Ung, 1899. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1899-01-01 / 1. szám

kitartás a jobb meggyőződés mellett, igazságszere­tet, nemes humanismus, őszinteség ... oh, hogyan késnek az éji homályban ! Valóban nagy a társadalmi betegség liaza- szerte. Sok, igen sok rothad Dániában. A rest, tunya, a tudatlan és az ingyenéin egyenlő osztályt követel a tanult, a képzett, a munkás egyénekkel. Nem ritkán még előnyökre is aspirál és jut is azok- hoz az igazak, a jók ellenében. Hát mindez igen rossz dolog. Azért is társa­dalmi regenerálásra pan szükségünk. A múltban az erősen nemzeti érzületű és puritán társadalmi létben volt a magyarnak az erőforrása. Most is csak abból meríthetjük azt. Ez nekünk magyaroknak az, ami a föld volt Anteusnak. Vissza kell hát magyarosodnunk nyelvben, erkölcsben, törekvésekben. Mindehhez nemes erkölcs, a nemzeti nagy erények kultusza, puritán jellem s magasztos lelki tulajdonságok a főkellékek Önzetlen honszerelem, közügy- s nemesen igazi szabadságszeretet, a nemzeti jellem önfeláldozó ápo­lása és terjesztése, takarékosság és humanismus, jog- és igazságérzet, benső, igazi, élő vallásosság s er­kölcsi tisztaság, a tekintély tisztelete, az emberiség boldogságának alapjaihoz: a hithez és a felebaráti szeretet tanaihoz való visszatérés és aztán azokhoz való törhetetlen ragaszkodás, —ezek legyenek taliz­mánjaink. És a végsőig élsz nt, küzdelem a jóért, az igazért és a rossz, a fonák, a bűn ellen. Az újév nehéz küzdelmeire emez erények edzzék meg lelkeinket. Dortsák Gyula. Vármegyei közgyűlés. — Decz. 29. — Ungvármegye törvényhatósági bizottsága az 1898. évi negyedik rendes közgyűlését m. hó 29-én tartotla meg a bizottsági tagok élénk részvéte mellett. A kül­dőt tségileg meghívott főispán üdvözlő szavai után első sorban felolvastatott az alispán évnegyeden jelentés', mely első sorban is kegyelettel emlékezik meg Bácsi nszky Ödön lyutai gk. tőesperes és ez. kanonoknak elhunyté­ról, valamint bejelenti, hogy elhaltak Brenner József és Friedmann Rubin virilis tagok. A gazdasági álla­potot illetőleg jelenti az alispán, hogy a megélhetési viszonyok türhetőek s hogy az őszi vetések ez idő szerint kielégítő állapotban vannak. A jelentés többi része leg­nagyobbrészt összegezése a közigazgatási bizottságban bemutatott jelentéseknek s igy olvasóink előtt isme­retesek. Felolvastatott ezután a belügyminiszternek rende­leté, mely szerint Ungvár város képviselő-testületének a város utczái és terei villanynyal világítása tár­gyában 1897. évi deczember hó 29-én hozott képviselő- testületi határozat hatályon kívül helyezése mellett a Ganz- és Társa czéggel megszakított tárgyalások felvé­tele iránt hozott határozatát felebbezések folytán meg­változtatja és a képviselő-testületnek 1897. évi deczem­ber hó 29-én hozott azon határozatát emeli érvényre, melylyel a villanyvilágítás létesítése végett versenytár­gyalás rendeltetett el és a nevezett ezég óvadé­kának visszatartása mondatott ki. Indokolja ezen intézkedését azzal, hogy a jelzett határozatnak az óvadék visszatartásáról szóló része ellen a Ganz-czég részéről beadott felebbezést a ezég visszavonván, ezen határozat jogerőre emelkedett, továbbá mert ezen ha­dált, irigyelt asszony csak úgy zokog, mint egy kicsi, kopott varró-leányka, mikor bánat éri. Az egész kocsiban egyedül van. Néha látható az ablak függönyén át a kalauz hatalmas, nagy alakja, amint a folyosón keresztül megy. Egyszer beszólt hozzá: — Valami baja van Nagyságának ? Cyprienne nem is telelt neki. Akkor kiment nagy alázattal, csak vállait vonogatta, mint aki nem érti az urak dolgát. Lassankint elhagyta a sírást. Kicsi otkolonnal végig mosta égő arczát, megigazította lecsúszott haját, lehette kalapját újra; közelednek az ő állomása felé. Nem várta ott senki. A kocsis bizonyára megké­sett valahol. Tehát neki kell bevárni őt. Hordárok czipelik a monogrammos, czimeres ulibőröndöket és csomagjait. Ha a nagyságos asszony parancsolja, kocsit is hoznak számára, mely Német-Újvárra vigye. — Nem kell, köszönöm, majd itt maradok. A nyurga, czvikkeres pénztárnok lelcseréli hamarosan blou- sát azzal, amelyen jobban csillog az arany-zsinór és feszes tartással sétál két-háromszor a kivilágított váró­terem ablaka előtt. Hej, ha ő most vasúti hordár lehetne ! Aztán visszamegy hivatalába. Főnöke sietve kérdezi: — Csakugyan olyan igen szép? Nem volt ideje válaszolni, felelet helyeit jött ő maga. Unja a várakozást, szeretne egyről-másról felvi­lágosítást hallani. Itt laknak-e még Fodor kapitányék ? Messze van-e lakásuk ? stb. stb. Azt sem tudva, melyik előzze meg a másikat, (e- ledve a fölebbvalóik iránt tartozó tiszteletet, csak a szép asszonyt látja, annak beszél az egész személyzet. Hogy igenis itt laknak Fodorék és ma épen nagy társaság van együtt náluk, ünnepelve a háziúr húgának eljegyzését, Fuhrmann főhadnagy úrral. Lakásuk rövidke ut az állomástól. — Ha nagyságos asszonyom megengedi, parancsol­jon velem, én odakisérem. tározat a város érdekére nézve legelőnyösebb megol­dási módnak jelentkezik, annál is inkább, mert a Ganz- czéggel köttetni szándékolt szerződés tervezete 11. pontja szerint az erőátviteli czélokra szolgáló áramnak kilo-walt óránkint 40 krhan megállapított ára különben is tul- magasnak és 28, legfeljebb 30 krra mérsékiendőnek mutatkozik. Egyúttal figyelmeztet a belügyminiszter, hogy miután a bemutatott szerződés tervezete nem a kellő gonddal és szabatossággal van készítve, a versenytár­gyalás feltételei és a kötendő szerződés tervezete a leg­nagyobb pontossággal és a megfelelő határozottsággal készíttessék el. Ezen belügyminiszteri rendelet a megfelelő intéz­kedések megtétele végett az illetékes hatóságnak kiadatni határoztatok. Tudomásul vétetett a belügyminiszter rendeleté, melylyel a varmegyei tisztviselői nyugdíj-alapról 1897. é*re szerkesztett számadási zárlatot jóváhagyta. Azonnali intézkedés és 8 nap alatt kimerítő iga­zoló jelentés tételére utasittatott Ungvár város polgár- mestere, a belügyminiszternek azon rendelete folytán, melylyel Ungvár város 1891, 1892.. 1893., 1894, 1895. és 1896. évi zárszámadásainak haladéktalan beterjesztését sürgeti. A belügyminiszter rendelete folytán elhatároztatott, hogy jövőre a kavics-szállitás ügyében az alispánnak adandó felhatalmazáshoz évről-évre a kormányhatósági jóváhagyás előre kérendő ki. Az „Erzsébet királyné emlékkői“ ültetése czél- jából kiadott löldmivelésügyi miniszteri leihivásra a tör­vényhatósági bizottság, az egyöntetű eljárás megállapí­tása czéljából bizottságot küldött ki. Tudomásul vétetett a töldmivelésügyi miniszter leirata, hogy Budapesten, V. kér., Klotild-utcza 22. szám alatt gyapjuminősitő-intézetet állított fel. Az állandó választmány azon jelentése, mely szerint a legutóbb választott törvényhatósági bizott­sági tagok igazoltattak, tudomásul vétetett s egyúttal az ifj. Virág Józset és Reismann Mór vál. bizottsági tagok eltávozása folytán megüresedett bizottsági tagok helyeinek választás utján való betöltése elhatároztatott. Választások következtek ezután, melyek ered­ménye. a következő : Megválasztanak: A közigazgatási bizottságba: Bradáes Gyula, Fejér Emánuel, Novák Endre dr., Szabó Endre, h. ügyészül Preusz Adolf dr. Az állandó választmányba: Árki Fülöp, Bene Lajos, Bene Sándor dr., Bradáes Gyula, Bernálh Dezső, Benkő Józsel, Bánóczy Béla, Berzeviczy István, Cor- nidesz György, Csopey Gábor, Csuha Mihály, Czibur Vilmos, Döry József, Egry Ferencz, Felföldy Ödön, Farkas Ferencz, Fekete Vincze, Gultmann Izidor, Fir- czák Gyula, Fejér Emánuel, Mikita Sándor dr., Gra- bovszky Román, Hampel János, Herczegh Károly, Hodoly László, lvántsy László dr., Kende Mihály, Kecskés Dezső, Kaminszky Géza, Kende Zsigmond, Lám Gyula, Lám Sándor, Lászlólp^v Béla, Gébé Andor, Matyaczkó Tivadar, Molnár Mór dr., Mocsáry Géza, Muncskó Fái, Nehrebeczky György, Novák Endre dr., Langer Bódog, Preusz Adolf dr., Reismann Bertalan, Rónay Antal id., Rocblitz Nándor, Spiczer Sándor dr., Szabó Endre, Sztáray Gabor gróf, Seidler Lipót, Lőrinczy Jenő, Thu ránszky Tivadar, Tomcsányi László, Tomcsányi Ödön, Virányi Sándor dr., Weinberger Salamon dr.. Mázuch Ede, Brujmann Béla dr., Horváth Dezső, Hehelein Ká­roly, Tábor Péter. A központi választmányba: Adamkovics Jenő, Árki Fülöp, Mikita Sándor, Berzeviczy István, Csuha Mihály, Fehér Ákos, Fekete Vincze, Felföldy Ödön, Firczák Gyula, Hehelein Károly, Horváth Dezső, Gra- bovszky Román, Kende Mihály, Lüley Sándor dr., Minay István, Mocsáry Géza, Nehrebeczky György, Bradáes Gyula, Kecskés Dezső, Rónay Antal id., Spiczer Sándor dr., Szabó Endre, Sztáray Gábor gról, Lőrinczy Jenő, Tomcsányi László, Thuránszky Tivadar. Irigy szemmel néz a Iönök a távozók után: *de szeretnék én most csak pénztáros lenni !<■ Pedig az egész utón nem beszéltek egymáshoz. A férfi lopva merte bámulni gyönyörű profieljét társának, meg dús, aranyszőke-hullámos haját, melyet a kaczér kis úti kalap láttatni engedett. Az asszonynak meg régi gondolatai jártak eszében: A Frida sohasem volt vetélytársnőm, csak kicsi, jó pajtásom. Hogy fog örülni, ha meglát! Bizonyára meg­bocsát egyszerű toilettemért. Hiszen utón vagyok. S kedvtelve nézegeti remek angol szabású ruháját, melynek selyem-bélése izgatólag zizeg a pénztárnok ur fülének. Végre odaértek. S a kivilágított teremben a sok szép asszony és leány közölt legszebb, legigézőbb minde- neklölöll — Cyprienne. Kaczérkodik, nevetgél a ház urával, kegyesen észre­veszi Fuhrmann főhadnagynak lopva leiéje tekintő, bámuló pillantásait; mosolyogva hallgatja a daliás Ko­vács kapitány suttogását; játszik ezzel, amazzal, enye- leg a garnizon valamennyi tisztjével, nem leledkezik meg a kicsi kadét Mühlhausenról sem, úgy, hogy mire a ház elé robog az állomásról ide küldött kocsija, nmes a lérfiak között egy is, aki ne őszinte szomorúsággal gondolna a szép asszony távozására. Valamennyien nehéz szívvel kisérik kocsijához, inig a hölgyek megkönnyebbülő sóhajjal búcsúznak tőle. Féltékeny és irigy szemmel néznek gyönyörű ar­czára, melyen ott ragyog a nyert diadal mámoritó lénye, mely százszorosán szépíti a női arezot. Milyen boldog ő, — gondolják valamennyien; egyedül Cyprien, az irigyelt, csodált, az imádott asszony tudja csak, hogy milyen — boldogtalan. A közegészségügy i bizottságba: Nóvák Endre dr., Bene Lajos, Farkas Ferencz, Glück Jakab, Felföldy Ödön, Fekete Vincze, Lám Sándor, Levy Józsel dr., Kende István, Rónay Antal id., Hehelein Károly. Az igazoló-választmányba: Árki Fülöp, Hegyi György, Kende Zsigmond, Lám Sándor, h. ügyészül Preusz Adolf dr. Az állandó bíráló-választmányba: lvántsy László dr., Bradáes Gyula, Rónay Antal id., Langer Bódog, Spiczer Sándor dr. A körjegyzői szigorló bizottságba: Bánóczy Béla, Nehrebeczky György id., Petreczky János, Fekete Béla, póttagul Soltész Emil, jegyzőül Heverdle Frigyes. A körjegyzői nyugdij-választmányba : Nehre­beczky György id., Bradáes Gyula, Grabovszky Román, Pe.reczky János, Fekete István, Tomcsányi Ödön, jegy­zőül : Fehér Ákos. A megyei utakra kiíuvarozott anyagok átvételé­nél működő bizottságba: Tamaskó Bálint, Felföldy Ödön, Szabó Győző és Ajtay János. A gyümölcsfatenyésztési bizottságba: Elnökül: Hehelein Károly, tagokul: Novák Endre dr., Bornemissza Zoltán, Kende István és a fatenyésztési biztos. A népnevelési bizottságba: Árki Fülöp, Buday István, Feltöldy Ödön. Fejér Emánuel, Gottlieb Márkus, Hampel János, Hódoly László, Levandovszky István, Laky Józset, Lám Sándor, Hehelein Karoly, Nehrebec/.k\ György, Novák Endre dr., Takács László, Rónay Antal', Kaminszky Géza, Thuránszky Tivadar, Laub Sándor. Elhatároztatott, hogy az árvapénzek továbbra i- az ungvári iparbank, az ungmegyei takarékpénzlár és az ungvári kereskedelmi és iparainkban fognak elhe lyeztelni. Felhatalmazhatott ezután az alispán, hogy az ung vári üllérbank erkölcsi és anyagi támogatása czélja- ból öt üzletrészt vásároljon s e mellett a vármegyei alapokból 10,000 frtig menő maximalis pénzösszeget helyezzen el. A „Mensa-Akadémiának“ 150 Irt szavaztatott meg a kavics-szállitási alapból. Községi költségelőirányzatok hagyattak ezután jóvá. Ungvár városának a kötele'ző tűzoltóságról al­kotott és módosított szabályrendelete a város képviselő- testületéhez visszautasittatott a több lényegtelen s a következő lényegesebb módosítások megtétele végett: 1. A szolgálati idő hat esztendőben állapítandó meg. 2. A szolgálat alóli kivételek közé beveendők az összes hivatalszolgák és cselédek. 3. Hogy a tűzoltó-parancs­nok és helyettese a város belterületén tartozik állan­dóan lakni s a belterület alatt a kövezetvám sorompói által határolt terület értetik. Gedeon és Ikont beregszászi tranczia hornyos cserép-gyártóknak, a vármegye székháza fedélzete te- tőzőinek a munka elkészítésénél tanúsított késedelme- zésük miatt 280 írt büntetéspénzt kellett volna fizetniük. Az állandó választmány véleménye alapján azonban a bizottság, figyelembe véve, hogy a késedelmezést vis- major okozta, a büntetéspénzt 20 frtban állapította meg. Az ungvári kir. erdő'elügyelőségnek a vármegv <■ területén levő s állami kezelés alatt álló erdők állapo­táról szóló jelentése tudomásul vétetett. Borsodvármegyének a kóbor czigányok ván­dorlásának megakadályozására irányuló s a képviselő- házhoz intézett felirata hasonszellemü felirattal támogatni határoztatott. Sternberger Mór ungvári lakosnak az iránti (o- lebbezése, hogy ő a vármegyei virilis-lajstromba felvé­tessék, — elutasitlatott. A párisi 1900. évi nemzetközi kiállításon tartandó kongresszusok szabályzata tud »másul vétetett. Temes- és Mosonyvármegyék átiratai az ország­gyűlés nyugodt tárgyalási rendjének helyreállítása ügyé­ben, egyszerűen tudomásul vétettek. Gyöngyös városának a kötelező állami bizto­sítás behozatala tárgyában a földmivelésügyi kormány­hoz lelterjesztett emlékirata hasonszellemü felirattal pár- tollatni határoztatott. Az ungvári reáliskola Erzsébet-királyné segilö- egyesületének 100 korona szavaztatott meg. Ilutta község birtokvevési ügye jóváhagyatott. Az országos központi hitelszövetkezetnel a vármegyének képviseltetésével az alispán bízatott meg. Horlyó községnek az állami iskola tentartási kö­telezettségére hozott határozata jóváhagyatott. Halpert Bernát Ungvár városi vicze-bérlő az iránti felebbezésével, hogy ő ismertessék el Ungvár városi helypénzbérlőnek, — elutasittalott. A nagy-geóczi körjegyző mellé megbizatott az alispán, hogy 200 Irt erejéig egy alkalmas és képzelt egyént rendeljen ki, a hátralékos számadások és mun- kalafok leldolgozására. A lőispán a törvényhatósági bizottság megbízása lolytán Árki Fülöp, Kecskés Dezső és Dőry Józsel bizottsági tagokat a vármegyei pénztár megvizsgálására kiküldvén, kik mint kiváló szaktérfiak a pénztár meg­vizsgálását loganatositván, egyáltalán a legnagyobb ren­det constatálták s a vizsgálat eredményéről szóló jelen­tésüket beterjesztették. Még egy-két lényegtelenebb ügy lelárgyalása után a lőispán törvény-adta jogánál fogva Blazsovszky Miklós szolgabirót tiszteletbeli főszolgabíróvá, — Nagy József pénztári írnokot tiszteletbeli számvevővé névezn- ki, melynek megtörténtével Török József gróf főispán meleg hangon mondott köszönetét, a törvényhatósági bizottsági tagoknak azért a szives támogatásért, mely lyel őt nehéz működésében immár a végéhez közeledőn 1898. évben is támogatták s úgy a bizottsági tagoknak, mint családjaiknak a legboldogabb újév kívánásával b : akarta zárni a közgyűlést, — a mikor szólásra jelen i - kezet t Fejér Emánuel kanonok, biz. tag és a jelen vol­tak zajos éljenzése között a legmelegebb elismeréssel szólott a főispánnak elnöki működéséről, mely párla:- lun és tapintatos vezetésnek következménye az, hogy » törvényhatósági bizottság ülései mindenkor a legnagynbo

Next

/
Oldalképek
Tartalom