Ung, 1900. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1900-07-15 / 28. szám
A íekésházi, bunkóczi és alsó-reviscsei iskolák gondnoksági elnökeit pedig felkérte, hogy az egészség- ügyi tekintetekből kifogásolt iskolák rendbehozatala iránt haladéktalanul intézkedjenek. A kir. tanfelügyelő beszámolt iskolalátogatásairól és az évzáró-vizsgálatairól s jelenti, hogy a tanitás eredménye általában jó, sőt egyik-másik osztályban kitűnő. A tanképesitő-vizsgálatra előadja, hogy vizsgálatra jelentkezett 41, kik közül 31 képesittetett. Továbbá jelenti, hogy a vallásügyi miniszter ur 10 ungmegyei tanítót a julius havi gazdasági tanfolyamra államköltségen Kecskemétre rendelt. Az államépitészeti hivatal vezetője jelenti, hogy a perecseny-turjavölgyi 5. sz. Ung-hid alépítménye julius 15-ig teljesen belesz fejezve; a felülvizsgálattal Lőrinczy Jenő v. főjegyző bízatott meg. A — veskócz-pálócz- nagymihályi törvényhatósági közúton levő pálóczi Ung- hid helyreállítása befejeztetett; a kavics-szállitás a közutakon tolyamatban van. A kir. pénzügyigazgató jelenti, hogy az elmúlt junius hóban befolyt állami adóban 19890 korona 90 fillér az előző év hasonló időszakánál — 7560 korona 19 fillérrel ; hadmentességi díjban 124 korona 40 fillér (— 129 korona 90 fillérrel); bélyeg és jogilletékben 16527 korona 67 fillér, (+■ 555 korona 50 fillérrel) ; fogyasztási és italadóban 59160 korona 29 fillér (— 19507 korona 48 fillérrel); dohányjövedékben 47766 korona 01 fillér (— 20427 korona 73 fillérrel). A közig, bizottság megkeresi a kaposi járás fő- szolgabiráját, hogy a csicseri körjegyzőséghez tartozó községek képviseletét 286 korona 70 fillér évi posta- fentartási költség megszavazására hívja fel, mely esetben ott posta fog felállittatni. Az alispán f. évi junius havi, a vármegyei házi és gyámpénztár megvizsgálásáról szóló jelentése tudomásul vétetett. Fismann Sámuel kivándorlási ügynökség iránti kérvénye a törvényszerű biztosíték letétele mellett, 1 évre, a belügyminisztériumhoz párlolólag felterjeszleiett. Általános megbotránkozást keltett azon körülmény, hogy Weinberger Lipót évek hosszú során át úgy a pénzügyigazgalóság, mint a közig, bizottság törvényes intézkedései ellen kérvényekkel, panaszokkal, teiebbezé- sekkel és felfolyamodásokkal valóságos hajszát visz végbe, a hatóságokat félrevezeti és akkor, midőn a részére szoló határozatokat és Ítéleteket kell kézhez venni, az elől hónapokon át kitér, azt lehetetlenné teszi s az állami követelések fizetésénél és behajtásánál oly magatartást követ, hogy a kir. pénzügyigazgatóság indíttatva érezte magát részére a jövőben ügygondnok kinevezését javaslatba hozni. A községi jegyzői tanfolyamok. A községi közigazgatási tanfolyamokról e nyár folyamán alkotott törvényjavaslat már szentesítést nyert s mint az 1900: XX. t.-czikk, az Országos Törvénytárban már megjelent. A törvény életbeléptetésére vonatkozó belügyminiszteri rendelet ez : A tanfolyamok tanulmányi időtartama szeptember 1-től junius 30-ikáig terjed. A tanfolyamokra való állandó felügyeletet a kormány nevében az illető városi (vármegyei) főispán gyakorolja. A tanfolyam élén a belügyminiszter által kinevezett igazgató áll. A tantolyam tárgyait a belügyminiszter által kinevezett szakegyének adják elő. A községi közigazgatási vizsgalati bizottság elnökét és tagjait a lanlolyami előadók, valamint más szakerók sorából a belügyminiszter nevezi ki. A tantolyamra csak az vehető tel, aki: a) főgimnáziumi, vagy főreáliskolai nyolcz osztályt, vagy ezen középtanodakkal egyenrangú más középfokú iskolát, vagy megfelelő katonai tanintézetet sikeresen végzett; b) az iskolai tanulmányok befejezése után valamely község-jegyzői (községi, vagy körjegyzői, vagy r. t. városi jegyzői) iro dában legalább egy évi gyakorlatot töltött; c) az allam hivatalos nyelvét szóval és irasban birja ; d) feddhetlen előéletű ; e) tanfolyam-hallgatási szándékát aug. 20—25. között (az első évben szeptember 1—5. között) az igazgatónál — okmányainak bemutatása mellett — szóval, vagy Írásban bejelenti. Az igazgató a felvételi kérvények lelett rendszerint saját hatáskörében határoz, az aggályosnak látszó kérvényt az előadói értekezlet elé terjeszti, melynek határozata ellen öt nap alatt a belügyminiszterhez lehet felebbezni. Ha valamelyik tanfolyamra túl sok hallgató jelentkezett, ezek egyrészét a belügyminiszter másik tantolyamra utalhatja. A tanfolyamhallgatók évi tandija 40 korona, amely összeg félévenkint 20—20 koronás részletekben fizetendő. A hallgatók előmenetelének megállapítása czéljából, a heti rendszeres szemináriumi gyakorlatokon és gyakori Írásbeli feladatokon kívül, havonkint colioquiumok, az első félév végén pedig az igazgató és az illető előadó jelenlétében nyilvános vizsgálatok tartanak. Az, aki az első félévi vizsgálaton kielégítő készültséget nem tanúsított, a második félév hallgatására csak azzal a feltétellel bocsátható, hogy a második félév első hónapja végén újabb vizsgálatra jelentkezni köteles. Ennek elmulasztása, vagy az újabb vizsgálat nem sikerülese esetén az egész tantolyamot ismételnie kell. A községi közigazgatási vizsgálat tárgyait a tanév mindkét felében előadott tantárgyak képezik. A vizsgálat Írásbeli és szóbeli. Az Írásbeli vizsgálat a gyakorlati közigazgatás körébe tartozó kérdésekre adandó írásbeli indokolt feleletből, különösen egyes, a községi közigazgatás, örökösödési eljárás és községi bíráskodás köréből vett eseteknek Írásbeli elintézéséből áll. Az írásbeli vizsgálat kérdéseit az összes előadott, illetőleg vizsgálati tárgyak sorából a vizsgáló-bizottság állítja össze. A kérdések közül minden jelöli legalább 3 tárgy köréből sors szerint egy^egyel választ. Az. Írásbeli munkálat készítésénél melynek időtartama legfölebb 8 órára terjedhet, mindig jelen kell lennie a vizsgáló-bizottság egy tagjának, vagy az elnök által kijelölt felügyelő-biztosnak, ki a jelölteket a törvénykönyvekkel s egyébb szükséges segédkönyvekkel ellátja. A szóbeli vizsgálat, melynek időtartama minden egyes jelöltre nézve legalább 1 óra, nyilvánosan tartatik s az írásbeli feladatok megvitatásával veszi kezdetét, ezenkívül a jelölthöz minden egyes tárgyból legalább egy kérdés intéztetik. A vizsgálat befejeztével a vizsgáló-bizottság zárt ülésben határoz annak eredménye felett s határozatát azonnal nyilvánosan kihirdeti. Elfogadás esetén a minősítés egyszerűen, vagy kitüntetéssel történik. Kitüntetéssel minősítés csak egyhangú határozat utján, mig az egyszerű minősilés szótöbbséggel is történhetik. A minősítés az összbenyomás alapján, az írásbeli és szóbeli vizsgálat eredményének egybevetésével állapítandó meg. A szóbeli vizsgálaton 1, vagy 2 tárgyból visszavetett jelölt 3 hónap múltán letehető részleges pótvizsgálatra utasítandó. A részieges pótvizsgálat két izbeni sikertelensége esetén az egész vizsgálat isinétlendő. A több mint 2 tárgyból visszavetett jelölt a teljes vizsgálatnak 6 hónap múltán ismétlésére utasítandó. Az ismételt vizsgálatnak sikertelensége esetén csakis a tanfolyam újból végzése után van másodszori ismétlésre bocsátásnak helye. Egyik tanfolyamról a másikra félév-közben átlépni egyáltalán nem lehet; az első félév végén is csak belügyminiszteri engedélylyel. Vizsgálatot rendszerint csak ott lehet tenni, a hol az illető a tanfolyamot hallgatta; más tanfolyamon vizsgázhatásra, indokolt esetben a belügyminiszter adhat engedélyt. Ismételt, vagy pótvizsgálat azonban csakis ott tehető, a hol az első kísérlet történt. Az 1900—1, 1901—2. és 1902—3. tanévekben taníolyam-hallgatókul íelvehetó'k : Az 1900. év szeptember hónap 1-én tényleges szolgálatban álló községi aljegyzők (segédjegyzők, jegyzősegédek), jegyző-gyakornokok és jegyzői Írnokok is, amennyiben az 1883. évi I. t. ez. 6. §-ában előirt iskolai alapképzettségen (hat gimnáziumi, reáliskolai, polgári iskolai osztály, avagy ezen középtanodákkal egyenrendü kereskedelmi iskolai, vagy megfelelő katonai tantolyam sikeres végzésén) kívül 1900. évi szeptember hónap 1 -ét megelőzőleg megkezdett legalább egy évi gyakorlatot tudnak kimutatni, ha egyébként a fenti c)—e) pontokban foglalt követelményeknek megfelelnek. A fent említett 3 tanéven belül tanfolyam-hallgatokul felvehetők továbbá azok a községi aljegyzők (segédjegyzők, jegyzősegédek), jegyző-gyakornokok és jegyzői írnokok is, akik 1900. szeptember hónap 1-én hadkötelezettségi tényleges szolgálatot teljesítenek, amennyiben ennek teljesítésére közvetlenül hivatali szolgálatukból vonultak be és a mennyiben a fent említett teltételeknek egyébként megtelelnek. A tanfolyamra felvétel, illetőleg községi közigazgatási vizsgálatra bocsátás feltételéül kitűzött egy évi gyakorlat igazolására az illető községi, vagy körjegyzőnek, vagy r. t. városi jegyzőnek az alispán által láttamozott bizonyítványa szolgál. A végből, hogy a láttamozó alispán a gyakorlat tényleges kitöltését ellenőrizhesse, a (őszolga- birák (r. t. városok polgármesterei) a hatóságuk területén alkalmazott s a tanfolyamra bocsátáshoz szükséges iskolai alapképzettséggel biró aljegyzők (segédjegyzők, jegyzösegédek), jegyzői Írnokok és jegyző-gyakornokok szolgálatba lépését, egyik jegyzői irodából más ilyen irodába való átlépését, úgyszintén szolgálatuk megszakítását, vagy elhagyását az alispánnak bejelenteni tartoznak. Az alispán a jegyző által kiállitottt bizonyítványt csak abban az esetben láltamozza, ha az egy évi gyakorlat tényleges kitöltése e bejelentések alapján megállapítható. Szeptember 1-én, amikor a törvény életbelép, a jegyzői szigorlatokra vonatkozó 1884. évi 58,285. B. M számú szabályrendelet hatályát veszti. * * * A belügyminiszter tiz tanfolyam felállítását tervezi a következő székhelyekkel: 1. Budapest, 2. Pozsony, 3. Kassa, 4. Debreczen, 5. Máramaros-Sziget, 6. Pécs, 7. Nagy-Becskerek, 8 Szombathely, 9. Kolozsvár, 10. Maros-Vásárhely. A közigazgatási tanfolyam egyéves lesz, két félévi szemeszterrel. Az előadásra kerülő tantárgyak főcsoportjai a következők: Tételes magyar közjog. Közigazgatási jog általában. Belügyi közigazgatás. Vallás- és közoktatásügyi igazgatás. Büntető-jog. Bűnvádi perrendtartás. Tételes magyar magánjog. Telekkönyvi rendtartás. Pénzügyi igazgatás. Közgazdasági igazgatás. Katonai igazgatás. Állami számviteltan. Községi ügyvitel- és irály tan. A tanerőket kizárólag gyakorlati férfiakból fogják kinevezni, még pedig állami és törvényhatósági tisztviselők, főiskolai tanárok, ügyvédek, jelesebb községi jegyzők köréből, mig a birói kart mellőzni fogják. Az összes tanerők (az igazgatók kivételével) nem állandóan lesznek alkalmazva, hanem tiszteletdijat fognak kapni. A hallgatók jelentkezése és a tanfolyamokra való beiratkozás szeptember elején fog kezdődni. Szegény, de szorgalmas hallgatókat lehetőleg ösztöndíjban fogják részesíteni. Ott, ahgi hallgatók kellő számban fognak jelentkezni, internalusok és tápintézetek felállítását is tervezik, hogy a hallgatóknak ezáltal is megkönnyiltessék a tanfolyamokon való részvétel. A tanfolyam befejezése alkalmával tartandó vizsgálatok Írásbeliek és szóbeliek lesznek. A tanfolyamokra vonatkozó részletes ministeri rendelet a törvény szentesítése után a hivatalos lap utján közzé fog tétetni. Szinház. Miután a Márkus-estékről tárcza-rovatunkban emlékezünk meg, e helyen három előadásról kell számot adnunk. Először is szólunk a „Troubadur“ múlt szombati bemutatójáról, mely Müller karmester jutalmára adatott és igen szép erkölcsi és anyagi eredménynyel végződött. Á kitünően működött katonai zenekarral, pompás betanulással került színre ez a fülbemászó áriákból összeállított dalmű; Ledovszky és Huníy teljes elismerésünket érdemelték ki kitartó, szép előadásukkal ; de ügyesek voltak Ragányi és Csiky is; a karok is megfeleltek. A nehéz darab igazán tisztességesen bevált, amit az egész társaság a maga javára irhát. Az Aranylakodalom vasárnap került színre ügyes kiállítással, hazafias részeiben nagy hatással ; Csókáné és Ferenczy voltak kitűnőek, de a kisebb szerepekben is megfelelő szereposztással Most pénteken pedig Csongory, Réthy, Ferenczy és Csáky tetszetlek, arattak zajos sikert a „Rip Van Winkle“, mely félhelyárakkal adatott, szépen telt ház előtt. A rossz idő sok kárt okoz a társulatnak, mindazonáltal a közönség nem szűnik meg az előadásokat tőle telhetőleg támogatni. Úgy halljuk, hogy a színi évadot még egy nehány vendégszereplés fogja változatossá tenni. A közönség’ köréből. Az „Ung“ tekintetes Szerkesztőségének Ungvár. Az „Ungvári Közlöny“ e hó 5-én megjelent számának vezérczikke erősen megtámadta Ungvár város pénzügyi és gazdasági bizottságát és különösen annak uj tagjait. Tudatában annak, hogy mi, mint a bizottság uj tagjai, teljesen megfeleltünk kötelezettségünknek s tudatában annak, bogy az uj pénzügyi bizottság mindenkor határozatképes volt, ahányszor összehivatott: a megtévesztett közönség- felvilágosítása czéljából felkértük az „Ungvári Közlöny“ Szerkesztőjét, hogy alábbi nyilatkozatunkat közölje. Az „U. K.“ leikért Szerkesztője felvilágosító sorainkat azonban csakis kurtítással akarta közreadni s minthogy nyilatkozatunk megértéséhez annak egész terjedelmében való közlését tartjuk szükségesnek, ebbe bele nem egyezhettünk. De mert nyilatkozatunk meg nem jelenése esetén úgy tűnnék fel az „U. K.“ e hó 5 én megjelent vezérczikke, mintha az az első betűtől az utolsóig teljes igazságot tartalmazna s vádjai velünk szemben is helyénvalók lennének, tisztelettel felkérjük a tek. Szerkesztőséget, hogy az „U. K.“ Szerkesztőjéhez intézett nyilatkozatunknak egész terjedelmében helyet adni szíveskedj' k. Mely szivességeért köszönetét mondva, vagyunk tisztelettel: Ungvár, 1900. jul. 9. Fincicky Mihály. Reismann Bertalan. Gaarlván. Az „Ungvári Közlöny“ tek. Szerkesztőjéhez Ungvárt. A tisztelt Szerkesztő ur szives volt lapjának legutóbb megjeleni számában a költözködő város szomorú ügyeivel foglalkozni s eközben, a dolgok teljes ismerete nélkül, a pénzügyi bizottságon, de különösen annak uj tagjain egyet ütni, vádolva őket azzal, hogy az >uj pénzügyi bizottság sokkal lanyhább, mint az előző és takaródzik, port hint a szemünkbe (már mint a közönségébe) avval, hogy alapos munkát akar végezni, tehát nem végez semmit.« Feltesszük a t. Szerkesztő úrról, hogy e sorokra, illetve fenti vádjára vonatkozó felvilágosító s azt megdöntő sorainknak helyt ad, evégből közöljük a következőket : 1. Daczára, hogy az uj képviselő-testület még az 1899. évi október hó 10-én megválasztatott, az ennek kebeléből alakult pénzügyi és gazdasági bizottság első ízben csakis 1899. deczember hó 1-én hivatott össze a város polgármestere, mint a bizottság elnöke által. 2. A deczember 1-i üléssel együtt összesen 10 esetben hivatott össze a pénzügyi bizottság s nem volt* egyetlen eset sem, hogy a tagok, különösen az uj tagok, határozatképes számban össze ne jöttek volna. 3. A pénzügyi és gazdasági bizottság elé az 1900. évi költségvetés csakis ez évi május hó 7-én került s azóta a bizottság ez ügyben még kétszer tárgyalt, amennyiben ugyanennyiszer hivatott össze. 4. Annak bizonyságául, hogy az uj pénzügyi bizottsági tagok tényleg kötelességtudók, itt adjuk a kimutatását annak, kik hányszor vettek részt a pénzügyi bizottságnak 10 eseíben összehívott és mindenkoron meg is tartott ülésén : Árki Fülöp (régi tag) 3-szor, Fehér Ákos (régi tag) 3-szor, Fincicky Mihály (uj tag) 10-szer, Gaar Iván (uj tag) 9-szer, Hehelein Károly (régi tag) 3-szor, Ivántsy László dr. (régi tag) 2-szer, Reismann Bertalan (uj tag) 8-szor, Seidler Lipót (régi tag) időközben lemondott, Tomajkó István (régi tag) 8-szor,