Ung, 1899. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1899-04-02 / 14. szám

hivatalban betekinthetők. A hadmentességi dij fizetésére kötelesek újból figyelmeztetnek, hogy amennyiben val­lomásaikat még be nen adták, azokat ápril hó 1-től számított 8 nap alatt annál inkább adják be, mert el- enesetben ejlenök az eljárás hivatalból fog megindittatni. * Bycikly-clubb van alakulóban városunk­ban. Az alakulás e hó 2-án ma vasárnap, esti 6 órakor fog megtörténni, a üercz-féle sörödében, ahol is az érdeklődők szívesen láttatnak. * Műkedvelők előadása. Az U. K. E. mű­vészeti szakosztálya e hó 15—20-ika között egy má­sodik műkedvelői szinelőadást tart, melyen színre ke­rül „A jó barátok“ czimü hírneves franczia vígjáték. A darabot Orosz Ádám albiró rendezi a színkörben. Az első előadásban részt vesznek legjobb műkedvelő­ink. Dr. Ország Jakabné, Novák Magda, Ivántsy Mar­git, Lőrinczy Jenő, Orosz Ádám stb. A teljes névsor még nincs megállapítva. * Nyilvános nyugtázások. A helybeli „Erzsé- bet-Kör“ munkakiállitásának tisata jövedelméből 10 frtot juttatott a Feh. Kereszt helybeli fiókja részere, Szűcs Ist­vánná Böszörményi Etelka, salamoni ev. ref. lelkész neje 2 frtot küldött szintén fenti egyl. czéljaira. Kende Péterné ö mltsga által pedig Bantlin-gyáros ur része- sité a Feh. Kér. egyletet 25 frt segélyben, fogadják a nemes adakozók az elnökség halás köszönetét. — Az ungvári Gyermekbarát-Egyesület czéljaira a következő adományokat vettem át. Az ungvári Erzsébet-körtől örökalapitványként 100 frtot, ugyanattól adományként 25 frtot, Kecskés Dezsőné, dr. Krémer Gyuláné úrnőktől és Seidlcr Adolf úrtól alapitó tagságidij képen 5—5 frtot. Összesen 140 frtot. Fogadják a nemes- lelkű adományozók úgy az egyesület, mint a szegény gyermekek általam kifejezett mély és hálás köszönetét. Szabó József, egyes, pénztáros. — Az „Etzsébet-kör“ a kézimunka kiállítás tiszta jövedelméből az ungvár- megyei nőegyesület részére 15 frtot küldött. Fogadja ezen adományáért a kör intézősége a nőegyesület há­lás köszönetét. — A Bantlin-gyár igazgatósága a helybeli jótékonyczélu egyesületek számára 100 frtnyi adományt küldött Török Hermina grófnő ő Méltósága kezeihez, mely összegből az ungvármegyei nőegye­sületnek, a fehérkereszt-egyesületnek s végül az izra­elita nőegyesületnek 25—25 frt jut. Az Ungvármegyei Nőegyesület a Bantlin-féle vegyi gyárak igazgatóságának hálás köszönetét nyilvánítja a rá eső adományért. Az izraelita haladó nő-egyesület a folyó év­ben a következő adományokat kapta: az Ungvári Takarékpénztár részéről 25 frtot, az Ipar és Kereske­delmi Banktól 25 frtot, a Népbanktól 10 forintot. Az ungvári leányok Erzsébet-köre által rendezett kézi­munka kiállitás jövedelméből 15 frtot és a Bantlin-gyár részvénytársaságtól őméltsg. Kende Péterné. sz. Sztá- ray Sarolta grófnő utján 25 frtot. E nemes szivü ado­mányokért, melyekkel a szegények és szükölködők nélkülözéseit enyhítjük ezúton mond a kegyes adomá- zóknak köszönetét az elnökség. * 30 éves találkozás. Mindazon élő volt osztálytársaimat, akikkel 1869-ik évben tehat 30 évvel ezelőtt Máramaros-Szigeten tettük le az érettséget, fel­hívom, hogy egy Szigeten ez év junius 15-én meg­tartandó viszont taialkozás létesítéséhez szűkséglendő nyilatkozatát velem közölni ne késsék. — A fővárosi és vidéki lapok szerkesztőségeit pedig felkérem, hogy ezen felhívásomat becses lapjokba átvenni szívesked­jenek. Ugocsa vármegye, Nagy-Szőllős. Lator Béla. * Üzleti hetiszemle czim alatt a közgazda­ság rovatában mától kezdve minden héten közölni fogünk tudósítást a gabona- és termény-piacz alakulá­sáról, s azok árairól. A tudósításokat Holländer Jó­zsef ur, a Holländer Adolf és Fia ungvári terményke- reskedő-czég beltagja Írja, s igy épen a legilletékesebb helyről nyerjük közleményeinket. * Életmentés. Derék emberbaráti cselekedetet vitt végbe m. hó 28-án Halpert Mayer szobránczi- utczai kereskedő. Lányi Lajos zenész 5 éves leány- gyermeke ugyanis, a Peltsárszky-féle háznak az Ung- csatornára nyitó pallóján játszadozott, s egyensúlyt veszítve, a mély vízbe esett. A kis lány már-már a a viz alá merült, — holott a parton állók száma elég nagy volt, mikor Halpert utána vetette magát, s a kis leányt még élve kimentette. * Az ipari és gyári alkalmazottak adója. Az Országos Iparegyesület végrehajtó bizott­ságának a napokban tartott ülésén, — miként nekünk Budapestről jelentik — Gelléri Mór igazgató bejelen­tette, hogy a gyárakban és iparosmühelyekben alkal­mazott munaások adója ügyében kibocsátott rendele­tet, az egyesület által megindított akczió hatása alatt módosította a pénzügyminiszter. A pénzügyigazgató­ságokhoz intézett uj rendelet szerint a darabszámra dolgozó munkások a dójáért a munkaadó nem tar­tozik szavatossággal és az adót közvetlenül a mun­kásoktól Kell beszedni. A napszámosok adómentessé­gét a rendelet kiterjeszti azokra a darabszámra dol­gozó munkásokra és iparossegédekre, akiknek napi adagos keresménye a lakóhelyükön szokásos közön­séges napszámnál nem nagyobb. * A gazdasági munkások vasúti me netdij kedvezménye tárgyában múlt évi május 22 én 5309. ein. sz. a. kelt leirata kapcsán a föld- mivelésügyi m. kir. miniszter arról értesítette a vármegye törvényhatóságát, miszerint az a kedvezmény, hogy ha a gazdasági munkások legalább 10-en utaznak együtt, részükre minden Külön községi bizonyítvány nélkül csupán a munkásigazolványok alapján féláru harmadosztályú menetjegy adatik ki, kizárólag a hazai mezőgazdasági munkásokra nézve bir érvén) nyel; el­lenben a külföldi mezőgazdasági munkások részére a féláru menetjegyre vonatkozó kedvezmény kivétele­sen oly indokolt esetekben, midőn gazdasági munkák teljesítésénél a külföldi munkások alkalmazása nem mellőzhető, a munkaadó kérvényére esetenkint enge­délyeztetik a magyar királyi államvasutak igazgatósága által. A külföldről alkalmazandó gazdasági munkások menetdij-kedvezményének kieszközlése iránt az illető munkaadó indokolt kérvénye, melyben a munkások számát, valamint az induló és érkező vasut-állomás nevét fel kell tüntetni, a megkötött munkásszerződés csatolása mellett a vezetése allatti ministerium VI. 2. gazdasági munkásügyek osztályánál nyújtandó be. * A peronospora pusztítására rendelt szereknek kedvezményes szállítása ügyében am. kir. ál­lamvasutak igazgatósága az összes vármegyék köz- igazgatási bizottságaihoz s valamennyi hazai gazdasági egyesülethez a következő leiratot intézte. Kapcsolatban 1897. évi augusztus hó 13-án kelt 110036/97 és ugyan­azon évi október hó 2-án kelt 136671/97. számú ira­tainkkal van szerencsénk értesíteni, hogy a perenospora viticola pusztítására rendelt rézgálicz-, vasgálicz és jegeczes azurini küldemények kedvezményes szállí­tására jogosító igazolvány-űrlapok uj szövegezést nyervén, a régiek már nem használandók. Ezen uj igazolványokból oly megkereséssel küldünk ide csa­tolva 50 drbot, hogy a mennyiben el nem használt régi szövegüek volnának t. Ozim birtokában, azokat hozzánk beküldeni szíveskedjék. Állomásainkat egy­úttal figyelmeztettük, hogy jelen iratunk kelte előtt ki­adott és esetleg még fel nem használt régi igazolvá­nyok a f. év ápril. hó végéig még elfogadandók. Buda­pest, 1899. február hó 14-én, a kereskedelmi főosztály az igazgató helyett: Szájbely s. k. kir. tanácsos, főfelügyelő. * Pazarló egerek. Csecsehó községben furcsa eset történt a napokban. Ugyanis Moskovics Dávid ottani lakos egy fiókba betett 510 frt papírpénzt és a mikor 3—4 nap múlva az összeget onnan ki akarta venni, kétségbe esve tapasztalta, hogy az egerek a pénzt teljesen elrágták. Ä szegény ember egy halmaz papirkorpát talált a fiókban. Fiókostól együtt felküldtea kor- pus delictit a budapesti Viddertestvérekhez azon czélból, hogy ezek eszközöljenek ki neki segélyt az osztrák­magyar banknál. * Gyönyörű képes levelezőlapok egy­szerű és művészi kivitelben, óriási nagy választékban kaphatók Székely és Illés könyvkereskedésében. * Titokzatos eset. „A titkot a tyuk is ki­kaparja* szólasmód Nagy-Bereznán m. hó 17-énazon változáson ment át, hogy kutya kaparása folytán de­rült ki egy sötét, borzalmas titok. E nap délutánján ugyanis Hauptmann Gyula körjegyző kutyája az Ung pártján kóborolva, ott szaglászni, majd kaparni kezdett egy halmocskát, melyből csakhamar csecsemő hullája részeit kaparta ki, s szájában a hullácska lábával sza­ladt végig az utczán. A járó-kelők borzadva látták a rémitő táplálékot s az esetről értesítették a csendőr séget, mely azonnal nyomozáshoz látott, s másnap kiderítette, hogy Magur Olena mihajlovai (Zemplén megye) illetőségű N.-Bereznán szolgáló 23 éves cseléd volt az, aki 2 héttel előbb kályhafűtés közben szülte még gyermekét, állítása szerint hallva s aztán a cse­csemőt röktön elásta, s mintha semmi sem történt volna vele, folytatta napi teendőjét, anélkül, hogy va­lakinek csak sejtelme is lett volna a szülésről. A jót kifejlett leány-gyermeknek a bordák alsó részéről vök még meg csupán a teste, felső testrészeit bizonyára a kutyák faltak fel. Az ellenmondásokban levő lel­ketlen anya ellen az indított vizsgálat lesz hivatva kideríteni, vájjon tényleg halva született-e a szeren­csétlen csecsemő, vagy saját anyja keze oltotta ki életét s dobla tetemét kutyák prédájául. * Három kulcs. Múlt hó 28-án délután a helybeli magy. kir. posta- és távirda hivatal levél- és kocsiposta feladási helyiségben ismeretlen egyéniségtől, három drb. egészen fényes kulcs maradt vissza. A legnagyobbik furatlan tojásdad szögletes fejjel. A középső gömbölyű fejjel, ez furott, és a legkisebbik szintén furott tojásdad ki fejecskével. Ez utóbbi úgy láttuk, hogy valami ékszer ládikó kulcsa. Kellő iga­zolás mellett, a posta- és távirda hivatal főnöki iro­dában bármikor átvehető. * Uj váltó-űrlapok. A pénzügyminiszter a napokban tette közzé a hivatalos lapban azt a hir­detményét, amely az uj koronaértékü váltó- és Ígér­vény űrlapok forgalomba bocsátására vonatkoznak. E szerint az 1899. évi április hónap elsejével korona ér­tékű bélyegzett váltó- és igérvényürlapok léptek a forgalomba. A forgalmon s érvényen kívül helyezett fel nem használt kincstári váltó s igérvényjegy-ürlapok a szabályszerű feltételek mellett az 1899-ik évi októ­ber hó elsejétől az 1899-ik évi decze.nber hó 31-ig bezárólag úgy a bélyegraktáraknál, mint bélyeganyag kezelésével megbízott adó s más jövedéki hivatalok­nál ingyen kicseréltetnek. Az ez iránti beadványok bélyegmentesek. Az 1899-ik évi deczember hó 3l-én túl a forgalom s használaton kívül helyezett, érvényt vesztett váltó- s igérvényjegy-ürlapok sem ki nem cse­réltetnek, sem értékük meg nem téritettik. * Házassági statisztika. Ungvár város anya­könyvvezetői hivatalában 1899. márcz. 25-tól márcz. 30-ig a következő kihirdetések voltak: V. Szabó András és Bodnár Margit, Béres János és Badó Eszter, Mar- kovics Herman és Rosenberg Sáli, Stern Berko Hirs és Pinkász Minna. — Házasságot kötöttek a követ­kezők : Winter Móricz és Landau Bella. * Hitelesített palaczkok és poharak. A kereskedelmi miniszter marczius 15-iki kelettel ren­deletet bocsátott ki, amelyben újabban kimondja, hogy a vendéglőkben, korcsmákban és egyéb nyilvános he­lyeken italok kimérésére használt nyitott palaczkok és poharak mértekhatárát ezentúl hitelesíttetni kell, illetőleg ezentúl csak ilyen korona bélyeggel hitelesí­tett palaczkok és poharak, használhatók. Részletezi a rendelet a hitelesítés módját és meghatározza azt is, hogy a mértéket jelző vonalak a palaczk és pohár me­lyik részén alkalmazandók. Hogy pedig a már hasz­nálatban levő és készletben levő palaczkok és poharak értéküket ne veszítsék megengedi a miniszter, hogy azokat bizonyos föltételek mellett ez évi julius hónap elsejéig az uj előírás szerint hitelesítsék. A rendelet nyitott palaczkokra és poharakra már julius elsejétől kezdve hatályban van, zárt sörös palaczkokra 1901. évi julius 1-én lép hatályba. Megállapítja a rendelet a hitelesítés diját is. Egyszerű palaczkok és poharak hitelesítése űrtartalomra való tekintet nélkül, 4 krajczár, oly poharaknál pedig, amelyeken több mérték van jelölve még külön két krajczár a maximuma. Azzal végződik a rendelet, hogy aki a megállapított határ­időkön túl megfelelő hitelesítéssel nem biró palaczko- kat, vagy poharakat használ, kihágást követ el és Magyarországon az 1879. XL. t. ez. 136. § a alapján az 1880. évi augusztus 17-én kelt 38547. szám alatt kiadott belügyminiszteri rendelet 8. §-ában megjelölt hatóságok utján, Horvát-Szlavonországban pedig az ott jelenleg fennálló törvényes szabályok szerint meg­büntetendő. Az elzárt, lepecsételt, etikettel ellátott és finom bort tartalmazó palaczkokra és a hozzájuk való poharakra nem vonatkozik a rendelet. * A szenvedő emberiség azon töpreng, hogy makacs csuz és köszvényes baját, erős fejfájását mivel gyógyítsa meg. A fenti bajok egyetlen biztos ki­próbált gyógyszere azon hires köszvény és csuz-ke- nőcs, melyet Zoltán Béla udvari szállító gyógyszertá­rában Budapesten 1 írtért lehet kapni s mely kenőcs­nek városunk és vidékünk számos polgára köszönheti teljes felgyógyulását. * Férfi betegápoló kerestetik. Az ung­vári városi közkórház elmekóros osztályába, évi 120 frt fizetés és teljes ellátás mellett, egy középkorú, nőt­len, irni-olvasni tudó, feledhetlen életű férfi, ápolóul felvétetik. A jelentkezések a közkórház igazgatósági irodájában, a délelőtti órákban elfogadtatnak. * Szőlőmetszési tanfolyam Berhardt Dezső beregszászi szőlő-felügyelő m. hó 28-ra Sze- rednye és környéke szőlő gazdái részére egy napos szőlő-metszési tanfolyamot hirdetett. A tanfolyam he­lyéül Bacsinszky Ödön földbirtokos engedte át szőlő­jét, a hová a kihirdetett időre a környék szőlősgazdái szép számban összegyűltek. A tanfolyam kezdete 10 órára volt kitűzve, mely már rég elmúlt s a felügyelő még nem mutatkozott. Szerencsére Bacsinszky szőlő- birtokos úgy intézkedett, hogy Nemes József ungvár­megyei szőlőfelügyelőt előre meghívta, aki aztán igazi szakértelemmel, egyszerűen és oly értelmesen meg­magyarázta a szőlő metszését, hogy a jelenvoltak azt azonnal megértettek. Az ő metszési módját a nép kü­lönös örömmel fogadta, ő karikára dolgozik, tehát ugyan úgy, mint a hegyes vidéken azt régebben is gyakorolták, azzal a javítással, hogy a tőke fejet 30 centiméternél magasabbra nem ereszti. Érvelése oly meggyőző volt, hogy az ott megjelent szőlőtulajdono­sok kimondották, hogy ezentúl e metszési módot fog­ják alkalmazni. Tanulságos előadását a lugas-művelés bemutatásával fejezte be. Ezután az egybegyült társa­ság Bacsinszky Ödön összehívására bevonult a bor­házba, a hol már dúsan megtérített asztalok várták az érkezőket. És a szives házi gazda az uj tőkében ter­mett bort is bemutatta. A társaság szakértői egyhan­gúan úgy nyilatkoztak, hogy az uj tőkéken termett bor faji jellegét minden tekintetben magán, viseli. A jó hangulatot a bor kóstoláson kívül a házi gazda ked­vessége és a vidám felköszöntők, melyekben hiány nem volt, csak fokozták és a társaságot a késő esti órákig együtt tartotta. Végül megjegyezni kívánjuk, hogy a közönséget felültetni egyáltalán nem helyes s ha valaki tanfolyamot hirdet, azt meg is kellene tartani. * Elhaltak névsora. Ungvár városában 1899. márcz. 25-tól marcz. 30-ig a következő halálesetek tör­téntek : Oláh György gk. 50 éves napszámos, Krupa Pál gk. 2Va éves gyermek, Pancsak József gk. 8 na­pos gyermek, Král Ferdinand rk. 52 éves bútorgyári- munkás, Spoganics Mihály gk. 24 éves napszámos, Dolobács Pál rk. 65 éves szíjgyártó. — Ezen 6 halál­esettel szemben a szülöttek száma 8. * Segélynyújtás baleseteknél. A belügy­miniszter a következő körrendelet bocsátotta ki vala­mennyi vármegye törvényhatóságához: Az 1976. évi XIV. t. ez. 4L §-ának, a balesetek alkalmával szüksé­ges segélynyújtás tárgyában fennálló intézkedéséi, kö­telességévé, teszik a törvényhatóságoknak, hogy e czél­ból egyfelől a nepesebb varosokban mentő intézeteket állíttassanak fel; másfelől, hogy a lakosságot népszerű oktatás által a mentés és segélynyújtás módjaira nézve felvilagosittassak. Tekintve, hogy az ország gazdasági, ipari és közlekedési életének fejlődéséből körülmények, valamint a városok népességének szaporodása s az ez áltál feltételezett sűrűbb építkezés és nagyobb forga­lom a balesetek számarányát az országban fokozato­san s az utóbbi időben rohamosan emelik s igy a mentés és segélynyújtás kérdését ugyszólva napi kér­déssé teszik, szükségesnek tartom, hogy a törvényha­tóságnak az idézett törvény rendelkezése tárgyában tett intézkedéseiről magamnak közelebbi és részletes felyilágositást szerezzek. Ennélfogva felhívom a vái- megye törvényhatóságát, hogy hozzám a tárgyban a következőkről jelentést tegyen. 1. Van-e a vármegyé­nek az életmentés és segélynyújtás tárgyában vala­mely általános szabályzata vagy rendelkezése s ha igen, mleyek azok ? 2. Ha a vármegyének általános érvényű ilyen szabályzata nincsen, vannak-e a tör­vényhatóság területén olyan városok, népesebb közsé­gek, melyeknek e tekintetben szabályzataik, intézke­déseik, avagy intézményeik vannak ? Melyek azon vá­rosok, községek s melyek azoknak e tárgyban tett in­tézkedései? 3. Mely intézkedéseket tart a törvényha­tóság feltéve, hogy ilyen általános intézkedései nin­csenek — a helyi viszonyok figyelembe vételével a törvényhatóság területén általában életbeléptethetőknek és melyek azok a vármegye területében levő nepe­sebb városok és községek, a melyekben ilyen intéz­kedéseknek külön életbeléptetése is szükséges lehetne? E tárgyban teendő részletes jelentést a vonatkozó sza-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom