Ung, 1899. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1899-04-02 / 14. szám

bályzatok, rendeletek avagy a fennálló intézmények szervezetét feltüntető szabályok bemutatását folyó évi május hó 1-ig elvárom. * Szőlőmivelési és borkezelési tanfo­lyam tanítók számára. A földmivelésügyi m. kir. miniszter ur arra való tekintetből, hogy a phyl- loxera által elpusztított szőlők felújításához szükséges szakismeretek minél szélesebb körben elterjedjenek — mint már egy pár éve, úgy ez évben is — 14 helyen tavaszi és őszi tanfolyamot rendeztet oly tanítók szá­mára, kik szőlős vidéken működvén, a tanfolyamon elsajátított szakismeretek birtokában az ok és szak­szerű szőlőmivelés és borkezelés ismeretének terjesz­tése érdekében igen hasznosan működhetnek közre úgy a népiskolában és a gazdasági ismétlőiskolában, mint a néppel való érintkezés alkalmával. E tanfo­lyamra különösen azon tanítók figyelmét hívjuk fel, kik oly községekben működnek, ahol már gazdasági ismétlő-iskolák szerveztetek, vagy ahol az ilyen iskola szervezése a legközelebbi időben fog megtörténni. Egye­bekben a pályázati hirdetmény nyújt részletes felvilá­gosítást, ami a vármegye kir. tanfelügyelőjénél tekint­hető meg. * A jegyző urak figyelmét felhivjuk, hogy könyvnyomdánkban az Aratási szerződések elkészül­tek és bármily mennyiségben kapható, valamint min­den egyéb nyomtatványok, papír és írószerek. Tiszte­lettel Székely és Illés. Foulard-selyem 65 krtól 3 fit 35 krig méterenkint, — japáni, chinai stb. legújabb mintázatok és szinekben, valamint fekete, fehér és szines Hen- neberg-selyem 45 krtól 14 frt 65 krig méterenkint, — a legdivatosabb szövés, szin és mintázatban. Privát- logyasztóknak postabér és vámmentesen, valamint házhoz szállítva, — mintákat pedig postafordultá­val küldenek : Henneberg G. selyemgyárai (cs. és k. udvari szállító) Zürichben. — Magyar levelezés. Svájczba kétszeres levélbélyeg ragasztandó. A Radvánczi-utczán egy 4 szoba, fürdő­szoba és kellő mellék-helyiségekkel ellátott lakás kert használattal f. évi május 1-től kiadó. Bővebbet kiadó- hivatal. A Magyar Hírlap most van fennállása ki- lenczedik évfolyamában. Ez alatt a hosszú idő alatt mindenkor a teljes függetlenség, a minden irányban való önállóság jellemezte a Magyar Hírlapot. Pártok le nem kötötték sohasem. Szabadon, nyíltan szólhatott tehát hozzá minden kérdéshez. Vezérelve ma is, mint kezdettől fogva, az igazi szabadelvüség. Az, amely ön­magában, nem mindig pártérdekekben leli erejét. A Magyar Hírlap a szó nemes értelmében demokrata volt mindenkor- s az maradt mindmáig. Szereplése úgy a politikában, mint a társadalmi téren önzetlen, hazafias. Ami a nemzet érdeke, az a Magyar Hírlapban mindig biztos és erős szószólóra talál. A napi sajtónak az utóbbi idők nehéz politikai viszonyai között nem volt oly orgánuma, amely annyi határozottsággal küzdött volna a béke érdekében, mint a Magyar Hírlap. Hogy az ex-lex megszűnt, abban oroszlánrésze van a Magyar Hírlapnak, amely szakadatlanul a béke szükségességét hangoztatta, az alkotmányellenes támadásokkal a leg­erélyesebben szembeszállt. A Magyar Hírlap az ország legelső erőit esoportositja maga köré munkatársakul. Úgy politikai, mint társadalmi czikkeit és minden ro­vatát, elösmert kitűnőségek írják A nagyszámú szép- irodalmi munkatársak élén Jókai Mór van, aki szer­ződése értelmében minden szépirodalmi dolgozatát a Magyar Hírlapnak adja, s a ki ehhez képest évenként több regény és sok tárczaczikket ir. Kívüle egész se­rege az országos nevű íróknak kötötte le munkásságát kizárólag a Magyar Hírlap számára. A Magyar Hírlap igen sok kedvezményt ad előfizetőinek. Ingyen-albumai már híresek arról, hogy irodalmi-esemény mindegyik A legjobb regényeket ez a lap közli, még pedig könyv alakban. Az Évszak czimü pompás divatlapot, meg a Kisvilág czimü szép képes gyermeklapot sokkal olcsób­ban kapják a Magyar Hírlap előfizetői. Ugyancsak je­lentékenyen kedvezményes áron jutnak a Magyar Sza­lon czimü becses folyóirathoz is. A Magyar Hírlap előfizetési ára félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr, 1 hóra egy frt 20 kr. A kiadóhivatal Budapesten van, V., Honvéd-utcza 4. Tiszteld a, tiszteletre méltót! Tek Wil­helm Ferencz urnák Neukirchen, Becs mellett. Al- tonából 1897. augusztus 11-én a következőket írják: Én körülbelül 70 éves vagyok és 10 év óta rheumá- ban, valamint Hämorhoid csomókban szenvedek és nem találhattam segítséget. Csak az Ön Wilhelm-féle anthiarthikus és autireumathikus vértisztitó-theája sza­badított meg teljesen szenvedéseimtől 3 hét alatt Kö- szönetemet fejezem ki Önnek, valamint a grófnőnek, kinek értesítését a lapban olvastam. Teljes tisztelettel : Ackermann Keresztély. Altona, Hamburg mellett, Reichenstrasse 6. A művészeti oktatás az iskolában. A százkezü Wlassics miniszter volt, aki körülbelül egy esztendővel ezelőtt reformokkal lépett fel a középisko­lai tanítás terén. A holt any-ag mellé odafiizte az örökké eleven művészetet, a rideg betűkhöz a magasabb igaz­ságtól áradó, megkötött életet, a művészet életét, amint kőben, vásznon ránk marad, s még tovább a jövőre. Alig lehet eléggé megszívlelni e bölcs rendelkezés fon­tosságát. A miniszter nagyot cselekszik : szemet nevel, latoi tanít és érezni. Eddig csak az iró-müvész volt a közönség közkincse — nagyjában véve igaz ez — Hellas bukása óta máig. Csak a renaisance egy időre kivétel, de ez is csak a főurak számára. A betű mű­vészetén kívül a többi el volt zárva a „mindenki“ elől. Ezt a nagy elzárt világot nyitja most meg a miniszter, fájdalom, nem nekünk felnőtteknek, mert a művészet élvezetére soká kell nevelődni, csak a jövőnek. De ez is nagy dolog. Életünk napról-napra sivárabb lesz, mindig több és sürgősebb tennivaló vár ránk, kivált miránk magyarodra, a kik 1000 esztendeig csak a szántóföldjeink határait méregettük, azt is jó görbére, most eljön ime a Hellas óta lappangó művészet, hogy újra mindünkké legyen, igazábban, mint a renaissan- céban, most a szegényeké is. Előjön, ragyogó pompá­ban, mint egy tündérálom, hogy megszépítse életünket. Mikor napról-napra dolgoznunk kell, jön, hogy pi­henni, élvezni tanítson; mikor a tudományban csaló­dunk, érezni segítsen. Nemcsak a nagy művészet teszi azt, még inkább a kicsiny, mely hazáinkba fér s ott meglapul. A könyvillusztrácziók. A miniszter igen jól tudja azt, hogy tudja, megmutatta akkor, mikor a Nagy Képes világtörténetet az összes iskoláknak megszer­zésre ajánlotta. Segédkönyv ez az ő terveiben ; sőt több is. Ez oktatva szerez gyönyört s nem is csak a ki­csinyeknek, hanem nekünk is, önző nagyoknak. Fé­nyes reproductiókban a világ egész művészetének tör­ténetét adja, szövegben s pompás képekben egyszerre. Olcsó is, részletfizetésre is meg lehet szerezni, sőt fü­zetekben is. (Minden héten egy füzet, a 30 kr.) A nagyjelentőségű vállalkozás nem tévesztheti el czélját, mert felismerte az idő szükségletét, s ahhoz alkalmaz­kodott. A munka jelentőségét pedig felismerte a mi­niszter, s megtette érte, a mit tehet. De a fő tennivaló e téren a közönségé. Kávéitalunk, amely nekünk oly nélkülözbet- lennek látszik, a valóságban csak a divat ésmegszokottság készítménye, amelyet történelmileg követnünk elég ér­dekes. Mint ismeretes, a törökök a „fekete italt“, mely náluk az eltiltott borélvezet pótléka volt, hozták be a Nyugaton és az Párison és Bécsen át a tizenhetedik század végén lassankint divatba jött. De csak lassan- kint, mert ezen főzet sokáig _ nem ízlett, sőt eleinte „visszataszítónak“ találták. És mit nem visz keresztül a divat! és végre is az idegizgató kávé élvezetéhez való hozzászokás nem volna olyan sajnálatos, ha — fájdalom — rövidesen nem mutatkoztak volna annak nagyon szomorú következményei. Már a múlt század közepén a hírneves orvosok a babkávé hatásaképen az ideg- és szívműködés bénulási jelenségeit mutatták ki; és mióta 1820-ban a coffeint felfedezték, biztosan tudják, hogy ezen jelenségek a habár csak kis ada­gokban rendszeresen a kávébabbal bevett kávéméregre vezethetők vissza. Azonban daczára minden orvosi, gyakran a legsürgősebb óvásoknak, a rendszeres ká- véivás szokása mind jobban elterjedt, főleg bizonyára azért, mert a már kéznél levő izlet-szokás helyett nem tudtak teljes értékű pótlékot nyújtani. Ez csak a leg­nagyobb eredménynyel kisért Kathreiner-féle Kneipp- malátakávé bevezetésével történt, és mondhatni az em­beriség általános javára és valódi áldására. Ugyan­olyan ize és illata van, mint a babkávénak, annak az egészségre ártalmas tulajdonságai nélkül. A Kalhrei- ner-féle malátakávé most még többnyire a babkávé mellé pótlékul használtatik, amelyhez félig vagy azon­felül is adható. De ha egészen, tisztán isszuk, erősen elkészítve, akkor is kitünően Ízlik a Kathreiner-féle Kneipp-malátakávé és egy családi asztalnak sem lehet elég sürgősen és melegen ajánlani. De csak a „valódi Kathreinert“ használjuk az ismert eredeti csomagok­ban és óvakodjunk a csekélyebb értékű utánzatoktól, valamint a „nyitottan kimért“ árutól. A Pesti Hírlap, Magyarország legtekinté­lyesebb és legelterjedtebb napi lapja, most, hogy a Mikszáth Kálmán szerkesztette „Országos Hírlap“ be­leolvadt, ujult erővel futja fenyes pályáját tovább, pártfogása mellett annak a nagy és intelligens közön ségnek, mely a magyar hírlapirodalom csodás föllen­dülését előmozdította. A „Pesti Hírlap“ úgy szellemi előkelőségével, mint terjedelmességénél fogva manap­ság a hírlapok között a vezető szerepet viszi s ez az oka annak, hogy az olvasók nélkülözhellen s kedvencz lapjává lett. Függetlenül megszabott s a haza érde­kében folytatott politikája mindenütt visszhangon kelt s áldásos eredmények okozója. Ennek a politikának a szolgalatéban a legkiválóbb publicisták állanak, a kiknek vezérczikkei szinte eseményszámba mennek, a mi különben természetes is, hiszen a Pesti Hírlap czikkeit Kenedi Géza, Beksics Gásztáv, ifj. Ábrányi Kornél, Vázsonyi Vilmos és Kóbor Tamás írják, a kikhez olykor-olykor más kitűnőségek sorakoznak. A mi pedig a megbízható, kom ly politikai értesüléseket illeti, e tekintetben a Pesti Hírlap minden kívánalmat kielégitőleg szolgálja olvasóit, tárgyilagosan, elfogultság nélkül számolva be a történtekről. Bármily súlyt fek­tessen is azonban a Pesti Hírlap a politikai részre, ez egyáltalában nem esik a könnyebb, a szórakoztatóbb s minden irányba kiterjedő közlemények rovására. Ezt bizonyítja az is, hogy a Pesti Hírlap tárczarovata a legmagasabb színvonalon áll. Novellák, rajzok, cse­vegések, humoreszkek és aktuális tárczák gyors egy­másutánban követik egymást, nemes vetélkedése mel­lett a hazai s a külföldi irók javarészének. Mikszáth Kálmán gazdag változatosságu tárczái mellé sorakoz­nak Kenedi Géza (Quintus), Tóth Béla, Gárdonyi Géza, Kóbor Tamás, Murai Karoly, Homok, Tömörkény István, Krúdy Gyula és mások dolgoza ai. Erősen hangsúlyozzuk itt, hogy Flammarion Camill dolgozatai csakis a Pásti Hírlapban jelennek meg. Kisebb tarcza- szerü közlemények és humoros apróságok találhatók még a lap minden számában, gyakran a napi esemé­nyek kapcsán. E tekintetben egyébként némi állan­dósítás történik már legközelebb, a mikor Tóth Béla, e nagy tudásu és szellemes Író, megkezdi amaz ap­róbb czikkeit, a mikben a nap történetének legérde­kesebb és legkimagaslóbb eseményét az ő sajátos és mindig feltűnést keltő módjával és kritikájával adja elő. A mi a Pesti Hírlap különböző rovatait illeti, azok egytől-egyig élénken állitvák össze. Van még a Pesti Hírlapnak egy értékes s országszerte nagy kedveltség­iben részesülő rovata, a mit Kenedi Géza tett elsőren­dűvé. A „Szerkesztői üzenetek“-et értjük ez alatt, amelynek keretén belől nemcsak tanácsokat hanem irodalmi becsű útmutatásokat is kapnak a családi s a társadalmi élet hatalmas útvesztőjében iránytalanul álló kérdezősködők. A Pesti Hírlap (mely 24—36 oldal ter­jedelemmel jelenik meg) külön rovatokat szentel a sporttal foglalkozóknak; a sakkozóknak s a bélyeg­gyűjtőknek, mig a „Vegyesek“ czim alatt egész tár­házát adja az érdekes és tanulságos külföldi esemé­nyeknek, tudományos és tréfás apróságoknak. Adomái egy év alatt több kötetnyit tesznek ki. Ha még meg­említjük nagy gondal és lelkiismeretesen összeállított közgazdasági részét, a jó tőzsdei tudósításokat s azt is elmondjuk, hogy úgy hazai, mint külföldi hírszol­gálata teljesen kimerítő és föltétlenül megbízható, va­lamint, hogy a magyarországi s a külföldi lóverse­nyekről szóló tudósitásai a legkimeritőbbek: a Pesti Hírlap ismertetésével immár végezhetünk, ha annak bevallásával is, hogy kevesebb jóval hozakodtunk elő, ír int amennyit ez a legjobban szerkesztett s leginkább elterjedt jó napilap megérdemel. Az ujságok versenyében, mely a nagy- közönség szemei előtt folyik, mindig megtartotta első helyét a Pesti Hírlap, mely legutóbb még a Mikszáth Kálmántól alapított Országos Hírlap beolvadásával is gyarapodott. Élvitázhatlanul a legjobb és legelterjedtebb lap ma a Pesti Hírlap, mihez sokban járult az, hogy egyenlő ár mellett gazdagabb tartalmú és nagyobb terjedelmű valamennyi más napilapnál. Politikai irá­nyát tekintve, független szabadelvű és nemzeti demo­krata újság, melynek vezérczikkeit a legelső publiczis- ták írják: Beksics Gusztáv, ifj. Ábrányi Kornél, Kenedi Géza, Vázsonyi Vilmos, Balogh Pál és legutóbb még Kóbor Tamás is. Tárczairói a ma legkedveltebb és legkitűnőbb irók: Mikszáth Kálmán, Tóth Béla (egy­úttal a mindig szellemes Esti levelek Írója), Quintus (egyúttal a nagyon kedvelt Szerkesztői üzenetek írója), Murai Károly, Kóbor Tamás, Gárdonyi Géza, Bede Jób, Tömörkény István, Krúdy Gyula, Homok, Sas Ede, Milkó Izidor, stb. Nagy vonzóerőt adnak a lapnak az országgyűlési, törvénykezési és egyéb kar- czolatok, az élénken szerkesztett színház-, hir-, sport- és vegyesrovatok. A szórakoztató és hasznos közle­mények nagy bőségén kívül még különféle kedvez­ményt is nyújt olvasóinak, mely tekintetben igazán egyedül áll ma a lapok közt. S az ára mégis csak 1 frt 20 kr. egy hóra, 3 frt 50 kr. az április—júniusi negyedévre. A Párisi Divat czimü nagy képes heti divatlappal együtt pedig csak 1 frttal több, vagyis negyedévre 4 frt 50 kr. A most újonnan belépő elő­fizetők megkapják a Tetemre hívás ez. szenzácziós bűnügyi regény márczius második felében megjelenő részét külön lenyomatban. Párisi Divat. Mikor a hölgyek divatlapot vá­lasztanak, úgyszólván választaniok kellett eddigelé, hogy vagy a takarékosság, vagy az eleganczia mellett maradjanak, de egyesíteni a kettőt csak azóta lehet, mióta a magyar hölgyközönség a Párisi Divat ez. he­tilap segélyével egészen a párisi ízlés szerint öltözik. Az elegáncziához a lap ábrái segítik hozzá az olva­sókat, mert ezek a képek fotográfia után készült má­solatai a párisi nagy műtermek mintaruháinak ; a lap czikkei pedig mindazon újdonságokról számot adnak, amit a divat, a ruházat, bútorzat, kézimunkák, lakás- berendezés, asztal körül teremtett. De a takarékosságot is lehetővé teszi a lap, mert magyarázatai, szabásivei nyomán a hölgyek otthon Készíthetik öltözékeiket s ezenkívül a szerkesztőség segítségére van a hölgyek­nek minden téren tanácsadással, bevásárlások esz­közlésével stb. A divatlap minden számához egész 'iv regénymelléklet is van csatolva. A „Párisi Divat“ elő­fizetési ára egy negyedévre 2 frt. „Pesti Hirlap“-al együtt 4 frt 50 kr. Mutatványszámot kívánatra küld a kiadóhivatal. Első Leány kiházasitási Egylet m. sz. XXXVI. rendes közgyűlését márczius 19-én tartotta Schwarz Ármin elnöklete alatt, nagy részvétel mellett. Az évi jelentésből kivesszük, hogy az 1898. kezelési év az igazgatás minden ágában lendületes emelkedést mutat. A mérleg egyes tételei világosan hirdetik, hogy ezen intézet a gyermekbiztositást eredménydusan cultiválja. 1898. évben 10208 jutalékrész, tulnyomólag a fiatalabb korosztályból, lett beírva. Nászjutalékok és visszatérítések fejében 439,702 26 koronát fizettünk ki. A 923,286 64 korona üzleti eredményből 757,709'44 korona a mathematikai díjtartalékhoz csatoltatott, mely- lyel az 4.120,486 84 koronára emeltetett. A hivatal­noki nyugdíjalapra 4000 koronát szavaztak meg. Ezen alap tehát 29,08746 koronát tesz ki. A fennmaradó 161,577-20 korona alapszabályszerü javadalmazásokra a külön tartalékalaphoz és a nászjutalék felemelési alaphoz csatoltatott, mely alapok ez által 446,419-80 koronára emelkedtek. A mérlegszerüleg kimutatott. 4.724,417-80 korona vagyon fedezetet nyer jó jöve­delmű budapesti házakban, melyek leírások után 1.501,195 72 korona befektetési értékkel vannak felvéve, 1.225,503 18 korona takarékbetétekben, 1.351,696 ko­rona 472%-os elsőrendű biztonságú értékpapírokban, továbbá kötvénykölcsönökben és kintlevő követelések­ben. Dr. Alexander Bernát, a felügyelő-bizottság elnö­kének előterjesztett indítványa a felmentvény meg­adására, egyhangúlag elfogadtatott. Schwarz Ármin elnökségének 30. évfordulója alkalmából az ez évi igazgatósági jelentéshez egy a többi igazgatósági ta­gok által aláirt emléklap mellékeltetett, melyben mél­tatnak azon érdemek, miket 30 évi működése alatt szerzett Ezen emléklap tartalmának felolvasása viha­ros helyesléssel találkozott. Miután még lemhenyi Dá­vid Endre tag indítványára, ki szép szavakkal szintén Schwarz Ármin elnök érdemeiről megemlékezett, az igazgatóságnak és felügyelő-bizottságnak köszönetét és elismerést szavaztak, a közgyűlés az előbbi felügyelő­bizottsági tagokat egy évi tartamra újból megválasz­totta. A jegyzőkönyv hitelesítésére Dietz Miksa és Ne­mess Henrik urak küldettek ki. A közgyűlés Schwarz Ármin elnök élénk éltetésével végződött,

Next

/
Oldalképek
Tartalom