Ung, 1899. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1899-04-30 / 18. szám

sitését és megoldását az ország óhaja javára s érdekei szerint az isteni Gondviselés tegye Nagyméltóságodnak lehetővé. Nagyméltóságodat kormányelnöki állásában örömmel s bizalomteljesen üdvözöljük, egyszersmind kijelentjük, hogy Nagyméltóságodat és az egész kormányt szeretett hazánk javát czélzó törekvéseikben teljes odaadás és készséggel támogatni hazafias kötelességünknek tartjuk.

Ezen kijelentésünket szives tudomásul venni kérve, magunkat és nehéz viszonyokkal küzdő vármegyénket Nagyméltóságod kegyes figyelmébe s jóin- du'atába ajánljuk.

Kelt Ungvármegye (örvényhatósági bizottsága által Ungvári, 1899. évi április hó 25-ik napján tartott rendkivü'i közgyűléséből.

A vármegye közönsége nevében, mély tisztelettel : Kende Péter, alispán.

Harmadik tárgy Perczel Dezső volt belügyminiszter leirata, melyben a varmegye közönségét felmentéséről értesíti s a közönségnek mindenkori támogatásáért köszönetét mond. Az állandó választmány javaslata a volt belügyminiszternek köszönő felirat intézését javasolja, mert a vármegye ügyeit kormányzása alatt mindig pártolásban részesítette, egyhangúlag ellogadtatott

Negyedik tárgy a belügyminiszter leirata, mely szerint az ungvármegyei pénzügyigazgatóság területére a felszólamlási bizottság elnökéül Thuránszky Tivadar földbirtokost, helyetteséül pedig Spiczer Sándor dr. ügyvédet nevezte ki, tudomásul vétetett.

Ötödik tárgy a m. kir. honvédelmi miniszter leirata a Bultler-alapitványi helyen bekövetkezendő üresedés betöltése tárgyában. A törvényh i tósági bizottság a pályázati hirdetményt Ungvár városa és a négy főszolgabíró utján leendő közzétételét határozta s a kérvényfelülvizsgáló bizottságba Hehelein Károly elnöklete alatt Hodoly László, Ivántsy László bizottsági tagokat és Lasz- tókay Béla vm. tiszti főügyészt választotta meg.

Hatodik tárgy a löldtnivelésügyi miniszter leirata paraszt-mintagazdaságok létesítése tárgyában. A törvényhatósági bizottság a miniszteri leiratot örvendetes tudomásul vette, azonban tekintettel Ungvármegye községi lakosainál a mezőgazdasági viszonyok nagymérvű hátramaradására és a gazdasági viszonyok szerfeletti különbözőségére, legalább is két paraszt-mintagazdaság- nak és pedig egynek a felvidéken, egynek pedig a vármegye alsó részében leendő felállítása végett a földmive- lésügyi m. kir. miniszter úrhoz felterjesztés intézését határozta. E tárgynál élénk és heves eszmecsere fejlődött ki, melyhez többen hozzászóloltak. Elsősorban Thu- ränszky Tivadar szólalt fel, ő szerinte a gazdasági egyesület lenne hivatva az ily ügyekben eljárni, mint az más törvényhatóság területén történik, de nálunk életerős gazdasági egyesületről szó sem lehet s a mező- gazdasági bizottság vezetésével megbízott alispán tevékenységében megbízik, de nem követelhető, hogy a számos zaklató teendőkkel tulhalmazolt alispán legjobb akarat mellett is a ma már önálló tevékenységet és munkát igénylő közgazdasági leendőknek megfelelhessen. S ez okból hangsúlyozza a gazdasági egyesület fenál- lásának szükséget, melyei Ungvár város polgárai tettek tönkre (zaj, ellentmondás), mikor áldozat kivántatott a város közönségétől a gazdasági-egyesület szilárdítására. Ha kaszárnyát kell építeni, akkor a vármegye áldozat- készségét sietnek kihasználni, miért is a város közönségét arra figyelmezteti, hogy a gazdasági egylettel szemben se tartsák zsebeikben kezeiket. (Nagy zaj és számos oldalról ellentmondás.)

Novák Endre dr. teljes felháborodással utasítja vissza ama vádakat, melyek Ungvár város közönsége ellen szórattak. (Thuránszky : Ön arra nem kompetens. Elnök: a közbeszólót figyelmezteti, hogy nem jogosult ezt ebirálni. Dr. Novák: Nem akarja, hogy ilyen merész hang a teremben meghonosuljon (Thuránszky: Vonja vissza!), mely a közönséget alaptalan vadakkal illeti. Különben örömmel üdvözli a miniszter kezdeményezését és addig is, mig a gazdasági egyesület olyan

Összegyűlt a bánat sűrű setétséggel,

Hol még csak egy fény is alig árad széjjel, Tespedő telkével megpihenni vágyott, Otthagyta a zajló, megutált világot.

Volt egyszer egy ifjú . . . mesémnek már vége, Szegény ifjúnak száz lép a helyébe,

S a csábok csalóka, szinédes vizébe Rávetik a hálót a hohó szivére.

Jó, hogy csak mese volt. Igazhan nincs mása. Hallik a kis lánynak fojtott zokogása ;

Fürtös fejecskéjét ráhajtja keblemre,

Hogy hő indulatát előttem elrejtse.

Borul a vállamra hullámos koszorú,

Szegény kicsi galamb oly nagyon szomorú .. . Aranyos madárkám ne sírjon, ne sírjon, Szegény ifjú ssivre száll már az irgalom.

Száll már az irgalom. Hull már a balzsamod Megsebzett szivembe gyógyító vigaszod.

Te édes, te drága ... én zokogó szentem. Kinyílik szivemben az igaz szerelem. Megtaláltam nálad ragyogó szemedben Amit; mert elveszett, sohasem kerestem. Ragyogó szemedben, pirosló ajkadon,

S nem szakit el tőled semilyen hat dóm.

Mosolygó a szája, nevelő az ajka,

Kikelet pompája virágozik rajta;

Ringó a járása, mintha szellő űzné,

Parázs a nézése, mint az égi tüzé.

Hullámos haj omlik, simul le a vállán.

Azt az édes tündért, mintha most is látnám! Erezem hajh füzét, sugara égését,

Szemének, a napnak forró perzselését.

férfiak vezetése alá kerül, kik annak létalapját biztosítják, teljes bizalommal és megnyugvással bízva az ügyet az alispán vezetésére. Egyben megjegyzi, hogy nem az ungváriak hazafiságán és áldozatkészségén múlt, hogy az egylet feloszlott, mert a város közönsége valvetve támogatta működésében az egyesületet elötteszólovul szemben, ki a holt kéz szerepét játssza. (Helyeslés.)

Thuránszky Tivadar ; Kijelenti, hogy Novák Endre felszólalásában használt akkordok- nem e terembe valók. A mi a holt kézre való czélzást illeli, kijelenti, hogy ő egy holt testnek az elnöke és mint ilyen kénytelen rámutatni arra, hogy az egyesület azért halt meg, mert az éltető erőtől fosztották meg, mikor a tagsági dijakat fizetni nem akarták a tagok közül nagyon sokan és a hátralékokat sem lehetett behajtani, kik között az előtto- szóló is szerepel. Elnök: figyelmezteti a szónokot, hogy ne lépjen a személyeskedés terére. Thuránszky : Miután pénz nélkül működni nem lehet, az egyesület beszüntette tevékenységét, jobb időre és alkalomra várván. Addig is kevéske tőkéjének kezelése és elhelyezése végett őt választotta meg a közbizalom az elnökségre, hogy majd annak idején eredeti rendeltetésére szolgáljon a vagyon. Nagyon örülne, ha valaki erélylyel uj életre tudná kelteni az egyesületet.

Kende Péter alispán: Felvilágosítást ad a szőnyegen levő ügy felől, mennyiben a miniszteri leirattal érkezett utasítás értelmében, mint a mezőgazaasági bizottság elnöke érintkezésbe lépett a földmivelésügyi miniszter szakközegével Nitsman Jenővel és abban állapodtak meg, hogy egy alkalmas parasztgazdaságot fognak e czelra kiszemelni, mely a kívánt előfeltételeknek megfelel, de egyúttal olyan vonal mentén legyen, hogy a gazdák folyton szemmel kisérhessék s a látottakból állandó ösztönzést nyerjenek az utánzásra. A mini ez meglesz, azonnal megteszik a további intézkedéseket. (Helyeslés.)

Bernáth Dezső : Bővebb informácziót kér az alispántól, mert az állandó választmányból úgy értesüli, mintha e kérdés szoros összefüggésben állana a felvidéki rutén kérdéssel, másrészt pedig mintha a (öldmivelési iskolák helyett volna 120 ilyen mintagazdaság felállítása konlemplálva. Ha a rutén kérdéssel van kapcsolatban, akkor nem kíván hozzászólani, de ha más az alapja, akkor egy mintagazdaság berendezését e vármegye területén keveselnie kell, midőn tudjuk, hogy a vármegye telvidéki és alföldi részében egymástól teljesen különböző és elütő gazdálkodást kell folytatni. Még az állat- tenyésztés is teljesen más fajokat produkál egyik és a másik részben. Ennélfogva kéri a választmány javaslatának kibővítését azzal, hogy az előadottak tekintetbevételével két ilyen mintagazdaság állíttassék föl a- iöld- miveiésügyi kormány által. (Általános helyeslés.) A közgyűlés ily értelemben határozott.

Török József gróf: Sajnálatát fejezi ki a felett, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok eltértek attól a nyugodt és higgadt modortól, melyek a tárgyalásokat uralják, kéri a bizottság tagjait, hogy tárgyilagosak maradjanak és ne igyekezzenek egymás tekintélyét rontani.

Hetedik tárgy Ungvár városa által az Ungvári építendő állami elemi iskolák építési költségeire felveendő 100,000 frtos kölcsönre hozott határozatát a közgyűlés egyhangúlag jóváhagyta.

Nyolczadik tárgy. Olvastatott Mandel és Révész budapesti építési vállalkozó ezég felebbezése, mely szerint Ungvár város ama határozata ellen adtak be, mely szerint a város közönsége az 1890. évi deczember 16-án 154. szám alatt hozott közgyűlési határozat alapján az ungvár-nagymihályi vasút épi ésére fölajánlott 15,000 frt értékű törzsrészvények átvételét újabban megtagadja. Az áliandó választmány az újabb határozatot megváltoztatni javasolja. Török József gróf főispán kifejti, hogy az állandó választmány a várost minden károsodástól és perköltségtől akarta megkímélni akkor, a midőn azt a javaslatot hozta határozatba, mivel előreláthatólag a vármegye határozatát úgyis telebbezni fogják és igy mindenesetre még egy felsőbb lórum is fog ez ügyben végérvényesen határozni, a mibe aztán megnyugodhatunk.

Dr. Spiczer Sándor: Azt várta, hogy ezen fontos ügyben nálánál sokkal hivatottabb képviselője a városnak fog felszólalni. Miután azonban teljesen megvan győződve, hogy a községi törvény parancsolólag mondja ki, hogy terhes szerződések kötése csakis névszerinti szavazással dönthetők el, mely rendelkezés a városi képviselet által az 1890. év deczember 16-án tartott képviselet be nem tartatott, nem fogadja el az állandó választmány javaslatát, nem pedig még azért sem, mert a vállalkozók más vonal kiépítését tervezik, mint a milyen eredetileg tervbe vétetett.

Reismann Bertalan: Ragaszkodik az 1890. évi deczember 16 án tartott képviseleti határozathoz, mert az egyhangúlag hozatott. A vonal is ugyanaz, a város érdeke is egy és ugyanaz. A főgolog, hogy Nagymihálylya! legyünk összekötve s hogy onnan továbbfolytatva lesz-e a vonal kiépítése, teljesen közömbös. Elfogadja az állandó választmány javaslatát.

Kende Péter: Nem volt jelen az állandó választmány gyűlésén s igy itt vesz alkalmat arra, hogy nézetét kifejtse. Osztja Reismann bizottsági tag véleményét, mert nekünk nem a törvény betűit, de annak szellemét kell tekintenünk. De preczedens is van rá nem egy, hogy az egyhangúlag hozott határozatok olybá vétették, mintha névszerint ejtettek volna meg. De ezenkívül informál- tatta is magát, hogy mennyiben mérlegelendő az, hogy az eredeti vonal teljes kiépítésétől eltértek a vállalkozók és mondhatja, hogy ez a város kötelezettségén nem lázit semmit sem.

Dr. Molnár Mór: Törvényességi és jogi szempontból is kénytelen Spiczer álláspontjához ragaszkodni. Az alispán beleakarja a törvény szellemébe magyarázni azt, hogy az egyszerű és névszerinti szavazás egy. Pedig egészen más. Tegyük fel, hogy ott azon alkalommal üt süket ember volt (derültség), hogy érthették még azok a feltett kérdést, vagy egyáltalán tudhatták, miről van

szó? De ha mindez nem állana is, a bíróság bzonyára megsemmisítené azon törvénytelen határozatot. Hisz kilencz évig nem realizálták e határozatot, hát ha 30 év múltán állanának vele elő, akkor is fennállana az engedményesek követelési joga? Ez nagy kérdés. Hogy menynyire nincs előnyére a városnak a h. é. vasutakért áldó zatokat hozni, azt az ungvölgyi vasút esete mutatja legjobban, mely egy egész vidéket vont el a város közforgalmától.

Lőrinczy Jenő: A községi törvénynek genezisét s rendelkezéseit ismeri és a mit dr. Molnártól hallott, inkább egy perbeszéd keretébe illőnek találja, azonban a maga részéről azon meggyőződésnek ad kifejezést, hogy az állandó választmány határozata feltétlenül Ungvár város érdekeinek megvédésére szolgál és pedig 1890. év decz. 16-án egyhandulag lelkesedéssel hozott saját képviseleti határozata alapján, melynek meghozatala előtt a város pénzügyi, gazdasági és jogügyi bizottságainak szakvéleményei nagy lelkesedéssel ajánlották ez ügyet a városi kepviseletn :k.

A törvényhatósági bizottság a város képviseletének ezen ügyben egyhangúlag hozott határozatát minden felszólalás nélkül jóváhagyta. Az ellen a nagyméltóságu m. kir. belügyminisztérium által a törvényes 30 nap alatt kifogás nem emeltetett. Kilencz év alatt sem a város, sem egyesek részéről panasz vagy kérvényezés nem tétetett, tehát egy teljesen jogerős határozat áll előttünk, melylyel szemben a városnak ez évben hozott s a 15,000 frt hozzájárulási költséget megtagadó határozata egy szenvedélyes per esetén nem fogja-e a várost ezen összeg kétszeresével sújtani ? De ezen felül, midőn három fórum által megállapított jogerős határozattal szemben áll Ungvár városa, vájjon összeegyeztethető-e a város preslizsével, hogy most ily nyilvánosan kompromittáljuk a várost? Ezt sem helyesnek és eredményre vezetőnek nem találja.

Dr. Lüley Sándor ; Törvényes kötelességének ismeri a községi törvény imperativ rendelkezését respektálni s ezt teszi, midőn felszólal, nem keresi a kibúvót, mert nem szűkkeblű. A törvény világosan rendeli ily terhes szerződéseknél a névszerinti szavazást. Ez annak idején be nem tartatott s igy az állandó választmány véleményét el nem togahatja. De nem zárkózik el attól, hogy a törvényes lormák betartása mellett most újra is hozzájárulna a törzsrészvények átvételéhez.

Felszólaltak még Csuha Mihály, Thuránszky Tividar, pártolva az állandó választmány javaslatát. Ezután az elnök kimondja a határozatot, mely szerint a törvényhatósági bizottság az állandó választmány véleményét elfogadja.

9- ik tárgy. Olvastatott az állandó választmánynak Kis-Berezna község által a kincstári gazdászaltól vásárolt földek leiosztása tárgyában tett javaslata, mely szerint Nechrebeczky István és társai kis-bereznai lakosok a megvett löldekben való részesítés iránti kérelmükkel elutasittattak. A törvényhatósági bizottság az állandó választmány véleményét elfogadta.

10- ik tárgy. Olvastatott Rosenberg Vilmos felebbezése Bátla község képvisele által 197 frt 50 kr. telepe- desi dijat megállapító határozata ellen. A törvényhatósági bizottság az állandó választmány véleményét elfogadva, a telepedési dijat 95 frtra szállította le:

11- ik tárgy. Stépán László felebbeítése Pályin község, mint erkölcsi testület tulajdonát képező 23 hold és 83 Ó-öl földterület tárgyában hozott 1-ső számú határozata ellen. A határozat megsemmisilletett.

12- ik tárgy. A kaposi járás főszolgabirájának jelentése, faiskolákra vonatkozólag Eör-Darma és Tarnócz községek felhivandók lesznek, hogy mely községhez ki vánnak csatlakozni, Rés község pedig felhivatik, hogy faiskolaterületről sürgősen gondoskodjék, különben a törvényhatóság hivatalból fog intézkedni.

13- ik tárgy. C/.igányócz község kérvénye >Palcsó<- irtás nevű ingatlan megvételére vonatkozó szerződés jóváhagyása iránt. Jóváhagyatott.

14- ik tárgy. Zemplénvármegye alispánjának átirata, mely szerint S. A.-Ujhely nagyközség f. évi április hó 1-sőtöl rendezett tanácsú várossá alakult. Tudomásul vétetett.

15- ik tárgy. A kir. laníelügyelőség előterjesztése a kis-szerelvai, ördög-porubai, gerényi, szobránczi, sárosremetei, homoki, vajnatiuai, prékopai, antalóczi, karcsavai és tarnóczi állami iskoláknak tűzkár elleni biztosítása és állandó jókarban tartása tárgyában hozott községi határozatok jóváhagyása iránt. Jóváhagyatlak.

A közgyűlés pont 12 órakor a főispán éltetésével véget ért.

Nők alkalmaztatása gyári,ipari ezólokra.

írta : Szabó József joghallgató.

— Felolvastatott az »Ungvári-kör* 1899. ápril 15-iki ülésén. —

Politikai és politizáló nemzet vagyunk. Vérünkben van a politika és mégis mondják — még pedig elég jogosan —, hogy nem vagyunk érettek. Reggeli kávénkat napi politika fűszerezi, ódesiti; pohárcsengés közepette is a jövő politikáját mérlegeljük. A kis diák a gmnáziumban, egyetemi hallgató az egyetemen, polgár a hávéházban, kaszinókban maga politikai tekintély, legalább annak érzi magát. Nem akarom a politikát szerény körünkbe vinni, s mai fejtegetésem tárgya nem a napi, hanem a szocziálpolitika. Szocziális bajunkra akarom t. barátaim figyelmét lorditani, s ha m nt értelmes, intelligens elem a társadalmat vezetni akarják, — bármilyen szaktudományi (ejtegetésnek lássék is mai értekezésem —, mindnyájunkat kell hogy áthassa társadalmunk szocziális hátramaradoltsága, éretlensége, s kell, hogy érezzük a gyors orvoslás szükségét.

Társadalmunk egyik mostoha gyermekéről akarok ezúttal — lehetőleg röviden — szólani, a nehéz, testi munkával elfoglalt nőkről.

Találmányok korszakát éljük. Mint mértföldekre terjedő láncz kapcsolódik össze a sok találmány. A láncz- szemeket az emberi zseni hozza létre, de a nyers emberi erő organizmust kölcsönöz s összekapcsolja azokat. Do mintha a lángész csak a férfiak agyába volna csepeg-