Ung, 1899. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1899-01-01 / 1. szám

Melléklet az „UNG“ 1899. évi 1-ső számához. rendben folynak le. Meg-megujuló éljenzés között úgy a maga, mint a bizottsági tagok nevében midőn ezért köszönetét fejezi ki, egyúttal kívánja, hogy a küszöbön levő újév és annak hosszú sorozata mindenkor csak boldogságot s örömöket hozzon úgy neki, mint egész családjának. Ezzel a közgyűlés d. u. 1 órakor véget ért. Városi közg-yülés. — Decz. 30. — Választás szele fujdogált Ungvár város tanács­termében e hó 30-án, tehát a városatyák szép szám­mal töltötték meg a termet, bizonyságául, hogy van nak még ügyek, ha mindjárt nem is Mz-iigyek, melyek vonzó-erővel bírnak. Mintegy 70—75 képviselő-testületi tag jött össze, a kiknek legnagyobb része azonban csalódva távozott, minthogy a fogyasztási adókezelők megválasztása a jövő hétre halasztatott. A közgyűlést Lüley Sándor dr. polgármester nyitotta meg, a ki figyelemmel arra, hogy a napirend első tárgyául a birtok-nyilvántartói és könyvelői állás betöltése tűzetett ki, ily választások vezetésére pedig az alispán, vagy helyettese jogosult, indítványozza, hogy az alispánt a választás vezetésére küldöttség hivja meg. A polgármester, Brnjmann Béla és Virányi Sándor dr.-ból álló küldöttség által meghívott alispán, a jelölő-bizottsággal bírálat alá vette az egy pályázó beérkezett kérvényét, melynek eredménye lett, hogy Mérő Vilmos I. o. Írnok, minthogy az allamszamvitoli vizsgát letette, egyhangúlag jelöltetett s a közgyűlés által egyhangúlag meg is választatott. Ezzel a választás befejeztetvén, az éljenzések között távozott alispán elnöki székét Lüley Sándor dr. foglalta el s ezzel kezdetét vette a napirend tovább tárgyalása, a mikor is bejelentetett, hogy a kórházi választmány Róth Herman dr. kórházi alorvosnak 120 frt működési jutalmat szavazott meg. Mocsáry Géza v. ügyész hozzájárul a működési pótlék megszavazásához, de csak úgy, hogy azt a képviselő-testület szavazza meg, nem pedig, hogy a kórházi választmány határozata vétessek tudomásul. A kórház a varosé, tehát azzal nem a kórházi vá­lasztmány, hanem a képviselő-testület rendelkezik, a mit Reismann Bertalan, mint kórházi választmányi tag kétségbe vont s azt állította, hogy a választmány a bejelentést csak előzékenységből tette. Gaar Iván felhívja a képviselő-testület és a pol­gármester figyelmet arra, hogy az Ungvár városi köz- ' kórház jellege a belügyminiszter 1897. évi jelentésé­ben vármegyeinek van feltüntetve. Az esetleges te- vedesek es joghátrányok elkerülése végett kéri, hogy a hiba kijavítása czéljából a belügyminiszterhez fel- terjesztés inteztessék. (Helyeslés.) Novák Endre dr. azt hiszi, hogy a téves jelzés nyomda-hibaből került a belügyminiszterhez. Aggoda­lomra nincs ok, minthogy a telekkönyv határozza meg a tulajdonost'. A telekkönyvben pedig az ungvári köz- korhaz a varos tulajdonaként jegyeztetett be. Hozzá­járul azonban ahoz, hogy a hiba kijavitasara a bel­ügyminiszter megkerestessék. Rákosi János a további tévedések elkerülése végett ajanlja, hogy az ungvári közkórház a jövőben Ungvár városi közkórhaznak czimeztessék. Lüley Sándor dr. Mocsáry v. ügyész felszóla­lására kijelenti, hogy a legközelebbi közgyűlésen a vonatkozó törvény alapjan fogja bebizonyítani, hogy ily működési pótlékok megszavazására a közkórházi választmány jogosult. Gaar és Rákosi felszólalását figyelembe veszi. Ezzel a közgyűlés a 120 frt működési pótlekot megszavazta. Törvényhatósági bizottsági határozatok kihirde­tése után a fogyasztási adók 1899. évi kezelesenek megállapitásara került a sor. A tanács és a pénzügyi bizottság javaslata az volt, hogy az 1899. évtől kezdődőleg egy ügyvivő és egy ellenőr vezesse a fogyasztási adók kezelését, ügy­nökökül pedig legfeljebb két egyén alkalmaztassák. E végből egyúttal felolvastatott a kezelésre vonatkozó szabalyrendelet-tervezet. Gaar Iván elfogadja a javaslatot; azonban in­dítványozza, hogy a kezelőktől a 12% os jutalék meg- vonassék; hogy pedig a számvevő ellenőrzése szin­tén ellenőrizhető legyen, tartozzék a számvevő a heti vizsgálatain tett tapasztalatait egy bekötött könyvbe bejegyeztetni. Reismann Bertalan nem fogadja el a javaslatot, mert annak elfogadása nem biztosit oly jövedelmet a városnak, mint ha a bérlet más módon, esetleg albér­letbe adással kezeltetnek. Indítványozza, hogy az újabb javaslattételre utasittassek a tanács és a pénzügyi bizottság. Spiczer Sándor dr. nem hajlandó a törvény ki­játszására irányuló javaslatot elfogadni s ebből ere- dőleg a törvény kijátszásán a fejét törni. Ez nem szokása. Nagyon helyes szerinte az az indítvány, hogy a 12%-os jutalékot a kepviselő-testület megvonja. A javaslatra magára megjegyzi, hogy az a maga egé­szében el nem fogadható s igy a mai napon a kezelők meg meg nem választhatók, nanem mindaddig csak helyettesíthetők, mig a szabályrendelet felsőbb jóvá hagyást nem nyer. Lüley Sándor dr. polgármester hozzájárul Spiczer inditvanyaiioz, hogy mindaddig, mig a szabályrende­let jóváhagyást nem nyer, a kezelők csak helyettesit tessenek a jövő heten megtartandó közgyűlésen. Novak Endre dr. csodálkozik azon, hogy Reis- munn Bertalan a multi rendszer védelmére kel s a fogyasztási adók jövedelmének csökkenését a rend­szerváltozásban látja; ebben őt nem követi. A tanács jelenlegi működése, ha egyik-másik tekintetben nem is mindig szerencsés, de mindenkor nyílt s ezért vé­delmére kél a tanácsnak s a képviselő-testületnek, mely a tanácsot a törvényes működésében követi. Gaar indítványának egyrészét elfogadja, hanem a 12%-os jutalmat a kezdők ösztönzésere megadandó- nak javasolja. Reismann Bertalan szavainak félremagyarázása czimén újból felszólal s kijelenti, hogy ő indítványá­val nem a törvény kijátszását czélozta. Weinberger Lipót azt mondja, hogy a kormány­nak az a czélja, hogy a fogyasztási adók kezeléséből a varosnak jövedelme legyen. S ezt csak úgy véli elérhetőnek, ha a város a jövedelmek maximumát megállapítva, a kezelőknek jutalékul azt az összeget adja, mely a maximum-jövedelmen felül befoly. Több felszólalás után névszerinti szavazással 41 szóval 18 ellen elfogadtatott a Spiczer Sándor indít­ványával módosított javaslat s igy Reismann indít­ványa elesett. A szabályrendeletbe pedig felvétetett Gaar indít­ványának a számvevőre vonatkozó része, mig a 12% jutalék az indítvány visszavonása miatt benn ha­gyatott. Az agyagipariskola telkének ügye került ezután sori a. Lüley Sándor dr. polgármester előadja, hogy az iskola telkenek ára oly összegre rug, a mi a város anyagi viszonyaival összhangban nem áll. Ennélfogva az illetékes minisztériumban azon megállapodásra jutott, hogy a telek helyett adjon a város 10,000 frtot. Novák Endre dr. melegen ajánlja a p. ü. bi­zottság áltál is javasolt 10,000 frt megszavazását. Ezzel nemcsak az agyagipariskola ittmaradása fog biztosíttatni, de el fogja érni a varos azt is, hogy az agyagipar-iskolaval kapcsolatosan más szakiskolák, illetve tanfolyamok fognak felallittatni. Úgy van meg­győződve, hogy a kormány Ungvár varosát Felső- Magyarorszag valóságos ipari központjává akarja emelni, de hogy ez megtörténjek, szükséges a város anyagi aldozata is. Weinberger Lipót szintén ajánlja a javaslat el­fogadását. Mocsáry Géza t. ügyész megszavazza ugyan a javasolt összeget, de nem mint kepviselő-testületi vál. tag, hanem mint az elöljáróság tagja. Ő úgy tudja, hogy a varos mar eleg áldozatot hozott a kormány­nak s ha a kormány tényleg segíteni akar Ungvár vá­rosán, úgy ez nem a folytonos érvágásokkal érhető el. Ha Hutta községnek adott a kormány 2% ra pénzt, hogy bajain segítsen, nem látja helyen valónak, hogy Ungvár városától folyton áldozatok követeltessenek, különösen amikor a pótadók terhét mar alig bírja a közönség. Kijelenti végül, hogy részéről ez az utolsó anyagi segely, a mit a kormánynak megszavaz. (He­lyesles.) Elrendeltetvén ezután a névszerinti szavazas, az agyagipariskola czéljaira a 10,009 frtnyi segély nagy többséggel megszavaztatott. A határozat kimondása után a polgármester boldog uj évet kívánt a képviselő-testület tagjainak s ezzel a közgyűlés veget ért. Karácsony a kórházban­— Decz. 24. — Az emberiséget megváltó szeretet fénye, melegsége szétáradt az egész löld kerekségén, jóit evő sugarai be­világítottak egyaránt a gazdagok és szegények lakásaiba s midőn lokozzák a boldogok örömeit, vigaszt és lényt hoznak a szegény küzdelmeihez, bátorítva őt, hogy csak lolytassa az élet harczát a jobb jövő reményében s ha nehéz a küzdelem s fáradtság zsibbaszlja teslét-lelkét, találjon vigaszt, megnyugvást az llr gondoskodó atyai intézkedésében, a Ki Íme elküldte a kis .Jézuskát, Meg­váltóinkat, az majd bevilágítja az elet utait, fényt áraszt a sötétségbe, hogy többé már ne a vigasztalan kétség- beesés állja el haladásunkat a jóban, hanem a hit-, remény-és szeretetben edződve, ne legyen nehéz czélunk felé törnünk. Egy ily fényes sugár, a szeretet melegítő sugara, hatolt be a szent estén a szenvedők — a betegekhez, kik nehéz sóhajaikkal viselik szenvedéseiket s nehezebb a kereszt, mely rájok súlyosodon ma, mint egyébbkor, — hiszen szeretteiktől távol vannak, kik érzékenyen nél­külözik a kenyérkereső apát, vagy a gondos anyát, — nekiek tehetetlenül kell itt leküdniök, de legalább meleg szobájuk, gondos ápolásuk van, mig az otthon maradot­tak ennek a hiányával is küzdenek s a kéz, mely fá­radtságot nem ismerő szorgalommal kereste meg az ár­vák kenyerét, nincs többé, elvitte egy baleset! s már ezután, ha fel is épül, nem fog tudni meg oly csekélyke örömöt sem szerezni a szent estére árváinak, mint az­előtt ! Szegény anya 1 könnyei záporként ömlenek sze­meiből; oly vigasztalan, oly marczangoló fájdalom dúl szivében, hogy tesli szenvedései eltörpülnek e mellett s mert oly súlyos, oly igen nehéz a szenvedés! De hallga. Csöngetés éles szava hatol a betegek által elfoglalt terembe s nyílik az ajtó; — mily mennyei látvány ! a nővérke, a ki annyi szeretettel, oly türelemmel kötözi a sebeket, — fényesen világított zöld tácskát hoz ke­zében, a többi nővér kiséri és felhangzik az ének: »Mennyből az angyal, lejött hozzátok» — és igy halad­nak teremről-teremre — mindenütt fényt, vigaszt árasztva a szenvedőkre, tudatva velők, hogy a jó, vigasztaló angyal ő hozzájuk is eljött hirdetni: megszületett a Megváltót az az isteni gyermek, a ki nem palotát választott születése helyéül, hanem istállói, — szegény akart lenni, — mar akkor és azzal mulatva meg, mily kedvesek lesznek elutlu a szegéuyek — a szenvedők 1 S (elszáradnak a könnyek, megenyhül a szenvedés! hiszen ha oly jó és kegyes a kis Jézuska, lehetetlen, hogy a szegény beteg anya gyermekeit elhagyja — s már, hála Isten, innét is küldhet valamit nekiek, a minek bizonyára nagyon fognak örvendeni; odaadja, azt a mit a Jézu ka nekie hozott, mert kiterjed mindenkire gondoskodó szeretete, — — — a jó nővérek egész éven takarékoskodnak, csakhogy a szegény betegeknek némi örömöt szerezzenek a szent estén, — rózsafüzér, képecskék, sütemény és ezukorkák képezik az aján­dékokat. Valóban lélekemelő, megható látvány, hogy ezen szenvedők, kik kínjaiktól gyötörtetve, még otthon a család körében is, igen sok esetben tehernek tekintet­nek, itt szeretetre, gondos ápolásra találnak, sőt lelkűk művelésén is ily gond lordittalik, — oly emberbaráti intézmény ez, melyet valóban csak a szeretet létesít­hetett. S hogy kórházunk, mely a kor minden igényeinek megfelelően ily színvonalon áll s Ungvármegyének bi­zonyára büszkeségét képezi, hogy nem fényes anyagi viszonyai daczára, a szenvedőknek ily azilumot nyújt­hat, a közönség áldozatkészsége mellett, főkép az igaz­gató-főorvos : Novák Endre dr. ér eme, ki lankadhat- lan buzgalmával, meleg emberszeretetével fáradozott azon, hogy kórházunk több vagyonosabb megyének mintául szolgál ma. Ezen nemesen érző férfiú vármegyénk és társa­dalmi életünk kimagasló alakja, a ki fáradtságos hiva­tása mellett, mindenkor talált időt a szép és jó előmoz­dítására, — ez évben jutott áldásos munkálkodása 25 évi határkövéhez, a hol megállítjuk őt, hogy melegen üdvözöljük! s a szenvedő emberiség nevében hálás szívvel kívánjuk neki azt, hogy a jó Isten engedjen neki teljes testi, lelki épségben az 50 év határkövéhez eljutnia! s miután csendben munkálkodott, nem kérve, nem várva jutalmat, mivel hogy »minden jó cselekedet magában hordja jutalmát.« A szenvedők könnyeinek felszáritása teremjék meg számára azon virágokat, me­lyekből a boldog ág és megelégedés fakad. e. a. A szegény betegek gyógykezelése. A mai napon lép életbe az 1898. évi XXI. t.-cz., mely a nyilvános betegápolás költségeinek fedezését hatá­rozza meg. Ezen törvény 3. §-ának b) pontja értelmében az országos betegápolási alap fedezi a hatóságilag igazolt szegények részére hatósági orvos, valamint a belügymi­nisztertől e részben felhatalmazott magánorvos által a belügyminiszteri utasítás szeriül rendelt gyógyszerek, továbbá a szükséges gyógyászati segédeszközök költségeit. Az ide vonatkozó belügyminiszteri rendeletet, mint közérdekű intézkedést, a következőkben adjuk : Rendelet. 118,956/98. B. M. számú körrendelet. Szegény betegek számára az országos betegápo­lási alap terhére rendelt orvosi vényeken a sze­génység igazolásáról és a rendelt gyógyszerek árának kifizetése czéljából teendő eljárásról. (Valamennyi törvényhatóságnak.) A nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről szóló 1898. évi XXI. t.-cz. 3-ik §-ának b) pontja értel­mében a szegény betegek gyógyításához szükséges gyógy­szerek költségeinek viselése az országos betegápolási alap terhére esvén, ezen kedvezményre való jogosult­ság megállapítására és a gyógyszerek árának megtérí­tésére nézve az idézett törvény 14. szakaszában nyert felhatalmazásnál fogva és a folyó évi 99,000, szám alatt kiadott szabályzat 6. §-ának c) pontjában tett kijelen­tésemhez képest, rendelein : 1. §. Az országos betegápolási alap terhére gyógy­szer rendelhető : a) azon szegények számára, kik az 1886, évi XXII. t.-cz. 145. §-ához képest mint magukat közsegély nélkül fentartani nem képesek, nyilvántartatnak; továbbá b) hatóságilag igazolt azon szegénysorsuak szá­mára, a kik keresetük, vagy jövedelmük csekély vol­tánál fogva csakis a legszükségesebb létfentartási esz­közökkel rendelkeznek és közfelfogás szerint szegények­nek tekintetnek ; végre : c) azok számára, a kik az a) és b) pontban meg­jelöltek közé nem tartoznak, de oly mostoha viszonyok között vaunak akkor, a midőn veszély esetében gyógy­szerre szorulnak, hogy legjobb akaratuk mellett is kép­telenek a gyógyszer arának megfizetésére. 2. §. Az illetékes helyi hatóságok kötelesek a sze­gény-jogon való rendelésre hivatott orvosokat és az il­lető gyógyszerészeket az 1. §. a) pontja alatt említeti szegények névjegyzékével ellátni és az e részbeni vál­tozásokat évenkinl deczember havában velük közölni. 3. §. Az 1. §. b) és c) pontja alatt említetteket, esetleg hozzátartozóikat, a mennyiben szegénységüket, il­letve fizetésképtelenségüket helyhatósági bizonyitvány- nyal sürgős veszély, vagy a bizonyítvány beszerzésének akadálya miatt nem igazolhatnák, köteles a rendelő or­vos anyagi viszonyaik felül körülményesen és azon figyelmeztetéssel kikérdezni, hogy bemondásaik valótlan­sága esetében a rendelt gyógyszer árának kétszeres ösz- szege és az orvos rendelési dija is be fog tőlük köz- igazgatási végrehajtási utón hajtatni. 4. §. Ugyanazon beteg részére, a szegénység elő­zetes igazolása nélkül, gyógyszer másodszor nem ren­delhető. 5. §. A 3. §-ban körülirt figyelmeztetés daczára valótlannak bizonyult bemondás alapján az orsz. beteg­ápolási alap terhére rendelt gyógyszerek árának kétsze­res összege haladéktalanul behajtandó és a behajtó

Next

/
Oldalképek
Tartalom