Ung, 1900. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1900-03-11 / 10. szám
XXXVIII. ÉVFOLYAM. Ungvár, 19Ö0. márczius ll. 10. SZÁM. SZERKESZTŐSÉG: Ungvár, Vármegyeház-tér 1. szám. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjak, kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. KIADÓHIVATAL: Székely és Illés könyvnyomdája. Előfizetési feltételek: Egész évre . 4 frt. I Negyedévre 1 frt Félévre ... 2 » [ Egyes szám 10 kr Hirdetések, előfizetések, valamint a lap anyagi részét illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők. A lap megjelen minden vasárnap. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Nyilttér soronkint 20 kr. ÜNG VÁRMEGYE ÉS AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A vidéki városok. „Elérkezett az ideje annak, hogy vidéki városainkra nagyobb gondot fordítsunk. Hogy fejlődni és gyarapodni tudó vidéki czentrumaink megerősítésére fordítsuk figyelmünket. Hogy az erős és legyőzhetetlen országos központ mellett egészséges vidéki czentrumaink fejlesztésére mindent megtegyünk, ami tőlünk kitelik“, mondja az uralkodó szabadelvű párt félhivatalos lapja és hogy a kormány nézeteinek, véleményének a tolmácsa, az abból a válaszból is kitűnik, melyet S{éll Kálmán kormány elnök egy nála tisztelgő vidéki deputáczió vezérszónokának szavaira mondott: „A főváros rohamos fejlődésére — igy szólt egyebek közt — és felvirágzására nagy szükség volt nemzeti és állami szempontból. Most azouban, mikor Budapest a maga nagyszerűségével már biztos vára a nemzet erősségének, elérkezett az ideje annak, hogy az ország hatalmas központja mellett nagy. virágzó vidéki czentruinok is lótesittessenek, melyek vezérszerepre vanuak hivatva azon a vidéken, melyet dominálnak. E vidéki czentrumoknak legyen az a szerepük, hogy erős kapcsokkal fűzzék a vidéket a fővároshoz s igy mintegj abroncsaiul szolgáljanak az ország összes erejének. Hatalmas virágzó vidéki városok képesek csupán a czentrifugális törekvések paralizására. És azért a kormány készségesen fog minden oly mozgalmat támogatni, mely módot nyújt arra, hogy a„vidéki városok fejlődése most már helyes mederbe töröltessék. A vidéki városokban nagy erők vannak összegyűjtve, melyek helyesen felhasználva, nagy javára lehetnek az országnak.“ Jelentős szavak egy ministerelnök szájából, kinek minden kimondott szava a legalaposabb megfontolás sugallata. Eddig a főváros volt dédelgetett gyermeke minden kormánynak mig a legmesszebb menő támogatás vitte előbbre az ország központját, addig a vidék megerősödése nem nyerte meg azt a tápot, mely konzerválhatta volna életerejét. Hány vidéki város -• köztük sajnos Ungvár városa — a néhány év előtti reményteljes gyarapodása után, nyomaszló viszonyok nyomása alatt pusztulás felé vette útját, pedig abból a bőségből, mely a czentrumnak jutott, hacsak egy részecskét kapott volna is helyreállha- tására, jobbra fordulhattak volna a mizériák. Sokat remélhetünk most s remélhetnek a fejlődésre várót többi vidéki városok is a kormányelnök nyilatkozatából, mely egészen azonos azzal a nyilatkozattal, melyet egy ízben Lukács László pénzügynrinis- ter, M.-Sziget városának díszpolgára mondott a diplomaátadó küldöttségnek. Abban is hangsúlyozva volt, hogy a leghelyesebb kormánypolitikának az útja az életképes vidéki városok támogatása és erősítése, mert maga a hatalmas metropolis erős vidéki városok nélkül nem lesz soha erőssége a hazának. A magyar városok kultúrái, gazdasági és nemzeti hivatása szembeszökő. Ezek a moderu államélet érődéi, előre tolt bástyái. .Nemcsak arra vannak hí vatva, hogy falaikon belül egy képzett, felvilágosodott, vagyonos és nemzeti érzéstől áthatott polgárságot neveljenek; de arra is, hogy terjesztői legyenek a magyar kultúrának és a magyar nemzeti érzésnek, hogy nemcsak domináljanak a vidékük fölött, hanem észrevétlenül átalakítsák a maguk formájára. Azok a vidéki városok, melyek olyan vármegyékben képezik a központot, hol a magyarság kisebbségben van, intelligetítiájuk, hazafiságuk kristálytisztasága, jó módbeli tisztességes gyarapodásukkal kell, hogy jó például szolgáljanak. Ungvár város, mely egy nagy vidéknek a központja, szintén 'megérdemelné és pedig nem utolsó sorban a kormány jóindulatú támogatását. Nem panaszkodunk, mert remélünk, sőt meg vagyunk győződve, hogy Ungvár városa kiheveri a csapásokat és erre a kormány jóindulata is megfogja adni az eszközöket. Ungvár vissza fejlődése kárára volna nemcsak a vidéknek, de bizonyára az országnak is. A központi választmány ülése. E hó 8-ikán tartotta a vármegye központi választmánya Kende Péter alispán elnöklete alatt ez évi 2-ik gyűlését, mely alkalommal a folyó évben összeállítandó országgyűlési képviselőválasztói névjegyzék ügyében az 1899. évi XV-ik t. ez. s a belügyminisztérium 134000. sz. körrendeleté értelmében a következő határozatot hozta : Az országgyűlési képviselőválasztók összeírására következő küldöttségek lettek megválasztva : az ungvári I-ső küldöttségbe Árky Fiilöp elnöklete alatt Lám Sándor, Gazdagh Elemér, hatásköre ezen küldöttségnek Ungvár varos területére terjed ki; az ungvári választókerület Il-ik küldöttségébe Tamasko Balint elnöklete alatt Zsellvay Gyula és Szatmáry Soma ; hatásköre kiterjed a szerednyei, pulka-helmeczi, iglinczi, horlyói, daróczi és aroki körjegyzőségekre ; a nagy-kaposi I. küldöttségbe Herczegh Károly elnöklete alatt Szentimrey Mihály és Mokcsay Sándor, a küldöttség hatásköre a n.-kaposi, csicseri, pálóczi, má- tyóczi és őri körjegyzőségek területére terjed ki; a nagy-kaposi Il-ik küldöttségbe Sirulszky Gyula elnöklete alatt Egry Ferertcz és Zeisler Lajos, hatásköre kiterjed a dobóruszkai, csapi, szürthei, ungvári és n.-geőczi körjegyzőségek területére ; a szobránczi választókerület 1-ső küldöttségébe Benkő Józset elnöklete alatt Widder Jenő és Szűcs István ; e küldöttség a szobránczi, tibai, hunkóczi, bezői, karcsavai és jenkei körjegyzőség területén fog működni; a szobránczi kerület II-ik küldöttségébe Cseh- ticzky József elnöklete alatt Stadler Mihály és Szakai Antal, — működni fognak a zalacskai, pályini, ubrezsi, vinnai, jesztrebi, jószai, f.-reviscsei és f.-ribnyiczei körjegyzőségek területén ; a nagy-bereznai I. küldöttségbe Kossey János elnöklete alatt Kótán László és Klaudtnyi Kálmán; működni fognak a nagy- és kis-bereznai, voloszánkai, sztav- nai és szolyai körjegyzőség területén; a nagy-bereznai kerület Il-ik küldöttségébe dr. Gulácsy Árpád elnöklete alatt Wittich Lajos és Torma János; hatáskörük a turja-remetei, dubrinicsi, neviczkei, perecsenyi, kis-turiczai és poroskói körjegyzőségek területére terjed ki; a nagy-bereznai kerület 111-ik küldöttségébe Burdács János elnöklete alatt Fedeles János és Bacsinszky Tivadar lettek megválasztva ; ezen küldöttség a választópolgárokat a csornoholovai és lyutai körjegyzőségek területén fogja összeírni. Az összeíró küldöltségi elnökök és tagok szigorúan utasittatnak, hogy az 1899. évi XV. t. ez. 142—152. §-ai értelmében a folyó évben egészen újból összeállítandó országgyűlési kép viselő választ ói névjegyzékeket a legszigorúbb pontossággal és lelkiismeretességgel állítsák össze. Család és Iskola. Az erdélyrészi tanügynek egy lelkes irányzója és tényezője, a »Család és Iskola» czimü lap, mely e hó 1-én érte meg fennállásának 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból a szerkesztőség alkalmi szmol adott ki, illustris paedagogusaink s munkatársak támogatásával. Midőn a «Család és Iskolá-nak“ jubileumáról megemlékezünk, itf adunk nehány igen tanulságos és fenkölt „Gondolatot“ a kiválóbbak közül: * Csakis annál képes az iskola magasztos feladatának megfelelni, a kinek kebelét a család nevelte fo- gékonynyá a szép, az igaz és a jó eszméinek elfogadására. A kinél bármilyen mértékben hiányzik a kellő családi nevelés : annál rendszerint éppen annyira csak csalóka fénynek, csak múló délibábnak fog bizonyulni az iskola hatása is. Axamethy Lajos, miniszteri tanácsos. * A miveltség szellemi mivolta főképp az emberi ész láthatára tágításában áll. Ezzel a jellemzéssel merő ellentétben van az egyoldalúság, a mi annállogva ösz- szeférhetetlen a műveltség eszméjével. A nevelés (pae- dagogia és didactica összefoglalva) czélja az, hogy a gyermekeket és növendék iljut átvigye azokon a lépcsőkön és fokoz dokon, a melyeken a világ folyása vitte át a miveltségre az emberiséget. Ezen működés végrehajtására eszközök kellettek és kellenek, és a polgárosításnak szintúgy, mint a nevelésnek, egyik kiválóan hathatós eszköze az irás mestersége. Ezt hát vizsgálódásunk, megbeszélésünk, értekezésünk, vitatkozásunk tárgyává tenni nemcsak dicséretes, hanem éppen szükséges dolog. Brassai Sámuel. A kit magyar nemzeti szellem nem éleszt, a ki magát ez elől elzárja, az igazi magyar hazafi nem lehet. Az egyszerűen lakója egy országnak, aki élvezni eléggé készséges a jog és rend áldásait, az általános védet met, melyben minden polgárt részesít az állam, s az anyagi és erkölcsi előnyöket is; de hálátlan mostoha gyermek gyanánt semmivel sem rójja le kegyeletét az édesanya iránt. Pedig a haza iránti kegyelet a polgári kötelességek teljesítésén felül csak ideális érzület, pénzbe nem kerül, csak a haza iránti becsületes ragaszkodás, s főleg a nemzeti kultúra és hagyományok elfogadásában s a nemzeti szellem ápolásában áll. (Ungvár.) Dortsák Gyula, reáliskolai igazgató. * Család és iskola. Ez a két fogalom tulajdonképpen egyet jelent: a család az élet iskolája, az iskola a társadalom családi jellegű intézménye, a család pótlója. A jövő iskolájának az a feladta, hogy á jó családi nevelés eszményét még azon néprétegek körében is meg valósítsa, a melyeknél a i enyérkeresés gondjai miatt a család, mint a nevelés tényezője, alig jöhet számba. (Budapest.) Ember János, kir. s, tanfelügyelő. * A tanító a megtestesült lelkiismeret az iskolában. Neki telidestele kell lennie igazsággal, őszinteséggel, szeretettet s jóindulattal. A humanitásnak: kell sugározni az ő szeméből; a szeretetnek kell az ő szavából hangzani. Felméri Lajos dr. * i Miért legyen apostol a tanár vagy tanító ? *• Azért, hogy ne pénzért dolgozzék, hanem egy magasabb, nemesebb ideálért! A tanítói pálya soha se fogja meggazdagitani azt, ki e pályát valódi hivatásból választolta. Hanem más kárpótlásokat nyújt! Kiemel, a mindennapi rög íölé ! Ha lábaival a töviseket, a sarat tapossa is, szemeit ég felé emeli az, ki lelkes és buzgó I Addig próbálja megérteni az emberiséget, mig megtalálja annak lelkét, Addig vizsgálja a természetet', mig megérti az istent. S aztán az isten egyik munkása lesz. Lelkeket teremt és méltó arra, hogy teremtsen! Ez a legdicsőbb kárpótlás, mi embert érhet e földön 1 (Kolozsvár.) De Gerando Antonina. * A magyar nemzeti nevelés fellendülésének egyik alapleltétele : a tanítói kar nemes idealizmusa, lángoló hazaszerete, ügybuzgósága és önművelődés iránti törekvése. A hol a tanítói karban ezen becses tulajdonságok megvannak, ott a magyar népművelődés biztos és jó utón halad; ott a tanítói kar társadalmi helyzete, anyagi ellátása örvendetes fejlődést mutat. A „Család és Iskola“ huszonötévi fennállása igazolja, hogy a Királyhágón túl a tanítói karban megvannak a fennebb vázolt erények ; — tények igazolják, hogy a Királyhágón túli néptanítók teljes tudatában vannak azon feladatuknak, a melyeket nekik, — viszonyítva a, magyar szent haza többi vidékeihez, — fokozottabb erélylyel és kitartással kell megoldaniok. Isten áldása legyen a Királyhágón túli derék néptanítói kar és a „Család és Iskola“ nemes munkálkodásán. (Budapest.) Halász Ferencz, miniszt. osztálytanácsos* * Politizáló nemzet vagyunk. Ezt bizonyítja ezer éves múltúnk ; néha a komoly cselekvés és erős nemzeti érzülettel párosult megfontolt munka szebb eredményeket biztosított vala nemzeti mint társadalmi fejlődésünknek és erősödésünknek egyaránt. Hála a Gondviselésnek, jobbjaink a nemzet érdekében a helyesebb és érdekesebb munkatérre terelik a társadalom tényeLapunk mai azáma 6 oldalra terjed,