Ung, 1899. július-december (37. évfolyam, 27-53. szám)

1899-07-02 / 27. szám

Melléklet az „UNG“ 1899. évi 27-ik számához. ben egyedül 800 írt évi fizetésről, de nem egyúttal 3 holdnyi löldillelményről volt szó. A borsó lázi nagy legelőt a polgármester bérbe adni javasolja, mert igy a városnak többet log jöve­delmezni. Gaar hozzájárul a bérbeadáshoz, de egyúttal indít­ványozza, hogy a latinos gondoskodjék sertéslegelöröl is, amelyre különösen a szegényebb lakosság némi jöve­delem szerzése okából nagy szükség van. Ország Jakab dr. t. orvos visszaesést lát abban, hogy Ungvári a serléslegelő leláliitását sürgetik. Ő, mint a közegészség első őre, határozottan ellene van annak, hogy Ungvár város ulc/.áin ismét a sertés-csorda pisz- kitson, mikor ilyen állapot még Nagy-Mihályban sincs. Aki sertést akar tartani, torditsa a legelő-bért a sertés­tartásra. Gaar Iván nem fogadhatja el azt, hogy a öz- egészség mindenek előtt. Mert mit ér, ha Ungvár ulczái tiszták lesznek, s a szegényebb osztály pedig, mely ed­dig a sertésneveléssel szép jövedelemre telt szert, jöve­delem hiányában éhen hal. Tudomása szerint a sertés- legelők beszüntetése is nem annyira közegészségügyi okokból, mint egynéhány urnák a sertések iránti ellen­szenvéből történt. Indítványát fentarlja. Hampel János általános helyeslés közölt ráutal arra, hogy nem minden jó, ami modern, és nem minden rossz, ami régi. Halarozotlan követeli a serléslegelők leláliitását, s egyáltalán nem találja a közegészségügyre károsnak a serléslegeiöt, minőnek azt a v. orvos állítja. Mocsáry Géz? t. ügyész helyesli, hogy sertés- legelő legyen, mert az állattenyésztés egyik legjövedel­mezőbb, és városunk közönségének anyagi javára nagy hatással levő ága a sertéstenyésztés. Ő sem járulhat a v. orvos által mondottakhoz, s ezért indítványozza, hogy a tanacs az 1900. évre gondoskodjék sertéslegelöröl. A t. ügyész indítványa eltogadtatván, a további tételeknél Gaar a Gattmann Izidor által elfoglalt, s a régi vagohidhoz vezető köztér ügyében tesz kérdést; melyre azon feleletet nyerte a t. ügyésztől, hogy a ta­nács a jogtalan foglalástól Guttmannt eltiltotta, de az eltiltás ellen GuMmann lelebbezést adott be. A városi közvágóhíd jövedelmének rohamos csökkenése lolytán annak jövedelme 6000 írtról 5400 írtra irámoztalolt elő. E pontnál Mocsáry Géza t. ügyész és Berzeviczy István rendőrkapitány azon nézetüknek adtak kilejezést, hogy a vágóhídi jövedelmek rohamos csökkenésének egyedüli oka, hogy Ungvár, Radvancz és Gerény egy fogyasztási kerületet képez, s igy váro­sunk közönségének nemcsak a hídon túl lakó része, de még a belvárosiak is, Radvánczon vásárolják a húst. A rédia-pénzek. A különböző dijakból befolyó jövedelmek közé Gaar Iván lelvenni javasolta a marhalevelek átírása és kiállításából jaró dijakat. A p. ü. és gazdasági bizottság, tekintettel arra, hogy a kezelési kiadások levonása után csak csekély összeg marad lenn, az indítványt elfogadni nem, de a rédia-pénzekel továbbra is a rendőrkapitány mellék- jövedelmének hagyni javasolja. Mocsáry Géza t. ügyész külön vélen énynyel él, és pedig azzal, hogy amennyiben a rédia-jövedelmek legalább is 500 Irt tiszta hasznot hoznak, az a rendőr­kapitánytól elveendő és a házi pénztár jövedelmei közé sorozandó. Lüley Sándor dr. polgármester e tételnél javasolja, hogy a kepviselő-testület mindaddig ne hozzon határo­zatot, mig számszerűleg kimutatva nem lesz, mennyi a tényleges jövedelem. Mocsáry Géza t. ügyész szerint ez összeállítás már elkészülhetett volna, ha a rendőrkapitány ur pon­tosabban járna a hivatalba. Különben is úgy vette észre, hogy a rendőrkapitány e rédia-lajstromokat nem szíve­sen bocsátotta rendelkezésére, holott ő nemcsak t. ügyész, de egyúttal képviselő-testületi tag is. Berzeviczy István rendőrkapitány tagadja azt, hogy ő a lajstromok betekintésénél udvariatlan lett volna. Ami pedig hivatali pontosságát illeti, e tekintetben a t. ügyész helytelen véleményen van, mert ö a legkorábban jövő és a legkésőbben menő hivatalnoka a városnak. Gaar Iván hozzájárul ahhoz, hogy a rédia-pénzek hovalorditásának meghatározása a legközelebbi közgyű­lésre ha asztassék, azonban ma már kijelenti, hogy őt az indítvány megtevésére nem személyi, de a közérdekek vezérelték. Nem tartja a város tisztikarához illőnek, hogy mellékjövedelmekre legyenek utalva Ha a törzs.- li/.etés kevés a megélhetésre, ami hogy kevés, maga is belátja, tessék az immár majd három éves határozat alapján az uj szervezeti szabályrendeletet elkészí­teni s ezzel egyidejűleg a fizetésemelésekre javasla­tot lenni. A közgyűlés a határozathozatalt ezek után elha­lasztotta. A második nap A második nap szenzáczióval kezdődött, azzal t. i., hogy zsúfolásig megtelt a gyülésterem ritkán látott ala­kokkal. A közgyűlés megnyitása után Lüley Sándor dr. polgármester bejelentette, hogy a kövezetvám bérlője nem akarja a szerződést aláírni, több a szerződésbe felvett pont, de különösen az engedélyokmány 20. szakaszának i) pontja miatt mely az ungvári keres- kedeleiii és gyáriparnak, valamint a vállalatiul fog­lalkozó ungvári lakosoknak vámmentességet biztosit annyibnn, amennyiben a gyáriparhoz vagy kereskede­lemhez tartozó nyers vagy leldolgozott anyagok vitetnek át. Mocsáry Géza t. ügyész indítványára több kívánt módosítási eszközölt a képviselőtestület, de az engedély­okmány említett pontjának tisztázásába nem ' ment be, holott a/.l Schächter Adolf és Gaar Iván egyrészt a közönség tájékoztatására, másrészt a rendőrkapilányi teendők csökkentése szempontjából kérték. A közgyűlés többsége elhatározta egyúttal azt is, hogy azon esetre, ha Halpert a szerződést aláírni vo­nakodnék, úgy a kövezetvám ideiglenesen házilag kezel­tessék, Halpert terhére pedig uj árverés tűzessék ki. Reismaim Mór sajtópöre. Lüley Sándor dr. polgármester tett ezután jelen­tést a Reismann Mór által kiadott röpirutra, mely sze­rint a rópirat inkriminált pontjai ezek : 1. Mocsáry Géza kézben tartja az egész képvi­seletet, s úgy felettük, mint a városi pénztár felelt szabadon rendelkezik. 2. Kiad vállalatokat kéz alatt, a képviseleti tagok tudta nélkül; mert biztos abban, hogy midőn a kép­viselet elé fogja azt terjeszteni, feltétlenül helyben lógják hagyni. 3. Az ilyen városi képviselet fi rde kormányzata juttatta a sárost legsúlyosabb anyagi helyzetbe, mert ha a képviselet minden ügyet komolyan és lelkiisme­retesen tárgyalna, úgy a városnak most nem lenne félmillió forint adóssága. 4. Minden vállalkozónak ezreket fizetnek többlet lejeben. 5. Habár a képviseletben mindenkor, midőn az utczák világítása tárgyalás alá kerül, Mocsáry taná­csát lehordjá , a tárgyalást folytatva oda jutnak, hogy azt más vállalkozónak, mint a jelenlegi, nem adják. 6. De még azon telül Mocsáry Géza egy valótlan követelést lenti (Krón Májer) vállalkozó javára, t. i. 1754 forintot terjesztett a képviseletbe 1895. január 14-én, mint érvényes összeget. Mocsáry Géza ur a maga képviseletével kifizettetni határozták el. 7. A tek. törvényszék azt persze nem tudhatja, hogy a képviseletnél Mocsáry a minden, az ő tetszése szerint tesz mindent, mert aki neki pénzt ad, annak helyben hagyják kérését, aki neki nem ad, annak nem. Valóban a mai világban az embert a városban fényes nappal m< graboljak. 8. Ungvári a közköltség ugyanannyi, mint az egyenes állami adó, ámbár költségvelésileg csak 6% van felvéve, de azon 9000 Irtot, melyet a magas mi­nisztérium a kövezetvámból az utczák javítására ad, azt nem lordiljak arra, hanem szépségesen felhasz­nálja a Mocsáry-féle párt. 9. Az mégis hallatlan dolog, hogy egy városi tanács a város pénzével saját tetszése szerint gazdál­kodhat, azt kéz alatt osztogatja és senkinek semmiről számot nem ad. A számoló-bizottságot erre a saját kebeléből választják, amely aztán bármit vakon ir alá. E pontok felolvasása után a polgármester a tanács nevében azon kijelentést lelte, hogy amennyiben o sér­tések és rágalmak nem annyira a tanácsol, mint inkább a t. ügyészt és a képviselő-testületet érintik, a tanács nem érezte magát jogosítva indítványt tenni, hanem a megtoriási mód megválasztását magára a képviselő-tes­tületre bízza. Indítványozza egyúttal, hogy a rüpirat áttanulmányozására és a képviselő-testületnek indítvány­tételre egy bizottság küldessék ki. Ivántsy László dr. nem járulhat a polgármester javaslatához, mert a felolvasott pontok egyszeri felolva­sása is meggyőzte őt arról, hogy a sértések és rágal­mak halmaza köveltetl el, nemcsak a képviselő-testület, de a tanács ellen is. Indítványozza a sajtóper azonnali megindítását. Hasonló értelemben szólott Novák Endre dr., aki a lelolvasott pontokból arra a meggyőződésre jutott, hogy a röpirat szerzője erkölcsileg tompult. Az azonnali perindítást ajánlja. Még néhány felszólalás történt, mire a polgármes­ter saját indítványát visszavonva, kimondotta a képvi­selőtestület azon határozatát, hogy a sajtópör Reismann Mór ellen azonnal megindítandó. Ismét a rédia-pénzek. Most a költségvetés további tárgyalása vette kez­detét. Bejelentette a polgármester, hogy a rendőrkapi­tány összeállította a marhalevelek kiállítása és átírásá­ból az 1898. évben belolyt jövedelmeket és kiadásokat. E szerint az összes bevétel 866 frt 88 kr, a kiadás 338 Irt 60 kr, s igy a rendőrkapitány tiszta haszna 538 Irt 28 kr. volt. Ismételve felolvastatja a p. ü. és gazdasági bizottság javaslatát, mely szerint e jövedelmek továbbra is a rendőrkapitánynak hagyandók. Mocsáry Géza t. ügyész nem járul a javaslathoz, annál inkább sem, mert a kimutatásból kitűnik, hogy a jövedelem nem 160 -180 frt, miként a p. ü. bizottság­ban azt előadták. Tekintettel különben arra, hogy a bí­rói kvalifikác/ióval biró járási szolgabirák, akikkel Ung­vár rendőrkapitánya egy rangban vau, csak 950 Irt évi fizetésben részesülnek, úgy ő a kvalifikáczióhoz nem kötött ungvári rendőrkapilányi állást 1000 írttal bőven látja dotálva. A törvényesség is ellene szól annak, hogy a rédia-pénzek a rendőrkapitány jövedelmét képezzék. Nem bízta őt meg a képviselőtestület a járlatok veze­tésével, nem állapította meg, mily jövedelemre tarthat számot; igy tehát a rendőrkapitánynak mi igénye sem lehet e jövedelmekhez, mert ezt a törvény világosan a város jövedelmének mondja. Különben is, e jár.atokat egy a város pénztárából fizetett dijnok és nem a rend- dőrkapitány vezeti, s igy a rendőrkapitánynak egyáltalán igénye nem lehet e jövedelmekre. Horvát Sindor dr a jelenlegi állapit fenn'adá­sát ajánlja. Gaar Iván ismételve kijelenti, hogy ő úgy a rédia- pénzek, mint a működési pótlékoknak megvonását azért kívánja, hogy ezzel presszió gyakoroltassák a tanácsra oly irányban, hogy az immár három évvel ezelőtt elren­delt szabályrendelet módosítás megtörténjék. Novák Endre dr. szerint az előtte szóló egy általa helyesnek használni vélt, de szerinte visszautasítandó szavat használt a presszióval, amit a képviselőtestületre akar alkalmazni. (Gaar közbeszól: a tanácsra mondot­tam.) Ha én önt kihallgattam, én is elvárom, hogy ön kihaigasson, felelt Novák Endre dr. tovább folytatva, azon nézetének ad kilejezést, hogy a képviselőtestület minden tagja tud önállóan gondolkozni s igy a képvi­selőtestületre pressziót gyakorolni nem lehet. Gaar Iván sajnálattal bár, de kénytelen vissza­utasítani a visszautasítást, mert ő nem a képviselőtes­tületre, de a tanacsra akar pressziót gyakorolni. Farkas Ferencz nem logadja el a pénzügyi bi­zottság javaslatát. Hehelein Károly a pénzügyi bizottság javaslatát indítványozza elfogadni, ámbár az igazság érdekében ki­jelenteni tartozik, hogy a pénzügyi bizottságban nem volt említés téve arról, hogy a marhajárlatokat egy, a a városi pénztárból fizetett dijnok vezeti. Saáger Bertalan számvevő ajánlja, hogy a kép­viselőtestület intézkedése az legyen, hogy az országos vásárokon belolyó rédia-jövedelein a rendőrkapitányé, a hivatalban belolyó pénzek pedig a városé legyenek. Molnár Mór dr. a rédia-pénzeket a rendőrkapi­tánynak hagyandónak véli, úgy azonban, hogy a rendőr­kapitány fizesse a járlalokal kezelő dijnokot. Reismann Bertalan a jelenlegi állapot fentartását ajánlja erre az évre, ha a polgármester Ígéretet tesz, hogy az annyira sürgetett uj szervezési szabályrendelet még ez évben elkészül. Még több felszólalás után a képviselőtestületi ta­gok nagy türelmetlenkedése közt elrendeltetett a szava­zás és pedig a névszerinti, mert a terem szűk volta miatt a lelálússal való nem volt eszközölhető. Mig a sza­vazás elrendelése folyt, vagy 10—15 tag eltávozott. A szavazás eredménye az lett, hogy a p. ü. bi­zottság javaslatara 46-án, ellene 11 -en szavaztak. A további tárgyalás elhalasztása. A szavazás eredményének kihirdetése után egy­szerre megüresedett a terem. Alig maradtak ott 10—-12-en sigv Gaarkérte a költségvetés folytatólagos tárgyalásának elhalasztását, amihez a jelenlevők hozzá is járultak, meg­adva a tanácsnak az indemnitást mindaddig, mig a tolyó évi költségvetés jogerőre emelkedik. Mocsáry Géza t. ügyész indítványát mulatta be végül a polgármester az ungvölgyi h.-é.-vasut törzsrészvényeinek ügyében. Mocsáry ugyanis azon véleményen van, hogy az ungvölgyi h.-e.-vasut törzsrészvényei azért nem jöve­delmeznek még mind a mai napig semmit, mert ezen vasút kezelési költsége a legmagasabb. Indítványozza, hogy a polgármester, mint a ki az igazgatóságnak tagja, hasson oda, hogy a vasút kiadá­sai csökkentesnek, hogy igy a törzsrészvények is már jövedelmezzenek valamit. Egyben indítványozza azt, hogy a polgármester tegyen jelentést a vasút üzleti forgalmá­ról, a felesleg hovaforditásáról. Lüley Sándor dr. polgármester válaszában kije­lenti, hogy ez indítványnak lehetőleg meg fog telelni, ha ugyan a vasul szabályai megengedik azt, hogy ily je­lentést egy igazgatósági tag egy város képviselőtestü­letnek tehet. Mocsáry t. ügyész válasza után, mely szerint ér­deklődéssel néz az adandó válasz elé, a közgyűlés ve­get ért. Évzáró ünnepély az ungvári állami reáliskolában. Az ungvári állami reáliskolában az évzáró ünne­pély m. hó 29-én folyt k . Megelőzőleg hálaadó isteni­tisztelet volt, azután iskolai ünnepség, melyen a tanulók bekezdésül a Szózatot énekelték, ketten pedig szaval­tak. Erre Dortsák Gyula igazgató a következő beszé­det intézte az ifjúsághoz: »Kedves tanulok! Bámulandó, csodálatraméltó a természeti erők mű­kő ésében nyilvánuló szabatosság, következetesség, ál­landóság. A meleget sugárzó, a tény lő nap szigorú ter­mészeti törvényeknek engedelmeskedik ; a léget megrázó villámcsapás, az ijesztő zivatar, égiháboru, az évszakok a maguk jellegzetes tulajdonságaikkal mind, mind a ho­mokóra porszemeinek pontos, kimért hullásához hason­latosan egy tudatosan működő, hatásában megrendítő, de indító okaira nézve a legtöbbször lelismerhetetlen vég­oknak a következményei. Így van ez az idővel is. Be­láthatatlan lánczolatával az eseményeknek folyik tovább, vég nélkül, szakadatlanul. Csak az emberi véges elme alkotott magának az id ik végtelenségében könnyebb tá­jékozhass czéljábol határpontokat, slllilőtt emlékeztető oszlopokat. Ezek az évek s azoknak részei. De olya­nok mint a körvonal: kiindulunk egyik pontjábóls visz-* szatérünk ismét oda. Az év is csak azért végződik, hogy újra kezdődjék. Egy ily határpontról, az emlékezet egy ily osz­lopáról kívánok röviden megemlékezni. Egyaránt illet az titeket, kedves tanulók és minket, a ti szellemi ve­zetőiteket. Ismét befejeztünk egy tanévet. Isten áldása kellett hozzá, hogy úgy egészségi állapot, mint előmenetel és magaviselet dolgában minden nagyobb rázkódás nélkül futhattátok be iskolánk pályaterét. S bizony-bizony vésse ifjú zsenge szivébe mindenki közületek, hogy csak a jó Isten áldása koronázza meg a törekvő emberi akarat és fáradozás munkáit. Az is magától érthető dolog, hogy csak erős aka­rat, fáradtságot nem ismerő, lankadni nem tudó kitar­tás, jó erkölcs és tisztes szerénység, vallásos és haza­fias erények tehetik az embert valóban boldoggá. Most, hogy egy tanévet befejeztetek, ez alapigazságokról ne felejtkezzetek meg s ha a pihenés hetei után ismét be­léptek a nemzeti kuliura templomaiba, a nemzet vezető- osztályát képező középiskolák akármelyikébe, ápoljátok a fentebb említettem erények mindegyikét, fáradjatok er- nyedés nélkül, mert tudnotok kell, hogy a milyen szel­lemet szívtok magatokba s amilyen művelő színvonalat sajátítotok el a középiskolában, az elhatározó lesz egész jövő életpályátokra, elhatározó jellemetek alakú-

Next

/
Oldalképek
Tartalom