Ung, 1899. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1899-01-01 / 1. szám

Melléklet az „UNG“ 1899. évi 1-ső számához.

rendben folynak le. Meg-megujuló éljenzés között úgy a maga, mint a bizottsági tagok nevében midőn ezért köszönetét fejezi ki, egyúttal kívánja, hogy a küszöbön levő újév és annak hosszú sorozata mindenkor csak boldogságot s örömöket hozzon úgy neki, mint egész családjának.

Ezzel a közgyűlés d. u. 1 órakor véget ért.

Városi közg-yülés.

— Decz. 30. —

Választás szele fujdogált Ungvár város tanácstermében e hó 30-án, tehát a városatyák szép számmal töltötték meg a termet, bizonyságául, hogy van nak még ügyek, ha mindjárt nem is Mz-iigyek, melyek vonzó-erővel bírnak.

Mintegy 70—75 képviselő-testületi tag jött össze, a kiknek legnagyobb része azonban csalódva távozott, minthogy a fogyasztási adókezelők megválasztása a jövő hétre halasztatott.

A közgyűlést Lüley Sándor dr. polgármester nyitotta meg, a ki figyelemmel arra, hogy a napirend első tárgyául a birtok-nyilvántartói és könyvelői állás betöltése tűzetett ki, ily választások vezetésére pedig az alispán, vagy helyettese jogosult, indítványozza, hogy az alispánt a választás vezetésére küldöttség hivja meg.

A polgármester, Brnjmann Béla és Virányi Sándor dr.-ból álló küldöttség által meghívott alispán, a jelölő-bizottsággal bírálat alá vette az egy pályázó beérkezett kérvényét, melynek eredménye lett, hogy Mérő Vilmos I. o. Írnok, minthogy az allamszamvitoli vizsgát letette, egyhangúlag jelöltetett s a közgyűlés által egyhangúlag meg is választatott.

Ezzel a választás befejeztetvén, az éljenzések között távozott alispán elnöki székét Lüley Sándor dr. foglalta el s ezzel kezdetét vette a napirend tovább tárgyalása, a mikor is bejelentetett, hogy a kórházi választmány Róth Herman dr. kórházi alorvosnak 120 frt működési jutalmat szavazott meg.

Mocsáry Géza v. ügyész hozzájárul a működési pótlék megszavazásához, de csak úgy, hogy azt a képviselő-testület szavazza meg, nem pedig, hogy a kórházi választmány határozata vétessek tudomásul. A kórház a varosé, tehát azzal nem a kórházi választmány, hanem a képviselő-testület rendelkezik, a mit Reismann Bertalan, mint kórházi választmányi tag kétségbe vont s azt állította, hogy a választmány a bejelentést csak előzékenységből tette.

Gaar Iván felhívja a képviselő-testület és a polgármester figyelmet arra, hogy az Ungvár városi köz- ' kórház jellege a belügyminiszter 1897. évi jelentésében vármegyeinek van feltüntetve. Az esetleges te- vedesek es joghátrányok elkerülése végett kéri, hogy a hiba kijavítása czéljából a belügyminiszterhez fel- terjesztés inteztessék. (Helyeslés.)

Novák Endre dr. azt hiszi, hogy a téves jelzés nyomda-hibaből került a belügyminiszterhez. Aggodalomra nincs ok, minthogy a telekkönyv határozza meg a tulajdonost'. A telekkönyvben pedig az ungvári köz- korhaz a varos tulajdonaként jegyeztetett be. Hozzájárul azonban ahoz, hogy a hiba kijavitasara a belügyminiszter megkerestessék.

Rákosi János a további tévedések elkerülése végett ajanlja, hogy az ungvári közkórház a jövőben Ungvár városi közkórhaznak czimeztessék.

Lüley Sándor dr. Mocsáry v. ügyész felszólalására kijelenti, hogy a legközelebbi közgyűlésen a vonatkozó törvény alapjan fogja bebizonyítani, hogy ily működési pótlékok megszavazására a közkórházi választmány jogosult. Gaar és Rákosi felszólalását figyelembe veszi.

Ezzel a közgyűlés a 120 frt működési pótlekot

megszavazta.

Törvényhatósági bizottsági határozatok kihirdetése után a fogyasztási adók 1899. évi kezelesenek megállapitásara került a sor.

A tanács és a pénzügyi bizottság javaslata az volt, hogy az 1899. évtől kezdődőleg egy ügyvivő és egy ellenőr vezesse a fogyasztási adók kezelését, ügynökökül pedig legfeljebb két egyén alkalmaztassák. E végből egyúttal felolvastatott a kezelésre vonatkozó szabalyrendelet-tervezet.

Gaar Iván elfogadja a javaslatot; azonban indítványozza, hogy a kezelőktől a 12% os jutalék meg- vonassék; hogy pedig a számvevő ellenőrzése szintén ellenőrizhető legyen, tartozzék a számvevő a heti vizsgálatain tett tapasztalatait egy bekötött könyvbe bejegyeztetni.

Reismann Bertalan nem fogadja el a javaslatot, mert annak elfogadása nem biztosit oly jövedelmet a városnak, mint ha a bérlet más módon, esetleg albérletbe adással kezeltetnek. Indítványozza, hogy az újabb javaslattételre utasittassek a tanács és a pénzügyi bizottság.

Spiczer Sándor dr. nem hajlandó a törvény kijátszására irányuló javaslatot elfogadni s ebből ere- dőleg a törvény kijátszásán a fejét törni. Ez nem szokása. Nagyon helyes szerinte az az indítvány, hogy a 12%-os jutalékot a kepviselő-testület megvonja. A javaslatra magára megjegyzi, hogy az a maga egészében el nem fogadható s igy a mai napon a kezelők meg meg nem választhatók, nanem mindaddig csak helyettesíthetők, mig a szabályrendelet felsőbb jóvá hagyást nem nyer.

Lüley Sándor dr. polgármester hozzájárul Spiczer inditvanyaiioz, hogy mindaddig, mig a szabályrendelet jóváhagyást nem nyer, a kezelők csak helyettesit tessenek a jövő heten megtartandó közgyűlésen.

Novak Endre dr. csodálkozik azon, hogy Reis- munn Bertalan a multi rendszer védelmére kel s a fogyasztási adók jövedelmének csökkenését a rendszerváltozásban látja; ebben őt nem követi. A tanács jelenlegi működése, ha egyik-másik tekintetben nem is mindig szerencsés, de mindenkor nyílt s ezért védelmére kél a tanácsnak s a képviselő-testületnek, mely a tanácsot a törvényes működésében követi. Gaar indítványának egyrészét elfogadja, hanem a 12%-os jutalmat a kezdők ösztönzésere megadandó- nak javasolja.

Reismann Bertalan szavainak félremagyarázása czimén újból felszólal s kijelenti, hogy ő indítványával nem a törvény kijátszását czélozta.

Weinberger Lipót azt mondja, hogy a kormánynak az a czélja, hogy a fogyasztási adók kezeléséből a varosnak jövedelme legyen. S ezt csak úgy véli elérhetőnek, ha a város a jövedelmek maximumát megállapítva, a kezelőknek jutalékul azt az összeget adja, mely a maximum-jövedelmen felül befoly.

Több felszólalás után névszerinti szavazással 41 szóval 18 ellen elfogadtatott a Spiczer Sándor indítványával módosított javaslat s igy Reismann indítványa elesett.

A szabályrendeletbe pedig felvétetett Gaar indítványának a számvevőre vonatkozó része, mig a 12% jutalék az indítvány visszavonása miatt benn hagyatott.

Az agyagipariskola telkének ügye került ezután sori a. Lüley Sándor dr. polgármester előadja, hogy az iskola telkenek ára oly összegre rug, a mi a város anyagi viszonyaival összhangban nem áll. Ennélfogva az illetékes minisztériumban azon megállapodásra jutott, hogy a telek helyett adjon a város 10,000 frtot.

Novák Endre dr. melegen ajánlja a p. ü. bizottság áltál is javasolt 10,000 frt megszavazását. Ezzel nemcsak az agyagipariskola ittmaradása fog biztosíttatni, de el fogja érni a varos azt is, hogy az agyagipar-iskolaval kapcsolatosan más szakiskolák, illetve tanfolyamok fognak felallittatni. Úgy van meggyőződve, hogy a kormány Ungvár varosát Felső- Magyarorszag valóságos ipari központjává akarja emelni, de hogy ez megtörténjek, szükséges a város anyagi aldozata is.

Weinberger Lipót szintén ajánlja a javaslat elfogadását.

Mocsáry Géza t. ügyész megszavazza ugyan a javasolt összeget, de nem mint kepviselő-testületi vál. tag, hanem mint az elöljáróság tagja. Ő úgy tudja, hogy a varos mar eleg áldozatot hozott a kormánynak s ha a kormány tényleg segíteni akar Ungvár városán, úgy ez nem a folytonos érvágásokkal érhető el. Ha Hutta községnek adott a kormány 2% ra pénzt, hogy bajain segítsen, nem látja helyen valónak, hogy Ungvár városától folyton áldozatok követeltessenek, különösen amikor a pótadók terhét mar alig bírja a közönség. Kijelenti végül, hogy részéről ez az utolsó anyagi segely, a mit a kormánynak megszavaz. (Helyesles.)

Elrendeltetvén ezután a névszerinti szavazas, az agyagipariskola czéljaira a 10,009 frtnyi segély nagy többséggel megszavaztatott.

A határozat kimondása után a polgármester boldog uj évet kívánt a képviselő-testület tagjainak s ezzel a közgyűlés veget ért.

Karácsony a kórházban— Decz. 24. —

Az emberiséget megváltó szeretet fénye, melegsége szétáradt az egész löld kerekségén, jóit evő sugarai bevilágítottak egyaránt a gazdagok és szegények lakásaiba s midőn lokozzák a boldogok örömeit, vigaszt és lényt hoznak a szegény küzdelmeihez, bátorítva őt, hogy csak lolytassa az élet harczát a jobb jövő reményében s ha nehéz a küzdelem s fáradtság zsibbaszlja teslét-lelkét, találjon vigaszt, megnyugvást az llr gondoskodó atyai intézkedésében, a Ki Íme elküldte a kis .Jézuskát, Megváltóinkat, az majd bevilágítja az elet utait, fényt áraszt a sötétségbe, hogy többé már ne a vigasztalan kétség- beesés állja el haladásunkat a jóban, hanem a hit-, remény-és szeretetben edződve, ne legyen nehéz czélunk felé törnünk.

Egy ily fényes sugár, a szeretet melegítő sugara, hatolt be a szent estén a szenvedők — a betegekhez, kik nehéz sóhajaikkal viselik szenvedéseiket s nehezebb a kereszt, mely rájok súlyosodon ma, mint egyébbkor, — hiszen szeretteiktől távol vannak, kik érzékenyen nélkülözik a kenyérkereső apát, vagy a gondos anyát, — nekiek tehetetlenül kell itt leküdniök, de legalább meleg szobájuk, gondos ápolásuk van, mig az otthon maradottak ennek a hiányával is küzdenek s a kéz, mely fáradtságot nem ismerő szorgalommal kereste meg az árvák kenyerét, nincs többé, elvitte egy baleset! s már ezután, ha fel is épül, nem fog tudni meg oly csekélyke örömöt sem szerezni a szent estére árváinak, mint azelőtt ! Szegény anya 1 könnyei záporként ömlenek szemeiből; oly vigasztalan, oly marczangoló fájdalom dúl szivében, hogy tesli szenvedései eltörpülnek e mellett s mert oly súlyos, oly igen nehéz a szenvedés!

De hallga.

Csöngetés éles szava hatol a betegek által elfoglalt terembe s nyílik az ajtó; — mily mennyei látvány ! a nővérke, a ki annyi szeretettel, oly türelemmel kötözi a sebeket, — fényesen világított zöld tácskát hoz kezében, a többi nővér kiséri és felhangzik az ének: »Mennyből az angyal, lejött hozzátok» — és igy haladnak teremről-teremre — mindenütt fényt, vigaszt árasztva a szenvedőkre, tudatva velők, hogy a jó, vigasztaló angyal ő hozzájuk is eljött hirdetni: megszületett a Megváltót az az isteni gyermek, a ki nem palotát választott születése helyéül, hanem istállói, — szegény akart lenni, — mar akkor és azzal mulatva meg, mily kedvesek lesznek elutlu a szegéuyek — a szenvedők 1

S (elszáradnak a könnyek, megenyhül a szenvedés! hiszen ha oly jó és kegyes a kis Jézuska, lehetetlen, hogy a szegény beteg anya gyermekeit elhagyja — s már, hála Isten, innét is küldhet valamit nekiek, a minek bizonyára nagyon fognak örvendeni; odaadja, azt a mit a Jézu ka nekie hozott, mert kiterjed mindenkire gondoskodó szeretete, — — — a jó nővérek egész éven takarékoskodnak, csakhogy a szegény betegeknek némi örömöt szerezzenek a szent estén, — rózsafüzér, képecskék, sütemény és ezukorkák képezik az ajándékokat.

Valóban lélekemelő, megható látvány, hogy ezen szenvedők, kik kínjaiktól gyötörtetve, még otthon a család körében is, igen sok esetben tehernek tekintetnek, itt szeretetre, gondos ápolásra találnak, sőt lelkűk művelésén is ily gond lordittalik, — oly emberbaráti intézmény ez, melyet valóban csak a szeretet létesíthetett.

S hogy kórházunk, mely a kor minden igényeinek megfelelően ily színvonalon áll s Ungvármegyének bizonyára büszkeségét képezi, hogy nem fényes anyagi viszonyai daczára, a szenvedőknek ily azilumot nyújthat, a közönség áldozatkészsége mellett, főkép az igazgató-főorvos : Novák Endre dr. ér eme, ki lankadhat- lan buzgalmával, meleg emberszeretetével fáradozott azon, hogy kórházunk több vagyonosabb megyének mintául szolgál ma.

Ezen nemesen érző férfiú vármegyénk és társadalmi életünk kimagasló alakja, a ki fáradtságos hivatása mellett, mindenkor talált időt a szép és jó előmozdítására, — ez évben jutott áldásos munkálkodása 25 évi határkövéhez, a hol megállítjuk őt, hogy melegen üdvözöljük! s a szenvedő emberiség nevében hálás szívvel kívánjuk neki azt, hogy a jó Isten engedjen neki teljes testi, lelki épségben az 50 év határkövéhez eljutnia! s miután csendben munkálkodott, nem kérve, nem várva jutalmat, mivel hogy »minden jó cselekedet magában hordja jutalmát.« A szenvedők könnyeinek felszáritása teremjék meg számára azon virágokat, melyekből a boldog ág és megelégedés fakad.

e. a.

A szegény betegek gyógykezelése.

A mai napon lép életbe az 1898. évi XXI. t.-cz., mely a nyilvános betegápolás költségeinek fedezését határozza meg.

Ezen törvény 3. §-ának b) pontja értelmében az országos betegápolási alap fedezi a hatóságilag igazolt szegények részére hatósági orvos, valamint a belügyminisztertől e részben felhatalmazott magánorvos által a belügyminiszteri utasítás szeriül rendelt gyógyszerek, továbbá a szükséges gyógyászati segédeszközök költségeit.

Az ide vonatkozó belügyminiszteri rendeletet, mint közérdekű intézkedést, a következőkben adjuk :

Rendelet.

118,956/98. B. M. számú körrendelet.

Szegény betegek számára az országos betegápolási alap terhére rendelt orvosi vényeken a szegénység igazolásáról és a rendelt gyógyszerek árának kifizetése czéljából teendő eljárásról.

(Valamennyi törvényhatóságnak.)

A nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről szóló 1898. évi XXI. t.-cz. 3-ik §-ának b) pontja értelmében a szegény betegek gyógyításához szükséges gyógyszerek költségeinek viselése az országos betegápolási alap terhére esvén, ezen kedvezményre való jogosultság megállapítására és a gyógyszerek árának megtérítésére nézve az idézett törvény 14. szakaszában nyert felhatalmazásnál fogva és a folyó évi 99,000, szám alatt kiadott szabályzat 6. §-ának c) pontjában tett kijelentésemhez képest, rendelein :

1. §. Az országos betegápolási alap terhére gyógyszer rendelhető :

a) azon szegények számára, kik az 1886, évi XXII. t.-cz. 145. §-ához képest mint magukat közsegély nélkül fentartani nem képesek, nyilvántartatnak; továbbá

b) hatóságilag igazolt azon szegénysorsuak számára, a kik keresetük, vagy jövedelmük csekély voltánál fogva csakis a legszükségesebb létfentartási eszközökkel rendelkeznek és közfelfogás szerint szegényeknek tekintetnek ; végre :

c) azok számára, a kik az a) és b) pontban megjelöltek közé nem tartoznak, de oly mostoha viszonyok között vaunak akkor, a midőn veszély esetében gyógyszerre szorulnak, hogy legjobb akaratuk mellett is képtelenek a gyógyszer arának megfizetésére.

2. §. Az illetékes helyi hatóságok kötelesek a szegény-jogon való rendelésre hivatott orvosokat és az illető gyógyszerészeket az 1. §. a) pontja alatt említeti szegények névjegyzékével ellátni és az e részbeni változásokat évenkinl deczember havában velük közölni.

3. §. Az 1. §. b) és c) pontja alatt említetteket, esetleg hozzátartozóikat, a mennyiben szegénységüket, illetve fizetésképtelenségüket helyhatósági bizonyitvány- nyal sürgős veszély, vagy a bizonyítvány beszerzésének akadálya miatt nem igazolhatnák, köteles a rendelő orvos anyagi viszonyaik felül körülményesen és azon figyelmeztetéssel kikérdezni, hogy bemondásaik valótlansága esetében a rendelt gyógyszer árának kétszeres ösz- szege és az orvos rendelési dija is be fog tőlük köz- igazgatási végrehajtási utón hajtatni.

4. §. Ugyanazon beteg részére, a szegénység előzetes igazolása nélkül, gyógyszer másodszor nem rendelhető.

5. §. A 3. §-ban körülirt figyelmeztetés daczára valótlannak bizonyult bemondás alapján az orsz. betegápolási alap terhére rendelt gyógyszerek árának kétszeres összege haladéktalanul behajtandó és a behajtó