Ung, 1899. július-december (37. évfolyam, 27-53. szám)

1899-07-16 / 29. szám

9em olvassák annak tartalmát, csak leszavaznak és

sietnek a nekik dukáló pohár söröcskót meginni, s mint ki dolgát jól végezte, megy foglalkozása után. Sőt még olyanabb választó is van, a ki tudniillik nem s\ava^ nem akar élni jogával, mert azt mondja: az ón egy szavazatom sem nem javi hat, sem nem árthat a helyzetnek. De ilyen szavazók vannak a három kerületben több százan, a kik tehát latba sem teszik szavazatukat, fitymálva szólnak a városi képviselőkről, valóságos bánomisénfik.

Már pedig, bocsánatot kérünk azért a nagy szóért, a mit kimondunk, reánk nézve sokkal fontosai)!) egy városi képviselő-testületi tagválasztás, mint egy országos képviselő megválasztása. Mert ott már csakugyan van valami értelme annak, hogy az örszágházában mi változást sem idézhet elő akármilyen programmal adunk valakinek mandátumot, de igen is módunkban és hatalmunkban áll majdnem az egész képviseletet úgy megalakítani, amint azt kívánjuk, mert hisz a képviselet felél mi választjuk be. Vagyis a választók döntő szerepet vannak hivatva játszani, és a ki ezen alkotmányos jogát önmaga kicsinyeli, semmibe veszi, azzal élni nem tud, az nagyon elkérve jött a világra.

Ha elgondoljuk, mejjjjyi fontosabbnál lantosabb kérdés kerül legközelebb a városi képviselet eldöntése alá, hány javaslat, mely végre a város anyagi és erkölcsi állapotát rendezni, városi jellegét emelni van irányítva, lehetetlen nem figyelmeztetni a választói jogosultsággal bírókat, hogy alkotmányos jogaikkal éljenek. E város érdekei, kiilön-külön mind- annyiunk érdeke; e város hanyatlása., gazdasági él- lanyhulása a mi vesztünk, a mi nyomorúságunk.

Nagy szegénységre mutat, az éretlenség nyilvánvaló bélyegét viseli az, a ki ezeket megérteni nem tudja, vagy nem akarja. Éppen mult heti ve- zérczikkünkben jelentettük ki, hogy városunk vezetőjének személyében, tehetségében teljesen megbízunk ; de a legtöbb és legfontosabb ügyekben a polgármester csak indítványozó, elhatározási jog nélkül. Teliét kell mellé egy képviselő testület, mely intonczióit, megértse, helyeselni tudja, munkásságának a kivitelhez szükséges erőt nyújthassa. Igenis, szüksége van e városnak egy erős, önzetlen, dolgozni tudó és akaró szorgalmas képviselőtestületre, mely a biztos előrehaladásnak feltétmb'.

És mert ennek a képviselőtestületnek inegala- kitása első sorban a választóktól van függővé téve, tekintjük a városi képviselőválasztást fontos, komoly aktusnak ósjfiJszóliTunk műiden választótarra, hogy alkotmányos jogát egyúttal kötelességnek tekintse, melylyel élni a mennyire jog, azt fúrni gálni annyira him!

Elmélet és gyakorlat.

Kímélet és gyakorlat csak akkor egészítik ki egymást, ha és a mennyiben egymásba lüződnek s adnak egymásnak és engednek is. A legcaodái-abb elméleteket agyonüti a kivihetetlenség s a legbúmulalraméltöbb gyakorlatot lealjasilja az elméleti, eszmei tartalom hiánya. A gyakorlati élet ezer oldalú tapasztalatain űlszürűdő elméletek s viszont a fenkölt gondolkozás szülte elméletek alapján ható és teremtő gyakorlat teszi úgy a lárhololt tudnia kellett, hogy Gürg.i kivégezlelle a gróf unokaöcscsél.

Kél nap múlva jött meg Paskievics rendeleté, bogy Gorge it küldje il hadiszailásru. Mikor a magyar fővezér odaérkezett, Paskievics e szavakban fogadta: »Tábornok ur, fogadja nagyrabecsülésem kifejezését !» — »Már nem tábornok, csak egyszerűen Görgei!» — válaszolt ez. Paskievics több estén át csak vele társalgód és azt mondta neki, hogy az orosz trónörökös, később mint II. Sándor az oroszok czárja személyesen fog Pécsbe menni, hogy kieszközölje Ferencz József császárnál az amnesztiát Görgei és társai számára. S mikor megtudta, hogy Görgei kénytelen volt lovát liar- minczöt írtért eladni, 400 aranyat ráerőszakolt kölcsön kjében; mely ö szeget Güign később visszafizetett.

Nemsokára megjeleni Havnaunak egy hadsegéde, ki Görgeit átvette és Klagenfurtba kisérte. Ugyanakkor pedig a magyar csapatokat Zarándba vezette Aprep orosz tábornok, ki mellé Grigorov be volt osztva. S tanúja volt annak, hogy Haynau, bár Bécsböl Grünner tábornok azt a parancsot hozta, hogy ne rendelkezzek a foglyok élele löiölt, sokat közülük ki végeztetett. Azalatt p dig az aradi vár kapilulác/.injának hire megérkezett. Buturlin orosz tábornok megígérte volt Damjanicsnak, bogy őt és a csapatait nem fogják kiszolgáltatni *z osztrákoknak, de Puskievils nem fogadta el ezt a feltételt, mivel kötelezőnek tekintette valamennyi magyar csapat számára a Görgei által elfogadott föltételeket. S mikor Damjanics e miatt Görgeihez fordult levélben, ez viszonválaszában részletesen indokolta a közbenjárás lehetetlenségét és előrelát hal ó sikertelenségét, de egyszersmind hivatkozott Damjanics humánus érzésére, hogy nem fogja katonai éleiét koczkára tenni. Hanem Damjanics nem nyugodott bele, Zarándba indult, hogy ttüdígert rábírja a Bulorlinnal megbeszélt föltételek megadására, de útközben megbetegedett Gyulán és nem tudta folytatni útját. Mikor aztán megtudta, hogy Passadalmi, mint a politikai élet nemes irányát, fejlődésképességét, szolgálja a közjavakat minden vonalon. Együtt s egybehatóan.

Ez egy megdönthetien szocziálpolitikai elmélet maga, mint a gyakorlat ezerszeresen kipróbált.

Törvény, jog és igazság ez elméleten s ezen gyakorlaton lettek, s amely kormányzatot ez az elmélet dominál minden izében, minden porczikájában„a közlej- lüdésnok valamennyi terén diadalmasan halad előre.

N.m is kell a közelmúltak történetébe messze visszapillantanunk, hogy ez elmélet és e gyakorlat közösségének győzelmét konstatálhassuk magában abban a közörömben, mely a Széli kormány megalakulásakor az egész országon átviharzott, s a mely a legnagyobb politikai átalakulások szülője lön egyúttal. Főkép az a tény keltett a legnagyobb mértekben megnyugvást a lóidul! politikai kedélyek között, hogy oly férfiakkal gazdagodott a közéleti tevékenység taborkara, a kiknek nemes idealizmusát már régen ismerte a közvélemény, de a kikről örömmel konstatálhatta egy hosszú közpálya nyitóit könyvéből, hogy az elméletek magasztos, tennkölt voltat a precis megpróbáltatásainak tüzében aczelozlák meg. £s a mi a legfőbb a theoria és a gyakorlat közössegét minden lekintclben alárendelték annak az ideálnak, a mi valamennyiünk szivében kiolthat lau ni él: a baz ifiságnak, szem előtt tartva ebben is mindenkoron az!, hogy az elméletek hevél a gyakorlat rideg valósága kell, hogy korlátozza.

Hegedűs Sándor, ki a legelsők közöli áll azok közül, kinek mífiTszTSTi megbízását a legnagyobb köz- üröm és bizalom ö«lte körül, s a ki azon a férni, hol a legtöbbel kell küzdenie az elméletnek a gyakorlatiul: a kereskedelmi politika terén már is, emberlölölti szorgalmából s hazafias idealizmusából kifolyólag olyan dolguknak velello meg alapját, a melyek üdvös hálásukat az. elmélet és gyakorlat szerencsés kézzel történt üssze- simitásával azokon a pontokon fog|ák leghamarabb éreztetni, a melyek úgyszólván Iájó sebei a közéletnek.

Adui fizetni----fájdalom — nem csuk elmélet,

de annak mikéntje, az államháztartás vagy adófizető polgárok szempontjából olyan fontos dolog, hogy — ha valaha — a gyakorlati élet követelményeit ebben a kérdésben kell beolvasztani abba az elméleli tömkelegbe, amit köznyelven adózási rendszernek neveznek.

És íme. Hegedűs Sándor, a mi önálló gyakorlati érzékii kereskedelmi miníszíerünk, éles szemével annyira bétát ebbe a szövevénybe, hogy nyomban megtalálja az.l a kivezető Ariadne fonalat, mely egyedül a legbiztosabb alapon, de az adózó állampolgárok érdekeinek lokozoltabb megóvásával a nehézkesség békéiből, a mikben az adófizetés eddig sinylelt kiszabadít. Meri olvassuk Iliiéit éidemlö lorrásból az értesítést, hogy Hegedűs javaslatot dolgoztatott ki, a posta utján való adófizetés keresztülvitele tárgyában. E javaslat szerint a mostani poslatakarékpénziári lapokat e c/.ólra némileg módosítják, amennyiben nem három, hanem négy részből lógnak állani: az ellenőrzési szelvény bői; az elismervényböl, a befizetési és még egy levelező-lapból. A befizetési lap a postatakarékpénztárhoz, a levelező lap pedig ahoz az adóhivatalhoz kerül, melynek részére a befizetés történt. A hivalaliól a befizető az utóbbin értesítési, kap az összeg elismeréséről, anna. Indulása kapcsán, hogy esetleg mennyi adótartozása maradt még lönn.

E praktikus ujilás előnyei szembeszökők. A kincstár kamatot nyerne, mert inig a mai módon az adóhivataloknál százezrekre menő pénz hever kamatozni- lanu1, -.’ddig a reform révén a befizetett adópénzek már a második, harmadik napon kamatoznának. De a mi a lő, ez a módszer lehetővé teszi, hogy a községi közigazgatás az adóbehajtás munkájától fölmentetik s ekként az adokezclési rendszernek egyik leggyöngébb része erős alapra helyeztetne ál.

Az ország csak gratulálhat magának, hogy Hegedűs kinevezését akkor ölömmel és bizalommal fogadta.

Dr. Szász Károly.

Orvosok szövetsége.

— Az országos orvos-szövetség ungvármegyei fiókjának rendtartás és díjszabályzata. —

Az ungmegyei orvosi kar, úgy anyagi érdekeinek, mint erkölcsi tekintélyének védelmére és a humanizmus jelszava alatt történt visszaélések megszüntetésére, egyöntetű és egyhangú határozattal, a következőkben állapodott meg:

1. Az orvos házához annak rendelési órájára eljáró betegek minden egyes rendelésért legkevesebb 2 koronát tartoznak fizetni, mely összeg kivételes esetekben az orvos által felére, azaz 1 koronára szállítható le.

2. Az orvosi díjazás a beteg lakásán történő rendelésnél látagatásonkent legkevesebb 2 korona. Huzamosabb ideig tartó betegségeknél az ötödik látogatáson túl a legkisebb dijazás minden látogatás után 1 korona.

3. Ä házi orvos liszteleldija ezentúl legkevesebb 50 korona.

4. Vidékre való távozásnál, ha az oda- és vissza- jövelel egy és félóránál többet nem vesz igénybe, a legkisebb dijazás 6 korona; azontúl minden eltöltött további óráért legalább még 2 korona fizetendő. Este 8 órától reggel 7 óráig a látogatási és távozási dijak mi- nimuinEepeü a nappaliaknak’ kétszeresét leszik. A vidéki (nem Ungvárt lakú) orvosok a lenti pontot elvben ello- gadják, a viszonyokhoz mértén azonban kikötik, hogy a szóban forgó díjazások mérvéi esetről-eselre mérlegelhessék.

5. Sebészeti, nőgyógyászati, szülészeti és más műtétekén járó összeg inegailapitása az örvöst’illeti, mely összeg azonban 10 koronánál kevesebb nem lehet, ki- vévén ez alól a tályognyitás, foghúzás és egyéb ezekhez hasonlók díjazását.

ti. Minden megyebeli orvos kötelezte magát, hogy a hirtelen támadt veszély kivételével, más orvos betegének csak a kezelő orvos jelenlétiben vagy annak tudtával ad orvosi tanácsol, kivévén ez alól a vidékre való kimenetelt. Az orvosi tanácskozás dija legkevesebb 4 korona, mely azonnal fizetendő.

7. Minden egyszerű, különös vizsgálatot nem igénylő orvosi bizonyítvány dija legkevesebb 4 korona, különös, csak kivételes esetben ennek tele.

8. Minden megyebeli orvos kötelezte magát, hogy néni fizető betegein orvosi dijait lehetőleg behajtja. Ennek útja : a közös megállapodással szövegezett nyomtatott számla által való felszólítás és ba ennek egy hó elmúlta után nein volna eredménye a s;;áinla-összegnek fizetési meghagyás által való behajlása, illetve az orvosi kar ügyvédje által való beperelés.

9. Szükség esetén a kezelő orvos hozzon javaslatba tanácskozást, avagy a család ebbeli óhajának tegyen eleget. E tanácskozásoknál a kölcsönös kollegiális tisztelet és figyelem a legszorosabban betartandó, a ver- senygésnek még látszata is elkerülendő, a tanácskozásra hívott orvos feltűnő figyelmességet és fáradozást ne tanúsítson. Ha csak egyszerű tanácskozásról van szó, a tanácskozásra hívott orvos újabb (elkérés nélkül a további látogatásoktól tartózkodjék. A tanácskozás ideje pontosan betartandó, 15 pereznyi várakozás engedhető. Ez idő elteltével a konzílium el vau halasztva, a tanácskozásra hívott orvos azonban a beteget megvizsgálja, de vélemény nem mond, és csak sürgős esetben rendel. A tanácskozás tárgyalása a környezet elüti titokban tartandó; az eredményt esetleg a konziliariliS megnyugtatókig adj i tudtul, míg a kezelésre megállapított dolgokat a rendelő orvos adja elő.

10. Életbiztosítási orvosi vélemények dija, tekintet nélkül a biztosítási összegre 10 korona ; vizelet-vizsgálat külön 6 korona. Vidékre való távozásnál ezenkívül az eltöltött idő díjazandó. (Lásd 4. pont.)

11. Balesetről szóló bizonyítvány dija 6 korona, ez mindenkor a biztositó társulat által fizetendő.

12 Az egyes egyletek orvosainak a tiszteséges dijazás elérésére irányuló törekvéseit a fiók-szövetség, illetve az ungvármegyei orvosok összesége támogatja és e kérdésben is solidaritást vállal velők.

13. Uj belegsegélyző egyletekkel szemben állást foglal és azoknak megalaku!ását perhorreskálja, tekintettel arra, hogy a kevésbbé vagyonosak kezeléséről a már meglevő belegsegélyző egyesületek és gyógyintézetek által kellő gondoskodás történt.

14. Más orvos elfoglalt állásában nem háborgatható, tehát üresedésben nem levő, akár hivatalos, akár magánjellegű orvosi állás elnyéréséért mások által vagy személyesen lépéseket tenni az orvosi tisztességgel meg nem egyező.

15. Minden orvos tartsa kötelességének a tudomására jutott kurozslásokat az illető lorum elé vinni, illetve a vármegyei lőorvosnak esetről-eselre bejelenteni.

16. E pontok megállapításával az orvosi kar nem akarja a humanizmus által reá rótt teendőit válláról lerázni, mert ezentúl is minden ténykedésében a legtisztább emberszeretet fogja vezérelni és így a valóban szegények ezentúl is úgy lakásukban, mint rendelő órán teljesen ingyenes kezelésben fognak részesülni.

Felhívás a magyar gazdaközönséghez.

•

A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége az általa rendezendő szegedi országos mezőgazdasági kiállítással kapcsolatosan, a mezőgazdaság elméleti tárgyalást igénylő Irgégetöbb kérdéseinek előkészítése végeit az V. országos....gazdakongresszust rendezi.

A kongresszus napirendje: Etpii- kongresszusnak első ülése szeptember 4-én hétfőn délelőtt 9 órakor nyillRTóeg á^kö vetkező tárgysorozattal:

1. A kongresszus megalakulása.

2. Elnöki megnyitó.

3. Bernét István előadása az I—IV. országos gazdakongresszusok határozatairól és ezek révén elért eredményekről.

4 Majláth József gróf: a falusi jólét emeléséről,

Ugyanez nap délután 3 órakor,

kievics nem hajlandó elegei tenni óhajtásának, lomholt mint egy örült és letakarta lépni sebeit. A boldogtalan bizonyára sejtette, hogy Haynau mily meggyalázó sorsol szánt neki: a bitó általi halált. . . .

Gyulán, gröl Wenckheim birtokán, játszódott le néhány megrázó jelenet ebben a nagy drámában. A hadifoglyok közölt a rossz élelmezés miatt kitört a kolera és több mintegy negyedrésze meghalt. Hogy a foglyok lázongásának elejéi vegye, Paskievics kiadla a rendeletet, hogy Gyulára szállítsák őket. Ott nagyon veudég- szeretően fogadlak őket és különösen a grófi pár mindent elkovetell, hogy enyhítsen a sorsukon Egy este, mikor épen hangverseny volt a ka-télyban, berohant egy magyar tiszt is színéből kikelve jelentette, hogy az osztrákok jönnek. A legnagyobb kétségbeesés logla ei a fogoly magyar liszteket és Aprep tábornoknak a legnagyobb megerőllelésébe kerül, inig annyira megnyugtatta őket, hogy megadással I gadták sorsukat. Csakugyan, Mon- tenuovo osztrák tábornok jött meg egy osztrák hadtesttel és azzal a paranescsal, bogy a magyar hadifoglyokat átvegye.

Másnap reggel Monlenuvo kiadla a parancsot, hogy vegyék el a magyar tisztektől kardjukat, holott Paskie- vits megengedte nekik, hogy tovább viseljék. Montenuovo eleinte azt akarta, hogy Grigorov vigye keresztül a lefegyverzési parancsot, de ez valahogy kibújt a megbízás alól. Ekkor Montenuovo egy osztrák tisztnek adta azt a megbízást ki a grófi kastély egyik termében, az asztalnál ülve várta a foglyokat, hogy elszedje tőle a kardjukat. De a magyar lisztek nem mentek a terembe, hanem nyitott ablakon ál hajították kardjaikat a tisztre, mindaddig, inig az számtalan sebből vérezve, a löldre nem esett.

Ez volt az utolsó osztrák vér, a mit a magyarok 1849-ben ontottak.