Ung, 1900. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1900-07-15 / 28. szám

A íekésházi, bunkóczi és alsó-reviscsei iskolák gondnoksági elnökeit pedig felkérte, hogy az egészség- ügyi tekintetekből kifogásolt iskolák rendbehozatala iránt haladéktalanul intézkedjenek. A kir. tanfelügyelő beszámolt iskolalátogatásairól és az évzáró-vizsgálatairól s jelenti, hogy a tanitás eredménye általában jó, sőt egyik-másik osztályban kitűnő. A tanképesitő-vizsgálatra előadja, hogy vizsgá­latra jelentkezett 41, kik közül 31 képesittetett. Továbbá jelenti, hogy a vallásügyi miniszter ur 10 ungmegyei tanítót a julius havi gazdasági tanfolyamra államköltségen Kecskemétre rendelt. Az államépitészeti hivatal vezetője jelenti, hogy a perecseny-turjavölgyi 5. sz. Ung-hid alépítménye julius 15-ig teljesen belesz fejezve; a felülvizsgálattal Lőrinczy Jenő v. főjegyző bízatott meg. A — veskócz-pálócz- nagymihályi törvényhatósági közúton levő pálóczi Ung- hid helyreállítása befejeztetett; a kavics-szállitás a közutakon tolyamatban van. A kir. pénzügyigazgató jelenti, hogy az elmúlt junius hóban befolyt állami adóban 19890 korona 90 fillér az előző év hasonló időszakánál — 7560 korona 19 fillérrel ; hadmentességi díjban 124 korona 40 fillér (— 129 korona 90 fillérrel); bélyeg és jogilletékben 16527 korona 67 fillér, (+■ 555 korona 50 fillérrel) ; fogyasztási és italadóban 59160 korona 29 fillér (— 19507 korona 48 fillérrel); dohányjövedékben 47766 korona 01 fillér (— 20427 korona 73 fillérrel). A közig, bizottság megkeresi a kaposi járás fő- szolgabiráját, hogy a csicseri körjegyzőséghez tartozó községek képviseletét 286 korona 70 fillér évi posta- fentartási költség megszavazására hívja fel, mely esetben ott posta fog felállittatni. Az alispán f. évi junius havi, a vármegyei házi és gyámpénztár megvizsgálásáról szóló jelentése tudo­másul vétetett. Fismann Sámuel kivándorlási ügynökség iránti kérvénye a törvényszerű biztosíték letétele mellett, 1 évre, a belügyminisztériumhoz párlolólag felterjeszleiett. Általános megbotránkozást keltett azon körülmény, hogy Weinberger Lipót évek hosszú során át úgy a pénzügyigazgalóság, mint a közig, bizottság törvényes intézkedései ellen kérvényekkel, panaszokkal, teiebbezé- sekkel és felfolyamodásokkal valóságos hajszát visz végbe, a hatóságokat félrevezeti és akkor, midőn a részére szoló határozatokat és Ítéleteket kell kézhez venni, az elől hónapokon át kitér, azt lehetetlenné teszi s az állami követelések fizetésénél és behajtásánál oly maga­tartást követ, hogy a kir. pénzügyigazgatóság indíttatva érezte magát részére a jövőben ügygondnok kinevezését javaslatba hozni. A községi jegyzői tanfolyamok. A községi közigazgatási tanfolyamokról e nyár folyamán alkotott törvényjavaslat már szentesítést nyert s mint az 1900: XX. t.-czikk, az Országos Törvény­tárban már megjelent. A törvény életbeléptetésére vonatkozó belügyminisz­teri rendelet ez : A tanfolyamok tanulmányi időtartama szeptember 1-től junius 30-ikáig terjed. A tanfolyamokra való állandó felügyeletet a kor­mány nevében az illető városi (vármegyei) főispán gyakorolja. A tanfolyam élén a belügyminiszter által kinevezett igazgató áll. A tantolyam tárgyait a belügyminiszter által kinevezett szakegyének adják elő. A községi közigazgatási vizsgalati bizottság elnökét és tagjait a lanlolyami előadók, valamint más szakerók sorából a belügyminiszter nevezi ki. A tantolyamra csak az vehető tel, aki: a) főgimná­ziumi, vagy főreáliskolai nyolcz osztályt, vagy ezen középtanodakkal egyenrangú más középfokú iskolát, vagy megfelelő katonai tanintézetet sikeresen végzett; b) az isko­lai tanulmányok befejezése után valamely község-jegyzői (községi, vagy körjegyzői, vagy r. t. városi jegyzői) iro dában legalább egy évi gyakorlatot töltött; c) az allam hivatalos nyelvét szóval és irasban birja ; d) feddhetlen előéletű ; e) tanfolyam-hallgatási szándékát aug. 20—25. között (az első évben szeptember 1—5. között) az igazga­tónál — okmányainak bemutatása mellett — szóval, vagy Írásban bejelenti. Az igazgató a felvételi kérvények lelett rendszerint saját hatáskörében határoz, az aggályosnak látszó kérvényt az előadói értekezlet elé terjeszti, melynek határozata ellen öt nap alatt a belügyminiszterhez lehet felebbezni. Ha valamelyik tanfolyamra túl sok hallgató jelentkezett, ezek egyrészét a belügyminiszter másik tantolyamra utalhatja. A tanfolyamhallgatók évi tandija 40 korona, amely összeg félévenkint 20—20 koronás részletekben fizetendő. A hallgatók előmenetelének megállapítása czéljából, a heti rendszeres szemináriumi gyakorlatokon és gyakori Írásbeli feladatokon kívül, havonkint colioquiumok, az első félév végén pedig az igazgató és az illető előadó jelenlé­tében nyilvános vizsgálatok tartanak. Az, aki az első félévi vizsgálaton kielégítő készültséget nem tanúsított, a második félév hallgatására csak azzal a feltétellel bocsátható, hogy a második félév első hónapja végén újabb vizsgálatra jelentkezni köteles. Ennek elmulasztása, vagy az újabb vizsgálat nem sikerülese esetén az egész tantolyamot ismételnie kell. A községi közigazgatási vizsgálat tárgyait a tanév mindkét felében előadott tantárgyak képezik. A vizsgálat Írásbeli és szóbeli. Az Írásbeli vizsgálat a gyakorlati közigazgatás körébe tartozó kérdésekre adandó írásbeli indokolt feleletből, különösen egyes, a községi közigazgatás, örökösödési eljárás és községi bíráskodás köréből vett eseteknek Írásbeli elintézéséből áll. Az írásbeli vizsgálat kérdéseit az összes előadott, illetőleg vizsgálati tárgyak sorából a vizsgáló-bizottság állítja össze. A kérdések közül minden jelöli legalább 3 tárgy köréből sors szerint egy^egyel választ. Az. Írásbeli munkálat készítésénél melynek időtartama legfölebb 8 órára terjedhet, mindig jelen kell lennie a vizsgáló-bizottság egy tagjának, vagy az elnök által kijelölt felügyelő-biztosnak, ki a jelölteket a törvénykönyvekkel s egyébb szükséges segédkönyvek­kel ellátja. A szóbeli vizsgálat, melynek időtartama minden egyes jelöltre nézve legalább 1 óra, nyilvánosan tartatik s az írásbeli feladatok megvitatásával veszi kezdetét, ezenkívül a jelölthöz minden egyes tárgyból legalább egy kérdés intéztetik. A vizsgálat befejeztével a vizsgáló-bizottság zárt ülésben határoz annak eredménye felett s határozatát azonnal nyilvánosan kihirdeti. Elfogadás esetén a minősítés egyszerűen, vagy kitüntetéssel történik. Kitünte­téssel minősítés csak egyhangú határozat utján, mig az egyszerű minősilés szótöbbséggel is történhetik. A minősítés az összbenyomás alapján, az írásbeli és szóbeli vizsgálat eredményének egybevetésével állapítandó meg. A szóbeli vizsgálaton 1, vagy 2 tárgyból visszavetett jelölt 3 hónap múltán letehető részleges pótvizsgálatra utasítandó. A részieges pótvizsgálat két izbeni sikerte­lensége esetén az egész vizsgálat isinétlendő. A több mint 2 tárgyból visszavetett jelölt a teljes vizsgálatnak 6 hónap múltán ismétlésére utasítandó. Az ismételt vizsgálatnak sikertelensége esetén csakis a tanfolyam újból végzése után van másodszori ismétlésre bocsátásnak helye. Egyik tanfolyamról a másikra félév-közben átlépni egyáltalán nem lehet; az első félév végén is csak belügyminiszteri engedélylyel. Vizsgálatot rendszerint csak ott lehet tenni, a hol az illető a tanfolyamot hallgatta; más tanfolyamon vizsgázhatásra, indokolt esetben a belügyminiszter adhat engedélyt. Ismételt, vagy pótvizsgálat azonban csakis ott tehető, a hol az első kísérlet történt. Az 1900—1, 1901—2. és 1902—3. tanévek­ben taníolyam-hallgatókul íelvehetó'k : Az 1900. év szeptember hónap 1-én tényleges szolgálatban álló községi aljegyzők (segédjegyzők, jegyző­segédek), jegyző-gyakornokok és jegyzői Írnokok is, amennyiben az 1883. évi I. t. ez. 6. §-ában előirt isko­lai alapképzettségen (hat gimnáziumi, reáliskolai, polgári iskolai osztály, avagy ezen középtanodákkal egyenrendü kereskedelmi iskolai, vagy megfelelő katonai tantolyam sikeres végzésén) kívül 1900. évi szeptember hónap 1 -ét megelőzőleg megkezdett legalább egy évi gyakorlatot tudnak kimutatni, ha egyébként a fenti c)—e) pontok­ban foglalt követelményeknek megfelelnek. A fent említett 3 tanéven belül tanfolyam-hallgatokul felvehetők továbbá azok a községi aljegyzők (segédjegy­zők, jegyzősegédek), jegyző-gyakornokok és jegyzői írno­kok is, akik 1900. szeptember hónap 1-én hadkötele­zettségi tényleges szolgálatot teljesítenek, amennyiben ennek teljesítésére közvetlenül hivatali szolgálatukból vonultak be és a mennyiben a fent említett teltételeknek egyébként megtelelnek. A tanfolyamra felvétel, illetőleg községi közigazga­tási vizsgálatra bocsátás feltételéül kitűzött egy évi gyakorlat igazolására az illető községi, vagy körjegyzőnek, vagy r. t. városi jegyzőnek az alispán által láttamozott bizonyítványa szolgál. A végből, hogy a láttamozó alispán a gyakorlat tényleges kitöltését ellenőrizhesse, a (őszolga- birák (r. t. városok polgármesterei) a hatóságuk területén alkalmazott s a tanfolyamra bocsátáshoz szükséges iskolai alapképzettséggel biró aljegyzők (segédjegyzők, jegyzösegédek), jegyzői Írnokok és jegyző-gyakornokok szolgálatba lépését, egyik jegyzői irodából más ilyen irodába való átlépését, úgyszintén szolgálatuk megszakí­tását, vagy elhagyását az alispánnak bejelenteni tartoznak. Az alispán a jegyző által kiállitottt bizonyítványt csak abban az esetben láltamozza, ha az egy évi gyakorlat tényleges kitöltése e bejelentések alapján megállapítható. Szeptember 1-én, amikor a törvény életbelép, a jegyzői szigorlatokra vonatkozó 1884. évi 58,285. B. M számú szabályrendelet hatályát veszti. * * * A belügyminiszter tiz tanfolyam felállítását tervezi a következő székhelyekkel: 1. Budapest, 2. Pozsony, 3. Kassa, 4. Debreczen, 5. Máramaros-Sziget, 6. Pécs, 7. Nagy-Becskerek, 8 Szombathely, 9. Kolozsvár, 10. Maros-Vásárhely. A közigazgatási tanfolyam egyéves lesz, két félévi szemeszterrel. Az előadásra kerülő tantárgyak főcsoportjai a következők: Tételes magyar közjog. Közigazgatási jog általában. Belügyi közigazgatás. Vallás- és közoktatásügyi igazgatás. Büntető-jog. Bűnvádi perrendtartás. Tételes magyar magánjog. Telekkönyvi rendtartás. Pénzügyi igazgatás. Közgazdasági igazgatás. Katonai igazgatás. Állami számviteltan. Községi ügyvitel- és irály tan. A tanerőket kizárólag gyakorlati férfiakból fogják kinevezni, még pedig állami és törvényhatósági tisztvi­selők, főiskolai tanárok, ügyvédek, jelesebb községi jegy­zők köréből, mig a birói kart mellőzni fogják. Az összes tanerők (az igazgatók kivételével) nem állandóan lesznek alkalmazva, hanem tiszteletdijat fognak kapni. A hallgatók jelentkezése és a tanfolyamokra való beiratkozás szeptember elején fog kezdődni. Szegény, de szorgalmas hallgatókat lehetőleg ösztön­díjban fogják részesíteni. Ott, ahgi hallgatók kellő számban fognak jelentkezni, internalusok és tápintézetek felállítását is tervezik, hogy a hallgatóknak ezáltal is megkönnyiltessék a tanfolyamokon való részvétel. A tanfolyam befejezése alkalmával tartandó vizsgá­latok Írásbeliek és szóbeliek lesznek. A tanfolyamokra vonatkozó részletes ministeri rendelet a törvény szentesítése után a hivatalos lap utján közzé fog tétetni. Szinház. Miután a Márkus-estékről tárcza-rovatunkban em­lékezünk meg, e helyen három előadásról kell számot adnunk. Először is szólunk a „Troubadur“ múlt szom­bati bemutatójáról, mely Müller karmester jutalmára adatott és igen szép erkölcsi és anyagi eredménynyel végződött. Á kitünően működött katonai zenekarral, pompás betanulással került színre ez a fülbemászó áriákból összeállított dalmű; Ledovszky és Huníy teljes elismerésünket érdemelték ki kitartó, szép előadá­sukkal ; de ügyesek voltak Ragányi és Csiky is; a karok is megfeleltek. A nehéz darab igazán tisz­tességesen bevált, amit az egész társaság a maga ja­vára irhát. Az Aranylakodalom vasárnap került színre ügyes kiállítással, hazafias részeiben nagy hatással ; Csókáné és Ferenczy voltak kitűnőek, de a kisebb szerepekben is megfelelő szereposztással Most pénteken pedig Csongory, Réthy, Ferenczy és Csáky tetszetlek, arattak zajos sikert a „Rip Van Winkle“, mely félhelyárakkal adatott, szépen telt ház előtt. A rossz idő sok kárt okoz a társu­latnak, mindazonáltal a közönség nem szűnik meg az előadásokat tőle telhetőleg támogatni. Úgy halljuk, hogy a színi évadot még egy nehány vendégszereplés fogja változatossá tenni. A közönség’ köréből. Az „Ung“ tekintetes Szerkesztőségének Ungvár. Az „Ungvári Közlöny“ e hó 5-én megjelent szá­mának vezérczikke erősen megtámadta Ungvár város pénzügyi és gazdasági bizottságát és különösen annak uj tagjait. Tudatában annak, hogy mi, mint a bizottság uj tagjai, teljesen megfeleltünk kötelezettségünknek s tuda­tában annak, bogy az uj pénzügyi bizottság mindenkor határozatképes volt, ahányszor összehivatott: a megté­vesztett közönség- felvilágosítása czéljából felkértük az „Ungvári Közlöny“ Szerkesztőjét, hogy alábbi nyilat­kozatunkat közölje. Az „U. K.“ leikért Szerkesztője fel­világosító sorainkat azonban csakis kurtítással akarta közreadni s minthogy nyilatkozatunk megértéséhez an­nak egész terjedelmében való közlését tartjuk szükséges­nek, ebbe bele nem egyezhettünk. De mert nyilatkozatunk meg nem jelenése esetén úgy tűnnék fel az „U. K.“ e hó 5 én megjelent vezér­czikke, mintha az az első betűtől az utolsóig teljes igaz­ságot tartalmazna s vádjai velünk szemben is helyén­valók lennének, tisztelettel felkérjük a tek. Szerkesztő­séget, hogy az „U. K.“ Szerkesztőjéhez intézett nyilat­kozatunknak egész terjedelmében helyet adni szíves­kedj' k. Mely szivességeért köszönetét mondva, vagyunk tisztelettel: Ungvár, 1900. jul. 9. Fincicky Mihály. Reismann Bertalan. Gaarlván. Az „Ungvári Közlöny“ tek. Szerkesztőjéhez Ungvárt. A tisztelt Szerkesztő ur szives volt lapjának leg­utóbb megjeleni számában a költözködő város szomorú ügyeivel foglalkozni s eközben, a dolgok teljes ismerete nélkül, a pénzügyi bizottságon, de különösen annak uj tagjain egyet ütni, vádolva őket azzal, hogy az >uj pénzügyi bizottság sokkal lanyhább, mint az előző és takaródzik, port hint a szemünkbe (már mint a közönségébe) avval, hogy alapos munkát akar vé­gezni, tehát nem végez semmit.« Feltesszük a t. Szerkesztő úrról, hogy e sorokra, illetve fenti vádjára vonatkozó felvilágosító s azt meg­döntő sorainknak helyt ad, evégből közöljük a követ­kezőket : 1. Daczára, hogy az uj képviselő-testület még az 1899. évi október hó 10-én megválasztatott, az ennek kebeléből alakult pénzügyi és gazdasági bizottság első ízben csakis 1899. deczember hó 1-én hivatott össze a város polgármestere, mint a bizottság elnöke által. 2. A deczember 1-i üléssel együtt összesen 10 esetben hivatott össze a pénzügyi bizottság s nem volt* egyetlen eset sem, hogy a tagok, különösen az uj tagok, határozatképes számban össze ne jöttek volna. 3. A pénzügyi és gazdasági bizottság elé az 1900. évi költségvetés csakis ez évi május hó 7-én került s azóta a bizottság ez ügyben még kétszer tárgyalt, amennyiben ugyanennyiszer hivatott össze. 4. Annak bizonyságául, hogy az uj pénzügyi bi­zottsági tagok tényleg kötelességtudók, itt adjuk a ki­mutatását annak, kik hányszor vettek részt a pénzügyi bizottságnak 10 eseíben összehívott és mindenkoron meg is tartott ülésén : Árki Fülöp (régi tag) 3-szor, Fehér Ákos (régi tag) 3-szor, Fincicky Mihály (uj tag) 10-szer, Gaar Iván (uj tag) 9-szer, Hehelein Károly (régi tag) 3-szor, Ivántsy László dr. (régi tag) 2-szer, Reismann Bertalan (uj tag) 8-szor, Seidler Lipót (régi tag) időközben lemondott, Tomajkó István (régi tag) 8-szor,

Next

/
Oldalképek
Tartalom