Ung, 1899. július-december (37. évfolyam, 27-53. szám)
1899-07-02 / 27. szám
Melléklet az „UNG“ 1899. évi 27-ik számához. ben egyedül 800 írt évi fizetésről, de nem egyúttal 3 holdnyi löldillelményről volt szó. A borsó lázi nagy legelőt a polgármester bérbe adni javasolja, mert igy a városnak többet log jövedelmezni. Gaar hozzájárul a bérbeadáshoz, de egyúttal indítványozza, hogy a latinos gondoskodjék sertéslegelöröl is, amelyre különösen a szegényebb lakosság némi jövedelem szerzése okából nagy szükség van. Ország Jakab dr. t. orvos visszaesést lát abban, hogy Ungvári a serléslegelő leláliitását sürgetik. Ő, mint a közegészség első őre, határozottan ellene van annak, hogy Ungvár város ulc/.áin ismét a sertés-csorda pisz- kitson, mikor ilyen állapot még Nagy-Mihályban sincs. Aki sertést akar tartani, torditsa a legelő-bért a sertéstartásra. Gaar Iván nem fogadhatja el azt, hogy a öz- egészség mindenek előtt. Mert mit ér, ha Ungvár ulczái tiszták lesznek, s a szegényebb osztály pedig, mely eddig a sertésneveléssel szép jövedelemre telt szert, jövedelem hiányában éhen hal. Tudomása szerint a sertés- legelők beszüntetése is nem annyira közegészségügyi okokból, mint egynéhány urnák a sertések iránti ellenszenvéből történt. Indítványát fentarlja. Hampel János általános helyeslés közölt ráutal arra, hogy nem minden jó, ami modern, és nem minden rossz, ami régi. Halarozotlan követeli a serléslegelők leláliitását, s egyáltalán nem találja a közegészségügyre károsnak a serléslegeiöt, minőnek azt a v. orvos állítja. Mocsáry Géz? t. ügyész helyesli, hogy sertés- legelő legyen, mert az állattenyésztés egyik legjövedelmezőbb, és városunk közönségének anyagi javára nagy hatással levő ága a sertéstenyésztés. Ő sem járulhat a v. orvos által mondottakhoz, s ezért indítványozza, hogy a tanacs az 1900. évre gondoskodjék sertéslegelöröl. A t. ügyész indítványa eltogadtatván, a további tételeknél Gaar a Gattmann Izidor által elfoglalt, s a régi vagohidhoz vezető köztér ügyében tesz kérdést; melyre azon feleletet nyerte a t. ügyésztől, hogy a tanács a jogtalan foglalástól Guttmannt eltiltotta, de az eltiltás ellen GuMmann lelebbezést adott be. A városi közvágóhíd jövedelmének rohamos csökkenése lolytán annak jövedelme 6000 írtról 5400 írtra irámoztalolt elő. E pontnál Mocsáry Géza t. ügyész és Berzeviczy István rendőrkapitány azon nézetüknek adtak kilejezést, hogy a vágóhídi jövedelmek rohamos csökkenésének egyedüli oka, hogy Ungvár, Radvancz és Gerény egy fogyasztási kerületet képez, s igy városunk közönségének nemcsak a hídon túl lakó része, de még a belvárosiak is, Radvánczon vásárolják a húst. A rédia-pénzek. A különböző dijakból befolyó jövedelmek közé Gaar Iván lelvenni javasolta a marhalevelek átírása és kiállításából jaró dijakat. A p. ü. és gazdasági bizottság, tekintettel arra, hogy a kezelési kiadások levonása után csak csekély összeg marad lenn, az indítványt elfogadni nem, de a rédia-pénzekel továbbra is a rendőrkapitány mellék- jövedelmének hagyni javasolja. Mocsáry Géza t. ügyész külön vélen énynyel él, és pedig azzal, hogy amennyiben a rédia-jövedelmek legalább is 500 Irt tiszta hasznot hoznak, az a rendőrkapitánytól elveendő és a házi pénztár jövedelmei közé sorozandó. Lüley Sándor dr. polgármester e tételnél javasolja, hogy a kepviselő-testület mindaddig ne hozzon határozatot, mig számszerűleg kimutatva nem lesz, mennyi a tényleges jövedelem. Mocsáry Géza t. ügyész szerint ez összeállítás már elkészülhetett volna, ha a rendőrkapitány ur pontosabban járna a hivatalba. Különben is úgy vette észre, hogy a rendőrkapitány e rédia-lajstromokat nem szívesen bocsátotta rendelkezésére, holott ő nemcsak t. ügyész, de egyúttal képviselő-testületi tag is. Berzeviczy István rendőrkapitány tagadja azt, hogy ő a lajstromok betekintésénél udvariatlan lett volna. Ami pedig hivatali pontosságát illeti, e tekintetben a t. ügyész helytelen véleményen van, mert ö a legkorábban jövő és a legkésőbben menő hivatalnoka a városnak. Gaar Iván hozzájárul ahhoz, hogy a rédia-pénzek hovalorditásának meghatározása a legközelebbi közgyűlésre ha asztassék, azonban ma már kijelenti, hogy őt az indítvány megtevésére nem személyi, de a közérdekek vezérelték. Nem tartja a város tisztikarához illőnek, hogy mellékjövedelmekre legyenek utalva Ha a törzs.- li/.etés kevés a megélhetésre, ami hogy kevés, maga is belátja, tessék az immár majd három éves határozat alapján az uj szervezeti szabályrendeletet elkészíteni s ezzel egyidejűleg a fizetésemelésekre javaslatot lenni. A közgyűlés a határozathozatalt ezek után elhalasztotta. A második nap A második nap szenzáczióval kezdődött, azzal t. i., hogy zsúfolásig megtelt a gyülésterem ritkán látott alakokkal. A közgyűlés megnyitása után Lüley Sándor dr. polgármester bejelentette, hogy a kövezetvám bérlője nem akarja a szerződést aláírni, több a szerződésbe felvett pont, de különösen az engedélyokmány 20. szakaszának i) pontja miatt mely az ungvári keres- kedeleiii és gyáriparnak, valamint a vállalatiul foglalkozó ungvári lakosoknak vámmentességet biztosit annyibnn, amennyiben a gyáriparhoz vagy kereskedelemhez tartozó nyers vagy leldolgozott anyagok vitetnek át. Mocsáry Géza t. ügyész indítványára több kívánt módosítási eszközölt a képviselőtestület, de az engedélyokmány említett pontjának tisztázásába nem ' ment be, holott a/.l Schächter Adolf és Gaar Iván egyrészt a közönség tájékoztatására, másrészt a rendőrkapilányi teendők csökkentése szempontjából kérték. A közgyűlés többsége elhatározta egyúttal azt is, hogy azon esetre, ha Halpert a szerződést aláírni vonakodnék, úgy a kövezetvám ideiglenesen házilag kezeltessék, Halpert terhére pedig uj árverés tűzessék ki. Reismaim Mór sajtópöre. Lüley Sándor dr. polgármester tett ezután jelentést a Reismann Mór által kiadott röpirutra, mely szerint a rópirat inkriminált pontjai ezek : 1. Mocsáry Géza kézben tartja az egész képviseletet, s úgy felettük, mint a városi pénztár felelt szabadon rendelkezik. 2. Kiad vállalatokat kéz alatt, a képviseleti tagok tudta nélkül; mert biztos abban, hogy midőn a képviselet elé fogja azt terjeszteni, feltétlenül helyben lógják hagyni. 3. Az ilyen városi képviselet fi rde kormányzata juttatta a sárost legsúlyosabb anyagi helyzetbe, mert ha a képviselet minden ügyet komolyan és lelkiismeretesen tárgyalna, úgy a városnak most nem lenne félmillió forint adóssága. 4. Minden vállalkozónak ezreket fizetnek többlet lejeben. 5. Habár a képviseletben mindenkor, midőn az utczák világítása tárgyalás alá kerül, Mocsáry tanácsát lehordjá , a tárgyalást folytatva oda jutnak, hogy azt más vállalkozónak, mint a jelenlegi, nem adják. 6. De még azon telül Mocsáry Géza egy valótlan követelést lenti (Krón Májer) vállalkozó javára, t. i. 1754 forintot terjesztett a képviseletbe 1895. január 14-én, mint érvényes összeget. Mocsáry Géza ur a maga képviseletével kifizettetni határozták el. 7. A tek. törvényszék azt persze nem tudhatja, hogy a képviseletnél Mocsáry a minden, az ő tetszése szerint tesz mindent, mert aki neki pénzt ad, annak helyben hagyják kérését, aki neki nem ad, annak nem. Valóban a mai világban az embert a városban fényes nappal m< graboljak. 8. Ungvári a közköltség ugyanannyi, mint az egyenes állami adó, ámbár költségvelésileg csak 6% van felvéve, de azon 9000 Irtot, melyet a magas minisztérium a kövezetvámból az utczák javítására ad, azt nem lordiljak arra, hanem szépségesen felhasználja a Mocsáry-féle párt. 9. Az mégis hallatlan dolog, hogy egy városi tanács a város pénzével saját tetszése szerint gazdálkodhat, azt kéz alatt osztogatja és senkinek semmiről számot nem ad. A számoló-bizottságot erre a saját kebeléből választják, amely aztán bármit vakon ir alá. E pontok felolvasása után a polgármester a tanács nevében azon kijelentést lelte, hogy amennyiben o sértések és rágalmak nem annyira a tanácsol, mint inkább a t. ügyészt és a képviselő-testületet érintik, a tanács nem érezte magát jogosítva indítványt tenni, hanem a megtoriási mód megválasztását magára a képviselő-testületre bízza. Indítványozza egyúttal, hogy a rüpirat áttanulmányozására és a képviselő-testületnek indítványtételre egy bizottság küldessék ki. Ivántsy László dr. nem járulhat a polgármester javaslatához, mert a felolvasott pontok egyszeri felolvasása is meggyőzte őt arról, hogy a sértések és rágalmak halmaza köveltetl el, nemcsak a képviselő-testület, de a tanács ellen is. Indítványozza a sajtóper azonnali megindítását. Hasonló értelemben szólott Novák Endre dr., aki a lelolvasott pontokból arra a meggyőződésre jutott, hogy a röpirat szerzője erkölcsileg tompult. Az azonnali perindítást ajánlja. Még néhány felszólalás történt, mire a polgármester saját indítványát visszavonva, kimondotta a képviselőtestület azon határozatát, hogy a sajtópör Reismann Mór ellen azonnal megindítandó. Ismét a rédia-pénzek. Most a költségvetés további tárgyalása vette kezdetét. Bejelentette a polgármester, hogy a rendőrkapitány összeállította a marhalevelek kiállítása és átírásából az 1898. évben belolyt jövedelmeket és kiadásokat. E szerint az összes bevétel 866 frt 88 kr, a kiadás 338 Irt 60 kr, s igy a rendőrkapitány tiszta haszna 538 Irt 28 kr. volt. Ismételve felolvastatja a p. ü. és gazdasági bizottság javaslatát, mely szerint e jövedelmek továbbra is a rendőrkapitánynak hagyandók. Mocsáry Géza t. ügyész nem járul a javaslathoz, annál inkább sem, mert a kimutatásból kitűnik, hogy a jövedelem nem 160 -180 frt, miként a p. ü. bizottságban azt előadták. Tekintettel különben arra, hogy a bírói kvalifikác/ióval biró járási szolgabirák, akikkel Ungvár rendőrkapitánya egy rangban vau, csak 950 Irt évi fizetésben részesülnek, úgy ő a kvalifikáczióhoz nem kötött ungvári rendőrkapilányi állást 1000 írttal bőven látja dotálva. A törvényesség is ellene szól annak, hogy a rédia-pénzek a rendőrkapitány jövedelmét képezzék. Nem bízta őt meg a képviselőtestület a járlatok vezetésével, nem állapította meg, mily jövedelemre tarthat számot; igy tehát a rendőrkapitánynak mi igénye sem lehet e jövedelmekhez, mert ezt a törvény világosan a város jövedelmének mondja. Különben is, e jár.atokat egy a város pénztárából fizetett dijnok és nem a rend- dőrkapitány vezeti, s igy a rendőrkapitánynak egyáltalán igénye nem lehet e jövedelmekre. Horvát Sindor dr a jelenlegi állapit fenn'adását ajánlja. Gaar Iván ismételve kijelenti, hogy ő úgy a rédia- pénzek, mint a működési pótlékoknak megvonását azért kívánja, hogy ezzel presszió gyakoroltassák a tanácsra oly irányban, hogy az immár három évvel ezelőtt elrendelt szabályrendelet módosítás megtörténjék. Novák Endre dr. szerint az előtte szóló egy általa helyesnek használni vélt, de szerinte visszautasítandó szavat használt a presszióval, amit a képviselőtestületre akar alkalmazni. (Gaar közbeszól: a tanácsra mondottam.) Ha én önt kihallgattam, én is elvárom, hogy ön kihaigasson, felelt Novák Endre dr. tovább folytatva, azon nézetének ad kilejezést, hogy a képviselőtestület minden tagja tud önállóan gondolkozni s igy a képviselőtestületre pressziót gyakorolni nem lehet. Gaar Iván sajnálattal bár, de kénytelen visszautasítani a visszautasítást, mert ő nem a képviselőtestületre, de a tanacsra akar pressziót gyakorolni. Farkas Ferencz nem logadja el a pénzügyi bizottság javaslatát. Hehelein Károly a pénzügyi bizottság javaslatát indítványozza elfogadni, ámbár az igazság érdekében kijelenteni tartozik, hogy a pénzügyi bizottságban nem volt említés téve arról, hogy a marhajárlatokat egy, a a városi pénztárból fizetett dijnok vezeti. Saáger Bertalan számvevő ajánlja, hogy a képviselőtestület intézkedése az legyen, hogy az országos vásárokon belolyó rédia-jövedelein a rendőrkapitányé, a hivatalban belolyó pénzek pedig a városé legyenek. Molnár Mór dr. a rédia-pénzeket a rendőrkapitánynak hagyandónak véli, úgy azonban, hogy a rendőrkapitány fizesse a járlalokal kezelő dijnokot. Reismann Bertalan a jelenlegi állapot fentartását ajánlja erre az évre, ha a polgármester Ígéretet tesz, hogy az annyira sürgetett uj szervezési szabályrendelet még ez évben elkészül. Még több felszólalás után a képviselőtestületi tagok nagy türelmetlenkedése közt elrendeltetett a szavazás és pedig a névszerinti, mert a terem szűk volta miatt a lelálússal való nem volt eszközölhető. Mig a szavazás elrendelése folyt, vagy 10—15 tag eltávozott. A szavazás eredménye az lett, hogy a p. ü. bizottság javaslatara 46-án, ellene 11 -en szavaztak. A további tárgyalás elhalasztása. A szavazás eredményének kihirdetése után egyszerre megüresedett a terem. Alig maradtak ott 10—-12-en sigv Gaarkérte a költségvetés folytatólagos tárgyalásának elhalasztását, amihez a jelenlevők hozzá is járultak, megadva a tanácsnak az indemnitást mindaddig, mig a tolyó évi költségvetés jogerőre emelkedik. Mocsáry Géza t. ügyész indítványát mulatta be végül a polgármester az ungvölgyi h.-é.-vasut törzsrészvényeinek ügyében. Mocsáry ugyanis azon véleményen van, hogy az ungvölgyi h.-e.-vasut törzsrészvényei azért nem jövedelmeznek még mind a mai napig semmit, mert ezen vasút kezelési költsége a legmagasabb. Indítványozza, hogy a polgármester, mint a ki az igazgatóságnak tagja, hasson oda, hogy a vasút kiadásai csökkentesnek, hogy igy a törzsrészvények is már jövedelmezzenek valamit. Egyben indítványozza azt, hogy a polgármester tegyen jelentést a vasút üzleti forgalmáról, a felesleg hovaforditásáról. Lüley Sándor dr. polgármester válaszában kijelenti, hogy ez indítványnak lehetőleg meg fog telelni, ha ugyan a vasul szabályai megengedik azt, hogy ily jelentést egy igazgatósági tag egy város képviselőtestületnek tehet. Mocsáry t. ügyész válasza után, mely szerint érdeklődéssel néz az adandó válasz elé, a közgyűlés veget ért. Évzáró ünnepély az ungvári állami reáliskolában. Az ungvári állami reáliskolában az évzáró ünnepély m. hó 29-én folyt k . Megelőzőleg hálaadó istenitisztelet volt, azután iskolai ünnepség, melyen a tanulók bekezdésül a Szózatot énekelték, ketten pedig szavaltak. Erre Dortsák Gyula igazgató a következő beszédet intézte az ifjúsághoz: »Kedves tanulok! Bámulandó, csodálatraméltó a természeti erők műkő ésében nyilvánuló szabatosság, következetesség, állandóság. A meleget sugárzó, a tény lő nap szigorú természeti törvényeknek engedelmeskedik ; a léget megrázó villámcsapás, az ijesztő zivatar, égiháboru, az évszakok a maguk jellegzetes tulajdonságaikkal mind, mind a homokóra porszemeinek pontos, kimért hullásához hasonlatosan egy tudatosan működő, hatásában megrendítő, de indító okaira nézve a legtöbbször lelismerhetetlen végoknak a következményei. Így van ez az idővel is. Beláthatatlan lánczolatával az eseményeknek folyik tovább, vég nélkül, szakadatlanul. Csak az emberi véges elme alkotott magának az id ik végtelenségében könnyebb tájékozhass czéljábol határpontokat, slllilőtt emlékeztető oszlopokat. Ezek az évek s azoknak részei. De olyanok mint a körvonal: kiindulunk egyik pontjábóls visz-* szatérünk ismét oda. Az év is csak azért végződik, hogy újra kezdődjék. Egy ily határpontról, az emlékezet egy ily oszlopáról kívánok röviden megemlékezni. Egyaránt illet az titeket, kedves tanulók és minket, a ti szellemi vezetőiteket. Ismét befejeztünk egy tanévet. Isten áldása kellett hozzá, hogy úgy egészségi állapot, mint előmenetel és magaviselet dolgában minden nagyobb rázkódás nélkül futhattátok be iskolánk pályaterét. S bizony-bizony vésse ifjú zsenge szivébe mindenki közületek, hogy csak a jó Isten áldása koronázza meg a törekvő emberi akarat és fáradozás munkáit. Az is magától érthető dolog, hogy csak erős akarat, fáradtságot nem ismerő, lankadni nem tudó kitartás, jó erkölcs és tisztes szerénység, vallásos és hazafias erények tehetik az embert valóban boldoggá. Most, hogy egy tanévet befejeztetek, ez alapigazságokról ne felejtkezzetek meg s ha a pihenés hetei után ismét beléptek a nemzeti kuliura templomaiba, a nemzet vezető- osztályát képező középiskolák akármelyikébe, ápoljátok a fentebb említettem erények mindegyikét, fáradjatok er- nyedés nélkül, mert tudnotok kell, hogy a milyen szellemet szívtok magatokba s amilyen művelő színvonalat sajátítotok el a középiskolában, az elhatározó lesz egész jövő életpályátokra, elhatározó jellemetek alakú-
