vegét s hogy a ruthén és tót anyanyelvű választó polgárság is némi képet szerezhessen magának a képviselőjelölt álláspontjáról- Szabó József tanító tót nyelven tolmácsolta a népnek azt, a mit Kende Peter programmjának vallott. Zajosan éljenzett még a nép, midőn Kende Pé- íer a valasztópolgarsag közül többeket megszólítással tüntetve ki, a gyűlés helyéről távozott. N.-Kapos. E kerületben minden csendes; Komjáthy Béla képviselősége sziklaszilárdan áll, ellenjelöitje nem lesz, tehát itt is egyhangú választás leend. A jelölt különben mostanában majdnem állandóan választói között tartózkodik, kik benső szeretettel veszik körül. N.-Berezna. Az egyetlen kerület, hol szavazásra kerül a dolog, ahol a választás izgalmaiban része lesz a népnek. Úgy Rabárnak, mint Petrine k tekintélyes pártja van ; miután pedig mindketten szabadelvűek, az eredmény bizonytalan. Rabarnak ^zonban, mint hivatalos jelöltnek több eselye van a megyalasztashoz. Szobráncz. Az egyhangú választás itt több, mint bizonyos; Köröskényi, az Atyus annyira közkedvelt egyéniség kerületében, hogy senkinek sem juthat eszébe ellene zászlót bontant a biztos vereség kilátásával. Ezt az osztatlan bizalmat a jelölt hosszú, fáradhatlan és igazságos főszolgabiroi működéséért igazan kiérdemelte és a kerület benne bizonnyal csalódni nem fog. Ki rály-Ilelm ecz. Az olvasók ez alczim megtekintésénél okvetlen azt kérdik majd, mi közünk nekünk ehhez? hogyan jut az „Ung“-ba Helmecz? Magyarázatát könnyen adhatjuk meg, midőn jelenthetjük olvasóinknak, hogy az ungvári rét. egyház tisztelt lelkészet, Komjáthy GáTalán az a gyorskezű s még gyorsabb nyelvű? Az az ábrándos szemű? Vagy az a szendearczu árva leány ? Vagy a két testvér közül az egyik ? A kisebb ? A nagyobb? Vagy az a hamis, aki olyan szemérmes- ájtátosan imádkozik ? Vagy az az éjszemű, eperajku kis barna? Vagy a kis czukorbaba? Nem tudom én, melyik volna jobb, melyik lesz, — de barna lesz. Ha lesz. Mert a barnákat legjobban szeretem. Mert a barna forrón szeret. Tűz az ölelése, parázs a csókja. Gyújt, perzsel, éget. * Van-e ilyen leány? Van-e?! * * * A holdvilág kíváncsian kandikál be hozzám . . . Mintha leskelődue. Hogy magam vagyok-e ? Mintha irigyelné tőlem a virágillatot, melyet az ablakokban levő virágok s az előttem levő rózsacsokor áraszt szét . . Vágy csak azért gondolom ezt, mert a rózsákat gyöngéd női kezek helyezték asztalomra ? . . . Lehet . . . Hallgatom a szomszédból áthallatszó zongora s gondtalan leány ének elhaló akkordjait s háborgó lelkem lassan-lassan elcsendesül . . . Ue mikor a zongora szilajba csap át s a holdvilágos csendes estén tisztán áthallatszik a pajzán leányének: „Asszony, asszony, az akarok lenni 1“ rágyújtok az én hamis hangommal egy nótára, — tele tüdővel fúvóm hozzá a kontrát: „Nem házasodom meg soha 1“ ' * Mert nem tudok szeretni. Mert nincs olyan leány, aki szivemben fel tudná kelteni az alvó szenvedélyt, lángra tudná lobbantani a szerelem tüzét. Egy volt . . . bort a k.-helmeczi függetlenségi párt nagy lelkesedéssel és a megválasztás igen alapos reményével jelölte, nagy küldöttség utján oda meghívta Komjáthy a jelöltséget elfogadta és vasárnap fogja programmbeszédét megtartani. Tekintettel tehát arra, hogy idegenből ide jöttek jelöltért, tekintettel a jelölt kitűnő egyéniségére Ungvárt elfoglalt állására, nem lesz érdektelen ide iktatni a szeptember 25-én megjelent „Felsőmagyarországi Hírlap“ következő czikkét: A bodrogközi függetlenségi és 48-as párt áltál mai napra összehívott jelölő közgyűlésen megjelent a Bodrogköznek majdnem minden községéből nagyszámú választó polgár, kikkel a Rigó-szálloda teljesen megtelt. Pál Lajos az értekezletei megnyitván, megmagyarázza az összehívott értekezletnek czélját. Dr. Tarczy Pál ezután kérdést intéz a választópolgárokhoz, e ”et- értenének-e Komjáthy Gábor ungvári ref. lelkes: "“k jelölése tekintetében. Erre a közgyűlés szűnni ncc. akaró éljenzés között egyhangúlag Komjáthy Gábc • kiáltotta ki képviselőjelöltül. Erre felállóit Ölbey János n.-rozvágyi ev. ref. jezsuita lelkész és ékes szavakban ecsetelte a bodr< g- közi függetlensegi pártnak 25 éves múltját, he-/ mennyire és mily nemtelen eszközökkel nyomta el a szabadelvüpárt a függetlenségi eszmét, sőt a mule választáson, a midőn br. Sennyey Istvánt egyhangúid , választották szabadelvű párti programmal, az álta adott banketten odanyilatkozott, hogy mennyire sajnálj hogy nem néppárti proarammal lépett föl és neu: néppárti zászlót bontott. Ő úgymond, t, i. Ölbey, aki testestül lelkestül 48-as érzelmű, több ízben keresed alkalmat Sennyeyt kérdőre vonni és ezen nyilatkoza > tának visszavonására rábírni, de az egész cziklus alatt erre alkalma nem nyílt, Sennyey pedig ezen rövid idő alatt nem tartotta szükségesnek dementalni ebbeli nyilatkozatát; ilyen képviselőnk van tehat, aki ennyire súlyt fektet reánk. Ezután bizottsági elnökül dr. Tarczy Pál, jegyzőül Nagy Barna választatott. Elhatároztatott egyhangúlag Komjáthyt sürgönyi- leg és küldöttségileg a jelöltség elfogadására kérni és nyomban megalakult az önköltségen utazó 30 tagú küldöttség, kik a tegnapi 6 órási vonattal Ungvárra utaztak. Eddig szól a laptudósitás, a minek folytatása itt folyt le, midőn is Pál Lajos ottani ügyvéd vezette a többnyire községi elöljárókból álló küldöttségei a jelölthöz, majd a „Koronán“ volt az önköltséges vacsora, senki még egy szivart sem fogadott el a megtisztelttől. Azóta sűrűn erkeznek a leve ek a kerületből, melyek igazoljak az ottani függetlenségi párt abbeli reményét, hogy zászlójukat sikerre vezetik. — Szentes — hol azelőtt lelkész volt a jelölt, Lelesz és Király-Helmecz különösen erőssé teszik e partot. A programmbeszéd- hez Ungvárról is sokan mennek át; kíséretében lesz Komjáthy Béla is, a nagykaposi jelölt. Az érdekes választási ha czra még visszatérünk. Magyarázat Az „Ungvári Közlöny“ f. évi szeptember 26-iki 39. számában a „választási mozgalom“ rovatában az 1899. évi XV. t.-cz. 167. §-ának szószerinti idézésével oly tudósítás jelent meg, hogy: „A választók körében közfeltünést keltett, hogy a központi választmány miként magyarázta a kúriai bíráskodásról alkotott 1889. évi (helyesen 1899.) XV. t.-cz. 167. §-át.“ —------— „Mégis a központi választmány a nagy-bereznai választókerület választási elnökéül Lőrinczy Jenő vármegyei főjegyzőt, az ungvári választókerületben elnökül a varos polgármesterét, Lüley Sándor drt. választotta meg. — Ez olyan hiba, a mely, ha az illetők a tisztet elfogadjak, a választás megsemmisítésére okul szolgaihat, a mit pedig a választok köznyugalmának megóvása szempontjából kerülni kellett volna, különösen mikor köztudomású, hogy a bereznai járás egyik jelöltje, Petry József és Lőrinczy Jenő vármegyei főjegyző közt ellenségeskedesek folytak.“ Ennyi az „Ungvári Közlöny“ kommentárja. Én, mint a vármegye központi választmányának 1889-il< év óta jegyzője és előadója — kötelességemnek tartom a tisztelt czikkiró urat az alábbiakra nézve kitanitani: Az 1874. évi XXXIII. és 1899. évi (nem 1889.) XV. t.-cz. és az ezen törvények végrehajtására vonatkozó belügyminiszteri rendeletek sehol egy betűvel sem tartalmaznak tiltó rendelkezést a tekintetben, hogy közhivatalnok a képviselőválasztás alkalmával választási, szavazatszedő küldöttségi elnök vagy jegyző, vagy bizalmi férfiú, vagy azonossági tanú ne lehessen. — És ha Magyarország törvényhozó testületé és felettes kormányzó hatóságaink ettől a ténykedéstől bennünket, közhivatalnokokat — el nem tiltottak, — az „Ungvári Közlöny“ tisztelt czikkiróját arra kérem, szíveskedjék irányunkban nagyobb bizalommal viseltetni. Az 1874. évi XXXIII. t.-cz. érvényben levő 18 ik §-a azt mondja, hogy „a központi választmány elnöke a törvényhatóság első tisztviselője“ — a 19. §. szerint a központi választmánynak, az összeíró és szavazatszedő küldöttségnek tagja lehet azon választókerületnek minden választója, melyekre ezen választmány hatásköre kiterjed, továbbá az illető törvényhatóság minden olyan bizottsági tagja, aki a jelen törvény értelmében választói jogosultsággal bir. Továbbá a 22. §. szerint a központi választmány jegyzőjét sajat ke- neléből választja. Ezen törvényszakaszok alapján elnöke a központi választmánynak az alispán, a n.-bereznai választókerület választási elnöke Lőrinczy Jenő, az ugvárié dr. Lüley Sándor és a központi választmány előadó jegyzője, tisztelettel alulírott. Hogy még jobban ertse meg a t. czikkiró, vésse emlékezetebe jól, hogy az alispán hivatalból elnöke a választmánynak, Lőrinczy Jenő nem mint vármegyei főjegyző, dr. Lüley Sándor nem mint Ungvár
