Ung, 1898. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1898-09-04 / 36. szám

* Lótenyésztési jutalomdijosztás. Ezennel közhírré teszem, hogy az ungvarmegyei lótenyésztés emelésére engedélyezett jutalomdijosztás f, évi szeptember hó 16-án d. e. 9 órakor Ungvárt, a vásártéren fog megtartatni, mely alkalommal jutalmaztatni fognak : 1. sikerült szopóscsikóval bemutatott anya- kanczák, melyek jól ápolt és erőteljes állapotban vannak s jó tenyész kanczák kellékeivel bírnak. 2. Három éves kanczacsikók, melyek kitűnő tenyészképességet ígérnek. Pályázni szándékozók a kitűzött helyen és időben való pontos megjelenésre felhivatnak oly megjegyzéssel, hogy az elkésetten beerkezők figyelembe vehetők nem lesznek. Ungvárt, 1898. aug. hó 24-én. Kende, alispán, mint a lóteny. biz. elnöke.

* Az árvapénzek elhelyezése. Az árvapénzek elhelyezésének szomorúan aktuális ügyében figyelemreméltó határozatot hozott nemrég a belügyminiszter. Egyik vármegye intézkedésének megsemmisítésével elrendelte tudniillik, hogy a vármegye évről évre újból névszerinti szavazással határozzon az elhelyezés kérdésében. Az eddig követett gyakorlat — igy hangzik a megsemmisítés miniszteri megokolása — nem felel meg sem a törvény istencziójának, sem pedig az árvapénzek elhelyezése körül követendő ama pontosságnak, melyet a vármegye közönségének erkölcsi, es anyagi felelőssége tudatában szem előtt kellett volna tartania. A szóban levő vármegye közönsége ugyanis még 1878-ban, tehát ezelőtt húsz évvel határozta volt el, hogy az árvapénzeket melyik takarék- pénztárnál helyezi el s azóta nem hozott újabb határozatot az elhelyezés dolgában. Minthogy azonban a vármegye bizottsági tagjainak sorában évről-évre fordulnak elő változások; a törvényben kötelezőleg megszabott anyagi felelőség érvényesithetése szükségessé teszi, hogy a pénzintézet, vagy pénzintézetek névszerinti szavazással évenkint újra kijelöltessenek. Máskülönben — úgymond a miniszter — „az anyagi felelősség érvényesithetése nehézségekbe ütaözik, sőt idők múltán lehetetlenné válik“.

* A galicziai zsidóbevándorlás ellen

a m. kir. miniszterelnök leiratot intézett vármegyénk főispánjához, melyben felhívja, hogy tegyen jelentést arról, vájjon a galicziai zavargások következtében észlelhető-e Ungvármegyében a zsidó beözönlés, s ha igen, mely intézkedéseket tart szükségesnek azok meg- gátlására.

* Frank Zoltán könyve. Frank Zoltán turócz-szent-mártoni állami polgári isk. tanár, nehány év előtt lapunknak is kedvelt munkatársa, a szívesen olvasott Csingérháty, könyvet ad ki, mely eddig megjelent s általános tetszésben részesült tarczáinak legjavát fogja tartalmazni. Lapunkhoz is beküldött egy aláírási ivet azzal, hogy hívjuk rá fel olvasóink figyelmét, s gyüjtsünk előfizetőket. Szívesen teszünk óhajtásának eleget, s felkérjük mindazokat, akik Frank Zoltán könyvére előfizetni akarnak, hogy a könyv árát 1 frt 50 krt hozzánk beküldeni szíveskedjenek. Frank előfizetési felhívása igy szól „Perczek, Álmok...“ czimen szándékozom ez év október hó folyamán egy kötet tárczaczikket kiadni. Innen-onnan tiz hosszú éve, hogy a hirlapiras széles és szeszélyes szántóföldjét szántom-vetem és a szépirodalom himes rétjén nevel- getem a virágokat lelkes kedvteléssel — ha nem is fényes iskolát alapitó eredménynyel — de annál több jó szándékkal és tanultságomhoz képest kitűzött jó iránynyal, czéllal. Annak az ephemer irodalmi körnek vagyok immár „régi“ munkatársa, melyre szükség van, mely a mindennapi élet irodalmi kenyérszükségletét termi; melyre szükség van, hogy a „halhatatlan“ es „semmi“ között áthidaló ut legyen; magaélt az irodalmi élet mindennapositásáért és közkézen forgásáért is. Tiz év hosszú munkája termelhet gyomot, de termel virágokat is. Úgy vagyok ezzel én is, mint a kertész, ki éveken át ápolja, félti rózsáit, nem is osztogatja szívesen; de egyszer mégis meglepi a vágy, a legszebbjéből csokrot kötni. Én is azt teszem ! Rózsája válogatja meg majd értékét! És midőn ezt teszem, — őszintén beszélek — nem csupán hiúság vezérel; erre alkalmat nyújtott 10 éves irói pályámon bőven a napi, heti, és irodalmi sajtó egyaránt; hanem vezérel az is, hogy: a virágnak gyümölcsét is lássam! Azon reményben bocsájtom tehat útra a magyar társadalomba ez előfizetési felhívást, „Perezek, Álmok . . ■“ czimen megjelenendő kötetemre, mert hiszem és tudom, hogy a magyarban van pártolás is, elismerés is, illúzió is. A munka tisztes hangon írva főleg ideális és legfőképpen humoros tartalmú, könnyed modorú; tárgya a dolgozatoknak is akként választott. Ígérni pedig csupán egyet ígérek: hogy a mű egy hosszú délután ráfordított idejét és 1 frt 50 krt — előfizetési árt — mindenesetre meg fog érni. A mű előfizetőinek bérmentve lesz szállítva. A mű 1898. év október hóban, mintegy 20 ivén, 300 lapon, 25—30 tárcza-czikk tartalommal, finom papíron, szép nyomásban jelenik meg. A művet „Förster, Wesselényi és Tarsai“ czég könyvkiadóhivatala Miskolczon adja ki, hová az előfizetési dijak utalványon egyenesen megküldendők. Kerem a t. előfizetőket és gyűjtőket, hogy a gyüjtőiveket, va lamint előfizetési dijakat 1898. éy szeptember hó 15-éig nevezett czéghez mindenesetre beküldeni szi- kedjenek, a nyomdai készület tájékoztatasa miatt. Minden t. gyűjtő 10 gyűjtött előfizető példányért egy tisztelet példányt kap. Miskolczon, 1898. év augusztus hó. Hazafias üdvözlettel Frank Zoltán, ál), polg. isk. tanár, hirlapiró.

* Ungvári lövők diadala. A szatmári lövőegyesület e hó 19—21-ig tartott kiraly-löveszeten, az ungvári lövőegyesület képviseletében Csűrös Ferencz, id. és ifj. Mocsáry Béla egyesületi tagok jelentek meg, melyen kiválóan fényes eredményt sikerült elérniök. A szép dijak közül hárman tizenötöt hoztak haza. Ebből hat jut id. Mocsáry Bélára, ki 10 lövésből 87 köregységgel a meslertabla két aranyos első diját is

■ elvitte, hat ifj. Mocsáry Bélára, három pedig a pisztolylövésben versenyző Csűrös Ferenczre. A dijak ma vasárnap a helybeli lövöldében megtekinthetők.

* Hogy terjed a sertésvész? Dobó-Rusz- kán újólag fellépett a sertésvész a nagy-szelmenczi czigányok örömére, mert ily alkalommal könnyű a megélhetés vályogvetés nélkül is. Dobó-Ruszkán fel s alá sétálnak, várva a jó szerencsét, hol fordul fel egy- egy sertés? A hullát vállra emelve viszik Nagy-Szel- menczbe, hol első dolguk a hulla végtagjait és beleit a sertés-legelőn elhányni, daczára, hogy tudják jól, hogy ezzel elhintik a betegség csiráit. Jól teszik a morék, hisz ha Nagy-Szelmenczen is fellép a sertésvész, akkor nem kellesz elfáradni Dobó-Ruszkára. A község bírája részben megtette kötelességét, a czigány- spekuláczió megakadalyozására azonban ez kevés.

* Országos vásárjaink. A múlt héten vármegyénk területén három helyen is volt országos vásár ; a melyek közül a kaposi és szobránczi nem sikerült, mivel a felhajtás is kicsi volt, és amellett vevő is igen kevés volt. A bereznai vásáron a felhajtás meglehetős nagy volt, körülbelül 4000—4500 drí> szarvas- marha lehetett felhajtva, de mivel vevő itt is kevés volt, az árak valamivel lejebb szállottak: 1 oszt. ökör

280—300; II oszt. 240—270, 111. oszt. ökrök pedig 180—200 frton keltek el. Teheneket 45—70 frton vásároltak.

* Dúvadak garázdálkodása. Radváncz és Hosszumező községek kérvénynyel járultak a közigazgatási bizottság elé hivatalos vadászat elrendelése iránt, mert terményeikben nap-nap mellett óriási károkat okoznak a dúvadak. — Horlyó község határában pedig a farkasok garázdálkodnak.

* A medvetánczoltatókkal szemben követendő rendőrhatósági eljárás. A magy. kir. belügyminiszter 33,583/98. B. sz. a. a következő leiratot intézte a vármegye főispánjához: A medve- tánczoltatók és majom-mutogatókkal szemben követendő rendőrhatósági eljárás kérdésében tett felterjesztésére értesítem Czimedet, hogy a medvehajtsárok az 1872. évi deczember 28-án 40,847. sz. a. kiadott belügyminiszteri kői rendelet értelmében már a határról visszautasitandók; a mennyiben pedig ilyenek a határon már bejöttek volna s az országban kóborolnának, ellenök 1879 évi XL. t.-cz. 66, illetve 121. §-a alapján kihágási eljárás tehető folyamatba s elmarasztalta- tásuk esetén büntetésük kiállása után hazautasitandók. A medvék pedig az esetben, ha tulajdonosaik a kihágásban vétkeseknek találtattak, az 1879. évi XL. t.-cz. 25. §-a alapján az 1878. évi V. t.-cz. 61. §-a értelmében itéletileg, különben pedig közbiztonsági szempontból közigazgatásilag elkobzandók és elpusztitandók, bőrük pedig, esetleg az 1892. évi XXVII. t.-cz. 3. §-aban megjelölt czélra értékesítendő. ■— Kívánatos volna, hogy hasonló rendelet bocsáttatnék ki a külföldről bevándorló sipládások, kintornások és dudások ellen is, akik családostól özönlik e! az országot, ép, erős, egészséges emberek s naplopással töltik az időt, sipládajuk pedig tönkreteszi a hallás érzékét, zavarólag hat minden komoly munkára, melyet a bevándorlónak iparszerűleg kerülnek.

* A városi kutak vizsgálata. A városi köteles tűzoltóság őrsparancsnoka, a v. k. t. parancsnoksága megbízásából, pár nap óta sorra vizsgálja a városi köz és magánkutakat, hogy a nyáron gyakorta előfordulni szokott tüzesetek alkalmával a tüzfecsken- dők elhelyezése és okszerű táplálása iránt már előre is gondoskodva legyen.

* Betöréses lopás. Szomorú napra virradt e hó 25-én, Orüníeld Ábrahám korumlyai korcsmáros. Azt a fiókot, melyben készpénzét, arany- és ezüst- nemüjét, takarékpénztári könyvét, népbanki részvényeit és adósainak váltóit tartotta, eddig még ismeretlen tettesek elemelték abból a szobából, amelyben ő és neje aludtak. A helyi körülményekkel mindenesetre ismerős tettes a fiók kulcsát Grünfeldnek ruhájából vette ki. A csendőrség a nyomozatot megindította, eddig azonban még eredménytelenül.

* Tűzvészek. Az elmúlt héten ismét több helyütt volt tűzvész vármegyénkben. Vasarnap, e hó 21-én, d. u. 4 óra tajban a bozosi-utczai Dier-féle ház tetőzete kezdett lángot vetni s a mint a vizsgálat kiderítette, gyújtogató kezek munkájából tamadt az. Schwarz Izsák előnyomdatulajdonos a gyanúsított, a kit ez ügyben a rendőrség el is fogott és kihallgatása után kezesség mellett szabadlábra bocsátott. Magat a veszélyt csakhamar észrevették s igy a nagyobb bajnak gát vettetett. — E hó 25-én délután V22 óra tajban Schlesinger Emanuel sas-téri kereskedő pin- czéjében támadt tűz; amikor egy kis baleset történt.

A városháza udvaráról kirobogó egyik viztartány kereke eltört s a tartány a rajta ülőkkel együtt feldült. — Huttán e hó 21-én éjfelkor támadt tűzvész, a mikor Dankó Pál háza az összes melléképületekkel összesen 423 frt értékben és Moskovics Hermáimé lakóháza, istállója és csűrje, a benne volt takarmánynyal és gabonával együtt 1065 frt értékben egett el. — Turja- Remetén e hó 22-én, éjfél tájban egy lakóház pusztult el tűz által. — Csicserben e hó 22-én, délután U/2 óra tájban keletkezett tűz, a mikor 63 lakóház es 75—80 melléképület hamvadt el alig másfél óra alatt.

A nagy szárazság mellett a tűz terjedésének oka az volt, hogy a lakosság nagy része a kaposi vasáron időzött. A tűz tovaterjedésének gátat vetni mindaddig nem lehetett, mig a kis-kaposi, csepelyi és nagy-ka- posi vizipuskákkal meg nem érkeztek. E vizipuskákkal sikerült aztán a plébánia épületeit, nagy szalmakazlakat lelocsolni s az ehez igen közel égő házak lángnyelveit amennyire lehetséges volt, féken tartani. Négy óra tájban megérkeztek a beési es iskei vizipuskák is, a midőn hozzáfogtak a még megmenthető ingóságok kivonszolásához. A tűz tovaterjedésének meggátlasát 1 s a mentési ritmikaiatokat Kusnyiry Gyula főszolga- í

biró, Bernáth Zoltán és Szilágyi Sándor szolgabirák vezették. E munkálatok közben számos sérülés történt ; igy Jaczkó Erzsébetet félholtan húzták ki egy kemenczéből, melybe kétségbeesésében bujt be, mert a lángok körülvették; Begán András zemplénvárme- gyei telepkóczi cséplő, mindkét lábán szenvedett igen jelentékeny égési sebeket; Tóth Sándorné mindkét alkarját égette össze. A már megfultnak hitt asszonyt sikerült eletre hozni, de éjjel abortált. A sebesülteknek az orvosi segélyt dr. Mijó Kálmán járási orvos nyújtotta. Megégett még 3 darab szarvasmarha, sok apró malacz, számtalan szárnyas és méhkas. Odaégett az összes termény és takarmánykészlet, s a legtöbben csak a rajtuk levő ruházatban menekültek. A károsultaknak estére nem volt mit enniök, nem volt hová fejüket hajtsák! Az oltást nagyon megnehezítette a kutak ágasainak elégése s igy a vizet az Udacs patakból kellett szállítani. Jellemző e népes és jómódú falura, hogy két kis kézi fecskendőnél nincs egyéb tüz- oltószere s azok hordképessége sem több 8—10 méternél. Az épületeknek mintegy fele volt csak biztosítva, A kár még nem volt megállapítható, amenyiben sem a termény, sem a takarmánykészlet nem volt biztosítva egy*két gazdáé kivételével. A veszedelem azon szegényeket sújtotta legjobban, kik a kertek alatt laktak, ezeknek a szó szoros értelemben semmijük sem maradt s mert többnyire zsellérek és napszámosok, a legnagyobb Ínségnek néznek eléje, hacsak a humanizmus nern könyörül rajtuk. Remélni lehet azonban, hogy a segély nem késik s ne is késsék, mert bis dat qui cito dat!

* Ungvári vásár. Ungvárt a Kisasszony napi

országos vásár szeptember hó 5—6-án lesz megtartva.

* Állategészségügyünk. Lépíene: Zaricsó 28 udvar. Veszettség: Radváncz 1 udvar. Ragadós száj és körömfájás: Hornya 1 udv., Osztró 1 legelő, Zaricso 68 udv., összesen 3 község 73 udvar. Sertésvész: Csap 54 udv., Csepely 31 udv., Darócz 1 udv., Felső-Domonya 1 udv., Iglincz 32 udv., Iske 13 udv., Kis-Kapos 17 udv., Kis-Szeretva 1 udv., Kis-Zalacska 2 udv.. Nagy-Kapós 34 udv., Nagy-Ráth 9 udv., Or- lyava 17 udv., Veskócz 46 udv., Ungvár 1 udv., Zahar 12 udv., összesen 15 község 274 udvar.

* Pajor Emilia — füszerkereskedő. Sok

éven át az ungvári színpadon elsőrendű Operette csillag volt Pajor Emília, aki igazán bájos egy asszony volt. Most Lippáról a következő érdekes értesítést vettük.

Nemrégiben egy uj füszerkereskedés nyílt meg városunkban, amely jogos igényt tarthat arra, hogy az egész ország érdeklődése felé forduljon. Ilyen füszerkereskedés, nem hisszük, hogy szeretett hazánkban, de szeles e földön még egy volna. Nem azért, mintha a czukor, kávé, só, bors, paprika, kocsikenőcs és petroleum más volna benne, mint a többi közönséges füszerkereskedésben, — de megkülönböztetett tisztelettel kell nézni erre a füszerkereskedésre — a füszerkereskedő és a felesége miatt, aki a boltot nyitotta.

A czégtábla még nem árul el semmi különösséget. Mindössze ennyi áll rajta.

Szathmáry Károly füszerkereskedése.

Benn a Boltban pedig-a nevezett Szathmáry Károly mellett egy jó növésű, barna asszonyka sürög- forog és szolgálja ki a vevőket. Ez a barna asszonyka senki más, mint Pajor Emilia, a jónevü magyar szub- rett primadonna, aki sok ideig mint elsőrendű operettcsillag ragyogott a vidéki színpadokon s egy pár évadon keresztül Budapesten is ünnepelt kedvencze volt a Városligeti Színkör és a budai Aréna színpadainak.

A fűszeres pedig, Szathmáry Károly, éveken keresztül hires bon vivant színészé volt a vidéki színpadoknak s ifjabb korában három esztendeig tagja volt a budapesti Nemzeti Színháznak is. Az egykori ünnepelt szubrett és az ünnepelt bonvivant — most, hogy megrokkantak és kiélemedtek a dicsőségből és nyugdíjba mentek — ide jöttek Lippára és füszerkeres- kedést nyitottak, amelyben czukrot, kávét, sót, borsót és kocsikenőcsöt árulnak.

Az egykori nyalka Don Cesar de Basan és az egykori pajkos Nebántsvirág a napokban küldték szét a városban a prospektusokat, melyben „tisztelettel jelentik a nagyérdemű közönségnek, hogy megnyitották kereskedésüket, a melyben a legkitűnőbb fűszer, csemege tej, vaj, mindenféle bel- és külföldi sajtok, pontos kiszolgálás mellett és a legjutányosabb árban kaphatók.“

Ilyen a dicsőség, ha apró pénzre felváltja az ember s bizony fel kell váltani, ha nagy nincs. Az üzlet különben pompásán virágzik, mert a lippai közönségnek van annyi művészi ízlése, hogy ezt a nem mindennapi íüszerkereskedést favorizálja, amelyet — ha nincs is kiföstve a czégtáblára — igy keresztelt el: Füszerkereskedés a Nebántsvirághoz.

* Találtatott. A gymnázium környéken Barta- kovics Andor állami tanító egy keresztlevelet és egy drb. elemi népiskolai bizonyítványt talált. A tulajdonos nála átveheti.

* Kerestetik egy boros pincze bérbevétel végett. Czim a kiadóhivatalban.

* Szülők figyelmébe. A gimnáziumhoz közel, egy rk. intelligens családnál, két tanuló a jövő tanévre teljes ellátásra fölvétetik. Cizm a kiadóhivatalban.

* Házassági statisztika. Ungvár város anya- könyvezetői hivatalában 1898. aug. 19-tol aug. 27-ig a következő házasságok köttettek: dr. Neumann Izsák Lipót izr. gyakorló-orvos és Lendvai Irén izr. Grünfeld Salamon izr. thalmudista és Klein Fani izr. Ganzfried