Ung, 1901. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1901-03-10 / 10. szám

N^m tévedünk tehát, ha figyelmeztetjük a

város képviseletét, hogy első sorban ezt a kérdést oldja meg ; oldja meg pedig akkép, hogy a létező szabályrendeletet egyszerűen megsemmisíti és alkot egy tehetsége, képessége és szükségéhez mórt oly uj szabályzatot, mely lehetővé tegye a legszükségesebb pár emberből álló tüzőrség fentartását, a gépek fentartását és egyéb legszükségesebb és elkerülhetlen kiadásokat. De hogy e czimen a város alapot gyűjtsön az adózók véres verítékéből, arra nincs szükség, az felesleges.

Minden ember a maga szerencséjének kovácsa; — a városnak a képviselet legyen okos és körültekintő kovácsa ; a kérdés rendezése igen egyszerű, csak akarat kell hozzá. És ha a tanács nem volna hajlandó a legrövidebb idő alatt segíteni javaslatával az abszurd állapoton, dolgozza ki az uj szabályrendeletet bármely képviseleti tag és vigye azt a képviselet elé, a melyben most már lesz elég érettség czéltudatos megoldáshoz.

Hunyady János élete és hadjáratai.

Irta és az »Ungvári Leányok Erzsébet-Köré«-nek ülésein felolvasta : Dortaák Gyula, reáliskolai igazgató.

(Folytatás.)

A vallásos szempont a török hódítás fenyegető vészedelme folytán még fontosabbá vált. Az izlámot fegyverrel terjesztették. A török nem is annyira téritett, mint inkább : hódított. S nem is mint török nemzet s egyed, de mint az egész mohamedanismus, a világuralomra törekvő nagyhatalom. S mindjárt első sikeres felléptük után nagy félelmet gerjesztettek a törökök maguk iránt, sőt csodaszinben tűntek fel az egykoruak előtt. De tudni kell azt is, hogy a törököt az élethalál- harczra a mohamedán fanatizmus tüzelte. Ez is bizonyíték arra, hogy a vallásosság, az erős hit mennyire szükséges a vitézben, a harczosban. Azonban a vallásos szemponton kívül is csoportosulnia kelletett a keresztény világnak a török ellen, még pedig létük, lüggetlenségük megóvása érdekében. A mohamedán vallás parancsolja, hogy az izlám vallást karddal is kell terjeszteni, t. i. íelszólitandók a keresztény fejedelmek, hogy térjenek ki s ha nem teszik, háborút kell ellenük vezetni. Az izraeliták és keresztények ellenében adófizetést és szolgaságot parancsol, ha a mohamedán hitre át nem térnek. Sőt a mohamedán szekták ellen is, p. o. a perzsák ellen irtó háborút rendel; mert Mohamed főtana szerint egy az Isten és prófétája — Mohamed. Az ellentét ma is megvan a stambuli mohamedanismus és a perzsa között. Nyilvánult még a perzsa sah pár hónap előtti konstantinápolyi látogatása alkalmából is. Egész kanapé- pör tol t a sah és a szultán közt az elsőség kérdésében. Az izlam fellépését az európai keresztények nem csupán vallásterjesztő folyamatnak tekintették, hanem úgy fogták fel, mint irtóháborut, s igy felköltötték egymás közt azon eszmét, hogy a török ellen egy európai keresztes-háború szükséges. Ez eszmének egyik legkiválóbb képviselője volt Hunyady János. S egész Európa elismerte az elv szükségét, de csak elvileg; mert tényleg kivinni nehéz volt.

Magyarországnak fölöttébb érdekében volt, hogy a katholikus Európa vele együtt tartson. És együtt tartott is. A solidaritás, az összeköttetés Magyarország és a katholikus Európa között oly erős és nyilvánított volt, hogy Hunyady minden győzelmét egész Európa ünnepelte és a keresztes hadjáratok óta nem volt 'oly általános hirü hős, mint Hunyady János. Hunyady rendeltetése főleg katonai lehetett. De az akkori korszellem befolyása is bizonyára halott rá. Ezt bizonyítja, hogy annak a korszellemnek ő volt a leghivatottabb képviselője, megtestesítője, vezére, diadalra vivője. A puskapornak a fegyverekben való használatbavétele is nagy befolyással volt Hunyadyra. Már IV. Béla idejében lel volt ugyan találva a puskapor ; de csak 1420-tól kezdve, Zsigmond alatt fejlett ki a puskapor használata a fegyverekben. Óriási átalakulást idézett elő a hadászatban. A pánczélos vitézek kora hanyatlani kezdett. A puskás gyalogság a döntő. A személyes bátorság és vitézség még mindig becses hősi tulajdonságok ugyan, de az egyéni jelentőség helyébe lép a tömeg. Uj, egészen uj hadi taktika, harczolási mód válik szükségessé. Ezt a külön sajátos taktikát — Hunyady teremti meg. Állandó zsoldos sereget tartott, melyben minden egyes ember vezére példájára kiképzett lelkes katona volt. Pánczélos lovasaiból és tüzérségéből megtudta alkotni azt a csatarendet, mely annyiszor megbontotta a szultánok táborát.

Egészen uj tünemény ő a hadi téren. Az egész múlt idő nem mutat hozzá hasonlót, akinek taktikája hasonlítana az övéhez. Bátran feltehető, hogy Hunyady e hadi taktikájára befolyást gyakorolt az európaszerte megujhodó szellemi mozgalom: a renesszánsz.

Neveltetése főleg hadi földön történt. Hihető, hogy Zsigmonddal részt vett a cseh háborúban a husziták ellen, a törökkel pedig már korán megismerkedhetett, mert Magyarországnak Oláhország felé eső részén született, hova már portyáztak a törökök. Már az eredetéről szóló rész befejezésében említettem, hogy úgy családi birtoka vidékén, mint a temesi grófság és a nándorfehérvári kapitányság területén folytonosan hadakozott a törökkel.

IV. Hunyady politikája.

Amilyen nyílt, egyenes, tiszta, átlátszó volt Hunyady hadvezér korában élete, cselekedetei, jelleme, olyan volt politikája is. Egyáltalában nem oly titokszerü és érthetetlen, mint Nagy Lajosé és Mátyásé. Nagy Lajosnak a török elleni politikája ugyanis nem érthető, mert éppen Nagy Lajos idejében terjeszkedik a török nagymértékben anélkül, hogy Magyarország harczolna

a terjeszkedés meggátlására. Mátyás diadallal küzd a

török ellen ; harczaiban a személyes bátorság és hősi vitézség s a hadvezéri lángész számtalan tanujelét adja ; a török hatalmát azonban nem töri meg. Szövetséget sem szervez ellene. Csak a pártos főurakkal való küzdelem s a más irányban való hadi elfoglaltság (a 10 évig tartó cseh háborúk) menti. Hunyady János élete, czélja, politikája egy volt, nyílt volt, kiirtani t. i. a törököt Európából, mert a török nemzet veszélyes a magyar nemzetre. Ennek, hazája létérdekének él, ezért küzd, ezérL tűr, ezért tesz mindent, de mindent.

1448-ban ezt irta Alfonz arragoniai s szicziliai királynak: „Én már telöveztem a kardot, hogy a rég óhajtott ösvényre lépjek. E nagy munkába fogni az én kötelességem volt, bevégezni és végrehajtani magasb erőnek és a mindenhatónak van fentartva«. Miklós pápának pedig ugyanazon évben igy irt: „Most már

hozzáfogok szent fogadásom teljesítéséhez, s elvégeztem magamban : inkább kimúlok a csatában, mint hogy hitem s nemzetem veszedelmét tovább szemléljem. Azon meggyőződésben vagyok, hogy nem log szégyenemre válni, akár azt mondják rólam : Jól győzött* akár : .becsületesen halt meg*.

Hunyady eme politikája, t. i. a töröknek nemcsak Magyarország szomszédságából, de egész Európából kiűzése, idézte elő a 14. és 15. században azt, hogy Magyarország politikája nemcsak Magyarországot illette, de kiterjeszkedett az akkori egész katholikus világra. Hogy ez általános európai politikai kérdéssé tudott lenni, lőleg két rendbeli tény okozta. Az egyik a katholikus egyház állapota volt, a másik a török invásió. A törökök vállasuknál fogva, nemkülönben a vallásuk .terjesztésével kapcsolatos hódítások miatt kiegyenlithetetlen ellentétben állottak a keresztény müveit Európával. Hunyady politikájában mind e két említett tényezőnek nagy befolyás jutott. S ezért volt ő éppen oly nagy magyar hazafi, mint nagy európai ember, s ezért volt benne, egyaránt tündöklő, szinte megmérhetetlenül nagy a hazafiság és a vallásosság. Mindkettő legremekebb ékessége a nagy férfiak nagyságának.

(Folytatása következik.)

Néhány szó a községi faiskolákról s azok kezeléséről.

»Gazdálkodás gyümölcs nélkül:

Olyan, mint az anya gyermek nélkül« Magy. Gazda kincses háza.

Nagy köszönettel tartozik gazdálkodó népünk a vármegye tekintetes mezőgazdasági bizottságának azon üdvös intézkedéséért, hogy a vármegye egyes községeiben gazdasági irányú előadások stanfolyamok tartásáról gondoskodott. Tudjuk azt jól és nap-nap mellett tapasztaljuk, hogy löldmivelő népünk a téli időben ha a rövid nappalt otthon, de az unalmas, hosszú téli estéket korcsmában tölti, jóllehel, hogy a serdülő ifjúság nem jár oly gyakran korcsmába : de e helyett fonóban' és másféle összejöveteleken mételyezi magát; tehát határozottan állíthatom, hogy ezen téli gazdasági előadások, — melyek mindég az esteli órákban tartattak — minden tekintetben használtak a gazdálkodó embereknek. Tapasztalatból beszélek, miután ón is fölszólittattam, hogy az érdeklődő gazda- közönségnek a községben tartsak nyolcz előadást a fa- tenyésztésről ; örömmel fogadtam ezen megbízást, mert régóta vártam egy ily alkalomra, hogy a község lakossága előtt a legkedvesebb gazdasági foglalkozásomról — a tatenyésztésről — a nép előtt beszélhessek; hisz még élénk emlékezetemben vannak azok az elméleti és gyakorlati előadások, melyeket egy évvel ezelőtt a kis szebem gyümölcsészeti tanfolyamon végig hallgattam. Örömöm fokozódott, midőn megkezdtem előadásaimat s láttam, hogy a község lakói mily nagy számmal jelentek meg az előadásokat hallgatni s ebből láttam, hogy községemben nagy az érdeklődés a gyümölcsfatenyésztés iránt.

Miután jelen soraimban nem czéiom falenyésztési előadásaimról referálni, az eddig elmondottakat is csak azért bocsátottam előre, mert az alábbiakra némi vonatkozással vannak.

Tudott dolog, hogy csak szilárd alapra lehet biztosan és gyorsan építeni. A tatenyésztésnek alapja a faiskola, mert faiskola nélkül gyümölcs-, de egyéb fát is tenyészteni lehetetlen. Az 1894. évi XII. t.-cz. VI. f. 43.§-a elrendeli, hogy minden község legalább 1U kataszlrális holdnyi terülelü, kellően berendezett laiskolát tartson lenn. Mit tapasztalunk? Azt, hogy sok olyan község van vármegyénkben, hol faiskolai terület ugyan van, de semmiféle berendezéssel sem bir. Én a legszükségesebb betendezés alatt első sorban e területnek bekerítését értem, mert bekeritetlen faiskolát a törvény sem ismer, meg ilyen faiskolát üzembe venni lehetetlen, pedig vármegyénkben még van elég ilyen.

Vannak községek, melyekben megvan a terület, évek óta be is van kerítve, de kezelő hiányában parlagon hever, az ilyen kezelő nélküli faiskolákban ott diszlenek a magas minisztérium által adományozott vadcsemeték. Pedig az előbb említett törvény 44. §-a köteleségévé teszi a községnek, hogy a faiskola kezelésével, méltc- dijazás mellett a néptanító bizható meg, ki az 1894. évi 48-000. szám alatt kiadott miniszteri rendelet szerint a tanköteles gyermekeket köteles a fatenyésztésben gyakorlatilag oktatni, tehát ezen megbízatást készséggel fogja elvállalni.

Tény, hogy egy pár község kivételével mindenült van az 1894. évi XII. t.-cz.-nek megfelelő faiskola és kezelő s mégis látjuk azt, bogy ezen teljesen berendezett faiskolák között is sok van, mely feladatát nem tudja elérni. Én a községi faiskolák fejlődésének akadályait vármegyénkben abban látom, hogy a községi faiskolák kezelésének nincs meg a szükséges ellenőrzése. Igaz, hogy 46-170/1900. szám alatt kelt vallás- és közoktatás- ügyi m. kir. miniszter ur rendelete értelmében a kir. tanfelügyelő iskolalátogatásai alkalmával a községi

faiskolát is megvizsgálja, de ezen kivül kellene — a községi faiskolák fejlesztése érdekében — vármegyénkben a járási íaiskolaíeíügyelöségeket szervezni.

A járási faiskolafelügyelő évenkint legalább egyszer megjelennek a felügyelete alá tartozó minden községben, ott a faiskolakezelést megvizsgálná s erről a helyszínen jegyzőkönyvet venne föl, a laiskolakezelőnek a szükséges útbaigazítást megadná s esetleg a község lakosságának gyakorlati előadást tartana. Ha nálunk — úgy mint a szomszéd Zemplénmegyében — járási faiskolafelügyelők lesznek, akkor fatenyésztésünk tejlődni fog, mert a járási faiskolafelügyelő nemcsak arra való lenne, hogy a kezeléseket ellenőrizze, hanem mint szakegyén, a kezelőknek e téren minden szükséges felvilágosítást, illetve útbaigazítást megadna.

Grigássy Károly,

községi faiskolakezelő tanitó.

Polgármesterválasztás.

Ungvár város polgármesteri széke, majdnem egy évi bizonytalanság után, az e hó 4-én tartott választóközgyűlésen töltetett be, amikor is egyhangúlag Lüley Sándor dr. választatott meg, akit pályázati kérvényének beadására s a polgármesteri állás újbóli elfogadására a képviselő-testületnek két nagyobb küldöttsége kért fel s akinek ez okból nem is akadt ellenfele. A választó-közgyűlésen az alispán akadályoztatása miatt Lőrinczy Jenő vm. főjegyző elnökölt, aki a választás eredményének kihirdetése után küldöttségileg meghívott polgármesterhez igen szép és nagyon helyén levő intézett, mondván a következőket :

Tekintetes polgármester Ur 1 Tisztelt Barátom!

9

Az isteni gondviselés intő szózatát vélem hallani, midőn Ungvár város nagyközönségének törvényes képviselői Ungvár város képviselete által kitüntető és megtisztelő bizalmával ismét visszaszólít ama székbe, a melyből férfiúi adott szavad csak nemrégen távozni kényszeritett. Intő szózatnak mondom, mely felhívja e nemes város nagyközönségét, érdemes képviseletét arra, hogy a Rákócziak, Bercsényiek és Drugethek ősi fészkében, az örökké tanulságos.történelmi kedves emlékek székhelyén, az emberi gyarlóságból eredő torzsalkodás, viszály és visszavonás átkos tusáját a béke komoly munkája, a kölcsönös becsülés, tisztelet, szeretet, egymás iránti türelem és békés egyetértés uj élete váltja fel s a közügyek komoly férfiakhoz illő tapintatos eljárással, beható tanulmányozás mellett fognak elintéztetni s Ungvár város administratiója a hamvaiból feltámadó phőnixként boldogabb életre ébred.

Úgy a politikai testületek, mint a köztisztviselők piedestálja a bizalom leglenségesebb megnyilatkozása daczára is csak könnyen szétmálló homokkő, melyet ápolnunk, védenünk, oltalmaznunk magunknak kell minden bomlasztó külső behatás ellen, minden esőcsepp, minden zápor ellen, mert a gondatlanság, mulasztás és késedelem utat ad a bomlasztó elemnek, bekövetkezik a romlás, az anyagi süllyedés s végül az erkölcsi halál.

Te, kit Isten megáldott szép tehetséggel, alapos képzettséggel s minden oly nemes tulajdonsággal, mely szülőmegyéd központjának, nemes Ungvár városának vezetésére képessé tesz, másodízben vagy felhiva a valóban kitüntető bizalom által, hogy e piedesztálra állva vezess, kormányozz és igazságot szolgáltass azoknak, kik reményüket, bizalmukat szeretettel egyesitik tisztelt személyedben.

Óvjad, védd és oltalmazd e piedestált a politikai testület és saját hivatalos személyed nevében és törvényes erejével.

Nincs kétségem pillanatig sem, hogy nemes szived felfogva annyi kínos vajúdás és borús gondok közötti vergődésben élő szegény városunk törvényes érdekeit és jólétét, lelked egész melegével, munkásságod minden erejével s a legszigorúbb lelkiismeretességgel védelmezni fogod. Hiszem, hogy meg akarsz felelni ama nemes feladatnak és bizalomnak, a melyet e nemes város közönsége már másodízben ünnepélyesen tesz le kezeidbe.

Azonban mint minden halandó embernek s igy neked is, megvan a maga gyengéje, mely nálad a rendkívüli szivjóságban nyilvánul.

A te szived gyenge arra, hogy valakinek rosszat kívánjon és képtelen atra, hogy valakinek rosszat tegyen. Igaz, hogy e szép lelki tulajdonságok, melyek erényszámba iratnak, de eltekintve a rossz kívánalmaktól, a vezetésben, kormányzatban és igazságszolgáltatásban mégis meg kell tenni a rosszat úgy egyedek, mint tömegek ellenében. Éreztetni kell a szigort, alkalmazni a törvényt minden visszaélés ellen erélyesen, de igazságosan.

En, ki a közélet terén 34 évé működöm, nem akarok tanácsot adni neked, mert arra szükséged nincs, de mint tisztviselőtarsad itt e törvényes testület, a nyilvánosság előtt egyre ünnepélyesen kérlek, tartsd szemed előtt amaz arany igazságot, hogy a mit nem gyógyít az orvosság, azt meggyógyítja a vas, amit a vas meg nem gyógyít, meggyógyítja a tűz.

Vértezd fel jó szivedet az erély és szigor pán- czéljával, vasával és tüzével s a hol e nagy családban az atyai jó intés nem használ, alkalmazd a vasat és tüzet szigorúan, kérlelhetetlenül, de igazságosan.

Óvd meg a bizalomnak és méltányosságnak határait, mert azon túl minden vonal az igazság magasztos ideáljától eltávolít. Ne engedd a piedesztálra, melyen állsz a maró szennynek egy cseppjét se frecscsenni, nehogy minden tudásod, szorgalmad es igyekezeted daczára megbomlassza alattad a talajt s tudtod, akaratod, küzdésed ellenére a te hivatalos .palástodat is bemocskolja. Távolitsd el magadtól, sőt űzd ki e házból, a törvény házából a kufárokat, kik visszaélve jóságoddal, bizalmaddal, áruba bocsátják úgy egyesek, mint