Ung, 1898. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1898-07-17 / 29. szám

végül pedig javasolja, hogy utasittassék a kir. tanfel­ügyelőség, hogy a 15 iskolára vonatkozólag szeptember és októberben az adatokat a helyszínén szerezze be és jelentését október végéig tegye meg. A közig, bizottság az iskola-épitési küldöttség fenti javaslatát egész terjedelmében elfogadta. Még nehány adóhátralékos ingatlanok elárverezése rendeltetett el s ezzel az ülés befejezést nyert. Méhészek üg-yelmébe. A »Magyar Méh« júniusi füzetében az alább irt közleményem jelent meg : Gyakorlati méhészkönyv- és viaszkiválasztó-prés ismertetés. Méhésztársaim közül minden évben többen tisztel­vén meg azzal, hogy tőlem kértek tanácsot, — az el­múlt évben már több, mint 100 levelet kellett Írnom, — e bizalom és méhésztársaim azon panasza, hogy sok méhészkönyvet olvastak ugyan át, de azokban éppen azt nem találják fel, a mire szükségük van, — az én tanácsaimat pedig szívesen köszönvén meg, — azon el­határozásra birt, hogy egy kis gyakorlati méhészkönyvet adjak ki. Könyvem »Gyakorlati útmutató a méhek tenyész­tésére« ezimmel megjelent, kis 8°, 6S lap, 9 oly ábrával, mely más méhészkönyvekben nincs meg. Ára 45 kr. Midőn erről tisztelettel értesítem méhésztársaimat, szükségesnek tartom, hogy az eddig tudomásomra jutott bírálatokból nehányat idézzek : „Az erdélyrészi méhész-egylet ápr. havi „Méhé­szeti Közlönye“ ekként ismerteti: »Szerény külsőben, egyszerű ruhában lépett a nagyközönség elé e kis köny­vecske, mely azonban hivatva van nagy körutat tenni meg a méhészet világában« s miután tartalmát leírja, hozzáteszi: »A méhészet minden barátjának melegen ajánljuk.« Valló méhész tanár ezt mondja róla: »A müvecs- kéből meggyőződtem, hogy a rengeteg anyagból a java van kiválasztva, éppen az, a mire kezdő méhészeknek és általában a földművelőknek legnagyobb szüksége van, hogy sikeresen méhészkedhessenek.« Az egyes méhészek meleg hangú nyilatkozataiból idézem még Sőtér Kálmán bírálatát: »A munka olyan, hogy ebben a terjedelemben jobbat nem ismerünk ez idő szerint.« Most hozzáteszem még a következő bírálatokat: A „Nemzet“ ápr. 24-iki számában ezt Írja : »Gya­korlati útmutató a méhek tenyésztésére« czimen Bacskay Sámuel egy füzetet irt, a mely, mint czime is mutatja, a méhtenyésztési helyes és czélszerü tanácsok nyújtása által óhajtja terjeszteni. A könyvecske valóban elisme­résre méltó szeretettel, de egyszersmind sok tudással ismerteti a méhek tenyésztését és útmutatásai e tekin­tetben nagyon becsesek. — A könyv minden sorából kitűnik, hogy hozzáértő ember fogta kezébe a tollat, hogy lelkesedéssel szálljon síkra a nálunk még elhanya­golt méhészet föllenditése érdekében. A füzet Sőtér Kálmánnak van ajánlva.« Május 8-iki számának mellék­letében pedig >A méhészet berendezése« czitn alatt ezt mondja: »Már méltattuk Bacskay Sámuel füzetét »Gya­korlati útmutató a méhek tenyésztésére«, mely a méhé­szet elhanyagolt ügyének hasznos szolgálatot van hivatva lenni. Mint a méhészet lelkes hívei, érdekesnek tartjuk Bacskay jelen füzetéből a méhészét berendezésére vo­natkozó utasításokat ide iktatni.« És 3 hasábon 16 lapot szóról-szóra közöl Útmutatómból. Kakucsi Liebner József, az Országos méhés -egylet igazgató-alelnöke, ki a méhészettel maga is szenvedéllyel loglalkozik s e téren alapos képzettsége van, igen elis­merő szavak kíséretében »Szép és tanulságos« műnek mondja és örömét fejezi ki a mű megjelenése lelett. Luby Géza földbirtokos, országgyűlési képviselő : »Munkájához gratulálok, rövid, világos, jó beosztású, czatrang-nélküli munka, a mit megért mindenki.« Voith Gergely, a számos-újvári méhészkor alel - nöke: »A mű igazán jó, hézagpótló munka.« Uray Imre beregi löldbirtozos: »Én eddig keveset foglalkoztam a méhekkel, de e Gyakorlati útmutatót olvasva, — a kiben egy kis vér van, hajlamot kell, hogy kapjon hozzá; valóban gratulálok a szép sikerhez. Egyedül ezen az utón lehet a nép között üdvösen és hasznosan elterjeszteni a méhészetet.« Dezső L. sárospataki tanitóképezdei igazgató: »Ha rajtam állana, szívesen behoznám a méhészetről Írott kis könyvét intézetünkbe tankönyvül is, mert igen alkal­masnak tartom arra. Elég rövid arra, hogy unalmassá, kelletlenné ne váljék, mégis elég kimerítő arra, hogy a kezdő méhész utravalóul magával vigye a legszüksé­gesebb ismereteket. Irálya elég világos, egyszerű és magyaros,« Lengyák állami tanító: »Bár eddig sokat össze­olvastam a méhészet termékeiből, mégis úgy van az ember, hogy mikor tenni kell, nem tudja, mit kell tenni. Örömmel jelentem ki, hogy önzetlen, jóindulatú taná­csai tették lehetővé nálam a méhészet megkedvelő ét. A méhekkel való elbánás a tanácsolt mód szerint fé­nyesen sikerüli.« Ily szép elismerő-biráiulok után örömmel adhatom tehat kis müvemet méhésztarsaim kezébe azon tudat­ban, hogy az okszerű méhészet terjedését általa elő­mozdítom. * ifi * Viaszkiválasztó-présemről a »Magyar Méh-«ben közűitekből ide irom a következőket : A sonkolyból a viasz kiválasztására nem lévén alkalmas eszköz, mely a czélnak tökéletesen megfelelne, sok fáradozásom után végre sikerült egy viaszkiválasztó­prést előállítanom, melyről, — a hozzám érkezeit elis- merő-nyilalkozatokbol egy párt idézek: Lendvay, N.-Harsányból Írja : »A tavaly hozatott viaszprés igen jó, vele igen gyors és tökéletes munka végezhető. A sonkolyban nem hagy semmi viaszt.« — így ir Borossay N.-Kajdról: Balia, H.-M.-Vásárhelyen állatorvos, más viaszolvasztón kiolvasztott sonkolyt pre­páit vele préselni s az eredménynyel igen meg volt elé­gedve. Gréger ostorosi tanító is igen dicséri, mint legjobbat. E prést, mig készletem tart, 7 frtért adom. Bacskay Sámuel, lelkész, a csapi méhészkor elnöke. KÜLÖNFÉLÉK. * A t. közönséghez. Boldog emlékű Szerkesztőnknek, Tabódy Jenő kir. tanácsos és vármegyei főjegyzőnek elhunyta folytán, addig is, mig a szerkesztői állás betöltetik, a szer­kesztésért való felelősséget lapunk kiadó-tulaj­donosa: Székely Simon vállalta el. Midőn ezt a t. olvasó közönségnek és lapunk nagyrabecsült munkatársainak tudomására hozzuk, egyúttal felkérjük őket, hogy a lap részére szánt közle­ményeiket kizárólag az „Ung s{erkes{tuségcu czimén küldjék be. * Kitüntetés. Ő császári és apostoli királyi felsége Bene Sándor dr. vármegyei tiszti főorvost, a közegészségügy terén szerzett érdemeiért a Ferencz József rend lovagkeresztjével tüntette ki. A varmegye és a város közönsége által örömmel fogadott legma­gasabb kitüntetést tartalmazó királyi kéziratot a „Bu­dapesti Közlöny“ hivatalos lap e hó 14-ikén megjelent száma a következőkben közli : A Személyem körüli magyar minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott magyar miniszter­elnököm előterjesztése folytán dr. Bene Sándor, Ungvármegye tiszti főorvosának a közegészségügy terén szerzett érdemei elismeréséül Ferencz József- rendem lovagkeresztjét adományozom. Kelt Jschlben, 1898. évi julius hó 6-án. FERENCZ JÓZSEF, s. k. Báró Bánffy, s. k. Bene Sándor dr. főorvos kitüntetése által az igazi érdem talált méltó megjutalrnazásra. — A puri­tán becsületességü, emberbaráti jó lelkületű főorvos az egész vármegye szeretetét és tiszteletét bírja. Mint a vármegye közegészségügyének őre, zajtalanul, feltűnni vágyás nélkül, de annál fáradhatatlanabbul és annál eredményesebben működik. A vármegye közegészség- ügyét 1871. óta szolgálja önmagát nem kímélő mun­kássággal, vasakarattal és szívós kitartással. A 70-cs évek elején dühöngött cholera-járvany alatt, valamint később, az 1893. évben, a vármegye két községében: Csapban és Salamonban fellépett járvány megfékezé­sével kiváló érdemeket szerzett. A főorvosi állást 1882. évi márczius hó 23-ika óta tölti be, a mikor is egy­hangúlag lett ez állasra megválasztva s hogy e sok teendőivel és felelősséggel terhelt állást miként töltötte be, elég ékesen szóló bizonyíték ezen kitüntetése s azon meleg rokonszenv, melylyel kitüntetésének hire fogadtatott. A magunk részéről, midőn örömmel csat­lakozunk baratai és tisztelőinek jókivánataihoz, őszintén óhajtjuk, hogy a mások hasznára volt munkálkodása közben megrendült egészsége mielőbb teljesen helyre­álljon. * Az ungvári állami reáliskolához Könye Nándor beregszászi állami reáliskolai tanár neveztetett ki harmadik tanárul * Névmagyarositás. Óesterreieher Jakab dr., városi t. orvos, vezetéknevének Ország-ra való magyarosításának engedélyezését kéri a belügymi­nisztertől. * Az ungvári áll. elemi iskolák uj épületeinek ügye foglalkoztatta e hó 12-én Ung- varmegye közigazgatási bizottságát. Az ügy a város polgármesterének azon felterjesztésével került felszínre, melylyel bejelenti, hogy Ungvár város közönsége csak úgy hajlandó a Savanyuvizi részen emelendő iskola- épület építését elvállalni, illetve az ahoz szükséges összeget kölcsön venni, ha a vallás- és közoktatásügyi miniszter egyúttal biztosítani fogja az épület fenntartási költségeit is. A közigazgatási bizottság a város ezen határozatának elfogadását pártolókig terjeszti fel a miniszterhez; — minthogy azonban ennek jóváhagyá­sával az ungvári állami iskolák helyiségének ügye még teljesen rendezve nem lenne, mert a hidontuli részen a tanhelyiségek ismét meg nem felelő épüle­tekben maradnának, — a közigazgatási bizottság egy­úttal fe'kérni határozta a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy a savanyuvizi iskola-épület felépíté­sével Kapcsolatban egyúttal kérje fel a város közön­ségét arra is, hogy a savanyuvizi iskoláéhoz hasonló feltételek mellett vállalja el a hidontuli részen való iskola-épitést is. — E hírünkkel kapcsolatban, Laub Sándor kir. s.-tanfelügyelö, az ungvármegyei tankerület vezetőjének szives felvilágosítása folytán tudatjuk, hogy a közoktatásügyi kormány az iskola- épületeknek a város áltál való fenntartása alatt nem érti a tisztántartási és apró javítási kötelezettségeket is, — mert ezek az iskola dologi kiadásából nyernek fe­dezetet, — hanem érti a tetőzet és külső falazat jo karban való tartását. Ez pedig, még ha a sastéri is­kola is felépülne, évenkinti átlagban alig lenne több, mint 200 frt. így tehát a képviselő testületnek azon aggálya, mely a savanyuvizi részen emelendő iskola- épület építési költségeire felveendő kölcsön megszava­zása alkalmával a képviselő-testületben felmerült, na­gyon is messze felülmúlja a tényleg elvállalni kért kötelezettségek körét. * Repülni kezd a Sas. Az ungvári Fekete- Sas kezdi már szárnyát bontogatni, hogy rövid idő alatt vegleg elhagyja helyét. Erre enged következtetni az az értekezlet s annak az értekezletnek eredménye, mely e hó 10-en tartatott meg a polgármester elnök­lete alatt s melyen a sastéri tulajdonosok közül is többen részt vettek. Tudott dolog ugyanis, hogy a képviselő-testület nagyrésze csak úgy hajlandó a Fekete-Sas, mint a város tulajdonát képező s 2000 frton felül jövedelmező ingatlan lebontásához hozzájárulni, ha a környékbeli háztulajdonosok, a kik kétségkívül sokat nyernek házérték emelkedésben e lebontás által, bizonyos összeget adnak a bekövetkező jövedelem- csökkenés mérsékléséhez. Az értekezleten mutatkozott is hajlandóság erre, amennyiben a ZJeTessy-örökösök 250 frtot, Gottlieb Ábrahám 200, Heumann Mór 200, Leichtag Gyula 500, Kesztenbaum Jónás 200, Meisels Ignácz 200, Pogány Sándor 250, Tüchler H. 200 és Winkler-örökösök 200 frtot hajlandók a város pénz­tárába fizetni, ha a Fekete-Sas lebontatik. — Az érte­kezleten egyúttal felmerült az a terv is, hogy a város által megvenni óhajtott pénzügyőri laktanya telkén a Sas lebontásának kimondása után azonnal egy nagyobb szabású vendéglő építtessék, mintegy 10 vendég-.zo- bával, melyre már bérlő is jelentkezett, aki évi bérül hajlandó 4000 frtot fizetni. * Az ujj városháza. Az uj városházává ala­kítandó régi gimnáziumi épület átalakítási tervei már elkészültek s a költségek 17,250 frt 43 krban irányoz- tattak elő. Az összeg tán nem lenne sok, ha az uj városházában egyúttal elhelyezést nyerne a gazdasági rész (tűzoltóság, tűzoltói szerek, istállók) is, — de igy bizony kissé költségesnek tűnik az uj városháza. * Elmaradt közgyűlés. Az ungvári iparos­szövetkezetnek e hó 10-ére összehívott közgyűlése nem volt megtartható a tagoknak kellő számban való meg nem jelenése miatt. Az uj határidő julius 24 , d. u. 3 óra. A radvánczi-utczai kövezetnek a va­ros költségére való megjavítását rendelte el a közigazg. bizottság e hó 12-én tartott ülésén. Ungvár város közönsége ugyanis azt a határozatot hozta, hogy az államépitészeti hivatal rendelkezésére bocsátja a köve- vezet-vámjövedelemnek ez idei, mintegy 6000 frtnyi tiszta összegéi s javíttassa ezzel ki a hivatal a rad- vánczi-utczát, úgy, a hogy — tudja. A közigazgatási bizottság azonban e határozat mellőzésével utasitotta az államépitészeti hivatalt, hogy a radvánczi-utczai kövezetének teljes jó karba helyezése iránt azonnal intézkedjék, a munkálatokat pedig a város költségére vitesse keresztül. Ami mégse járja. A városi közmunkát természetben lerovó fuvarosok most hordják össze a kavics-kupaczokat a községi közutakra. Abba már, hogy ez utakra rostálatlan, homokkal telt, s minden­fele nagyságú kavics szállittatik, — mint változtatha- tatlanba, belenyugodtunk. De hogy ez a kavics 20—30 c.-méternyi sárba téríttessék el, abba, — hogy az utakról a sár az elterítés előtt el ne tisztittassék, — ebbe még semtudunk belenyugodni; és épp ezért az illetékes körök figyelmét felhívjuk ezen körülményre s felkérjük őket, hogy ha már a rostált kavicscsal való utcsinálás tényleg a lehetetlenségek közé tartozik Ung- váron, legalább hassanak oda, hogy az a munka, amit ők utcsinálásnak neveznek, mégse legyen teljesen sárba dobott dolog. * Tanítók figyelmébe. A nagyméltoságu vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister ur 1892. évi nov. 10-én 43,072. szám alatt kelt s az állami elemi, felső nép-, polgári, közép- és felső kereskedelmi iskolákban a tanügyi pályán működő szülők, tanítók tanítónők, tanárok gyermekeinek tandíjmentessége tár­gyában kiadott rendeletét f. évi junius hó 27-én 36,359. sz. a. kelt rendeletével azzal egészítette ki, hogy ne­vezett tanítók és tanárok gyermekei, ha magántanu lásuk indokolt és ha jo előmenetelt tanúsítanak, a tandíj fizetése alól szegénységi bizonyítvány bemuta­tása nélkül abban az esetben is felmentendők, ha mint magántanulók tesznek vizsgálatot az elemi iskolánál. * Anna-bál Szobránczon. A Szobránczon eddig tartani szokott Péter-Páli bálokat az Anna-bál váltotta fel, miként ez Szilágyi Lajos szobránczi fürdő­vendéglős meghívójából kitűnik, mely tudatja a közön­séggel, hogy e hó 24-én, a szobránczi gyógyfürdő nagytermében Lányi Gyula zenekara közreműködésével Anna-balt rendez s melyre a helybeli és vidéki nagy­érdemű közönséget tisztelettel meghívja. Belépő-dij személyenkint 1 frt. Kezdete 9 órakor. * Ungvári egyetemi iflak figyelmébe. A „Mensa Academica“-egyesületnél az 1898—99-iki tanév első felében Ungvármegye alispánja által betöl­tendő 1 ingyenes ebéd és vacsora-helyre az egyesület elnöksége által pályázat hirdettetett. A kérvények Ung­vármegye alispánjához czimezve, az egyesületi elnök­séghez nyújtandók be szeptember hó 20-áig. * Uj tüzoltó-őrsparancsnok. Az ungvári köt. tűzoltóság állandósított őrsparancsnoka, Bakoss István lemondott. Lemondását a tűzoltói szakbizottság elfogadta s uj őrsparancsnokul Angyal Józsefet vá­lasztotta meg, a ki a katonai tűzoltó-csapat vezetője volt a múlt év folyamán. * Helyettesítés. A gyengélkedő városi ut- mestert, Klein Andort a városi tanács Pajor Tamás­sal helyettesítette. Ha szükség van a helyettesítésre, csak örvendünk azon, ha a tanács erről a képviselő- testülettel egyetértőleg gondoskodik; — de hogy a tanács egy felelősséggel járó hivatalt a képviselő-testü­let tudta és beleegyezése nélkül töltsön be, ez ellen tiltakoznunk kell azon okból, mert a törvényes formák még a helyettesítéseknél sem nélkülözhetők. Ily intéz­kedések könnyen megingathatják a képviselő-testület tagjait azon hitükben, hogy ők tényleg számot tenni hivatott testület tagjai. * Eljegyzés. Ganzfried Jenő kereskedő elje­gyezte Guttmann Auguszta kisasszonyt, Guttmann Herman terménykereskedő leányát. * Országos vásár. Ugocsavármegye Nagy- Szőllős városában a legközelebbi országos vásár f. évi augusztus 8. és 9-én fog megtartatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom