Ung, 1898. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1898-07-17 / 29. szám

Melléklet az „UNG“ 1898. évi 29-ik számához. Tabódy Jenöné. — Kassa. — Mélyen megrendülve osztozom fájdalmatokban. Korlálh Ferencz. Tabódy Jenöné. — Tisza-Füred. — Adjon a Min­denható erőt a megmérhetlen csapás, a kimondhatlan fájdalom elviselésére. Dr. Schleiminger László és felesége. Gróf Török lőispán urnák, Ungmegye. — Budapest. — Nagyérdemű főjegyzőjének gyászos elhunyta fölötti mély fájdalmának őszinte kifejezést ad e sorokkal a kassai iparkamara. (Aláírás olvashatatlan.) Nagyságos Tabódy Jenőné úrnőnek. — Marienbad. — Őszintén részt veszek fájdalmadban, adjon Isten erőt annak elviselésére és oltalmat a megszomorodott csa­ládnak. Firczák, püspök. A megboldogult családjához a fent közölt távira­tokon kívül részvélnyilatkozatol küldölt Barna Mihály, Szemányi Péter, Pajor Bertalan, Elirenheim Mariella, Deák-Budaházy Anna, Hlavathy József, Beökönyi Viktor és neje, Bernáth Dezsőné, Tabódy József és neje, Borsai Miklós, Pap János, dr. Novák Endre, gróf Sztáray Irma, Gömöry Oszkárné, Kende Elemér. Scidier* Lipót, Balpa- taky József, Popovics Miklós, Brezovay Eszter, Hindy Kálmán, báró Klingspor Arthur, Tolvay Tera, Ambrózy Margit, Zoltán Vilmosné, Lám Gyulá ié, Móricz Péterné, Roskovics Ignácz, Szegfiné, Rapaich Róza, Kriz báróné, báró Redwitz Károly és neje, Götz Rudolf és neje, Fekete Vincze, Kovách Ilona, Vértessy Lajosáé, Bárczay Gyula, Tabódy Sándor, Niedermann Pal, B-kény Beli- zárné és Bornemissza-Tahy Katalin. A tömeg-nyomor. (D. s. k.; Századunk lehanyatlóban s az úgy­nevezett tömeg nyomor emelkedőben. A küszöbön álló huszadik századnak ez a századvég olyan aján­dékot ad örökségül, melynek tisztázására a jövő század nem lesz elég erős talán s valós/iiiüleg; észuólküli örökös módjára még ziláltabb állapotban lógja azt a huszonegyedik századra áthárítani. Hosszas elméleti fejtegetésekbe a tömeg-nyomor mibenléte felől már csak azért sein bocsátkozunk, mivel a kinek fogékony érzületével párosult jó szive van, az nyilvánulásaiban naponkint maga körül látja. Esdeklő kezek nyúlnak feléje minduntalan és htindenünnen s az önzés ridegsége is felolvad a tén ek láttára a könyörületben. A minden nemesre kész s az áldozatkészségre teremtett női szivek me­leg rokonszenviikkel fordulnak az éhezők, fázók s ruhátlanok felé, éppen úgy, mint a segélyteleniil szenvedők keserűségeinek enyhítésére a maguk, ve­lük született irgalmasságával ; de hol van a női szívben akkora mértéke a könyörületnek, mely a társadalmi erők és tényezők mindenikót mozgásba hozhassa, áldozatkészségre serkenthesse akkora mértékben, hogy az igazi nyomoron gyökeresen segíthessen ? Mert valljuk be őszintén, a társadalom anyagi erői immár a megpróbáltatásig feszilvék minden téren s különösen az úgynevezett jótékonyság terén. Alig van fisztessóges társadalmi állású ember, ki kötelezett évdijas tagja ne legyen a városban létező különböző jótékonysági egyleteknek s hozzá még a közművelődés szüksógszerüleg gyarapodó intézményei­nek s e mellett egy és más czimen talán erejéhez mérten tulmagas áldozatokra kényszeríti ugyanazon czélok javáért egyfelől a társadalmi kötelezettség és tisztesség, másfelől a könyörüietesség. E sorok Írója ismer várost, a hol nem keve senb, mint 10 jótékony-egylet áll fönn, pedig vi­déki város, s a hol tisztesség és fukarság közötti határvonalnak tekintik azt, hogy valaki a lionora- tior-osztályból valamennyinek nem tagja. Holott — s legyünk ízzel is tisztában — az úgynevezett ho­norál ior-osztály majdnem kizárólag a társadalmi kö­telezettségeikhez ¥ nem éppen arányosan fizetett tisztviselői karból kérni ki, melyet a megélhetés gondjai amúgy is meglehetősen nyomnak. A nélkül- megint, hogy e köztudatu ténynek bővebb részletezésébe mennénk bele, s mindamellett, hogy mi vagyunk a legutolsók, kik annak az elvnek a hódolói lennénk, mely az állam omnipotentiájától vár mindent, a társadalmi támogatás teljes mellő­zésével, — hiszen az állam föladatai között ott van az erőteljes nemzeti társadalom fentartása s ha kell, megteremtése is : kénytelenek vagyunk bevallani, hogy különösen a tömeg-nyomor enyhítése szent pontjából az államnak és kormánynak is elhárít há­tat hm feladatai vannak. Vannak, — vannak, — hiszen a társadalmi és állami rend legnagyobb és legádázabb ellensége: a f jét nálunk is felütött szocziálizmus, mely mint a történelemben s közelmúltban lájtuk, mindig a nihil és a commune lázas ideáinak szolgáltatta ki vég­eredményében a féktelenkedő nópszellemet, éppen a tömeg-nyomor áldozatai közül toborozva legkitartóbb harc/osait, a kik mindent mernek, mert nincs mit vesziteniök. Ezek ellen a női szivek könyörületessége s a társadalmi áldozatkészség csak szélmalom harezot vívhat, — ezek ellen már az államhatalomnak kell föllépnie a maga békítő hatalmával, vagy, ha job­ban tetszik, hatalma tudatában élő békitésével. Es el kell ismernünk, hogy jelenlegi kormá­nyunk e tekintetben is feladata magaslatán áll és a társadalmi actio kényszer-parancsolta hiányait az állam hatékony segítségével igyekszik kiegészíteni. Megerősítette a lelki várakat a lelkészek java­dalmazásának emelésével, egyfelől az -aratási sztrájk meggátlására, másrészt a munkanélküliek nyomorá­nak enyhitéséreaz állami telepeken sok ezer munkást szerződtetett, — ingyen vetőmagot bocsát az ínség — sújtotta vidékek gazdáinak rendelkezésére, — megerősí­tette a jóllét biztonságának erősségeit számtalan népiskola felállításával, --a csapások által megviselt területeken az adót leíratja,— segítségére siet pénz- áldozatokkal a jótékony-egyesületeknek és intézmé­nyeknek, valamint a tanodáknak is, -- ezer kézzel s éber figyelemmel igyekszik mindenütt a társadalom munkáját megkönnyíteni, legutóbb is a kisiparoso­kat segítvén nagyobb hadügyi czélokra szolgáló megrendelésekkel, közvetlen városunk iparosait pedig az iparos-szövetkezetnek adott anyagi segély és kölcsön nyújtásával. A kiken a jó szó, a segitő-kéz nem fog, azok méltóvá tették magukat a nyomorra. ..........És a mi szintén nem utolsó dolog e segitő-kéz irányításában, szemben a nemzeti érzés nélküli szocziálizmus féktelen izgatásaival, mindenütt elsőrangú tényező a nemzeti állameszme. így lesz actiokópessé és nemzetivé a társadalom. A közigazgatási bizottság üléséből. — Julius 1?. — Ungvármegye közigazgatási bizottsága julius havi ülését az elmúlt kedden tartotta Kende Péter alispán elnöklete alatt, a mikor az ülés megnyitása után az elnöklő alispán a részvét meleg hangján emlékezett meg az immár vármegyeszerte tudott és lesujtólag hatott szomorú esetről, mely Tabódy Jenő főjegyző elhunylá- val úgy a vármegye közönségét, mint a közigazgatási bizottságot, melynek a megboldogult hivatalból tagja s jegyzője volt, — érte. Ä közigazgatási bizottság — igy szól a határozat — fájdalmas érzéssel vette tudomásul a vármegye főjegy­zőjének hirtelen halálával bekövetkezett gyászos eseményt, mely a vármegye szolgálatában pótolhatlan veszteségei okozott s elhatározta, hogy a megboldogult főjegyző ér­demeinek megörökítéséül mélyen átérzett részvétét jegyző­könyvbe foglalja s arról a főjegyző családját jegyző- könyvi kivonattal értesíti. * E határozat kimondása után felolvastatott az alis­pán junius havi jelentése, mely szerint az elmúlt hóban a személy- és vagyonbiztonság az egész várme­gye területén teljesen kielégítő volt. Tüzeset előfordult junius hóban: a szobránczi járáshoz tartozó Ubrezs községben 10-én, amikor egy csűr a benne felhalmazott takarmánynyal együtt leégett; 20-án Osztrón dühöngött nagymérvű tűzvész, amikor is negyvenhét lakóház, 42 melléképület, tömérdek gazdasági eszköz, ruha- s ágynemű lett a lángok martaléka. Az ungvári járásban Bezőn 7-én volt tüzeset, legégelt egy lakóház és egy istálló ; ugyancsak olt 9-én leégett egy lakóház egészen és két lakóház tetőzete, két istálló, sok takarmány és gazda­sági eszköz; 9-én Kis-Gejőczön egy lakóház teteje pusz­tult el; Hegyfarkon 29-én négy lakóház, 3 istálló, 1 csűr, 1 magtár, különféle házi és gazdasági eszköz, nagy­mennyiségű ruhanemű és szemes életnemü égett el. A nagy-kaposi járásban 1-én Sislóczon 1 csűr, 5-én Va- jánban egy tanyai ház, (5-án Gálócsban egy ház és egy istálló, 8-án Nagy-Szelmenczen egy lakóház égett le. Az elpusztult vagyon értéke 52,062 írtra becsültetett, melyből biztosítás Csak 9007 frt erejéig történt. Az al- ispáni jelentéshez mellékelt csendórségi Esemény-kimuta­tás szerint Felbrand Izrael és Lebovics Ábrahám vinna-bankai lakosok a szobránczi királyi járásbíróság­nak teljelentettek, mert azon gyanúval terhelteLnek, hogy Mihalicsa Anna klokocsói illetőségű cselédleányl rituális módon meggyilkolni kisérlellék. A vm. t íőorvos jelentése szerint a junius havi egészségi állapot, tekintettel inkább a betegülésekre, mint halálozásokra, általában nem volt kedvező. A születési és halálozási állapotról, mert a bereznai járás anya­könyvvezetői részéről a junius havi jelentések be ném érkeztek, számszerű összállitás tehető — nem volt. Orvosrendőri bonezvizsgálat és hullaszemle 4 esetben foganatosíttatott; Dubrinicson, Mocsáron és Nagy-Szel­menczen vizbelult, Kelecsenyben öngyilkos egyének hulláin. Az államépitészeti hivatal főnöke jelenti, hogy úgy az állami, mint % törvényhatósági közutakon az en­gedélyezett kavics-szállitás folyamaiban van. Az ungvár- csapi törvényhatósági közúton a Necze-hid építése kez­detét vette, valamint a záhonyi közúti hid helyreállítá­sára szükséges alátámasztásokra az előintézkedések inegtétettek. A kir. tanfelügyelő jelenti, hogy miután a dij- nokon kívül segédszemélyzete junius hóban nem volt s mivel továbbá a viszonyokkal teljesen ismeretlen volt és első sorban is az irodában kellett magát tájékoznia, a városon kívül szolgálatot nem teljesített. A városban, amennyire az idő engedte, több helyütt megjelent. Jelenti továbbá, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter a minaj-ketergényi állami iskola építését 5240 Irt költ­séggel engedélyezte; a fekete-mezői állami iskolának szeptember hó 1-ére való megnyitását és a tanítói állásra a pályázat kihirdetését elrendelte; továbbá 1899. évi január hó 1-től pedig a horlyói és hegy farki uj is­kolák megnyitására utasította. A végzett irodai mun­kákra vonatkozólag a következő jelentést adja : Az 1897. évi augusztus 17-én tartott hivatalos vizsgálat napjától a tanfelügyelői hivatal átvételéig iktattatott 1674 drbból az iktató szerint elintézetlenül átvett 419 darabot, ebből elintéztetett 229 darab, elintézetlenül maradt 190 darab. Junius hóban iktatás alá került 352, elintéztetett 320 darab, összesen elintéztetett 549 drb. Ezekben nem fog­laltatik bent a számszerint 128 darab, ötödéves pót­lékot kérő beadvány. A kir pénzügyigazgató jelentése szerint junius hó folyamán befolyt állami adóban 13,462 frt 87 kr. (a múlt év hosonidőszakánál 407 frt 03 krral kevesebb); hadmentességi díjban 65 írt (— 33 frt 25 krral); bélyeg- és jogilletékben 6122 frt 15 kr. (4- 3467 frt 83 krral); fogyasztási és italadóban 38,264 frt 48 kr. (4- 3899 frt 74 krral); dohány jövedékben 22,897 frt 09 kr. (46 frt 67 krral). Tudomásul vétetett ezután a belügyminiszternek azon rendelete, melylyel tudatja, hogy az 1883. évi I. t.-czikkben meghatározott köztisztviselői minősítés szem­pontjából a pancsovai, nagy-becskereki és veszprémi állami polgári iskolákkal kapcsolatban fellállitott felső kereskedelmi iskolák a főgimnáziumok- és tőreáliskolák­kal egyenjoguaknak tekintendők. Tudomásul vétetett a kereskedelmi miniszter leirata, melylyel értesíti a közigazgatási bizottságot, hogy az ungvölgyi h. é. vasút 8/9. szelvényéből kiagazólag az Ung-lolyó jobb partján létesítendő kavicsbányához veze­tendő vágányok létesítéséhez jóváhagyását megadta. Tudomásul vétetett s tudomás és miheztartás s törvényszerű közhirrététel végett a négy főszolgabírónak s az ungvári rendőrkapitányi hivatalnak másolatban ki­adatni határoztatott a kereskedelmi miniszter ama kör­rendeleté. melyben a kisajátításról szóló 1881. évi XL1. t.-cz. alapján a vasutak mentén történő építkezések te­kintetében követendő eljárásra nézve részletes tájékoz­tatást nyújt. Mezőrendőri ügyek és kivételes nősülés iránti kér­vények elintézése után bemutattatott a nagy-bereznai járás főszolgabirájának jelentése, melylyel járása terüle­téről a tanítók föld-illetményének kataszteri tiszta jöve­delmében előállott változásokról szerkesztett kimutatást terjeszti be, mely azonban a nagy-bereznai járás főszol­gabirájának visszaadatott, hogy Kis-Bereznát és Pere- csenyt illetőleg hatóságilag állapítsa meg, hogy mi okozta a jövedelem csökkenését. A nagy-kaposi, a szobránczi és az ungvári járás főszolgabirájának ez ügyben tett jelentései, mely szerint á tanítói fizetések megállapítása óta a iöldilletmények kataszteri jövedelme nem változott, tudomásul vétetett. Rónay Anna, ungvári áll. elemi r. kath. tanítónő részére évi 30 frt lakbér-pótlékot hoz javaslatba a köz- igazgatási bizottság, tekintettel lakásának szűk voltára. Az ásványi ev. ref. iskolaszéknek ötödéves pótlék engedélyezése iránt benyújtott kérvénye, mert az ásványi ev. ref. iskolánál a tanítói állás betöltve nincs, illetve ötödéves pótlékra igény nyel nem biró segédlelkész tanít, — jelenleg pártolható nem volt. A kereszti ev. \ref. tanító ötödéves pótléka ügyé­ben, mert az okmányok csatolva nem voltak, -r— a hiány nem volt megállapítható. Miért is az okmányoknak megküldésére a közokt. miniszter felkéretett. A sastéri állami elemi népiskolák kibővítésé­hez szükséges Tüchler H.-téle ház megvétele ügyében a vallás- és közokt. miniszter által további eljárás végett leküldött iratok a kir. tanfelügyelőségnek határoztattak kiadatni. Tudomásul vétetett s az abban foglalt rendelkezé­sek keresztülvitele czéljából szükséges intézkedések meg­tétele elhatároztatott a vallás- és közokt. miniszter azon rendeletének felolvasása után, melylyel tudatja, tiogy a népoktatási statisztikának készítése ezentúl a m. kir. központi statisztikai hivatalra Hibáztatott. A közig, bizottság ez évi junius hó 14-én tartott üléséből kiküldött építési bizottság jelenti, hogy az ide vonatkozó miniszteri rendelet értelmében megkezdte működését és a meg nem felelő 10 állami iskola felül­vizsgálása lulyamatban van. Minthogy azonban az erre vonatkozó javaslatoknak már augusztus hó 1-ig felsőbb helyen kell lenniük, felhatalmazást kér c bizottság, hogy a tárgyalások, illetve helyszíni szemlék eredményét üté­sen kívül felterjeszthesse. — Azon 16 községben újonnan felállítandó állami iskolai épületre nézve pedig, ahol az iskolák rosszul, vagy drágán vannak elhelyezve, e bi­zottság a viszonyok, főleg pedig a községek anyagi helyzetének mérlegelése alapján azon meggyőződésben van, hogy a községek saját erejükből, illetve általuk felveendő s a kormány által törlesztendő kölcsönök utján, az uj iskolákat felépíteni nem lennének ké­pesek. Ez okból fogva és tekintettel arra, hogy a vár­megye törvényhatósága 1896. május 29-én kelt határo­zatával már kimondotta, hogy törlesztéses kölcsönt vesz fel iskolai építkezésre és a vallás- és közokt. miniszter ezt örömmel vette tudomásul, sőt a vármegye törvény- hatósága 1897. márczius 31-én kelt határozatával a többi intézkedések megtételére egy bizottságot küldött ki, az alispán nehány tagból álló értekezletet hivott össze s miután ezek az e hó 5-én tartott értekezleten hasonló nézetnek adtak kifejezést, az építészeti bizott­ság azt javasolja a közig, bizottságnak, hogy intéztessék felirat a vallás- és közokt. miniszterhez, melyben egy­részt a 16 iskola ügyében való eljárhatásra időhaladék kéressék s bejelentés tétessék, hogy az egész építési ügyet az építési bizottság a vármegye törvényhatósága elé viendi s az fogja ezen ügyet megoldás végett kezébe venni, — másrészt pedig, hogy a 10 javítandó, illetve államköltségen építendő iskolákra vonatkozó javaslatot fel fogja e bizottság lehetőleg augusztusig terjeszteni;

Next

/
Oldalképek
Tartalom